Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)

1977-08-14 / 223. szám

1977. augusztus 14., vasárnap Dunántúli napló 3 Javult a munka termelékenysége (Folytatás az 1. oldalról) csökkent. A munkások átlagbé­re 6.9%-kal volt magasabb, mint tavaly. A minisztériumi építőiparban 9,2, a tanácsi és a szövetkezeti építőiparban egyaránt 6,2%-kal volt több a fizilkai foglalkozásúak átlagbére mint 1976. első félévében. Az első félév folyamán a me­gye építőipara számos nagyér­tékű termelő és kommunális létesítményt adott át megren­delőinek. Közülük legfontosabb a Pécsi Kesztyűgyár 2. sz. gyá­ra, a harkányi gyógyfürdő-kór­ház és a pécsi magasház. A megyei székhelyű szocialista építőipar 798 lakást adott át az első félév folyamán, 42,5%- kal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ebből az állami építőipar által átadott lakások száma 613, ez 227-tel több, mint amennyit az elmúlt esztendő első felében átadtak. E többlet az előzőekben már említett magasházból szárma­zik. 1977. első hat hónapjában legnagyobb építőipari vállala­tunk maradéktalanul teljesítet­te (sőt, 30 lakással túlteljesí­tette) lakásátadási-tervét. A mezőgazdasági termelés az első félévben az országos tendenciával egyezően elsősor­ban az állattartásiban ért el jó eredményeket. Az időjárási té­nyezők kevéssé kedveztek a nö­vénytermesztésnek, a gabona­félék terméseredményei mégis jónak ígérkeztek. Az állatállo­mány növekedése, a közgazda- sági szabályozók hatása, a szerződéskötések volumene azt jelzi, hogy a termelési körülmé­nyek további kedvező alakulá­sa esetén összességében telje­síthető a mezőgazdaság elé 1977. évre kitűzött feladat. A vetésterületi arányokban csak kismérvű eltolódások ta­pasztalhatók. A megyék közül Komárom után Baranyában legnagyobb a szántóterületből a kukorica aránya, jóllehet idén a tavalyinál oj%-kal (3678 hektárral), a két év előt­tinél pedig 3,1%-kal keveseb­bet vetettek a gazdaságok. Kedvező, hogy a zöldségter­mő terület 602 hektárral több a tavalyinál, a termelőszövet­kezetek terület-növelő elhatá­rozásában a termelői árak emelésén kívül közrejátszott a biztonságosabb áruátvétel megteremtése is. Nőtt a bur­gonya, a vöröshagyma, a pa­radicsom területe. A zöldség- termelés növelése eredménye­ként a külmegyékből behozott A bér- és bérjellegű bevé­teleken belül a munkabérek összege 7,3%-kal haladta meg a tavalyi I. félévi kifizetéseket, mégpedig viszonylag mérsé­kelt foglalkoztatotti létszámbő­vülés mellett. A egy fizikai foglalkozású dolgozóra jutó ha­vi átlagbér a főbb ágazatok­ban 5—10%-kal emelkedett. összességében a lakosság jövedelmi helyzete az év ed­dig eltelt időszakában jelen­tősen javult. Igazolja ezt a kiskereskedelmi vásárlások rendkívül dinamikus növekedé­se, a szolgáltatási kiadások emelkedése, s nem utolsó sor­ban a takarékbetétállomóny tartós gyarapodása. A megye lakosságának ta­karék-betétállománya a félév végén 3,7 milliárd Ft volt, 14 %-kal több, mint egy évvel ko­rábban. A lakosság hosszúle­járatú hiteltartozása 16%-kal zöldségféle tömege az első félévben csak 60%-a volt a ta­valyinak. Augusztus 10-re lényegében befejeződött a gabonák beta­karítása. Előzetes adatok sze­rint a búza hektáronkénti át­laga megyei szinten 45 q kö­rüli, közel annyi mint tavaly. Az ősziárpa termésátlaga mint­egy 3 q-val marad el az 1976. évi 40 q-s, igen jó