Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-09 / 187. szám
e Dunántúli napló 1977. július 9., szombat Ötvenéves a hazai feltáró barlangkutatás Egy száz méter mély aknabarlangba ereszkedett le legelőször társaival dr. Kessler Hubert, a legidősebb hazai aktív barlangász, ötven éve történt egy észak-magyarországi fennsíkon, Tornanádaska és Bod- vaszilas közelében. A harmincméteres kötélhágcsó és a kiselejtezett katonai telefon zsinórja mindig összegabalyodott, mégis feneket értek. A hazai barlangkutatás történetében először hatoltak úgy tovább a föld alatt, hogy bontottak, robbantottak és patakok vízgörgetegén búvárként bújtak át, vagyis nem vették figyelembe a természetes határokat, és az ismeretlen folytatásokat keresték. így vette kezdetét épp fél évszázada a hazai feltáró-bar- langkutatás. Hetven éves a Budapesten élő, jelenleg is aktív barlang- kutató. Nyugdíjas, a Magyar Bauxitbánya Vállalat, a Vízügyi Kutató Intézet volt karszt- és főhidrológusa. Most is Szinte naponként a mélybeszáll. A sok múltbéli tett közül egyre nagyon is büszke, amikor 1932-ben az aggteleki és a domicai-barlang összefüggését búvárúszással bebizonyította: hat méter hosszan, egy ismeretlen, gyors sodrású patak vízszintje alatt úszott át. Európa legnagyobb, 22 kilométeres cseppkőbarlangjára derült így fény. örök álmodozó, emlékeit a jövő terveiben oldja fel. így Budapest legszebb barlangbéli idegenforgalmi látványosságának ígérkezik a Szemlő-he- gyi aragonit-barlang. Kutató- csoportjával már 1930-ban felfedezte ezt a megkövesedett virágoskertet, ahol a mészkő évmilliók alatt feloldódott a termálvízben, majd lerakodott sárgásnarancsszínű aragonit-kris- tályként - a rózsákat és kelvirágokat utánozva. Húszmillió forintot biztosított az Országos Természetvédelmi Hivatal arra, hogy a nagyközönség is láthassa a csodálatos kristályfigurákat. Eddig kimélyítették a 20 „Az örök éjszaka világában” Gyógyfürdők lehetnének a beremendi barlangokban Izgalmas élmények a föld alatt személyes felvonó ötven méteres aknáját, és most alakítják ki a Pusztaszeri útról nyíló százméteres bejárati folyósót. Lehetségesnek tartja, hogy az Orfű-Vízfő-forrás mögött a Mecsek legnagyobb barlang- rendszere bújik meg, ahol hatalmas föld alatti víztároló is húzódhat, mindazok ellenére, hogy a források vízhozama erősen ingadozik. A Beremendi- hegység termálvizes barlangjaiban bármikor kialakíthatnának egy gyógyfürdőt, Abali- getnél pedig az ország második barlangbiológiai állomása működhetne Aggtelek után. Mindez óriási anyagi ráfordítást igényel, elsősorban a robbantás, a tóróhajtás és a bányászati munkák miatt. Idén nagy vállalkozásba kezd Kessler Hubert Jósvafő- nél, ahol a Kossuth-barlang folytatását tárja fel, vagyis egy harminc méter mély szifont úsznak, át, amely kiszámíthatatlan, ugyanis a barlangmennyezet mélyen bukik a víz alá. Néhány éve az OTVH keretében megalakította a Barlangtani Intézetet, mely legfontosabb feladatának tartja a zsombolyok, víznyelők, üregek geológiai, biológiai, ember- és őslénytani védelmét. A már készülő barlangkataszter adatai szerint több mint ezret tartanak nyilván, legtöbbet Veszprém és Borsod megyében. A Nemzetközi Barlangterápiai Szakbizottság titkáraként szervezi a jövő évben az ausztriai Badggastein mellett megrendezendő nemzetközi barlangterápiai szimpoziont. Tán szerepet játszott a tisztség elnyerésében az is, hogy a világon csak hazánkban elismert államilag a barlangterápia. Több, a barlangkutatást népszerűsítő, tudományos és ifjúsági könyvet írt. Pillanatnyilag „Az örök éjszaka világában" című korszerűbb kiadásán fáradozik. — Az ismeretlen, a veszély, a kaland vonzott, ami a tudományos érdeklődést csigázta fel, alapozta meg. Egyedül sose voltam az örök csend világában, mert a lenti magány őrjítő félelmet vált ki. Nő a fiatal fiúk, sőt lányok érdeklődése is a nemes és mindinkább tudományossá váló hobby iránt, csak hiányzik az őket nevelő, lelkesítő, 40-50 évesek középkáder-nemzedéke. Kessler Hubert magas növésű, egyenesen jár és a szemével oly tisztán, élesen lát, mint a szirti sas. A hazai barlangkutatók csaknem félezres táborát napjainkban is ő vezeti. Csuti János Cigány nyelvtan Jugoszláviában befejezték egy cigány nyelvtan kidolgozását. Az ezzel kapcsolatos kutatásokat a cigány Saip Juszuf indította el, aki az ötvenes években Ljubljanában végezte tanulmányait. 