Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)

1977-08-17 / 226. szám

1977. augusztus 17., szerda DunQntmt napló 3 Közművelődés a MEV-nél Jelentős szerepet kapnak a kulturális vállalások Vakáció a táborokban r sok kedvezménnyel ü és Ingván nyaralnak a baranyai fiatalok? A szigetvári járás és város úttörő váltótábora a Balatonnál. Megtölteni tartalommal Kiválóan szórakoztunk Dzsesszhangverseny a Hotel Minaret udvarán Dzsesszkoncert Rossz idő, esőzés szakította meg augusztus elején a nyári meleget. Akkor sem csábított az idő nyaralásra, különösen pedig fürdésre, amikor útnak indultunk Végh József megyei ifjúsági titkárral, az Állami If­júsági Bizottság Turisztikai Munkabizottságának tagjával és Komlódi Józseffel, a megyei ifjúságpolitikai bizottság tagjá­val, hogy sorrajárjuk azokat az üdülőket, melyekben baranyai fiatalok, úttörők nyaralnak, igénybe véve a számukra biz­tosított kedvezményeket. Az if­júsági turizmusról 1971-ben hozott minisztertanácsi határo­zat óta ezek száma megsza­porodott: általában százötven forintos hozzájárulást fizet az a diók, aki az Expressz Ifjúsá­gi és Diákutazási Iroda tábo­raiban tölt el 6 napot. Jogo­sult a féláru vasúti kedvez­ményre is. Elsőként a Velencei-tó mel­lett épült Expressz-tábort ke­restük fel, amely 1974-ben kezdte meg üzemelését, s a baranyai fiatalok azóta is igen kedvezően nyilatkoztak róla. A táborvezetők is a baranyai fia­talokról. Legutóbb a pécsváradi bejáró diákok klubja töltött ott hat napot, s az előző évekhez hasonlóan az idén is kitűntek jó közösségi magatartásukkal. Ezt a tábort sajnos még ke­véssé ismerik a baranyaiak, pe­dig érdemes fölfedezni. Prog­ramjukban kirándulásokat szer­veznek Székesfehérvárra, Pá- kozdra, hajóutat tesznek a Ve­lencei-tó vadregényes nádasai­ban. Velencén majd a következő állomásunkon, Balatonszeme- sen is szóváteszik a táborveze­tők, hogy több középiskola kí- sérőtanár nélkül engedte el diákjait az Expressz-táborokba. Az ilyen csoportok nehezebben mozgósíthatók közösségi mun­kára, fegyelmi probléma is gyakrabban adódik velük. Mindkét helyen hozzátették, hogy baranyai iskolákra nem: jellemző ez a nemtörődömség, s az innen érkező diákokkal nem volt fegyelmi probléma. A táborokba szeszesitalt be­vinni tilos, és tíz órakor kapu­zárás van. Ezek a rendszabá­lyok azonban egyelőre csak az olyan jól kiépített táborokban tarthatók be, amilyen a velen­cei is, ahol higgadt, kiegyen­súlyozott, derűs táborvezetési stílust figyelhettünk meg, ami alkalmas a rend fenntartására és a diákok tetszésével is ta­lálkozik. Úgy tűnik, a 400 körüli létszám áttekinthető. Nem úgy a 2000 főnyi, mint a balatonszemesi Expressz-tá bor­ban, ahol nagyrészt szintén kí­sérőtanárok nélkül nyaral­nak... Ottjártunkkor százan voltak ott Baranya különféle középiskoláiból. A nagy tömeg, a hatalmas területen elterülő tábor — körülötte leszaggatva a kerítés, — nehezen áttekint­hető, kevés a felnőtt kísérő. Egyes iskolák harmincasával eresztik szélnek diákjaikat nyá­ri táborozásra. Sokszor úgy tű­nik, nyakukon maradt a ked­vezmény, és úgy kellett rátuk­málni a fiatalokra. Pedig nagyméretűek a sportpályák, 800 méter hosszú strand van a tábor területén, és kitűnő a program is.- Arra kell megtanítanunk hat nap alatt az ideérkező 2000 diákot, hogyan tölthetik el kulturáltan a szabadidejü­ket, — ismerteti programját Bartos Tibor táborvezető, a pé­csi Nagy Lajos Gimnázium ta­nára. — Nem tanári akadékos­kodás tehát a tábor kötött prog­ramja. Ügy kell rábeszélni a diákokat, hogy megmozdulja­nak, kijöjjenek a sátorból, és ne heverészéssel, csellengéssel, hanem sporttal, hasznos játék­kal töltsék el az időt. Állandó harcot kell folytatnunk az al­koholfogyasztás ellen: ahhoz képest, hogy diákok érkeznek ide nyaralni tetemes állami tá­mogatással, és