Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)

1977-08-17 / 226. szám

6 Dunántúli fígplo 1977. augusztus 17., szerda Jogi tanácsadó I A. Z. olvasónk kérdezi, hogy la­kása bérletéről lemondhat-e és kinek a javára? Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 86. §-a szerint a bér­lő a lakásbérleti jogviszonyról — a vállalati bérlakás és a szolgálati lakás kivételével — a házastársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott, mos­toha és nevelt gyermeke, örök- befogadó, mostoha és nevelő szülője, továbbá a vele lega­lább hat hónap óta állandó jelleggel együtt la'kó testvére és élettársa javára lemondhat. A jogszabály rendelkezése értelmében a bérlő a bérleti jogviszonyról a) állami lakás esetében a lakással rendelkező szerv, b) nem állami lakás eseté­ben pedig a bérbeadó javára is lemondhat. A lemondáshoz a kedvez­ményezett elfogadó nyilatko­zata szükséges. Állami lakás esetében a lakással rendelke­ző szerv a javára szóló le­mondást — ha a jogszabály másként nem rendelkezik — köteles elfogadni. A kormányrendelet értelmé­ben a lakásbérleti jogviszony­ról érvényesen csak írásban és akkor lehet lemondani, ha a) a lemondáshoz a lakás­ra további bérlőkiválasztási joggal rendelkező közületi szerv, továbbá — tartási szer­ződés esetén — az eltartó,, valamint, b) a rendelet 86. §. (1) be­kezdésében meghatározott le­mondás tanácsi bérlakás ese­tében a lakásügyi hatóság, nem állami lakás esetén pe­dig a bérbeadó hozzájárult. L,. Gy. kérdezi, hogy a haszon­elvezeti jog újabb házasságkö­téssel megszűnik-e és lehet-e azt korlátozni? Igen! A Polgári Törvénykönyv 615. §. (2) bekezdésének elő­írása szerint a haszonélvezeti jog a házastárs új házasság- kötésével megszűnik. A 616. §. értelmében a há­zastárs haszonélvezetének kor­látozását csak a-'^leszármazók kérhetik. A haszonélvezet korlátozásá­nak bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlá­tozott haszonélvezet a házas­társ szükségleteit biztosítsa, fi­gyelembe véve az általa örö­költ vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájá­nak eredményét is. Takács J. augusztusban tölti be 16. életévét. Kérdése: mennyi pótszabadság illeti meg? Az MtV. 50. §. (1) bekez­dése értelmében a fiatalkorú dolgozónak tizenhat éves koráig évi tizenkét mun­kanap, azon túl évi hat mun­kanap pótszabpdsóg jár. A pótszabadság utoljára abban az évben jár, amelyben a dol­gozó a tizenhatodik, illetőleg a tizennyolcadik életévét be­tölti. Olvasónk ez évben még ti­zenkét munkanap pótszabad­ságra jogosult. Az illetékes válasza „Nem maradhatunk tej nélkül” A Dunántúli Napló augusztus 3-i számában megjelent pa­nasszal kapcsolatban intéz­kedtem, miszerint a csarnoki tejeladás is biztosítva lesz a tejgyűjtőben. így ki-ki tetszése szerinti időben, helyen és vá­lasztékban vásárolhat tejet Ko- vácshidán. Dr. Szuper Márton, a Baranya megyei Tejipari Vállalat igazgatója Leveleink nyomában „Legalább az utat tegyék járhatóvá” A levélből: „Ez év tavaszán fogtak hozzá egy tv-relé épí­téséhez a Siklós—Vókány kö­zötti műúttól mintegy 250 mé­terre lévő dombtetőn. A relé energiaellátását szolgáló transz­formátort a DÉDÁSZ példás gyorsasággal elkészítette, de a leendő toronyhoz vezető út még ma is olyan állapotban van, mint 3 hónappal ezelőtt, amikor a Siklósi Városi Tanács Költségvetési üzeme elkezdte az építését Pedig a kezdet biztató volt. Szinte napok alatt elvégezték a relé alapjainak földmunkáit, majd hozzáfogtak a már em­lített útszakasz alapozásához, és mintegy 50 folyóméter hosz- szúságban az alapkövet is rá­szórták az úttestre. Ezután ki tudja milyen okból, de úgy el­mentek onnan, mintha soha ott sem lettek volna. Ez több mint két hónapja történt, s az azóta is fedetle­nül hagyott nagyméretű alap­köveken gépkocsival, de még gyalogosan is lehetetlenné vált a közlekedés. Ezért a lelemé­nyes emberek úgy oldották meg a problémát, hogy a Siklós- Villányi Állami Gazdaság lu­gasrendszerben telepített szőlő­sorában „új utat nyitottak” és egészen mostanáig azon köz­lekedtek. Ugyanis — amitől ok­kal tartottunk — bekövetkezett, mert — a gazdaság elzárta előlünk az utat. Mivel semmilyen tájékozta- óst nem kaptunk arról, hogy likőr folytatják az útépítést, érem, szíveskedjenek közben- árni, hogy mielőbb tegyék jár­atóvá, mert nagyon sok em­ernek kilométereket kell gya- jgolni a helytelen munkaszer- ezés miatt. Vizner István, Siklós—harkányi út 4/A” A bokaficamító helyszínelés — amelyen Kovácsfi Józsefné, a vókányi tanácsi kirendeltség hivatalsegédje volt az útikalau­zunk — semmi kétséget nem hagyott bennünk a panasz jo­gosságát illetően. Kovácsfiné még meg is toldotta azzal, hogy a szőlők érésével most már napról napra súlyosbodik a baj, mert elérkezett áz ideje a szüreti;előkészítő munkáknak. S ahogy mondotta, az állami gazdaságot sem lehet kárhoz­tatni, a már említett „úthasz­nálati tilalomért”, hiszen a kis szőlőtulajdonosokhoz hason­lóan, ők is a szüretre készülőd­nek. Ezek után némi fenntartással fogadtuk Mehring Istvánnak, az út építését magára vállaló ta­nácsi költségvetési üzem veze­tőjének válaszát, aki így indo­kolta a késedelem okát: — A rádió és tv-műszaki igazgatóságával kötött szerző­dés szerint június 15-ig való­ban át kellett volna adni az eddiginél jobb vételi lehetősé­get biztosító úgynevezett tv­átjátszó állomást, és a hozzá csatlakozó kb. 200 méternyi utat is — mondotta —, de egy­szerűen arról van szó, hogy az építéshez szükséges zsaluzó anyagot csak az elmúlt héten tudtuk beszerezni. Nos, ami a válasszal kapcso­latos fenntartásunkat illeti, az általa említett probléma sem­miképpen sem lehetett volna akadálya az út megépítésének. Inkább előfeltétele annak, hogy az időközben beszerzett zsalu­zó anyagot az elkészült úton a helyére szállíttassák. De ahogy mondani szokás — minden jó, ha a vége jó —, mert határozott ígéretet kap­tunk arra, hogy még augusz­tusban, vagyis e hónap végéig befejezik az út építését. És végül még egy jó hír: kérésünk­Bokaficamító helyszínelés Június 15. volt a határidő Biztató ígéretet kaptunk re a Villányi Állami Gazdaság illetékesei is engedélyezték, a szőlőterületükön „megnyitott út” használatát. Természetesen csak e hónap végéig, ami azt jelenti, hogy immár ők is szá- montartják a tanácsi költség- vetési üzem vezetőjének ígére­tét. . P. Gy. Dzsungel a városközpontban Az Anna utca 1. számú ház helyét két meter magasan benőt­te a gaz. Rozsdatemető az alján. A rozsdás vaslétrákon macs­kák lesik az estét. Amikor megkezdődik a „kesergő szerelem”, olyan pokoli hangot adnak, hogy az álmukból felriadó lakók kézközeiben lévő használati tárgyakat hajítanak közéjük. Sajnos, eredménytelenül, mert a dzsungel a négylábúak paradicsoma, melynek kerítésén csak „ők” bejáratosak. A szemközti oldalon örömmel látjuk a parkosítást és remél­jük, hogy amennyiben a talaj épületet nem bír el, legalább egy kis zöld parkot varázsolnak az illetékesek a dzsungel helyére. — Pártay Márta — Kit okoljunk a történtekért? A helyzetet még súlyosbítja az is, hogy a szennyes fo­lyadékot az utcán közlekedő gépjárművek rázúdítják a járó­kelőkre is. E probléma sajnos nem új keletű, mert már tavaly is hasonló gondot, bosszúsá­got okozott, de akkor a „vál­tozatosság kedvéért" a Jókai tér lakóinak. Mivel nem tudjuk pontosan, hogy a PIK-et, vagy a Köz- tisztasági Vállalatot okoljuk-e a történtekért, ezért ezúton kérjük az „illetékesek" mielőb­bi intézkedését. A Légszeszgyár utca és a vasúti sorompó alatti részen látható ez a félárbócra eresztett forgalomjelző tábla. Némi túlzással azt is ráfoghatnák, hogy csak kézállásból állapítható meg a jelen­tése. Az olvasó véleménye „Kedvező változások a tömegközlekedésben a A Mátyás király utca 6. sz. házának utcai lefolyója már csaknem két hete változó meny- nyiségben ontja a Jókai téri Tejbisztró udvari gyűjtőcsator­nájának (valószínűleg dugu­lásból származó) szennyes fo­lyadékát, mely a bűzével időn­ként elárasztja a belvárosi utca levegőjét. (Azért gyanak­szunk a tejbisztróra, mert az említett lefolyóban erre utaló ételmaradékokat találtunk.) Egy mozgás­sérült kisfiúért Kérjük e sorok olvasóit, hogy legyenek segítségünkre a mozgássérült