terméstől. Az állatállomány alakulása kedvező, a szarvasmarhák szá­ma félév végén meghaladta a 100 000 darabot. (1975 év­közepe óta most érte el is­mét a megye szarvasmarha­állománya ezt a létszámot). A növekedés a nagy- és kis­üzemekben egyaránt jelentke­zik, és ennél is kedvezőbb, hogy a tehénlétszám is 4,4%- kal nőtt. A sertésállomány kö­zel 15%-kal (59 ezer darab­bal) több az egy év előttihez viszonyítva és az összállomá- nyon belül ugyanilyen száza­lékban nőtt a kisüzemek ser­tésállománya is. A megye lakosságának ösz- szes pénzbevétele az I. félév­ben 9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez a fej­lődési ütem — az áralakulás figyelembe vételével — hozzá­vetőlegesen megfelelt az 1977. évi népgazdasági terv elő­irányzatának, amely szerint a lakosság reáljövedelmének és fogyasztásának mintegy 4%-os növekedése biztosítható. haladta meg a tavalyit, főként a lakásépítési és értékesítési kölcsönök erős (22%-os) növe­kedése révén. Az I. félév so­rán az OTP áruvásárlásra 14, személyi hitelként 13%-kal na­gyobb összeget folyósított az igénylőknek. Az egy igénylő­nek kifizetett átlagösszeg áru­vásárlásnál a múlt évihez ha­sonló volt, a személyi hitelek átlaga viszont 8%-kal megha­ladta azt. A kiskereskedelmi árszínvo­nal az év első felében 4,6%- kal volt magasabb, mint a múlt év azonos időszakában. Az árszínvonal országosan 5,3 százalékkal nőtt. A megye kiskereskedelmi forgalma, az árváltozásokat is figyelembe véve, dinamikusan nőtt. A fejlődés üteme össze­hasonlítható áron a múlt évi­nek közel kétszeresét tette ki, s meghaladta az országos üte­met (4,7%) is. Ez évben a korábbiaknál je­lentősebb fejlődési ütemkü­lönbség mutatkozott az állami — s azon belül a tanácsi, va­lamint a szövetkezeti kereske­delem között. A Konzum Áru­ház az I. félévi forgalmával a szövetkezeti kereskedelem fej­lődésének dinamizmusát fo­kozta, s egyúttal érzékelhetően jelentkezett a tanácsi egysé­gekre gyakorolt forgalom-el­szívó hatása. Az áruforgalom belső össze­tételében némi változás követ­kezett be az iparcikkek javára. Az élelmiszerforgalom volume­ne lényegében stagnált. Az I. félévi bolti élelmiszer-értékesí­tési adatok szerint 9%-kal ke­vesebb hús, 20%-kal kevesebb vágott baromfi és tojás, s a tejtermékek közül kevesebb vaj került a fogyasztókhoz. A tejértékesítés a múlt évi szint körül alakult, sajtból viszont 13%-kal több fogyott. A zöld­ség és gyümölcsfélék kínálata egyenletesebb és választéko­sabb volt, mint egy évvel ko­rábban. * I. A ruházati cikkek forgalma ugyancsak 4,6%-kal nőtt, az áruellátás azonban határozot­tan javult, a kereslet és kíná­lat közelebb került egymás­hoz. Rendkívül megélénkült a vegyes iparcikkek iránti érdek­lődés, illetőleg esetenként a jobb áruellátás tette lehetővé az igények kilégítését. A megye idegenforgalma az I. félévben csak kis mértékben bővült. Az elmúlt évek állandó­nak tekinthető vendégforgalma után ez ideig a megyénkbe ér­kező, és itt megszállt vendégek száma csak 3 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A táppénzen lévők aránya csak kismértékben csökkent, inkább stagnálónak tekinthető. Nagyobb mértékben, kb. 6%- kal csökkent viszont a táppén­zen töltött napok száma, amely megközelítőleg 90 ezerrel ke­vesebb táppénzes napot jelen­tett. Az I. félévben összesen 1790 üzemi baleset történt, 1 százalékkal