itt teljes ellá­tást, programot kapnak, sokan hatalmas zsebpénzekkel, nem egyszer 2-3000 forintokkal, sőt vadonatúj Zsigulival, Fiattal, Volkswagennel jönnek nyaralni, s veszik igénybe a több száz forintos állami hozzájárulást! Kétlem, hogy valbmennyi iskola alaposan megfontolja: ki kap­jon ilyen kedvezményeket. .. A rövid időre előbukkanó nap fürdésre csábít néhány fiatalt, ebéd utáni lubickolásra készülnek a gyerekek Szigetvár járás és város gyermeküdülő­jében is, ebben a sok lelemény­nyel, társadalmi összefogással létrehozott táborban Mária- fürdő és Balatonfenyves között. Eddig 3 millió forintot költöttek rá. A járás téeszei adták a fa­házakat, gyárak, üzemek, in­tézmények anyagi támogatása, kiszesek társadalmi munkája tette lehetővé, hogy úttörő vál­tótábor létesüljön a Szigetvári járás gyermekeinek a Balaton partján s egy-egy 7 napos tur­nusban jelenleg 85-85 tanuló üdülhessen itt. Általában nagy­családosok gyermekei, meg akik tanulásukkal, iskolai mun­kájukkal arra rászolgáltak. 1980-ra előreláthatólag 100 fő­re bővül a tábor, egy szezon­ban 700 gyerek fordulhat meg itt, s így a járás minden felső­tagozatosára kétszer sor kerül a négy év alatt. Bekukkantunk a szomszédos dunaszekcsői váltótáborba is, majd Pécs II. kerületi Tanácsá­nak balatonfenyvesi gyermek- üdülőjébe. A Jókai úti általá­nos iskola diákjai rossz időt fogtak ki, hideg volt egész hé­ten, hatalmas szélvihar tombolt a Balatonon. Szerencsére elég nagy az udvar, ahol labdajáté­kokkal, társasjátékkal, asztali- tenisszel szórakozhatnak. Kü­lönben a szűk, felújításra szo­ruló épületbe zsúfolódik a gyereksereg .. . Hazafelé indulva, a látotta­kat elemezgetve arra a követ­keztetésre jutunk, hogy nem elég a minisztertanácsi és a kormányrendelet, hiába a vál­lalatok összefogása, ha a nyá­ri táborozás nem töltődik meg tartalommal. Ez pedig a szülők, de főként az ifjúsági vezetők és a pedagógusok feladata. Gállos Orsolya A Pécsi nyár Muzsikáló ud­varsorozatában elhangzott telt­házas koncertek sikere ékes szószólója a dzsessz egyre szé­lesedő népszerűségének. A századok meghitt hangulatát őrző ferences-rendi kolostor udvara erre a nyárra a dzsessz muzsikáló udvarává változott. Olyan muzsikáló udvarrá, ahol a műfajhoz alkalmazkodó köny- nyedséggel, telített asztalok mellől, jó akusztikai viszonyok közt, kiváló koncertek tanúi lehettünk. A legfiatalabb hazai dzsessz muzsikusokból verbuválódott Kisrákfogó együttes nem vélet­lenül lett az idei Ki mit tud? győztese. Játékuk pergő techni­kája, mély muzikalitással pá­rosul. Az együttes stílusa, ki­fejezésmódja, fiatalságukat meghazudtolva, egyértelműen swinges emlőkből táplálkozik. Talán éppen ezért követhetők olyan jól tiszta, melodikus im­provizációik. Bemutatkozásuk méltán aratott nagy sikert, a sorozat nyitányán. — A Dob show című Kovács—Jávori— Kőszegi produkciót részletes, elemző írásban méltattuk la­punk hasábjain. Ritka kuriozi­tásnak számító műsoruk művé­szi igényességével maradandó élményt nyújtott. A Pécsi Dzsessz Kvartett tragikus hirtelenséggel elhunyt basszusgitárosa, Hoffmann Fe­renc emlékére összeállítod mű­sora az avantgárd irányzatok sajátos útkeresésével vonta magára a figyelmet. Szerzemé­nyeik, mint az Orchideák, az Izgalom, a Vallomások, vagy a Ravel-Pavane témájára írt vál­tozatok, mérföldes előrelépések. Megszólaltatásuk azonban nem ilyen egyértelmű. Játékukban ott vibrál a könnyed felülemel­kedés lehetősége, valami gör­csös beidegződés mégis gát­ját állja a szuggesztív átütő hang merész őszinteségének. No persze a kényszerű tagvál­tások, az elektromos hangsze­rek, az erősítő berendezés kor­látái mind olyan külső ténye­zők, amelyek az egyéni adott­ságok maximális „bevetése" mellett is kihatnak a produk­ció igazi sikerére. Talán éppen ennek tudható be