Kosztics Mihály, 15 éves állami gondozott ügyé­ben. <* Ez év májusában a Városi Rendelő Intézet kiutalt egy betegtolókocsit a fiú részére, aki annak ideién még a má- riagyűdi nevelőotthon gondo­zottja volt. Közben Misit át­helyezték a pécsi gyermek­védő intézetbe, s így az em­lített kocsi kiutalása elmaradt, mert a rendelvényen feltünte­tett kiutalás csak 30 napig érvényes. Sajnos, az úi kiutalásra csak egy év elteltével lesz igényjogosult a beteg, ami azt jelenti, hogy addig Kosztics Misit csak kis társai segíthetik mozgásában. Bizakodva várja, hogy valaki megajándékozza egy feleslegessé vált tolókocsi­val. Bocz András, a Baranya megyei Gyermek és Ifjúságvédő Intézet otthonvezetője Savanyó János Pécs, Mátyás király utca 14. A Dunántúli Napló augusztus 7-i számában a fenti címmel érdekes cikket olvastam a pé­csi autóközlekedés újabb ered­ményeiről és problémáiról. Hogy néhány példát említsek a cikkből, valóban beváltak a keleti és a nyugati városrésze­ket a Lvov-Kertvárossal össze­kötő autóbuszjáratok. Csak üdvözölni lehet azt is, hogy a Vadász utca elkészülté­vel a 27-es járat ma mór az Engel János úti ipartelepre is kimegy, ami lényegesen hoz­zájárult az ott dolgozók uta­zási körülményeinek javításá­hoz. Ami a 39-es járat útvonal módosítását illeti, ezzel is so­kan egyetértünk annak elle­nére, hogy a járat „hurkosítá- sa” óta valamelyest lelassult a menetideje. A problémákról szólva egyet kell értenünk a buszvezetők ama önkritikus véleményével is, ami szerint a jelző csengők hangja „túl diszkrét”, s az emiatt bizonytalanná vált utas (sokszor kisgyermekkel a kar­ján) rohan a már-már mozgás­ban lévő buszhoz, amelyre nem egyszer a testi épsége veszé­lyeztetésével tud csak felka­paszkodni. Kevésbé értünk egyet a jegy­automaták védelmében kifej­tett hivatalos állásponttal, ami szerint a készülékek jók, csak éppen „szabatos előírásszerű kezelést igényelnek az utasok­tól.” - Ennek cáfolatát nem­rég az egyik 40-es busz szol­gáltatta. Az történt, — még­hozzá sok szemtanú jelenlété­ben —, hogy a sorukra varo utasok egyike az állítólag elő­írásos két forint helyett, két da­rab egy forintost dobott az automatába, amely a nyilván­való „szabálytalanság" elle­nére is jegyet adott. Nem így a következő utasnak, akinek az ugyancsak bedobott két darab egy forintosa — ellenében már „nem volt hajlandó” jegyet szolgáltatni. Természetesen az utas sem volt hajlandó az újabb kísérletre, s emiatt csak a szemtanúk egyöntetű mellé­állása „mentette meg" a jegy­ellenőri büntetéstől. Végül, de nem utolsó sorban szóvá kell tenni a Volán Válla­lat egyik, nem éppen szeren­csés változtatását, illetve in­tézkedését is. Nem tudni mi okból, de újabban (egy-két éve?) az autóbuszok menet­irányt jelző számtábláját csak a gépkocsi elején függesztik ki. Ez nagyon sok esetben hosszabb-rövidebb „vágtákra" kényszeríti az utast, aki csak az autóbusz első ajtajához ér­ve döbben rá, hogy „nem az ő busza”, tehát teljesen értel­metlen volt a rohanása. Mivel a legmerészebb fan­táziával sem képzelhető, illetve tételezhető fel, hogy a szám­táblát valamiféle takarékosság címén csak egy helyen, a ve­zetőfülke szélvédőjén helyezték el, úgy véljük, nem lehet külö­nösebb akadálya annak, hogy a korábbi években mór bevált módon ismét kifüggesszék a buszok hátsó ablakára is. Sok hiábavaló futástól, bosszúság­tól mentesíthetnék ezzel az utasokat.- Kovács Antal - Újmecsekalja Divatiskola — iskoladivat IFJÚSÁGI DIVATTANACSADÓ A MERUKER EGYSÉGEIBEN: PÉCSETT az Ifjúsági Áruházban, MOHÁCSON az Ifjúsági Áruházban, KOMLÓN a Csille Áruházban, SIKLÓSON a Központi Áruházban 0 Lányka, bakfis Praktilon iskolaköpenyek új fazonban, különböző díszítésekkel, 0 fiúknak rövid nadrágok, orkándzsekik és kenguruk, valamint melegítők bő áruválasztákában ON IS MEGTALÁLJA A MEGFELELŐT! A TIP-TOP gyermekcipő-szaküzletben (Pécs, Jókai tér) 0 tornacipők színekben, minden méretben most kényelmesen vásárolhatók! 0 Tanácsadással, udvarias kiszolgálással várjuk vásárlóinkat! 0 Tekintse meg a kirakatokat — válasszon!

Next

/
Thumbnails
Contents