Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)

1977-08-15 / 224. szám

Karvastagságban ömlik a megolvadt üveg Barangolás a fények birodalmában Hétszázmilliós beruházás a nagykanizsai fényforrás- gyárban Percenként ezer üvegballon az amerikai Ribbonokról A főmérnök szűkszakvú: a Ribbon gépsorról nem érdemes sokat beszélni. Látni kell. Az Egyesült Izzó nagykanizsai gyá­rában az első Ribbon gépsort 1972-ben helyezték üzembe, a második az amerikai CORNING cég szakembereinek irányításá­val június elején indult. A lát­vány lenyűgöző. A megolvadt üveg karvastagságban ömlik a kemence felől, aztán villany- égőnyi cseppekben az éppen alája futó formákba kerül. A gépet talán egy nagy sebesség­gel hajtott kerékpár láncához lehetne hasonlítani, valamennyi láncszem egy-egy forma, most éppen olyan sebességgel pörög, hogy percenként 960 üvegballon kerül a berendezés végénél el­helyezett szalagra. Ez a legna- gyob átmérőjű bura, kisebből 1200-at is képes lenne percen­ként gyártani. A két gépen tehát évenként 900 millió darab üvegburát gyártanak. A Világgazdaság című lapban nemrégiben nyilat­kozott L. A. Newton, a COR­NING cég beruházási igazga­tója. Elmondotta, hogy az ilyen típusú gépek sem Amerikában, sem másutt a világon nem állí­tanak elő több üvegballont, mint Nagykanizsán, s ezeknél nagyobb teljesítményű berende­zéseket még nem állított elő a cég. A gépsor mellett beszélge­tünk Czulek László főmérnökkel, mellettünk néhány perc alatt sokezernyi bura zötykölődik a szalagon a csomagoló felé. Alig néhány munkást látni a Ribbon mellett, ketten a geometriai méreteket ellenőrzik, ha jól szá­moltam, hárman a gépet és az automatikus irányító berende­zést figyelik. A csomagolóban viszont alig győzik a munkát. A másik gépsor áll, hetente ugyanis 8 órás karbantartást követel.- Sok kiváló, nagy teljesítmé­nyű gépet vásárolunk, gyakori, hogy nem használjuk ki a drá­ga gépek kapacitását, önöknél hogy sikerült maximális telje­sítménnyel üzemeltetni őket? Alakul Zalaegerszeg városközpontja Tavaly tavasszal kezdődött meg Zalaegerszegen az új városközpont kialakítása. A Kossuth, a Petőfi és a Kosztolányi utcák háromszögében azóta már be is költöztek a csip­keházaknak becézett négy-ötszintes épületekbe az új lakók. Most újabb 66 lakás átadását készíti elő a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat, s vele párhuzamosan megkezdődött a házak földszintjén lévő boltok ki­alakítása is. Összesen 11 ' üzletet nyitnak meg még ebben az eszten­dőben, köztük számos olyant, mely eddig még nem volt Zalaegerszegen. Például lesz Aranypók szaküzlet, bőrdíszműbolt, ahol kizárólag rákos- palotai termékeket árusítanak majd, lesz háztartási gépkölcsönző, do­hány- és kenyérszakbolt. Ugyanakkor a jövő év első negyedében nagy alapterületű ABC és ruházati áruház is nyílik az új városközpontban. — A Ribbonnál egy esztendő □ betanulás, ennyi idő alatt azonban még csak az alapis­mereteket lehet megszerezni — mondja a főmérnök. Ennek a gépnek is van lelke, azt is meg kell ismerni. A mi szakmunká­saink ismerik a gépeket. Közben átérünk a fényforrás üzembe. Az elmúlt esztendőben 100 millió fényforrást gyártot­tak és szállítottak külföldre Nagykanizsáról. — Hol a határ? — Csaknem 15 esztendeje in­dította nagykanizsai telepét az Izzó, tulajdonképpen csak ta­nulgattuk a fényforrásgyártást. 1965-ben volt az első beruhá­zás, 10 milliós költséget sem ért el. Egészen 1969-ig kisebb fej­lesztések voltak, a termelés azonban évről évre 50 százalék­kal emelkedett. 