Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-05 / 183. szám
1977. július 5., kedd DunQntuli napló 3 Így elünk (5.) M inden hasonlat sántít, ám engedjünk most ebből, s tekintsük társadalmi-gazdasági berendezkedésünket egy olyan szervezetnek vagy gépezetnek, amely életszinvona- nalat termel. E szervezet, gépezet működtetésében — lévén szocialista társadalomról, szocialista gazdaságról szó — valamennyi állampolgár érdekelt. A részvétéit azonban ki igy, ki úgy értelmezi. Akad, aki legszívesebben csak az „osztalékok" fizetésekor lenne jelen, s persze, szép számmal vannak olyanok is, akik már értik, gyakorolják a jogok és kötelességek egységét. E két nagy csoport arányának alakulásától, kedvező módosulásától függ végső soron az életszínvonal emelkedése. Attól, vajon a „részvényesek” mit, mikor, hogyan tettek annak érdekében, osztalékuk ne- csak legyen, hanem növekedjen. A „részvényesek” SjmrapeMs A negyedik ötéves terv időszakában a szocialista szektor összes beruházásainak értéke 574 milliárd forintot tett ki. Valójában e summa minden forintja — végső eredményét tekintve — az életszínvonal emelését szolgálta, hiszen az új gyár, a korszerűbb berendezés, a zavartalanabb közlekedést nyújtó út is része életkörülményeinknek. S természetesen az is alkotóelem, hogy míg a tervidőszak elején a bérből és fizetésből élők 65, a végén már 95 százaléka dolgozott rövidített heti munkaidőben. Sorolhatunk a folyamatos gyarapodásra olyasfajta példákat is, mint az, hogy a pénzbeli és természetbeni társadalmi juttatások az összes jövedelem 28 százalékát teszik ki már - 1970-ben a 23 százalékot még nem érték el —, s hogy a pénzbeli társadalmi juttatások összege öt év alatt megkétszereződött, 22 milliárd forintról 45 milliórdra nőtt. A nominális, azaz névleges jövedelmek emelkedéséből persze leharapott egy darabot a fogyasztói árszínvonal változása — ami 15 százalék volt a negyedik ötéves terv időszakában —, ám az egy keresőre jutó reálbér így is a tervezettnek megfelelően, 18 százalékkal emelkedett. Amit fölfoghatunk úgy is, hogy részvényesként megtettük a kötelességünket. Igenám, de mielőtt túl elégedettek lehettünk volna önmagunkkal, máris arra figyelmeztetett az 1976-os esztendő, hogy a gyarapodás folyamatosságát a munka javításának folyamatossága kell hogy megelőzze. Amire nem mindig, vagy nem eléggé ügyelünk. Nincs semmi baj, ha mindkét kezét nyújtja a javak osztásakor az, aki cselekedni is így, két kézzel cselekedett. Idén sokféle módon gyarapodik a lakosság — például úgy, hogy a szakszövetkezeti tagokra kiterjed most már a gyermekgondozási segélyre való jogosultság, s úgy is, hogy a vállalati jóléti alap keresőn- kénti átlagos összege 750 forintról 800-ra emelkedik —, de nem lehet eléggé hangsúlyozni azt, ami megelőzi a gyarapodást, a fokozott hatékonyságú termelőmunkát. Volt idő, amikor némelyek a jelképpé emelt hűtőszekrénytől óvták a szocializmust, ám most, amikor ezer lakosonként 230 darabnál több van e használati tárgyból; mosolyogtató az aggodalom. Nem ott a baj, hogy gyarapszik a tartós fogyasztási cikkek állománya — 1960-ban ezer lakosra 3,1, 1975-ben 54,9 személygépkocsi jutott például —, hogy sokan birtokolnak üdülőtelket, öröklakást, élnek saját házukban, hanem ha mindez