mérsékelt fo­gadtatásuk. (Tudom, a „hazai csapat" bíztatása nem erőssé­ge közönségünknek, már pedig inspiráló hatása, különösen az improvizáció kibontásánál szár­nyakat adhat a művésznek, ami minden estben jól kama- tozódik. Bornemissza Mária közreműködését nagy elismerés fogadta, örvendetes színfoltot jelentett az utánpótlást bizto­sító fiatal pécsi RAB II. együt­tes ígéretes szárnybontogatása is. A szegedi Easf együttes mint eddig, most is kelet csodála­tos zenei világát idézte. Szak- csi Lakatos Béla fenderzongo- rán játszott betétei nagyban hozzájárultak a művészi tolmá­csolás egészéhez. Gárdonyi László együttesének valameny- nyi tagja a budapesti Művé­szeti Szakközépiskola dzsessz tanszakának növendéke. Játé­kukkal nagy elődök nyomdo­kain járva, a dzsessz muzsika igazi szépségeit tárták fel előt­tünk. Bár éreztük néha az iskolázás nyomait, blues ihlette saját szerzeményeik, a hagyo­mányok tiszteletét őrző ősi élet­erő mai vulkánkitörései, ben­nünk is tüzet gyújtottak. Ennek a tűznek világító, távolba mu­tató fényei a Kőszegi együttes műsorában csillogtak igazán. Gonda János szólókoncertjén az improvizációs lehetőségek sokszínűségét, a swing stílus- korszakokon átütő erejét élvez­hettük. Kovács Gyula együttese ismét magával ragadott. Szá­maik olyan művészi ihletett- séggel, dinamikai és hangszín­gazdagsággal szólaltak meg, amelyet a téli szezon dzsessz matinéján, de a sikeres nyári sorozatban is csak ritkán hall­hattunk. örömmel írhatom le: szép nyári program volt. Péntek es­ténként a Hotel Minaret ud­varán kiválóan szórakoztunk. Bornemissza Géza Rendhagyó 3, pontot tárgyalt a közelmúltban a Baranya megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. Egy vállalat — a Mecseki Ércbányászati Vállalat került a vizsgálódás fókuszába, mégpedig olyan szempontból, hogy a dolgozók érdekében hozott művelődés- ügyi, egészségügyi és munka­ügyi jogszabályok vajon mi­képpen érvényesülnek a me­gye egyik legjeelntősebb nagy- vállalatánál. Mint megtudtuk: a MÉV-nél a középtávú terv szerves részét képezi a „társadalompolitikai terv” és ennek megvalósításá­hoz szükséges „szociálpolitikai terv”. E dokumentumok össz­hangban a közművelődési ha­tározattal, messzemenően fi­gyelembe veszik a munkások művelődésével kapcsolatos fel­adatokat. A tervek és a válla­lat tevékenysége elsődleges a tömeges igények felkeltését és ezek kielégítését célozza. A közművelődési munka irá­nyítása, szervezettebbé és tar­talmasabbá tétele érdekében már az elmúlt év végén meg­alakították a vállalatnál a mű­velődési bizottságot. így a mű­velődés koordináló irányító te­vékenységét egy vállalati és nyolc üzemi bizottság végzi, amelyek magukba foglalják többek között a korábbi okto- tási bizottságokat és a tovább­tanulási tanácsadó szolgálatot is. A vállalat közművelődési te­vékenységének a bázisát a szocialista brigádok képezik. Jelenleg 426 szocialista brigád­ban a dolgozók 75—80 száza­léka tevékenykedik. A szocia­lista brigádokra épül a válla­lat egész közművelődési tevé­kenysége. A MÉV-nél 1976-ban felmé­rést végeztek, a dolgozók képzettségi szintjének értékelé­séhez és a továbbtanulási szándék megismeréséhez. A fel­mérés adatainak birtokában — a műszaki és káderfejlesztési terveket és a munkások to­vábbtanulási szándékát figye- lembevéve — iskolázták be a dolgozókat a különböző okta­tási formákra. Mint ahogy a végrehajtó bizottság ülésén is megállapították: ezek a képzé­si, továbbképzési tervek reáli­sak, a vállalat szükségleteit tükrözik, annak kielégítését szolgálják. Már eddig is a tervek következetes végrehajtá­sának eredménye, hogy a se­gédmunkások aránya a koráb­bi 16,5 százalékkal szemben 8,5 százalék. De emelkedett a szak- és betanított munkások részaránya is. Több fórumon is elhangzott, hogy gondot jelent az