1969-ben 1,5 milliárd forintos beruházás kez­dődött, megépült az üveggyár — mutat a főmérnök körbe a telepen — a 165 köbméter ka­pacitású oxigéngyár, a komp­resszorüzem, ahol a szükség­leteknek megfelelően 1 és 7 at­moszféra nyomású sűrített leve­gőt állítunk elő, a kazánház. f-fata/mas csarnokok Hatalmas — 24X240 méteres — csarnokok mellett megyünk el, a mostani beruházás mellett azonban tulajdonképpen feltű­nés nélkül illeszkednek az el­múlt tervidőszakban épült léte­sítmények közé. Az V. ötéves tervben 700 mil­liós beruházást valósítanak meg, 1980-ra 1,9 milliárd forint termelési értéket állítanak elő, ez több mint kétszerese az 1975. évinek. A 10 ezer négy­zetméter nagyságú, épülő, üveg­falú csarnok egyik részén még az építők dolgoznak, egyharma- dában (80 méter) azonban már a technológiai szerelés folyik, a fényforrásgyártó gépsorok kö­zül néhány már üresen jár. — Szeptember végén — talán előbb is - üzembe állítjuk a gépeket. Mi minden beruházást úgy csinálunk, hogy nem várjuk ki a kulcsátadást. Szakaszokra bontjuk, részletekben beindítjuk a termelést — mondja Czulek László. A csomagolóban ugyancsak nehéz követni az égők útját, emberi kéz ügyességével hajto­gatja a kartont a gép, a vevő kívánsága szerint hatot, tuca­tot ismét összecsomagol a már dobozolt égőkből. — A gépet Pécsett szerkesz­tették, és ott is gyártották a So- pianában. Hét ilyen gép mű­ködik ... Talán igaza van a főmérnök­nek: a számok, a számomra csodálatos technika valóban nem tartozik a „leg”-ek kategó­riájába. Egyszerűen csak arról van szó, hogy Nagykanizsán vi­lágszínvonalon termelnek. Való­ban nem csodálkoznunk kell. Elterjeszteni!!! Lombosi Jenő Itt az Oetker- puding! A márka nyugatnémet, a puding viszont a Magyar Édesipar legújabb terméke: a Győri Keksz- és Ostya­gyár jánossomorjai üzemében a ne­ves nyugatnémet cégtői vásárolt li- cenc alapján, Oetker-alapanyagból megkezdődött a puding gyártása, máris négyféle aromában, vanília, csokoládé, citrom és karamell izek­ben. A gépsort is az Oetker-cég szállította, a termék a tőlük kapott csomagolóanyagban kerül forgalom­ba. Az idén 500 tonna pudingot ké­szítenek Jánossomorján, jövőre azon­ban növelik a termelést, további négyféle pudinggal bővítik a vá­lasztékot. Meghonosítják az üzemben a hidegen, főzés nélkül elkészíthető puding gyártását is. Az NSZK-beli céggel együttműködve később külön­böző, az európai piacokon keresett süteményporokat is készítenek. A jánossomorjai gyár egyébként régi múltra tekinthet vissza: 1911- ben alapította a Frank-cég, s itt állították elő a hires cikóriakávét. Most ismét virágkorát éli a cikória, kiderült ugyanis, hogy kitűnő szív­gyógyszer állítható elő belőle. Emellett a babkávé világpiaci árá­nak ugrásszerű emelkedése is hozzá­járult, hogy itthon és külföldön egyaránt számottevően nőtt a cikó­riakávé fogyasztása. Jánossomorján most kicserélik az üzem hatvanéves pörkölőjét. Tűzben, vízben* siákadékban Amikor a biztonsági övtői szabadulni keil Nemzetközi zsűri előtt vizsgázik az automata öv Nemrég néhány nap leforgá­sa alatt kétszer is a rakpartra riasztották Budapesten a men­tőket, a tűzoltókat és a rend­őröket: gépkocsi zuhant a Du­nába. Az első esetben a „pi­lóta” lélekjelenlétének, a vá­ratlan helyzetben szinte párat­lan hidegvérének köszönhette életét, s adott tanácsokat a Dől a naplény­valuta Harkányban Ijesztő, ahogyan a külföl­diek az idén is ellepték a Balatont. Ha kicsit kiszoríttatva érezzük is magunkat általuk, azért jól jönnek a napfény­valuták, vagyis az idegenfor­galom bevételei az országnak. Csak süssön a nap és jöjje­nek. De nekünk is van nap­fényünk és vizünk, sőt: Dr. Víz. Baranyának Harkány a Bala­tonja. Legalábbis úgy, hogy az idény végére ezek a meden­cék is ugyanolyan szépen megtelnének az odacsalogatott külföldi turisták valutáival, ha abba gyűjtenék, mint