céllá s nem eszközzé válik. Eszközzé az emberibb élet szolgálatában, s nem is kizárólagos tényezőként. Mert melléjük társulnia kell a művelődési és szórakozási igények kielégítőd lehetőségeinek, az olykor megfoghatatlannak látszó, de nagyon is fontos javaknak, mint a csend, a tiszta levegő. Aligha lehetne felkutatni olyan családot, amelynél a legutóbbi egy évtized ne tette volna mássá az életkörülményeket. Ennek mértéke persze eltérő, de annak módja is, ahogyan a változások kínálta lehetőségekkel éltek az egyének s a családok. A jövő szintén fölmutat különbözőségeket, mert hiszen a hozzájárulás a források teremtéséhez szintén különböző. A párt XI. kongresszusán elfogadott program- nyilatkozat kimondja: „Népünk életszínvonalának emelése, az életkörülmények javítása megköveteli a szocialista elosztási viszonyok fejlesztését. A szükségleteknek az ország lehetőségeivel és társadalmunk szocialista jellegével összhangban álló, egyre növekvő mértékű kielégítése a gazdasági fejlődésnek célja és fontos hajtóereje is.” másként Másként, jobban akarunk élni, s ez természetes emberi vágy. Mivel azonban részvényesek vagyunk az életszínvonalat termelő bonyolult szervezetben, dolgoznunk is másként, jobban kell. Mert minden út innét indul s ide vezet. Ezért, amikor az életszínvonalról beszélünk, tervezünk, mindenkor ahhoz kell tartani magunkat, amit Marx így fogalmazott meg; „Ahogyan az egyének életüket megnyilvánitják, olyanok ők maguk. Az tehát, hogy mik, egybeesik termelésükkel, mind azzal, amit termelnek, mind pedig azzal, ahogy termelnek. Hogy tehát az egyének mik, az termelésük anyagi feltételeitől függ.” Mészáros Ottó (Vége) Öntözés Az egyenetlen eloszlású esőt mesterségesen pótolják a Duna—Tisza-közén. így az elmúlt napok csapadékos időjárása ellenére is dolgoznak az öntözőberendezések. A Duna mentén, a Fajszi öntözőmű körzetében, vasárnap is szórták az éltető vizet a szántóföldi kertészetekben. A bajai mezőgazdasági kombinát Mohács-szigetén pedig a takarmánynövényeket és az almáskertet locsolták. A Hosszúhegyi Állami Gazdaságban viszont a szőlőt itatták. Kertművelő bányászok Hasznosítják Komlón a parlagföldeket Iparvárosaink friss zöldség ellátása ma is nagy gond. Főként azokban a városokban, ahol mindent a központi árualapból várnak. Komló példája mutatja, hogy mire képes egy bányászváros önerejéből, ha a kertmozgalmat felkarolja. A „Zöld utat...” sorozathoz szólt hozzá szerkesztőségünkhöz írt levelében' dr. Be- rényi István, a komlói Kertbarátok Klubjának titkára. Ebben több megfontolandó javaslatot, észrevételt tesz a zöldségellátás megjavítására. Levelében egyebek között ezt írja: — Megyénkben elég sok parlagterület van még, s egy részük egészen biztos, hogy alkalmas kertművelésre. Sok zöldségfélét termelhetnének ezeken, ha a helyi tanácsok, csekély bérleti díj ellenében, hosz- szabb időre — legalább 15 évre - bérbeadnának. Jó példa erre a komlói. Itt folytatnak az ÁFÉSZ keretén belül több, mint 200 hektár területen -kertművelést, hangsúlyozom nagyobb részt olyan területen, amelyet egyébként parlagföldnek kellene nyilvánítani. Bányászok, munkások, tisztviselők és nyugdíjasok, 15 év használatra kapták meg ezeket a Júliusban a Konzumban Hónapokkal ezelőtt hírt adtunk róla, a pécsi