általános iskolát nem végzett dolgozók magas száma annak ellenére, hogy A magyar nyelv hetén rende­zett előadásokon a hallgatók azt a kérdést is föltették a nyelvművelés szakemberei, hogy melyek a legszebb magyar sza­vak. Szókincsünk tíz legszebb sza­vának „válogatását” Kosztolá­nyi Dezső, a költői nyelv és széppróza mestere kezdemé­nyezte. Elsősorban nem is a szó hangalakjára volt tekintet­tel, hanem az általa legszebb­nek vélt szavak hangulatára, valamint fogalmi tartalmára. Ezeknek a szubjektív módon megítélt ismérveknek alapján Kosztolányi a következő tíz szó­nak adta a pálmát: láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír. A nyelvművelők és irodalom- történészek számontartják Kosz­tolányi „válogatott”-ját, bár egy későbbi felmérés érdekes módon megkérdőjelezte azt. a vállalat évek óta követke­zetes beiskolázási politikát folytat. Főleg ezen dolgozók körében kell a felvilágosító­nevelő munkát tovább fokozni, hogy csökkenjen és fokozato­san megszűnjön az általános iskolát el nem végzettek „újra­termelődése". A vállalat hosz- szútávú képzési-oktatási prog­ramjában szerepel az is, hogy az eddigi feladatoktól eltérő­en nemcsak a munkahelyi igé­nyeket kielégítő képzést, ha­nem a vállalat teljes személyi állományára kiterjedő folyama­tos és ismétlődő rendszerű továbbképzést is meg kell va­lósítani. Ez az 5—8 évenként visszatérő továbbképzés magá­ban foglalná a szakmai, po­litikai és általános művelség- beli követelmények pótlását. A MÉV-nél arra törekednek, hogy a szocialista brigádmoz­galom hármas követelménye egységesen funkcionáljon. így a vállalati munkaverseny­szabályzatban jelentős szere­pet kapnak a kulturális válla­lások is. Míg az elmúlt évben 73 brigád jelentkezett a mun­ka- és művelődés akció fel­hívására, addig ebben az év­ben 172 brigád csatlakozott a mozgalomhoz. Ők alkotják az MM-akcióban — városi szinten — a benevezett briádok több mint 40 százalékát. S ami igen jelentős és figyelemreméltó tény, hogy a résztvevő brigá­dok döntő többsége a fizikai dolgozók kollektívája. Az MM-akció rK turális vállalások teljesítésé­hez a Sógvári Endre Művelő­dési Ház klubjai, szakkörei és rendezvényei, az „Egy hónap — egy könyv" és az „Olvasd és add tovább!" — mozgal­mak adnak lehetőséget. A 16 ezer kötetes báziskönyvtár a munkásszállón van elhelyezve, az ún. letéti könyvtárak pedig az üzemekben. A könyvtárállo­mány gyarapítása továbbra is igen fontos feladat, mert a magasan kvalifikált szakembe­rek továbbképzését szolgáló műszaki könyvtár, vagy leg­alább egy könyvtári részleg hiányát minél előbb pótolni kell. A Sógvári Endre Művelő­dési Ház vonzásköre nemcsak a vállalat minden dolgozójára, de Újmecsekalja lakóira is ki­terjed. Éppen ez a tény, hogy vállalati és egyben területi igényeket is kielégít, zsúfoltsá­got eredményez. A saját erő­ből és SZOT támogatással megkezdődött bővítés, mely­nek költsége meghaladja a 10 millió forintot, enyhít valame­lyest a gondokon. Varga Ágnes 1958-ban ugyanis egyik hetila­punk pályázatot hirdetett a legszebb tíz magyar szó kike­resésére. A Kosztolányi-féle és a későbbi szó-sor összevetése érdekes adalék a nyelvesztéti­kai kutatás számára. A 160 pá­lyázó szavazata alapján ugyanis a következő tíz szó lett d győz­tes: csend, csillag, fény, gyöngy, illat, könny, lomb, szelíd, szellő, tündér. Az összevetésből rögtön kide­rül, hogy csak egyetlen szó sze­repel mindkét válogatásban: a gyöngy. Ez bizony nem valami nagy egyezés ... Mindebből a nyelvészek azt a következtetést vonták le, hogy nincs megbíz­ható mértékünk a szavak eszté­tikai értékének összevetéséhez. Az eredmény azt bizonyítja, hogy édes anyanyelvűnk bő­velkedik szép, mély hangulati hatást hordozó szavakban. Cs. B. A legszebb szavak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents