Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)
1977-08-16 / 225. szám
1977. augusztus 16., kedd DunQntmt napló 3 Ifersenyben I « uilagpiacon A bőrgyári termékek színes palettája Alkotókedv és termékfejlesztés Érdekeltség és siker * r Az utolsó munkaművelet, s mehet a bőr a ruhagyárak varrodáiba, onnan a világpiacra. Ki hitte volna, hogy a magyar sertés egyszer majd a nemzetközi divatvilágba is bevonul. Bőrét valódi szőrmével szegélyezik és exkluzív divatholmiként ámultatja majd magát valamelyik párizsi üzletben. A pécsiek már személyesen is találkoztak vele odakint. Jóllehet, amit a bőripar csinál, nem gyémántcsiszolás, ám egy darab nyersbőr is csodálatos átváltozásokon mehet keresztül. A ravasz megdolgozás a pőre bőrt legelegánsabb ruhadarabjaink alapanyagává nemesíti, a szőrmék és ékszerek világába emeli. Teregessük ki az asztalra és tapogassunk meg néhány bőrféleséget a Pécsi Bőrgyár kollekciójából! Élénk, tüzes színek, nagyon szép, finom barkaképet mutató bőr, sima vagy préselt felülettel. Ez a Misina-csalód. A Júno és az Orfű kollekciókkal a cipőipar legkeresettebb alapanyagai. Huszonnégy színben kínálja magát az anilines cipőipari nappa. A legújabb divatú férfi és női cipők, de csizmák készítésére is kiváló, ebből készül például a szigetváriak által az amerikai Katy és Lamax cégeknek eladott cipők és csizmák nagy része. Selymes fényű sertés velúr, ingvelúr, extra nubuk — ruházati bőrök. Az extra nubuk jelzői: puha, selymes fogású, élénk színű, elegáns. Sertésbőrből ilyen ruházati bőrt csak Pécs készít, termékével egyedül áll a világpiacon. De már ennél is tovább mentek, cipőre és csizmára kifejlesztették a cipőnubukot. íme, a Pécsi Bőrgyár termékeinek színpompás, kiszínesedett palettája. Köszönhetően azoknak az erőfeszítéseknek, melyek eredményeként a magyar bőripar termelésének több mint hrmadát adó patinás pécsi gyár termékszerkezetét gyorsuló tempóban váltogatja, megújítja. Érdemes és nagyon tanúlságos nyomon követni, miként nyerték el a gyár termékei mai kivételes rangjukat és keresettségüket. A Pécsi Bőrgyár mennyiségi növekedést szem előtt tartó, láványos sikerekkel, nagy visz- szaesésekkel tarkított hatvanas évek-beli fejlődésében a korszakváltást, a minőségi fejlődés nyitányát 1968., méginkább 1971., az önállóság elnyerése jelentette. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésével, a saját lábra állással felszabadultak az alkotó energiák, a nyereség középpontba való állításával a gazdálkodás olyan hajtóerőre tett szert, amely egyfolytában vitt és ösztönzött a még jobb munkára, hiszen az eredményes gazdálkodás, a magasabb nyereség évről évre az átlagnál magasabb bérfejlesztéssel, vastagabb tizenharmadik havi borítékkal, újabb fejlesztésekkel kecsegtetett. Megjött a vállalkozói kedv, megnőtt a kollektíva becsvágya. A gyár rövid idő alatt szép karriert futott a tőkés piacokon, millió dollárokra feltornázva kivitelét, egyúttal ösztönzést kapva újabb és újabb ruházati bőrök piacra hozására, megérlelve ezzel egy új puhabőrgyár felépítésének gondolatát is, ami azóta már valóra vált. A világpiac vérkeringésébe való bekapcsolódás nagy lökést adott — és ma is fontos ösztönzője — a gyártmánynemesítő munkának. Ha már ilyen magasra tették a mércét, s ha *a piacon akartak maradni, immár futniuk kellett az igényes vevők kegyei után, figyelniük és lépést tartaniuk a konkurenciával, a műszaki fejlődéssel, megcélozva, sőt mi több, elébe is lépve a világszínvonalnak. Azzal, hogy átdobták a váltót a világpiacra, egyúttal veszélyes vonalakra kormányoztak, ahol váratlan piros jelzésekkel, kényszerű veszteglések- kel is számolni kell. Érte is a gyárat megrázkódtatás, amikor a ruházati velúr bőrök kereslete váratlanul visszaesett. De végül is ez a kellemetlen külpiaci közjáték is hasznosnak és tanulsáaosnak