Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-07 / 185. szám
1977. július 7., csütörtök Dunántúli napló 5 Közös nyilatkozat Kádár János és Helmut Schmidt nyilatkozatai a sajtónak (Folytatás az 1. oldalról.) góljuk a két ország népének elemi érdekeit. Megbeszéléseink, megállapodásaink, s az az elhatározásunk, hogy közös erőfeszítéseket teszünk kétoldalú kapcsolataink további bővítésére, nem irányul más, harmadik államok ellen. Ellenkezőleg, az a meggyőződésünk: megállapodásaink a gyakorlatban igazolják, hogy — ha megvan rá a szándék — igenis lehetséges a különböző társadalmi rendszerű, a különböző szövetségi rendszerekhez tartozó országok között a gyümölcsöző együttműködés, a békés egymás mellett élés. Kapcsolatainknak hosszú a történetük, nagy nehézségeket és akadályokat kellett leküzde- nünk, amíg idáig eljuthattunk. Ez együttműködési készséget és realitásérzéket követelt a felektől, s azt, hogy megfelelően közelítsék meg a kérdéseket. Nagy munkát kellett végezni azért, hogy megteremtsük a feltételeket e bonni találkozás létrejöttéhez. Kormányzatunk, népünk — csakúgy mint jómagam — megfelelően értékeli azt a nagy erőfeszítést, amelyet a Német Szövetségi Köztársaság jelenlegi koalíciós kormánya a maga részéről hosszú időn át kifejtett, hogy ilyen értelmű, népeinkre nézve hasznos és a népek általános ügyének is javára váló együttműködés lehetővé váljék. Végül szeretném megemlíteni, hogy az időt nagyon akkurátuson igyekeztünk kihasználni, a program meglehetősen „erős” volt. Azt hiszem, a folytatás is hasonló lesz. Kevés alkalom nyílt a lakossággal való közvetlen találkozásra, bár egy- egy lehetőség adódott erre is. Hálás köszönetét mondok a Német Szövetségi Köztársaság állampolgárainak a barátságos fogadtatásért, önöknek pedig az NSZK sajtója, rádiója és televíziója tisztelt képviselőinek szeretném megköszönni korrekt munkájukat, amelyet a látogatással kapcsolatban végeztek. Mi, a jól végzett munka érzetével és — ismétlem — azzal a meggyőződéssel térünk haza, hogy azok a fontos teendők, amelyekről tárgyaltunk, meg is fognak valósulni. Ez alkalommal is szeretnék köszönetét mondani a kancellár úrnak a meghívásért, a kitűnő feltételekért, a légkörért, amit NSZK-beli tartózkodásom napjaiban biztosított. A legjobbakat kívánom az NSZK szorgos, dolgos népének és tisztelt vezetőinek. Ezután ismét Helmut Schmidt lépett a mikrofon elé és kijelentette: — Mindenekelőtt szeretnék köszönetét mondani az első titkár úrnak a látogatásról adott értékelésért. Különösképpen szeretném megköszönni, hogy ellátogatott hozzánk, és e köszönetét kiterjeszteni kíséretének tagjaira, mindazokra, akik e látogatást politikailag és technikailag előkészítették. Az első titkár úr már emlékeztetett első találkozónkra két évvel ezelőtt Helsinkiben, amelyről igen mély benyomásokat őrzök, örülök, hogy a már akkor tervbevett találkozó most megvalósult. Megbeszéléseink során kitűnt: nincsenek világrengető problémák bilaterális kapcsolatainkban. Ellenkezőleg, úgy látjuk, hogy kapcsolataink állása elégedettségre ad okot. Ha figyelembe vesszük azt, amit Kádár úr már megemlített, vagyis, hogy országaink különböző társadalmi rendszerűek és más-más szövetségi rendszerhez tartoznak, kapcsolataink egyenesen példásnak mondhatók. Ez vonatkozik egyebek közt a kulturális kapcsolatok területére is. Az NSZK újságíróit nem kell különösebben emlékeztetnem arra, hogy milyen tisztelet övezi népünk körében a magyar kulturális életet. Reméljük, hogy a most aláírt kulturális megállapodás is hozzájárul majd e kapcsolatok elmélyítéséhez. Vonatkozik ez a gazdasági kapcsolatokra, amelyek az elmúlt évben kedvezően alakultak és minden remény megvan arra, hogy a jövőben e kapcsolatokban méginkább egyensúly alakuljon ki. A magyar és a nyugatnémet cégek között számos kooperációs megállapodás létesült, szorosak a kapcsolatok a két illetékes miniszter, Bíró József és Hans Friderichs