Konzum Áruház jugoszláv áruházi hetet kíván rendezni, melynek fő slágere a kozmetikumok, a palackos röviditalok és más cikkek mellett a jugoszláv farmerek. A határmenti ügylet lebonyolítójának, a pécsi UNIVERZUM- nak végül is sikerült megkötnie az üzletet és megszereznie a szükséges engedélyeket, így a Pécsi Ipari Vásár lezajlását követően, július közepén sor kerülhet a várt jugoszláv áruházi hétre a Konzumban. De a folytatása sem marad el a választék színesítő akciónak: az Jugoszláv áruházi hét UNIVERZUM és a Konzum augusztus elején Romániában, Foksani és Bakau megyeszékhelyeken magyar áruházi hetet rendez, majd ennek viszonzásaként augusztus végén román árucikkeket árusítanak a Konzum Áruházban. Közelebbi esemény: az UNIVERZUM és a szigetvári fogyasztási szövetkezet a Pécsi Ipari Vásáron felállított pavilonjukban a Budapesti Skála Áruház monopolcikkeiből árusítanak. Sláger a fiataloknak: illatosított négyféle illat!) pólóingek, selyemgarbók, ezenkívül a hiánycikknek számító Skálaszappan. A vásár alkalmából 100 ezer forintnyi értékű nyári árut — 30—40 százalék ár- kedvezménnyel — reklámáron kínálnak. parcellákat, amelyek átlag 150—200 négyszögöl nagyságúak. Csak ebben a bérleti formában több, mint 1500 városi lakos — többségük bányász - kertészkedik. Sokan a zöldségféléken kívül gyümölcsöt is termelnek, málnát, szamócát, de alma, körte, szilva, cseresznye, meggy és mogyoró is található a kiskertekben. — Az ÁFÉSZ minden támogatást megad a népes szakcsoportnak a vetőmagvak, a műtrágya és növényvédőszerek beszerzésében. A kertművelők felesleges termékeit az ÁFÉSZ komlói zöldség-gyümölcs boltjai télen nyáron átveszik a termelőktől. Komlón ma már nincs nagyobb baj a zöldségellátással. A továbbiakban a levélíró azt javasolja, hogy a termelőszövetkezetek a háztáji földeken aktívabban szervezzék meg a zöldségtermesztést: a tagoknak mindig ugyanazon a helyen jelöljék ki a háztáji földjét — írja Igy a tagok és családtagjaik olyan zöldségfélék termelésé re — zöldbab, cukorborsó, pa radicsom, paprika, szamóca málna stb. — köthetnének szer ződést a termelőszövetkezettel amelyeket nagyüzemi termelés sei nem gazdaságos előállítani piaci keresletük mégis igen nagy. A kistermelői kedvet az is nagymértékben segítené, ha az üzletekben, szaküzletekben állandóan kaphatók lennének a megfelelő minőségű és változatos típusú kerti kisgépek, szerszámok, vetőmagvak, s nem okoznának annyi bosszúságot a vásárlóknak a hiánycikkek. Levele sommázásaként a komlói kertbarát klub titkára leszögezi: a nagyobb városok zöldségellátását valójában a nagyüzemi termelés növelése oldhatja csak meg. De a városi kertművelők sokat tehetnek azzal, hogy ellátják családjukat. Feleslegeikből pedig ha nem is nagy mennyiségű, de friss, igen szép és jó minőségű zöldséget visznek a városi piacra. Rné A testvérvárosi kapcsolatokat segíti Részlet a szliveni kiállításból Szokolai felvétele Bolgár és jugoszláv kiállítók a VI. PIV-en Megtörténtek az első üzletkötések Szakmai napok a vásáron Haladó hagyomány, hogy a hazai kiállítók mellett külföldi cégek is rendszeresen részt- vesznek a pécsi ipari vásárokon. A 6. PIV-re harminchat külhoni vállalat érkezett Jugoszláviából, illetve Bulgáriából. Szliven, Eszék és Pécs testvérvárosi