több, mint az elő­ző év azonos időszakában. Az emelkedés nem számottevő, azonban a sok éve tartó csök­kenő tendencia ezúttal nem folytatódott. Az üzemi balese­tek száma az ipart, az építő­ipart és vízgazdálkodást kivé­ve a többi népgazdasági ág­ban emelkedett, az említet­tekben csökkent. A balesetek miatt kiesett munkanapok szá­ma 1,4%-kal volt kevesebb az előző év azonos időszakához képest. Az összesenen belül e téren viszont az iparban mutat­kozott emelkedés, jelezvén, hogy a kevesebb számú bal­esethez hosszabb gyógyulási idő volt szükséges. A személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma Baranya megyében 1971 óta — egy év kivételével — folyama­tosan csökkent. 1977. év első öt hónapjában azonban 18%- kal több baleset történt, mint az előző év azonos időszaká­ban. Az emelkedés feltűnően magas és felhívja a figyelmet a közlekedési fegyelem lazulá­sára. A kiskereskedelem eladási forgalmának változása (1977. I. félév) Megnevezés Folyóáron Usszehasonlithato áron 1976. 1. félév %-ában Bolti élelmiszerek 110,0 100,8 Vendéglátás 106,3 99,5 Ruházati cikkek 109,0 104,6 Veqyes iparcikkek 115,8 113,9 ÖSSZESEN 111,7 106,8 A lakosság pénzbevételének alakulása, I. félév (Előző év azonos időszak — 100) Megnevezés 1976 1975 1977 Összes bevétel Ezen belül: 112 101 109 — bér és bérjellegű bevételek 112 103 107 — mezőgazdasági jellegű bevételek — társadalombiztosításból származó 107 93 109 bevételek 121 101 111 Bérleményként 906 forint „állami ajándék” A Kodály Zoltán út egyik lakóháza előtti kert (parkrészlet) létesítése sok pénzt igényelt, de a gondozása is költséges, ehhez még a házmesterek meg a lakók összefogása is szükséges. N emrégiben levelet kaptunk a „há­zigazdától”, a Pécsi In­gatlankezelő Vállalattól — amelyben közölte, hogy a szemétdijat 1 forinttal fel­emelte. A közlést ki-ki vér- mérséklete szerint fogad­ta, s voltak, akik lakbér- emelésként fogták fel a dolgot. Az emelés hátte­rét megmagyaráztuk a DN-ben, s azt is megír­tuk, hogy ez a forint a ko­rábbi 3-mal együtt csak „átszalad” a PIK-en, s a Köztisztaságinál köt ki — ott sem fedezve a tényle­ges szemétgyűjtési költsé­geket. Ez a forint adta az ötle­tet, hogy megnézzük: mibe kerül az, hogy lakunk. A PIK-nél az 1976-os mér­leg adataiból idéztek, mint­hogy ezek kerekebbek és töb­bet is mondanak, mint a fris­sebb, ám csak féléves szá­mok. Mindenekelőtt egy alap­szám: tavaly év végén a PIK 24040 bérleményt tartott nyil­ván a városban, ebből 20 720 volt a lakások száma, a töb­bi üzlet, műhely, iroda, raktár, garázs stb. S hogy mindjárt tisztázzunk is valamit: az utób­biak inkább hoznak a „kony­hára", a lakások viszont csak visznek. Ennek ismeretében az alábbiakban olvasható számo­kat is másképp mérlegelje az olvasó. Hiszen a számok „bér­leményre" vonatkoznak, tehát átlagot jelentenek. Ha kiszűr­hetnénk a csak a lakásokra jutó költségeket, rosszabb ké­pet kapnánk. És még egyet. A PIK-nél a téma kapcsán ismételten felhívták a figyel­münket arra, hogy nincs nye­reség, mert ami hasznot pl. az INKÖZ hoz, azt betudják az állami támogatásba. És ezekután lássuk a szá­mokat! Tavaly a lakbér-árbevétel 88,1 millió forint volt, bérle­ményenként tehát 3665 forintot fizettünk a „házigazdának” lakbér gyanánt. Ezzel szemben áll pl. a fenntartás 67,5 mil­liója — azaz lakásonként 2808 forintot kitevő éves