között. Megemlíthetem továbbá, hogy Hans Apel pénzügyminiszter hamarosan Magyarországra látogat, s aláírja a kettős adóztatás megszüntetéséről szóló megállapodást. Mindkét ország gazdasági élete számára hasznos ez az együttműködés, amely — mint a tegnapi és tegnapelőtt! tárgyalások nyomán remélni lehet — a jövőben még fokozódik. Szeretnék még szólni egy harmadik területről is. Mindkét állam részt vesz — ki-ki a maga módján — azokban a Ezt követően Kádár János és Helmut Schmidt válaszolt az újságírók kérdéseire. NEPSZABADSAG: Ez az uta- zás az ön harmadik látogatása fél éven belül nyugat-európai országban. Miben foglalná össze e látogatás közös tapasztalatait, különös tekintettel most véget ért bonni tárgyalásaira? KADAR JANOS: A közelmúltban, szinte gyors egymásutánban, valóban alkalmam volt három kapitalista országba ellátogatni. A relációk között természetesen vannak különbségek, de e három látogatásnak van közös mondanivalója is. — Ismeretesek azok a nehézségek, amelyek a helsinki tanácskozást követően az ott elfogadott ajánlások értelmezése körül támadtak, bizonyos kedvezőtlen jelenségek is mutatkoztak. Úgy látszik, még mindig vannak jelentékeny tényezők, amelyek nem tudják elfogadni azt — az egész emberiség, s természetesen Európa népei által is oly hőn óhajtott — perspektívát, hogy békés világban éljünk. — Az említett három országban tett látogatásom közös mondanivalója számomra — s ez itt, az NSZK-ban megerősödött bennem —, hogy polgári berendezkedésű országok vezetőiben is él az a realizmus, amely a helsinki tanácskozást létrehozta. Él az a felismerés, hogy az emberiség lényegében két út között választhat: a háború vagy a béke útja között. — Mi tiszteljük a kapitalista országoknak azokat a reális érzékű vezető államférfiait, akik napjaink bonyolult világában velünk, a szocialista országok képviselőivel együtt, a realitásokból, a józan ész követelményeiből, s — állítom — népeink alapvető érdekeiből kiindulva, következetesen a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének, gyümölcsöző kapcsolatainak erősítése és a népek közeledése útján akarnak haladni előre. MAGYAR RÁDIÓ: Kancellár úr, az imént ön már beszélt gazdasági kapcsolatainkról. Hogyan ítéli meg részleteit tekintve e kapcsolatok kilátásait? HELMUT SCHMIDT: Mindenekelőtt arra utalnék, hogy a két ország közti árucsere az elmúlt évben jelentős mértékben fellendült. Magyarországnak természetesen érdeke fűződik ahhoz, hogy a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok mérlege kiegyenlítettebbé váljék. A korábbi években nem ez volt a helyzet. Az elmúlt esztendőben a mérleg lényegesen javult, és biztos vagyok abban, hogy e javulás a jövőben még tovább folytatódik. A magyar fél érdekelt abban is, hogy a magyar áruk behozatalának feltételei tovább liberalizálódjanak mind a Német Szövetségi Köztársaságban, mind az Európai Gazdasági Közösség egészét tekintve. Már történtek lépések ebben az irányban. Érdekünk az, hogy e folyamat tovább tartson. Jó lenne megvizsgálni, hogy a közös erőfeszítésekben, amelyek célja az enyhülési politika megvalósítása, a Helsinkiben megkezdett politika folytatása. Kölcsönösen tudjuk egymásról, hogy mindkét fél minden tőle telhetőt megtesz a közös ügyért, az európai békéért és biztonságért, valamint az enyhülésért. Kádár úr volt szíves meghívni magyarországi látogatásra, s ezt örömmel elfogadtam. összefoglalva: szeretnék köszönetét mondani az őszinte, nyílt légkörű, és nagyon lényeges eredményeket hozó megbeszélésekért. Ezek baráti légkörét az is jellemezte, hogy nem hallgattuk el egymás elől nehézségeinket sem. így erősödött az a benyomásunk, hogy valóban kölcsönösen mindent megteszünk e nehézségek felszámolása érdekében. magyar vállalatok az itteni piacviszonyok jobb ismeretében miképpen helyezhetnék el még eredményesebben árucikkeiket. A jövőben ehhez fokozottabb segítséget nyújtanak majd a nyugatnémet importcégek. Már korábban szóltam arról, hogy milyen nagyarányú a kooperáció a két ország cégei között. A magunk részéről különösen kedvezőnek tartjuk, hogy NSZK-beli kis- és középvállalatok részt vesznek ebben az együttműködési formában. Megpróbáljuk elősegíteni nagyobb vállalataink bekapcsolódását is a kooperációba. Végül megemlítem, hogy kiváló együttműködés alakult ki a Magyar Nemzeti Bank és az NSZK Szövetségi Bankja, illetve több NSZK-beli magánpénzintézet között. DEUTSCHLANDFUNK {NYUGATNÉMET RÁDIÓÁLLOMÁS) : On, úgy tudjuk, nem nagyon szeret utazni. Tervezi-e mégis más nyugat-európai országok meglátogatását a jövőben? KÁDÁR JANOS: A jövőt senki sem ismeri. Szerintem azonban a dolgok logikája, a békés egymás mellett élés, az enyhülés térhódítása magával hozza, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok képviselőinek sűrűbben kell ta- lálkozniok. S bár természetem szerint valóban nem vagyok szenvedélyes utazó, amint a példa mutatja, kész vagyok mindenhova elmenni, ahol a jó ügyet, a népek békéjét, barátságát lehet szolgálni. NEW YORK TIMES: Kancellár úr, egy általános kérdés: tárgyalásaik külpolitikai áttekintő részében felvetődött-e, hogy el- hidegülés mutatkozik a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyában? HELMUT SCHMIDT: Nem kívánok élni az ön által használt kifejezéssel. Természetesen érintettünk minden aktuális nemzetközi politikai kérdést. Ugyanez vonatkozik a két külügyminiszter megbeszéléseire is. Jóllehet csak találgatni tudom, mire vonatkozik az ön kérdése, azt elmondhatom, hogy sem a SALT problémakörét, sem az emberi jogok kérdését nem kerültük meg. Közös érdekünk fűződik ahhoz, hogy az enyhülési politika folytatódjék, szövetségeinken belül mindketten ezért szállunk síkra. Helsinkit mindketten az európai enyhülési folyamat első csúcspontjának, egyben egy új szakasz kezdetének tartjuk. Mindketten tudtuk és tudjuk, hogy a helsinki záróokmányban foglaltak megvalósítása nem megy egyik napról a másikra, az eredményeket nem lehet egy-két év alatt sem „elővarázsolni". Ehhez nyilvánvalóan hosszú ideig tartó, folyamatos erőfeszítésekre van szükség. A nemzetközi sajtóértekezlettel véget ért Kádár János bonni látogatásának hivatalos programja. A kancellária kertjében a magyar vezetőt Helmut Schmidt a legmagasabb állami vendégnek kijáró tiszteletadással búcsúztatta. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja Helmut Schmidt szövetségi kancellár meghívására 1977. július 4-e és 7-e között hivatalos látogatást tett a Németországi Szövetségi Köztársaságban. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, az Elnöki Tanács tagját fogadta Walter Scheel, a Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi elnöke. Kádár János és Helmut Schmidt beható megbeszéléseket folytatott a két ország kapcsolatairól és az időszerű nemzetközi kérdésekről. A látogatás alatt találkozóra és megbeszélésre került sor Púja Frigyes és Hans-Diet- rich Genscher külügyminiszter, valamint dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és dr. Hans Friderichs szövetségi gazdasági miniszter között. A látogatás alkalmával a külügyminiszterek aláírták a két ország kulturális együttműködési egyezményét. Bonni tartózkodását követően Kádár János látogatást tett Északrajna-Vesztfália tartományban. A megbeszéléseken a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja és a Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárja elégedetten állapította meg, hogy a két ország kapcsolatai eredményesen fejlődnek, s különösen a diplomáciai kapcsolatok felvétele óta számottevően tovább szélesedtek. Elhatározták, hogy az Egyesült Nemzetek alapokmányával, valamint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányával összhangban további erőfeszítéseket tesznek kapcsolataik szélesítésére és elmélyítésére. Egyetértenek abban, hogy a két ország politikusainak, parlamenti képviselőinek és más vezető személyiségeinek találkozói, valamint a két kormány közötti politikai véleménycserék jelentékenyen hozzájárulnak ehhez. Aláhúzzák, hogy a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése megfelel mind a Magyar Népköztársaság, mind a Németországi Szövetségi Köztársaság érdekeinek és elősegíti az európai béke megszilárdítását. A felek üdvözlik a két ország gazdasági kapcsolatainak kedvező fejlődését. Megelégedéssel állapítják meg, hogy különösen az árucsere és a vállalati kooperáció fejlődött és szélesedett dinamikusan. A feleknek az a szándékuk, hogy az 1974. november^ 11-én Budapesten aláírt gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodással összhangban és a kölcsönös előnyök alapján a jövőben is különleges figyelmet szentelnek a gazdasági együttműködés fejlesztésének. Fontos feladatnak tekintik a kereskedelmi forgalom kiegyensúlyozott növelésének biztosítását és az árucsere szerkezetének javítását. Ennek megfelelően azon fáradoznak, hogy meglévő lehetőségeik keretén belül megszüntessenek minden nehézséget, amely a gazdasági együttműködés továbbfejlesztését akadályozza. Törekszenek a vállalati kooperáció és a harmadik piaci együttműködés elmélyítésére, valamint közvetlen kapcsolatok további kiépítésére a két ország vállalatai között. Ezzel kapcsolatban kívánatosnak tartják a közepes és kisvállalatok részvételét is. Mindkét fél hangsúlyozza a hosszútávú gazdasági együttműködés nagy fontosságát a két ország kapcsolatainak megszilárdítása szempontjából. Ezzel összefüggésben kiemelik a tízéves együttműködési megállapodás jelentőségét és méltatják az e megállapodás végrehajtására létrehozott kormányközi vegyesbizottság sikeres tevékenységét. Meggyőződésük, hogy ennek a bizottságnak igen hasznos szerepe van a kétoldalú gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésében, különösen az együttműködés elmélyítésében. A két fél elégedetten nyugtázza, hogy a kapcsolatok más területen is jelentős előrehaladást értek el, és a kölcsönösen előnyös együttműködés számos formája jött létre. Megállapították, hogy a két ország között eddig aláírt egeyzmé- nyek végrehajtása kielégítően halad. Megvizsgálják, hogy mely területeken célszerű és lehetséges újabb egyezmények kötése. Hangsúlyozottan elő kívánják segíteni a tudományos és műszaki együttműködést és az a szándékuk, hogy amint lehet, megfelelő egyezményeket és megállapodásokat is kötnek. Az a véleményük, hogy a kulturális kapcsolatoknak nagy jelentőségük van a két ország és a két nép viszonyában. Ebből kiindulva az a szándékuk, hogy ezeket a kapcsolatokat ápolják és a kulturális együttműködést fejlesszék. Azt várják, hogy a mai napon aláírt kulturális együttműködési egyezmény végrehajtása lényeges hozzájárulás lesz ehhez. A felek bátorítani fogják a szakszervezetek, a sportszervezetek, a szakmai szövetségek, valamint más szervezetek és egyesületek kapcsolatait. Nagy jelentőséget tulajdonítanak az ijfúsági cseréknek, és megvizsgálják együttműködési egyezmény lehetőségét ezen a területen. Elő kívánják segíteni a két ország állampolgárainak közvetlen kapcsolatait és a turizmust. Ebből a célból tovább szándékozzák könnyíteni az utasforgalmat. Támogatják mindazokat az erőfeszítéseket, amelyek a másik ország jobb megismerését és a kölcsönös megértés erősítését szolgálják. A nemzetközi helyzetről folytatott eszmecsere középpontjában az enyhülés, a leszerelés, az európai biztonság és együttműködés kérdései állottak. Mindkét fél aláhúzza az enyhülés jelentőségét a nemzetközi kapcsolatok alakításában. Meggyőződésük, hogy az enyhülés politikájával szemben nincs ésszerű alternatíva. Kifejezték, hogy támogatnak minden erőfeszítést, amely e folyamat tartóssá tételére irányul. Méltatták a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság szerződéseit, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság alapszerződését, s az 1971. szeptember 3-i négyoldalú megállapodást, amelyek megkötése jelentősen hozzájárult az európai enyhüléshez. Egyetértettek abban, hogy a lemondás a nemzetközi kapcsolatokban az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről, a béke és a biztonság megszilárdítását szolgálja. A két fél nagy történelmi jelentőségű eseménynek értékeli az európai biztonsági és együttműködési értekezletet, amely máris kedvezően hat az európai helyzetre. Az a véleményük, hogy a biztonság és az együttműködés megszilárdításának fontos feltétele a résztvevő államok kapcsolatairól szóló alapelvek figyelembe vétele és a záróokmány valamennyi ajánlásának teljes végrehajtása. Hasznosnak tartják és készek folytatni a kétoldalú eszmecserét a helsinki ajánlások végrehajtásáról, s tevékenyen hozzá kívánnak járulni a záróokmány által a résztvevők elé tűzött célok megvalósításához. Nagy fontosságot tulajdonítanak az ez évi belgrádi találkozónak, s azon lesznek, hogy a találkozó konstruktív szellemben folyjon le és ezzel hozzájáruljon az enyhülés és a kölcsönös bizalom elmélyítéséhez, a záróokmány ajánlásai végrehajtásának meggyorsításához. Mindkét fél nagy fontosságot tulajdonít a leszerelésre irányuló erőfeszítések folytatásának, a biztonság megerősítésének Európában és az egész világon. Hangsúlyozták az általános és teljes leszerelés szükségességét, hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett. Kifejezték reményüket, hogy a stratégiai fegyverek korlátozására irányuló szovjet—amerikai tárgyalások hamarosan pozitív eredményre vezetnek. Aláhúzták a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről és az azzal összefüggő intézkedésekről Bécsben folyó tárgyalások jelentőségét. Remélik, hogy ezek a tárgyalások sikeresek lesznek. Kifejezték elégedettségüket, hogy az atomsorompó-egyez- mény aláíróinak száma növekedett, azonban az a véleményük, hogy további erőfeszítésekre van szükség a szerződés egyetemessé tétele érdekében. Mindkét fél aggodalmát fejezte ki a közel-keleti helyzet miatt. Hangsúlyozták, hogy mielőbb szükséges a konfliktus teljes és tartós megoldása a Biztonsági Tanács ismert határozatai alapján. Egyetértettek abban, hogy figyelembe kell venni a térség valamennyi államának és népének törvényes jogait, beleértve a palesztin népet is. Ennek során érvényesíteni kell a térség minden államának jogát, hogy békében, biztos és elismert határok között éljen. Aláhúzták, hogy az igazságos és tartós béke megteremtésében fontos szerep hárul a genfi értekezletre, amelynek munkáját minél előbb fel kell újítani. A ciprusi helyzetről folytatott véleménycsere során a felek megerősítették álláspontjukat, hogy meg kell őrizni a Ciprusi Köztársaság függetlenségét, területi integritását és szuverenitását. Az Afrika déli részén kialakult helyzettel kapcsolatban aláhúzták, az Egyesült Nemzetek Szervezete nyilatkozatának és az azt követő határozatainak jelentőségét, amelyek a gyarmati népek és országok függetlenségének megadásáról szólnak. Kinyilvánították szándékukat, hogy elősegítik a fejlődő országok egyenjogú részvételének kiszélesítését a nemzetközi gazdasági együttműködésben. A felek megerősítették, hogy támogatják az Egyesült Nemzetek alapokmányának céljait és elveit, valamint a világszervezet szerepének erősítését a béke és a biztonság megszilárdításában, az államok együttműködésének fejlesztésében. A felek megelégedéssel állapítják meg, hogy a megbeszélések szívélyes és konstruktív légkörben folytak. Meggyőződésük, hogy ez a látogatás jelentősen hozzájárult a két ország kapcsolatainak fejlesztéséhez, együttműködésének elmélyítéséhez, a kölcsönös bizalom erősítéséhez. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg Helmut Schmidt szövetségi kancellárt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Bonn, 1977. július 6. KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja HELMUT SCHMIDT, a Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárja Válaszok az újságírók kérdéseire