bizonyult, újabb, még céltudatosabb gyártmányfejlesztésre sarkallt. Kiderült ugyanis, hogy a marhabőrök alia iövedelmeznek valamit. Létkérdéssé vált tehát a korszerű, minden piacon gazdaságosan értékesíthető cipő fel- sőbőrtíousok kialakítása, a hagyományos termékek minőségének emelése, a gazdaságtalan termelés visszaszorítása. A gyártmányfejlesztés központi irányításának megteremtésével így születtek meg sorra a már említett cipőbőr-családok, vagy például a legújabb, a gyors- cserzéssel készülő talpkruoon, melynek minősége vetekszik az élvonalat jelentő olasz talpbőrökkel, idehaza egyedül csak Pécs gyártja és szállítia a tőkés exportra dolgozó hazai cipőgyáraknak. Közben, éppen a pécsi ruházati bőrök megjelenésének köszönhetően, rövid idő alatt létrejött a hazai bőrruházati ipar, benne a Pécsi Kesztyűgyáré — amely szintén a tőkés piacokat célozta meg. Ez is ösztönzően hatott, a Pécsi Bőrgyár immár a bőrkonfekció ipar igényeire is figyelemmel fejlesztette és fejleszti kr újabb és újabb termékeit, jóllehet, az ilyen közvetett exportban az alapanyaggyártó nem biztos, hogy ugyanúgy megtalálja a számítását, mint ha közvetlenül ő szállít a külpiacokra, fűzzük is mindjárt hozzá, feltétlenül fokozni kellene érdekeltségét, hiszen így továbbfeldolgozva jut a külpiacokra a bőr. S végül vitte, viszi a gyáriakat a termékszerkezet átalakítása útján a gyárban folyó, egyszersmind a korszerű munkakörülmények kialakítását és a nehéz fizikai munka kiküszöbölését szolgáló modernizálás lendülete. A korszerűbb gépeken korszerűbb termékek gyártására nyílik lehetőség. Ezek a fejlesztések érdekes módon még valamiféle csendes rivalizálást is kiváltottak a vegyészek és a gépészek között, felfokozva alkotókedvüket. A gyárban folyó kutatómunka szép elismerése egyébként a bőriparban ..dolgozó szakemberek egyetlen nemzetközi kitüntetése, a Stiasny aranyérem, melyet a Német Bőrvegyészek Egyesülete az idén a pécsi gyár idős szakemberének ítélt oda. íme, ilyen késztetések közepette, ilyen közegben, ahol minden élesben megy, senki sem tart ernyőt, nyomult fel a Pécsi Bőrgyár az ipar élvonalába, miközben a piaci igényeknek, a magas követelményeknek megfelelően, a világszínvonal elérésének vágyától ambicionálva alakította, színesítette és teljesíti ki termék- szerkezetét. Ezt a céltudatos munkát nyugtázta elismeréssel nemrég a megyei párt-végre- ha jtóbizottság is. Számvetés volt ez, melynek alkalmával egyúttal saját további feladataikat is kijelölték. A gyártmánynemesítő munkát folytatni kell, a termékszerkezet korszerűsítése útján nincs megállás. Mindezt most már nagyon eltökélten és tudatosan csinálják. Azon az úton indulnak tovább, amely — még egyszer nyugtázzuk — az ipar élvonalába vezette el a Pécsi Bőrgyárat. Miklósvári Zoltán Rögtönzött házi divatbemutató, s néhány gyönyörű darab — ruha, csizma, táska — azokból a keresett termékekből, melyek a pécsi gyár legújabb bőreiből készülnek. Fotó: Kopjár Géza A Barta Lajos tér házai Mennyibe kerül a mindennapi élet? Beremend költségei • Egy személy egy évben 1100 Ft ß A BCM nem nekik fizet — LJ a a települést egy üzemhez hasonlítjuk, tisztán elválasztható: II mi az, amire azt mondjuk, ez a település fejlődik, és mi az, ami arra kell, hogy a település egyáltalán élhesse mindennapi életét. Egy iparosodó, átalakulóban lévő nagyközséget, Bere- mendet kerestük fel ez ügyben. ► íBéÉCL,». Beremend kiemelt alsófok'ú központ; társközségével, Kásáddal — valamint a püspök- bólyi, idamajori külterületekkel együtt mintegy négyezerötszáz lakosa van. A külterületeket zömmel a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát dolgozói lakják,a bentiek pedig egyre nagyobb számban a cementműhöz járnak dolgozni. Négyezerötszáz ember; s életfeltételeik biztosítása a községi tanácsnak több mint ötmillió forintjába kerül