rá­fordítás. A lakóházakat azon­ban üzemeltetni is kell — van házfelügyelő, takarítanqk, vilá­gítanak, működik a kaputele­fon, a központi antenna, vi­zet fogyasztunk . .. —, ez pe­dig 42,4 millióba került, azaz bérleményként 1764 forintba. A fenntartás és az üzemeltetés együttes — 109,9 milliót kite­vő — összegéből egy bérle­ményre tehát az általunk fi­zetett 3665 forinttal szemben 4571 jut. A 906 forintos kü­lönbség összességében 21,8 millió forintot jelent. Ez a do­táció, azaz a lakóházak fenntartásának állami támoga­tása. Ez az összeg évről évre változik — növekszik —, hi­szen a lakbérünk 1971 óta nem változott. A fenntartási költségek elkerülhetetlen emel­kedését így ellensúlyozza az állam a költségvetésből. (A do­táció természetesen ennél jó­Mibe kerül az, hogy lakunk? Jól üzemelő lakóház — jó közérzet val több; tavaly 78 millió fo­rint volt, idén pedig 96 mil­lióra rúg, a különbség a la­kóházak felújítására fordító­dik.) A dotáció lényegét így is fogalmazhatjuk: ennyit ad az állam, hogy a lakóházak­ban lakni lehessen, azaz hogy a bérleti szerződésben meg­határozott komfortfokozatnak megfelelően lehessen lakni. A felújítás azt biztosítja, hogy a fenntartás költsége csak any- nyi legyen, mint amennyi. Persze lehetne kevesebb is: Ki tudná azonban megmonda­ni, hogy mennyivel? Nehéz ezt mérni. Még azt sem lehet mér­ni, ami egyébként mérhető. Itt van a víz. Jól tudjuk, hogy a vizes szerelvények nagyon rö­vid életűek, s a csöpögő csa­sok-sokezer forintot lehetne ezeken is megtakarítani, nem is szólva a jobb közérzetről, amit egy tiszta, rendes, hibát­lanul üzemelő ház kelt a la­kóban. Ma már egyre több az olyan bérlőközösség, amelyik ebben a PIK segítségére van. A Ko­dály Zoltán úton pl. a lakók az aranykoszorús Zetkin Klára szocialista házfelügyelő bri­gáddal együtt munkálkodnak környezetük csinosításában. A fenntartás az épületek és környezetük tisztántartásával kezdődik. Azelőtt a PIK a mo­sóportól a seprűig mindennel ellátta a házfelügyelőket. Újab­ban átalánydíjat ad •— a gon­dozott épület nagyságától füg­A kaputelefon a lakók és a hozzájuk érkező látogatók kényel­mét szolgálja, ugyancsak pénzért. pókból rengeteg víz megy ve­szendőbe. A vízfogyasztásra nincs norma, csak épületen­kénti tapasztalati adatok van­nak. Ha a számla szokásos összege megugrik, akkor lehet sejteni, hogy valami baj van, s akkor talán meg is lehet ta­lálni a hiba forrását. A tékozlások iskolapéldái­ként említhetők: a közös helyi­ségekből ellopott búrák, égők, a pincehelyiségbe bekötött vil­lany (áramlopás!), a liftzárak szinte szisztematikus tönkreté­tele, a lépcsőházak összefir- kálása (ami ugyan gyerek­csíny, de felnőtt-ráhatással megakadályozható lenne) .. . Apróságok ezek? Valójában gően 60—150 forintot — ha­vonta egy-egy házfelügyelő­nek. Mindinkább előtérbe ke­rül a takarítás gépesítésének igénye, főleg a nagyobb épü­leteknél. A takarítógépekből azonban nincs kellő választék, s főleg nincs univerzális taka­rítógép. A felmosógép után például hagyományos módon kell felszedni a vizet. Ez nem igazi könnyebbség. A 906 forint az állam „aján­déka" az állami lakás bérlő­jének. Az ésszerű felhasználás a PIK feladata, a lakóké pe­dig az „ajándék" megbecsü­lése, nehogy kidobott pénz le­gyen. Hársfai István A Pécsi Kesityűgyór 2. számú üzemét pénteken avatták.

Next

/
Thumbnails
Contents