kapcsolatai nem új- keletűek. A kétévenként megrendezésre kerülő mecsekalji termékparádéknak állandó résztvevői és ezek a találkozók is azt szolgálják, hogy mindjobban megismerjük egymás értékeit A bulgáriai Szliven kiállítói másodízben jöttek el hozzánk: Nyikolaj Cekov, a pavilon igazgatója ismerősként üdvözölt. A két esztendeje rendezett PIV-en találkoztunk először. — Idén jóval nagyobb területen mutatjuk be Szliven megye vállalatainak termékeit, mint 1975-ben. Tizennégy szliveni állami és szövetkezeti cég áruit láthatja a vásárlátogató közönség, amit úgy válogat- tuhk össze, hogy méltóképpen reprezentálja megyénk iparát. A bolgár pavilonban jelentős helyet foglalnak el a különböző szövetek, női konfekció áruk, a kézi szövésű szőnyegek. Szliven textiliparát azt hiszem külön nem szükséges bemutatni: az egyik legnagyobb könnyűipari központ Bulgáriában. Itt működik a DEKOTEX, a textilipari országos vállalat központja. A megye könnyűipara közel tizenötezer embert foglalkoztat: az első manufakturális jellegű üzemet az 1830-as években alapították Szlivenben, amely a Balkán félszigeten is az elsők közé tartozott: az épület ma textilipari múzeum. A Vaszil Kolarov Üveggyár kristály-készletei a bemutató külön érdekessége. Az üzemben hatszáz munkás foglalkozik a művészi igényességgel csiszolt poharak, kelyhek elő- állitásával. Bulgáriában csak a szliveni üveggyárban készítenek kristály termékeket. Nyikolaj Cekov búcsúzóul még megjegyezte: jó lenne, ha a bolgár textilipar termékeivel a nagyközönség a Pécsi Szliven Áruházban is találkozna. Természetesen ez már üzleti megállapodás kérdése. A jugoszláv — főként eszéki vállalatokkal, illetve az Eszéki Export-Importtal évek óta szoros kapcsolatot tart a KON- SUMEX Külkereskedelmi Vállalat pécsi kirendeltsége. A kishatármenti árucsereforgalom növeli az áruválasztékot és fogyasztói szemszögből nézve nem hagyható figyelmen kívül, hogy forintért vásárolhatunk olyan termékeket, amit esetleg korábban Eszéken vettünk dinárért. A KONSUMEX éppen tegnap kötött hatszázezer dolláros üzletet, amelynek eredményeként sört, gyermekcipő-talpat, harisnyanadrágot importálunk; az ellentétel hullámtábla, szőlőprés és szőlőzúzó lesz. Egyébként az Eszéki Lio Textilgyár hatvanöt- ezer méter farmeranyagot szállít, továbbá ajánlatokat kértek a sevincai Lisca cégtől női fehérneműk, az eszéki Svilana Selyemgyártól női szövetek behozatalára vonatkozólag —tájékoztatott bennünket Kollár István, a KONSUMEX pécsi ki- rendeltségének vezetője. A jugoszláv kiállítók egyébként textil, élelmiszer, és bútoripari termékekkel jelentkeztek a vásáron, ezen kívül több kozmetikai cég is elhozta termékeit. Sajnálatos, hogy a hazai bútorgyárakhoz hasonlóan alig-alig találkoztunk új típusú garnitúrákkal, szekrénysorokkal. A 6. Pécsi Ipari Vásáron, amely ma félidejéhez érkezik, megkezdődnek a szakmai napok. Több baranyai és külme- gyékből érkezett vállalat hívja meg a szakembereket termékeik bemutatására. Egyébként a baranyai cégek közül elsőként tegnap délelőtt a Komlói Carbon, valamint a Baranya megyei Háziipari Szövetkezet kötötte az első üzletet: 1978-ban kilencmillió forint értékben szállít a Háziipari Szövetkezet bútorszövetet a megye egyik legnagyobb könnyűipari üzemének. Salamon Gyula