a Bala­ton. Ezek viszont láthatatlan bevételek, nagyságukra leg­feljebb a minden talpalattnyi helyen parkírozó külföldi gép­kocsik szolgálhatnának némi támpontul. Dehát kinek van kedve arról a töméntelen kül­földi gépkocsiról statisztikát vezetni. Hellényi Ervin, a harkányi idegenforgalmi kirendeltség vezetője szerint nagyjából any- nyi a külföldi, mint tavaly. Legalábbis a szálláshelyek for­galmából ítélve, ámbár azt ki tudja, hány külföldinek adnak ki szobát a maszek nyaralók­ban. Ami feltűnő, erőteljesen, legalább húsz százalékkal nö­vekedett az NDK-ból érkező turisták száma. Ha a szállás­helyeké nem is, de a fürdő forgalma bizonyosan tíz-tizen­öt százalékkal magasabb lesz, mint az elmúlt esztendőben. — Milyen a harkányi nyár? — kérdezem a Napsugár Ét­teremben Dörömböző Géza prímástól, aki 1969-től a nyitás­tól már több idényt végigmu­zsikált és ilyen ügyekben benn­fentesnek számít. Már hol is horgonyozzon le az ember, ha nem a Napsugárban, ahol az idegenforgalom estéről estére lecsapódik. — Tömeg — törölgeti hom­lokát a prímás^ — Nagy az idegenforgalom, minden évben több a látogató. Mondja is az étteremben a főnök, jó-jó, sze­zon van, de ekkora tömegre még nem volt példa. — A vendégkör? — Mindenféle náció, de fő­ként nyugat-németek, sokan az NDK-ból is, aztán sok ju­goszláv, csehek, lengyelek és persze az itthoniak. Első osz­tály, de a magyarok is úgy esznek-isznak. ügy látszik, te­lik, van rá pénz. És szeretik a cigányzenét. — A jugoszlávok egy idő­ben megfogyatkoztak. Most feltűnően sokan vannak. — Igen. Szeretnek enni-inni, szeretnek mulatni. Ha kevés a forintjuk, akkor dinárt lobog­tatnak. A jugó társaságban, ha jó a hangulat, márpedig tudnak jó hangulatot terem­teni, mindig eltörik néhány pohár. Diszkréten leejtik, vagy lepöccintik az asztalról, ők így fejezik ki a jó hangulatot. — Na és a farmerpiac? Fel­felüti még a fejét a csencs? Géza a fejét rázza. A far­merpiac messzeesik az étte­remtől. Most meg én mesélek neki, a harkányi nyár neural­gikus pontjáról. Úgy tűnik, az ismétlődő rendőrségi akciók tartózkodóvá, óvatossá tették a külföldi farmerárusokat. Ámbár elrettentő esetet hallottam az­óta. Egy jugó kiszállt a kocsi­ból, villámgyorsan előrántott egy nylon zacskót, benne már­kás farmer, szépen összehajto­gatva. Alkalmi vevő azonnal akadt. Mennyi? Ezerkétszáz. Ne, ne bontsuk ki, mert jönni talál a milícija. Hoci-nesze, itt a farmer, originál csoma­golás, ide az ezerkétszáz fics- cset, dovidzsenja. Az idegen be a kocsiba, villámgyorsan elhajtott. A fiú később kibon­totta a zsákmányt, farmer volt, csakhogy a fél szára. Ketté­vágták a nadrágot. A bogáti isten . .. Félszárú nadrág, most kereshetek hozzá egy másik fél szárat — ezerkétszázért . . . — És a németek? — Jönnek minden este. Na­gyon szeretik a cigányzenét és ha teszik valami, mindjárt tap­solnak. Jönnek rokoni látoga­tásra a régi, kitelepített svá­bok, hozzák Mercivel a rokon­ságot, aztán itt megmutatják, micsoda gavallérok. Ők egyéb­ként a régi magyarnótákat kérik, Kéknefelejts, Pirospün­kösd napján ... Aztán vannak visszatérő vendégek. Például egy kedves, idősebb házaspár, a férfit Matyi bácsinak hívjuk. Kicsit reumásak, nagyon jó nekik ez a viz. Járják a külföldet, bárhol járnak, Svájcban, Spa­nyolországban, mindig külde­nek egy lapot. Sőt, hívtak is Münchenbe, látogassam meg őket a sörünnepen. Különben Bonyhád környékén vannak rokonaik, de ide Harkányba mindig eljönnek. Nagyon sze­retik a cigányzenét, szinte áhí­tattal hallgatják, — Szóval nincs felvágás ... — Tegnapelőtt voltak itt franciák. Pontosabban a férj francia, a feleség magyar. A nő kicsit megjátszotta magát. Küldtek nekünk két üveg