1954-től kezdve Juszuf elkísérte a cigányokat vándorútjaikra, velük együtt élte azok sátoros életmódját. Huszonkét éven át járta a cigányok szekerein Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország, Törökország, Bulgária, Görögország és Jugoszlávia útjait. Vándorlásai közben meg- jegyzett minden új szót, amelyet hallott és feljegyzett magának minden érdekes részletet. Amikor már elég sok anyagot összegyűjtött, megkereste Krum Kepaski nyelvész professzort és annak segítségével kidolgozta a cigány nyelv első grammatikáját. Kepaski professzor szerint a cigány nyelv 32 hangot alkalmaz — kettővel többet, mint például a szerb-horvát nyelv —, nyolc esetet és két nemet — a hímnemet és a nőnemet. cKdMO/yTa/«rN Hirdetés és közlekedés Házasságkötéshez Érdekes hirdetés jelenik meg olykor-olykor a Naplóban. Körülbelül a következő: „Házasságkötéshez férfi és női kellékek itt és itt, ekkor és ekkor.” Nem értem a hirdetést? Akinek hiányzik a házassághoz szükséges kelléke, az mi az ördögnek akar nősülni vagy férj - hezmenni?! Volna, esetleg még egy fura kérdésem: föltétlenül kell azokhoz a kellékekhez házasság? Valószínűleg, mert a Napló ilyen ügyektől óvakodik, mint a tűztől. Eddig még nem nyújtott segédkezet soha! Akkor mi az ok? Valószínűleg a takarékosság. Megspóroltak két—három szót. így olcsóbb. Motorkerékpár-reklám. A Rákóczi út sarkán, közel a villanyrendőrhöz a következő hatalmas kiírás csábít arra, hogy berohanjak motort venni: „A Nálunk vásárolt motorkerékpárok elővizsgáztatva, rendszámmal árusítjuk.” Ez nekem tetszik. Van benne egy tanulság. Ez pedig a kereskedelemre is vonatkozik: Könnyebb az igét hirdetni, mint ragozni! Közlekedési relativitás. Ilyen is van. Most, hogy kötelezővé tették a biztonsági övét, a következő nap reggel hallom a rádióban: „Az M 8-as útról jelentjük: az autósok 10 százaléka nem viseli a biztonsági övét!” „Az M 7-es főközlekedési úton az autóvezetők 90 százalékán rajta van a biztonsági öv.” Mecsoda kölönbség! Erről jut eszembe egy régi közmondás. (Népi.): Nem mindegy, hogy valaki a kútká- vára csinál és úgy löki bele vagy egyenest a kútba! Asszonyok a volánnál. Egy társaságban, kinn Orfűn, beszélgetünk. Mindenki sört iszik. Egy fiatalasszony nem. Kínálgatjuk: — Köszönöm! Nem lehet! Vezetek! Én rögtön gyanút fogtam: — És a kedves férje? — Hazafelé én vezetek. — Szóval ő is itt trombitál? Bólintott. Én meg meggyőződtem arról, amit eddig is tudtam, hogy a férfiak nem önzetlenségből fizetik be a feleség tandíjköltségeit, meg amúgy sem szívesen adják át a kormányt, ha egyébként nem muszáj. Eusxäiiktfos fiir döhások A megújuló hévízi tó Tilos a vasszeg I20 bognár kezemunkája Újjáépítés három szakaszban Segítség a levéltárból Az egyik svéd fürdővendég — Bernd Borgensson - azzal dicsekedett, hogy többszörös törzsvendége Hévíznek. Ügy ismeri, akár a tenyerét. Sőt, gyermekkorában, amikor még csak vágyakozott a magyar fürdővárosba, olvasott, hallott róla. Apja, nagyapja rendszeres vendége volt a tófürdőnek. Most ő és családja folytatja a hagyományt. Állítja, az északi embernek a legjobb orvosságot jelentik a magyar hévizek. — Mert ismerem őket, mind. Jártam már Harkányban, Hajdúszoboszlón. Valamennyi kellemes és szép. * Hazánk Európában, de világviszonylatban is első helyen áll a hévizek dolgában. Nemcsak sok hévizünk van, de azokat és környéküket korszerűen kiépítettük az utóbbi években. Elég megemlíteni Magyarhertelendet, a parányi baranyai községet, ahol pár esztendő alatt alakult ki a gyógy-üdülőhely. Vagy Ceglédet, ahol vizet kerestek a futóhomokra épült város lakói számára és 64 fokos melegvíz tört fel e fúrás nyomán a belvárosban. Harkány és Hévíz hagyományokon nyugszik. Itt az újdonság, hogy a külföld egyre inkább felfedezi. Harkányt a déli szomszéd, a jugoszlávok, Hévizet az osztrákok és a svédek. Ez utóbbiak külön szobákat bérelnek egész esztendőre és folyamatosan élvezik a tó gyógyhatását. Érthető, ha az ilyen nagy érdeklődés szükségessé teszi a hévízi fürdőházak teljes felújítását. Ugyanis az idő alaposan kikezdte a fából ácsolt épületeket. A száz esztendő nem múlt el felettük nyomtalanul. * Dr. Strecker Ottó, a Hévízi Állami Gyógyfürdő Kórház igazgató főorvosa nem sajnálSzóval a gyerekszülés, a nevelés, a háztartás után most az autóvezetést is átadjuk nekik. Minek igyanak?! ök köny- nyebben meg tudják tartóztatni magukat. Hozzászoktattuk őket már. Legjobb az egyenes út. Panelházban lakom. Elég forgalmas a vidék, van itt ABC is, zöldségesbolt is. Hentes is. Vannak pázsitos részek is, meg utak is. És rengeteg gyalogút. Gyakran keresztül a pázsiton. Gyakran egy ideig együtt megy a hivatalos út, majd lerövidít és átmegy a íü- vön a gyalogút. Én nem vagyok eléggé fölháborodva. Inkább egy kérdés motoszkál bennem: Mi lenne, ha a parkszerkesztők egyszer hagynák a jó népet nyugodtan mászkálni, és miután kitaposták maguknak az utat, utána csinálnák meg útrendszerüket? Érdekes lenne! Nem lenne négyszögletes, téglalap. Egyszerű lenne és főleg a legrövidebb. Mert így is az, de a hatóság hozzájárulása nélkül is. Szöllősy Kálmán ta az időt és felkutatta a régi dokumentumokat. A Feste- tich levéltárban, de másutt is őrzött anyagot böngészve kiderült, hogy sajátos módon, sajátos anyagokkal készült annakidején a fürdőhöz a hévízi tavon. A fából ácsolt épületekhez vörösfenyőt használtak. Nem is kevés kellett belőle és mivel hazánkban nem volt elegendő, így Ausztriából és Oroszországból szállították Hévízre a kiváló építőanyagot. Még így is különleges eljárásnak kellett alávetni. A vörösfenyőt kereken egy esztendeig érlelték a melegvízű tó ködsüvegében, amely csak a nyári, erős napsütésben tűnik el a víztükör felől. A természetes vízgőz a szó szoros értelmében megacélozta a fát. Ezáltal megszűnt a hajlékonysága és így nem vetemedett meg az évtizedek súlya alatt sem. Annakidején az ország négy sarkából, így Baranyából, Mohács környékéről, a Fejér megyei Bakonyból, de a távoli Nógrádból is összesen százhúsz kiváló bognórmester dolgozta fel a vörösfenyőt. Az is régi tapasztalat, hogy a vörösfenyőbe - még az erős pácolás ellenére sem — szabad vasszeget verni, ugyanis az összeszögelés helyén a vízgőz kikezdi a faanyagot. * A levéltári kutatás nem volt öncélú. A régi tapasztalatokat felhasználják a múlt évben kezdődött és 1980-ig, három szakaszban készülő, teljes felújításnál. Az első szakasz befejeződött, a másodikhoz már hozzáfogott a Balatonfelvidéki Építőipari Szövetkezet. A mesteremberek Ausztriából importált vörösfenyőt ácsolnak ösz- sze a hagyományokat őrző forÚj határátkelő állomásépület Bajánsenyén Az ország nyugati felében, a Vas megyei Bajánsenyén új határátkelő állomás épületet avattak pénteken. Tíz évvel ezelőtt létesült itt határátkelő, de az 1975-ig csupán a hazánk és Jugoszlávia közötti kishatárforgalmat szolgálta. Azóta a két állam közötti forgalom előtt is megnyílt, s 30 —40 000-en veszik igénybe évente. A gépjárműforgalom megkétszereződött tavaly óta s a személyforgalom 90 százalékkal nőtt. A fokozódó forgalom indokolta az új állomásépület létrehozását. Tízmillió forintba került, s az őrségi tájba illő formában, fával gazdagon díszített kivitelben készült. Több részlete őrségi népi ihletésű, mostantól gyors, korszerű feltételek között folyik benne a határállomási munka, s majd a nagyobb nemzetközi forgalom lebonyolítására is megfelel. Az avatóünnepségen jelen volt Rudolf Csacsinovics, a szomszédos Szlovénia kormányának elnökhelyettese is. Űj motel Esztergomban Esztergom nagy idegenforgalmát a meglévő szállodák már nem tudják kielégíteni. Ezt a gondot igyekszik enyhíteni a megyei idegenforgalmi hivatal a Vadvirág nevű moteljével, amelyet pénteken ünnepélyesen nyitottak meg. A négymillió forintos beruházással létesített első osztályú, háromágyas szobákból álló vendégfogadó 80 személyes. Az érdeklődésre jellemző, hogy augusztus végéig már csaknem valamennyi szobáját lekötötték. Készülnek már a tervei mában. Gáldonyi Béla A kesztyűgyár korszerű 2. sz. gyára Pécs, Vadász u. 85. felvesz: ♦ 14 éves kortól gépivarrás betanulására női dolgozókat, műszerész szakmunkást, takarítónőket Felvétel és szállás ügyben érdeklődni lehet: Pécs, Vadász u. 85., munkaügy.