évente. Mondhatni: minden lélek — még a csecsemők is — évi ezerszáz forintba kerülnek ... A nagyközségben található egy negyven személyes bölcsőde, egy nyolcvan helyre engedélyezett napköziotthonos óvoda — jelenleg száznegyven gyereket vettek föl —, egy tizenkét osztályos általános iskola, valamint egy művelődési ház könyvtárral. A bölcsődére — karbantartás, fogyóeszköz, játékok, energiaszükséglet címén — évente 173 000 forintot fordítanak; a működési kiadás, úgy mint étkezés, ruha, gyógyszer, további , 88 000 forint. Az óvoda költségei 377 000 forintra rúgnak, az iskoláé pedig 400 000 forintra. Ehhez jön még a napközire fordított 700 000 forint. A művelődési ház költségei —• a Kásádnak nyújtott művelődésügyi támogatással együtt — 137 000 forintot tesznek ki. Sorolhatjuk tovább a tételeket: a tanács épülete, a posta, a tanácsi építési brigád, park, köztisztaság, víz, villany, szemétszállítás. Az ivóvizet törpevízműről kapja a nagyközség, kezelője a Baranya megyei Vízmű Vállalat siklósi kirendeltsége. A víz tavalyig ihatatlan volt; az elmúlt évben fejezték be a gerincvezeték rekonstrukcióját, a savtalanító építését. A község szemétszállításáról a siklósi városgazdálkodási vállalat gondoskodik — a lakókkal egyedi szerződésben. A közterületeket házilag tartják tisztán, nyugdíjasok bevonásával, de az építő 'brigád épp ráérő tagjai is segítenek. A közvilágítás fenntartása 140 000 forintba kerül, a köz- tisztaság elvisz ötezer forintot, a parkfenntartás harmincezret. A község tanácsi bérlakásainak karbantartása 15 000 forintba kerül, a postáé 35 000 forint. A tanács épülete fölemészt évente 30 000 forintot, ugyanennyi az energiaszükséglete is.' Az egészségügyi ellátást hét ember biztosítja: jelenleg egy orvos — a másodikat, valamint egy fogszakorvost szeptembertől alkalmazzák — két körzeti védőnő és négy asZ- szisztens. A körzeti egészség- ügyi szolgálat fenntartása 18 000 forint, a kiküldetési díj 16 000 forint. Olyan kisebb tételekkel, mint a rendelő költségei, a tanácsi lófogat, már nem is foglalkozunk. A legjelentősebb összeget a bérek viszik el, évente 2 742 000 forintot. Ebben található az iskola negyvenöt, a bölcsőde tizenkét, az óvoda tizenöt dolgozójának a bére, az_ egészségügyiek fizetése, az összesen tizenöt fős tanácsi adminisztráció — évi tízezer aktát intéznek el — illetménye. Az építési brigád bére külön tételként szerepel, évi 330 000 forinttal. Honnan jön össze ez a pénz? A lakosság adóiból 1 255 000 forintot kap a tanács, a termelőszövetkezet jövedelemadója 2 050 000 forint. A többit a különböző címen beszedett, vagy a megyétől kapott pénzekből rakják össze. A helyi vezetés régi fájdalma, hogy itt a BCM, a község lakói dolgoznak ott, ők szívják a port — a város és község- fejlesztési hozzájárulást a Cementmű mégsem nekik fizeti. Tudják, hogy ez önmagában Részlet az öreg főutcából nem reális igény, hisz ekkora összeggel nem is tudnának mit kezdeni, de egy részét szeretnék megkapni, hisz a megyei tanács hozzájárulásának összege változó. Ha összeírnánk minden egyeí tételt — mondjuk az apaállattartás költségeit, az ebösszeírásét, vagy a mezőőr évi sörétszükségletét — jóval ötmillió forint feletti összeget kapnánk. S ezt a számítást a tanácson minden évben elvégzik. összeadnak, kivonnak, aztán ha együtt a pénz, sóhajtva mondják: mehet a verkli. É s este megint kigyúlnak a fények, másnap ismét folyik a víz, ^ újra jön a szemetes, lehet iskolába menni... Szántó Péter FIGYELEM! FIGYELEM! FIGYELEM) 1977. augusztus 31. és szeptember 5. között LELTÁROZUNK összes fiókunknál és lerakatunknál • A LELTÁROZÁS ALATT AZ ÁRUKIADÁS SZÜNETEL Felhívjuk ügyfeleink szives figyelmét, hogy áruválasztékukat időben szíveskedjenek kiegészíteni I Baranya—Tolna megyei Élelmiszer és Vegyiárunagykereskedelmi Vállalat, Pécs, Kossuth Lajos utca 21.