bort, erre odaültünk az asztalukhoz. A nő kért, játszok már jó ma­gyarnótát, mert ő már öt éve kint van és teljesen elfelejtette a magyarnótákat. A végén kiderült, hogy mindet tudja. Egyébként kedvesek voltak. — A csehek? A lengyelek? — A csehek megeszik a va­csorájukat, aztán mennek. Le­het, hogy egy olcsóbb szóra­kozóhelyre. A lengyelek na­gyon hálós közönség, szeretem őket, játszom nekik lengyel dalokat is. Közben finom illatok lenge­deznek az étteremben, vacso­raidő van. Dörömöző Géza és zenekara is színre lép, forró a levegő, a zene most való­sággal legyez. Három asztallal odébb jugoszláviai magyar is­merősök bukkannak fel, át­ülünk asztalukhoz. Újságíró kollégák Eszékről. — Sok a jugoszláv turista? — Hát persze. Nálunk is van a közelben fürdőhely, még ki sincs épülve, már is kétszer drágább, mint Harkány. Har­kány nekünk nagyon olcsó nyaralás. Miklósvári Zoltán tévénézők százezreinek, hogyan kell gyorsan elhagyni a süllye­dő fémkoporsót. Sajnos, a má­sodik eset főszereplője, egy huszonéves fiatalember már senkinek sem mondhatta el, mit érzett a vizet érés pillaná- tában, mert Nysójából idejében kimenekülni nem tudott és o hullámsírban lelte halálát. A tragikus esetet követően önkéntelenül is felvetődött so­kakban, biztosan a becsatolt biztonsági öv akadályozhatta meg a gépkocsi vezetőjét, hogy kötelékéből kibújva kísérelje meg a partra úszást. Az öv életmentő szerepéhez képest ez a probléma elenyé­sző, az ilyen veszélyforrások le­hetősége is minimális, mégis számolnunk kell velük, bizton­ságunk érdekében fel kell ké­szülnünk rájuk. A vizbe zuha­nás mellett a gépkocsi kigyul­ladásakor leselkedik a legna­gyobb veszély az övét viselőkre. Szerencsére a lángoló kocsi látványa meglehetősen ritka, az idén még egyetlen ilyen esetet sem jegyzett fel a rendőrségi krónika, de mégiscsak számol­nunk kell vele. Nemcsak a ka­landfilmekben roboghat szaka­dék felé a kormányozhatatlan- ná vált autó, amiből a kiugrás a biztos megmenekülést jelent­heti, a közúton is történhet ilyen baleset. Bár országútjaink biz­tonságot nyújtó kőkorlátai mö­gött nem tátonganak több mé­teres mélységek, mégis az ilye­nektől is van félnivalónk, ho netán külföldre utazunk, mond­juk Jugoszlávia és Görögország hegyi szerpentinjein kapaszko­dunk felfelé. Mit kell szem előtt tarta­nunk? A repülősöknél, az ejtő­ernyősöknél használatos a mondás: válságos pillanatban, veszélyhelyzetben az első gon­dolat diktálta lehetőséget hajtsd végre, mert a második­ra már nem marad időd. Nem vagyunk egyformák, a kritikus helyzetekre másképpen reagá­lunk. Kevesen a józan eszüket is elő tudják venni ilyenkor, másokat lélekjelenlétük ment meg, sokan még a cselekvés mikéntjét sem tudják eldönte­ni vagy amikorra rájönnek — már késő. A gyors reagálást, a lehető legjobb döntés kiválasz­tását és véghezvitelét tanítani nem lehet. De az autóközleke­dési tanintézetben oktatják, gyakoroltatják a jövő autósait a biztonsági öv gyors kikapcso­lására, aminek szerepe lehet egy-egy veszélyhelyzetben. A gyakorlott autósoknak sem árt, ha lelkiekben felkészülnek, hogy hasonló esetekben gyakorlott mozdulatokkal tudjanak kisza­badulni a béklyójából. A gyakorlásra szükség van, márcsak azért is, mert ma még nincs egyöntetűség az övfron­ton. Vannak olyanok, amelyek egy mozdulattal ki-bekapcsol- hatók, másoknál a rögzitő kam­pó kiakasztása nem pillanatok műve. Bizonyosan az automa­ta, gomnyomásra kioldható biz­tonsági övék segítenek, ame­lyek mintadarabjait a soproni AFIT már elkészítette és jelen­leg nemzetközi zsűri előtt vizs­gáznak Prágában. Sorozatgyár­tásuk jövőre várható. Horváth L Hétfői q

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents