Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-06 / 184. szám
1977. július 6., szerda Dunántúlt Tlaplo 3 | 3zet l0 rhi ä I k öt ö tnúh-elye k A TIT nem egyszerűen valamiféle ismeretszolgáltató gépezet, hanem szellemi alkotóműhely. Ebből és az MSZMP XI. kongresszusán elfogadott programból következően fontos feladata, hogy ismeret- terjesztő funkciójának teljesítésén kivül szembesítse az emberek mindennapos tapasztalatait a természet- tudományi, műszaki és tár- sadalomtujdományi ismeretekkel — mondotta dr. Pozsgay Imre kulturális miniszter a TIT vasárnap véget ért VII. küldöttgyűlésén. Lássuk milyen eszközök állnak e szellemi alkotóműhelyben tevékenykedők rendelkezésére. Mindenekelőtt a tudomány eddigi és nap mint nap megfogalmazódó közhasznú, bár korántsem mindig közérthető ismereteit és a tudományos ismeretközvetítés technológiáját, művészetét, vagy ha úgy tetszik tudományát kell itt figyelembe venni. Az emberek igénylik ezeket az ismereteket, szükségük van rájuk, mint ahogyan a tudomány is méltán tarthat számot arra, hogy emberformáló hatása minél szélesebb körű legyen. A legnagyobb és egyben legrégibb gond e téren a közös nyelv, a közös csatorna kialakítása. Az elvont fogalmak, jelenségek lefordítása, emberközelivé tétele óriási szellemi apparátust iqényel. Ilyen szervezet, apparátus a TIT, amely hivatásszerűen valósítja meg és keresi az ember és a tudomány, a tudomány és az ember, továbbá nem utolsósorban az ember és ember között a rendszeres, folyamatos, alkotószellemű kapcsolatot. Ezt szolgálja az az együttműködési megállapodás is, amely a közelmúltban jött létre a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Bizottsága és a TIT Baranya megyei Szervezete között. E megállapodás tartalmáról kértünk tájékoztatást Prá- vicz Lajostól, a TIT megyei szervezetének titkárától. A,, megállapodás, amelyet dr. Bihari Ottó akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Bizottsága elnöke és dr. Lissák Kálmán, a TIT Baranya megyei Szervezete elnöke írt alá, a két intézmény teljes egészére vonatkozik, a sokoldalú és tervszerű együttműködés feltételeit, módozatait foglalja magába a tudóA TIT és a PAB együttműködése Hatékonyabb ismeretterjesztés mónyok korszerű, színvonalas és széles körű ismertetése, népszerűsítése érdekében. Az együttműködés célja Baranya és közvetve Dél-Dunántúl közművelődéspolitikai törekvései megvalósulásának elősegítése. Ennek megfelelően rendszeresebbé kívánják tenni egymás kölesönös tájékoztatását az újabb eredményekről, feladatokról. Az MTA Pécsi Bizottsága segít abban, hogy célravezető témaajánlások szülessenek a társadalom alapvető rétegeinek szakmai, általános és világnézeti műveltsége emelésére. A segítségadás hangsúlyos területeit a világnézeti nevelés, a társadalom- és természettudományi ismeretterjesztés, a szocialista életmód kérdései, továbbá az ismeret- terjesztés módszertani problémái, a hatékonyság fokozása képezik. Mindez a tudományos intézetekben dolgozó fiatal kutatók — e tevékenységbe történő - szélesebb körű bevonásával jár együtt. Ezen kívül a megállapodás értelmében a PAB — a szaktudományok kapcsolódási lehetőségeihez mérten - tartalmilag és módszertanilag közreműködik a TIT természettudományi és társadalomtudományi stúdióinak műhely jellegű, komplex rendezvényein. A TIT Baranya megyei Szervezete a megállapodásban szükségesnek látta, hogy még nagyobb teret biztosítson a PAB által kimunkált új kutatási eredményeknek az ismeretterjesztés gyakorlatában. Igényt tart rá és gondoskodik arról, hogy stúdióinak munkájában mind nagyobb számban vegyenek részt a PAB tagjai, kutatói, munkatársai. Ugyanez vonatkozik az előadói tevékenység növekvő lehetőségére is. Právicz Lajos elmondta még, hogy az együttműködési megállapodásban foglaltak végrehajtását később értékelik. Az első ilyen értékelésre 1979-ben kerül sor. Mindez sok egyébbel egyetemben megfelelő garancia arra, hogy a TIT — mint a kulturális miniszter mondotta - ne egyszerűen ismeretszolgáltató gépezet, hanem ahogyan máris az, a jövőben még inkább — szellemi műhely legyen. E szellemi alkotóműhelyben a tudomány közhasznú ismeretei az ismeretközvetítés tudományával egyesülve komoly segítséget nyújthatnak a ma emberének személyisége fejlesztésében, közösségi igényei kibontakoztatásában és kielégítésében, tudása gyarapításában. Azaz: e szellemi alkotó- műhelyben — mint minden alkotóműhelyben — az ember magasabb "szintű újjászületésére van lehetőség. Bebesi Károly A közművelődési törvény idegen nyelven A napokban hagyta el a nyomdát a Corvina Kiadó gondozásában az 1976-ban megalkotott köz- művelődési törvény angol, francia, német, orosz és spanyol nyelven. A kiadvány teljes terjedelmében tartalmazza a közművelődésről szóló törvényt, valamint a Minisztertanács határozatát a törvény végrehajtásáról, Pozsgay Imre kulturális miniszternek az országgyűlés ülésén megtartott expozéját, Salamon Hugónénak, a törvényjavaslat bizottsági előadójának jelentését, Győri Imrének, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának hozzászólását a törvény létrejöttének feltételeiről és elfogadásának szükségszerűségéről. Bemutatkozás Aalborgban A pécsi képtár anyaga Dániában Alvar Aalto, a világhírű finn építész tervezte Aalborg dán város múzeumát, ezt a komplex kulturális központot, ahol rövidesen bemutatót terveznek a Pécsi Modern Magyar Képtár anyagából. Lars Rostrup Boyesen, az aalborgi múzeum igazgatója a Kulturális Kapcsolatok Intézetének vendégeként látogatott Pécsre. Textil és kerámiaművészet iránt érdeklődött, de amikor megtekintette a pécsi képtárakat, felajánlotta egy válogatás bemutatását a Pécsi Modern Képtár anyagából az aalborgi múzeumban. Romváry Ferenc, a JPM képző- és iparművészeti osztályának vezetője annak a kiállításuknak a bemutatását javasolta, melyet Hollandiában is kiállítottak, s amely szeptemberben lesz látható a Színház téri galériában. A Dániában bemutatásra javasolt alkotások között Martyn Ferenc, Gábor Jenő, Kokas Ignác, Korniss Dezső, Bálint Endre, Keserű Ilona, Fajó János, Bak Imre, Nadler István, Lantos Ferenc és Hencze Tamás művei szerepelnek. G. O. Í||| Kéthetente; vasárnap délelőttönként Műemléki séták Vasárnap délelőtti műemlék-sétára invitált nemrég a Janus Pannonius Múzeum programja: Pécs középkori műemlékeinek megtekintésére. A terv — korszerű és rugalmas gondolkodásról árulkodván — mindössze annyiban változott, hogy séta helyett csak egy objektumot mutatott be a múzeum fiatal régésze: a Sallai utcai középkori kolostor és törökkori fürdő feltárási munkálatai nyomán bontakozó alaprajzot s ennek segítségével a ráépült ferences szentély vonalait. Mellette pedig hajdan volt Merni pasa híres gőzfürdőjének részlegeit, a vetkőzőtői a fűtőberendezésig és a gyúrópadtól a „csörgőig", amikről szép versben emlékezik meg Evlia Cselebi, a híres utazó. A változást csak egy kis újsághír tudatta. Épp azért különös meglepetést okozott számomra a látvány: a helyszínen, a feltárást övező palán- kok mentén legalább 150-en szorongtak, hogy meghallgassák az ásatásról szóló érdekes előadást. Ebből minden fontosat megtudhattunk a feltárás történetéről, eddigi eredményeiről, s arról is hallhattunk, hogy a Hotel Turist falának megkutatásától újabb meglepetéseket várnak; hogy a barokknak kikiáltott kolostorépület úgy tűnik, középkori eredetű; s hogy a föltárást követő konzerválások után ezen a helyen Pécs újabb fontos műemléki bemutatóhellyel gazdagodik. (A korabeli templom szentély-része még ez év végéig elkészül a tervek szerint.) A számok viszonylagosak. 150 pécsi érdeklődő ezen a forró vasárnap délelőttön lehet sok is, kevés is. Nem kertelek: a műemléki séták történetében alighanem rekordszám ez a 150 hallgató itt a Sallai utcában. Emlékszem, tavaly is voltak hasonló rendezvények. Jó, ha tizenöt-huszan összegyűltünk egy-egy ilyen alkalommal, s én ennek is örültem. Az idei első rendezvényen -, ahol Pécs római kori műemlékeivel ismerkedtek a látogatók —, 70-en vettek részt; legutóbb pedig kétszeresére nőtt az érdeklődés. S végső fokon ez a lényeges, nem is a számadatok gyarapodása. A megismerés, a város múltjának befogadása iránti igény az, ami e néhány gondolatra késztet. Pécs kivételesen gazdag műemlékekben - ez köztudott. A történelmi városfal helyreállítási munkálatai a mélyépítési munkafolyamatok és a pinceföltárások nyomán a történelmi városmag újabb és újabb tekintetét emeli ránk. Nemigen vesz- szük észre. Talán egy-egy pillanatra megragad bennünket a Káptalan vagy a Leonardo utca kedves ódon hangulata, a Székesegyházegyüttes kivételes szépsége. Egy-egy pillanatra, mert jobbára bizony elrohanunk a város kövei, régmúlt emlékei mellett, talán olykor egy kissé fájó szívvel. Mennyi csodálatos alkotása mindez az emberi teremtő erőnek! És nem, vagy alig ismerjük őket. Pedig milyen jó lenne, ha ezek a kövek, fölbukkanó falmaradványok, műemléképületek nekünk is elmondanák titkaikat, hogy legközelebb, mint kedves ismerőst köszönthessünk egy- egy szép kovácsoltvas kaput; egy szépen faragott reneszánsz kőrózsát vagy nö- vény-ornamentikás kapuboltozatot; a középkor hajdan is nyüzsgő, fejlett várost idéző épületeiről, töredékeiről nem is szólva. Ehhez a mélyebb megismeréshez segít hozzá bennünket a múzeum műemléki séták-sorozata kéthetente, vasárnap délelőttönként. (w. e.) A zöldségprogram jegyében Mezőgazdasági gépek a PlV-en Ne feledkezzünk el a kisgazdaságokról! — Hazavinném ezt a cukorrépa betakarító gépsort. Miért is szállítaná vissza Szekszárdra a MEZŐGÉP. — így szólt munkatársaihoz az egyik baranyai termelőszövetkezet elnöke. Szó ami szó, a 6. Pécsi Ipari Vásár mezőgazdasági gépeinek nagy része azonnal elkelne, de erre a helyszínen nincs lehetőség, így, a mezőgazdasági szakembereknek egyelőre azzal kell beérni, hogy legföljebb eldöntsék melyik erőgépből, betakarítógépsorból, vagy önjáró öntözőből rendeljenek az AGRO- KER-nél. A dél-dunántúli ipari seregszemle mezőgazdasági gép- kiállítása méreteit tekintve ugyan nem hasonlítható a tavasszal rendezett AGROMA- SEXPO-hoz, de, jól érzékelteti a hazai mezőgépipar fejlődését. A nagytáblás művelés, a termelési rendszerek egyre inkább meghatározói a honi mezőgazdaságnak és ezt tükrözi az ipari háttér is. A kiállítók természetesen nem hagyták figyelmen kívül, hogy a nagyüzemi gazdálkodás mellett igen fontos szerepe van a háztáji és kisegítő gazdaságoknak. A Baranya megyei AG- ROKER például először mutatja be a kiskertekben sokoldalúan használható erő és munkagépeket: persze ezek teljesítménye eltörpül a győri Rába óriás traktorai mellett. A kis- traktorokból és a hozzájuk kapcsolható munkagépekből három típust mutatnak be: a két lóerős olasz gyártmányú rotációs kapát, az ugyancsak olasz importból származó talajmegmunkáló és permetezőgépet valamint a tizennégy lóerős csehszlovák kis traktort. A vásárlátogatók közül eddig közel negyvenen adtak megrendelést a vállalatnak. Csakhogy ezekből az ügyes kisgépekből alig-alig látni. Köztudott; a kormányzati szervek támogatják a kisgazdaságokat. A gyorsabb előrelépés mór a külkereskedelmi szakembereken múlik. A mezőgazdasági gépbemutatón a legnagyobb kiállító a hódmezővásárhelyi HÓDGÉP. A zöld ség program óriási feladatok teljesítését követeli meg a két és félezer embert foglalkoztató vállalattól. Az elmúlt esztendő utolsó negyedében kapták a megbízást a MEZŐGÉP Tröszttől, hogy ők lesznek a zöldségbetakarító gépek profilgazdái. Az általuk gyártott paradicsom, zöldbab, uborka, hagyma és zöldborsókombájnok az iparszerű zöldségtermesztés legfontosabb gépei. A munkaerőhiány is arra sarkallta őket, hogy az általuk konstruált zöldborsó betakarító és cséplő mielőbb munkába álljon. Arra sem volt idejük, hogy kiszűrjék a 0 széria esetleges hibáit, a gazdaságok szétkapkodták az eddig elkészített húsz berendezést. Ebből következik, hogy a HÓDGÉP- nek vállalnia kell — és ezt is teszik — az esetleges meghibásodások következményeit. Ezzel együttvéve viszont megszűnt a nyugati import. A HÓDGÉP műszaki fejlesztési-gyártási stratégiája elválaszthatatlan a kormány zöldségprogramjától. Mint ahogy Pallós Endre, a vállalat kereskedelmi tanácsadója elmondta, a nagy teherbírású szállítójárművek — pótkocsik gyártását továbbra is megtartják, a jövőt tekintve viszont az önjáró betakarító gépsorok kifejlesztése a legfontosabb konstruktőri feladat. Megtudtuk azt is, hogy a Gödöllői Gépkisérleti Intézetben megkezdték az NDK-gyártmányú sárgarépa, gyökér valamint bogyósgyümölcs betakaritógépek tesztelését — a KGST-től az NDK kapta a megbízást a felsorolt berendezések kifejlesztésére — reménykedhetünk tehát, hogy a magyar gazdaságokban is mielőbb munkába állhatnak a zöldség-kombájnok. A Szekszárdi MEZŐGÉP nagy teljesítményű cukorrépabetakarító gépsoráról már szóltunk: de idekívánkozik, hogy az óránként 1,2 hektár teljesítményű répaszedő-berendezés a legjobb nyugati gépekkel is felveszi a versenyt. A Szekszárdi MEZŐGÉP egyébként a szántóföldi öntözőberendezések gyártásának profilgazdája. Az önjáró „esőztetőkből” öt típust mutatnak be a PlV-en.. A kiállításon még nem látho- tók azok a dohánybetakarító, művelő és szőlőfeldolgozó gépek, amelyek tervezési és gyártási jogát ebben az esztendőben kapta meg a közel ezerötszáz főt foglalkoztató vállalat: de a következő PlV-en minden bizonnyal találkozhatunk velük, hiszen addigra várhatóan megkezdődik sorozat- gyártásuk. Salamon Gyula
