Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-05 / 183. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 183. sióm 1977. július 5., kedd Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának Iái Kádár János a Német Szövetségi Köztársaságban Kódot júnos Helmut Schmidt kancellárral a megérkezéskor a Fogadtatás Bonnban Megkezdődtek a tárgyalások Új lakónegyed van kialakulóban Pécsett, az Alkotmány, Petőfi és a Nagy Jenő utca által határolt területen fl munkásnők helyzete az ipari üzemekben m Költségvetési gazdálkodás 1976-ban # A Baranya megyei Tanács ülése A női egyenjogúság harcosa Clara Zetkin 1857. július 5-én született. Egyike volt azoknak a forradalmároknak, akik a szocialista társadalomért folytatott harcot tekintették életcéljuknak. A nők helyzetének megjavításáért folytatott harca — kora női harcostársainak törekvéseivel szemben — nem volt szubjektív indíttatású. Felismerte, hogy az a harc, amelyet a feminista mozgalom az egyenlő választójogért folytat, nem oldhatja meg a nők társadalmi és családi életben betöltött szerepének problémáját. „A választójog gazdasági szabadság nélkül nem ér sem többet, sem kevesebbet, mint egy váltó, amelynek nincs fedezete." Szilárd marxista alapokon álló társadalomismerete alapján fejtette ki elképzelését a nők felszabadításáról. Főbb tételeit a következőkben foglalhatjuk össze: A nő társadalmi tevékenységbe történő bekapcsolása a kapitalista termelés velejárója, gazdasági hasznát a tőkés sajátítja ki. Ennek ellenére pozitívuma, hogy a társadalmi tevékenységbe való bekapcsolással a nő gazdaságilag függetlenné válik a hozzátartozó férfitól, nincs alárendelve neki, egyenrangú vele. A tőkés azonban a női munka segítségével még jobban kizsákmányolja a férfi munkásokat, leszorítja a munkabéreket. Ennek ellenére a történelmi haladás elengedhetetlen feltétele a nők termelésbe történő általános bekapcsolása: „Mi, nők — Írja — elvi szempontból nyomatékosan tiltakozunk a női munka korlátozása ellen. Mivel ügyünket a legkevésbé sem akarjuk a munkások egyetemes ügyétől elválasztani, nem fogunk külön törekvéseket támasztani; mi nem követelünk más védelmet csak azt, amelyet a munka a tökével szemben általában követel.” Helyesen látja, hogy a nők felszabadítása nem választható el az általános emberi szabadságtól. Ezért a nők érdeke az, hogy csatlakozzanak ahhoz a harchoz, amit a munkásosztály saját felszabadításáért folytat, gyakran még a férfiak akarata ellenére is. Óva intette a nőket attól, hogy kicsinyes érdekeiket az általános munkásérdek elé helyezzék. Elképzeléseiben igen komoly szerepet tölt be az a felismerés, hogy nincs külön nőkérdés. Clara Zetkin harca a nők felszabadításáért — amely szinte egész életét betöltötte — kiemelkedő jelentőségű volt. Felismerte, hogy a nők társadalomban betöltendő helye és szerepe történelmileg meghatározott, csak az emberi haladás egy bizonyos szakaszában, a szocializmusban oldható meg. Ezért nem egyszerűen a nők jogaiért, hanem azoknak a társadalmi viszonyoknak a megteremtéséért folytatandó harcot kell előtérbe állítani, amelyek felszabadításukhoz elengedhetetlenül szükségesek. A férfi és nő viszony megváltoztatásának ma is elengedhetetlen feltétele a szabad emberi létezést megvalósító társadalmi környezet, amelynek létrehozása nélkül minden harcos igyekezet vakvágányra jut. Ebben nyújt segítséget számunkra ma is Clara Zetkin életének példája és elméleti munkássága. Jóriné Kiss Magdolna Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja Helmut Schmidtnek, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárjának meghívására hét főn hivatalos látogatásra o Német Szövetségi Köztársaságba érkezett. A Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárát szállító különrepülőgép, amelyet az NSZK határától vadászgép-kötelék kísért, hétfőn déli egy órakor szállt le a kőin—bonni repülőtéren. Kádár Jánost és kíséretének tagjait Joachim Schöller protokollfőnök' és Hermann Kersting, az NSZK budapesti nagykövete üdvözölte. Kádár János kíséretében van Púja Frigyes külügy miniszter, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és Katona István, az MSZMP KB osztály- vezetője. Hamburger László, a Magyar Népköztársaság nagykövete a Német Szövetségi Köztársaságban, Bonnban csatlakozott a kísérethez. Kádár János a repülőtérről o Bonn közelében fekvő Gymnich községbe hajtatott. NSZK-beli tartózkodása során az itteni. 16. században épült kastély szolgál szálláshelyéül. Kádár János hivatalos fogadtatásúnk színhelye hétfőn kora délután Bonnban, a kancellári hivatal kertje volt. Itt Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja. Hans-Dietrich Genscher alkan- cellár, külügyminiszter fogadta, s jelen volt a nyugatnémet kormány több tagja, az NSZK politikai és gazdasági életének számos vezető képviselője, valamint a bonni magyar kolónia tagjai. A két ország himnuszának elhangzása után Kádár János Helmut Schmidt társaságában ellépett a tiszteletére felsorakozott díszalakulat előtt. A legmagasabb rangú vendégnek kijáró hivatalos fogadtatás után nyomban megkezdődött Kádár János NSZK-beli látogatásának érdemi programja: a kancellári hivatalban sor került az első megbeszélésére a nyugatnémet kormányfővel. Az eszmecsere az eredetileg tervezett egy óra helyett csaknem másfél órán át tartott. Kádár János és Helmut Schmidt egyaránt felidézte a HelsinkiKS/D. NAPLÓ, TELEFOTÖ kőin—bonni repülőtéren ben lezajlott találkozásukat, s kölcsönösen hangsúlyozták, hogy e mostani megbeszéléseiket bizonyos értelemben az ottani párbeszéd folytatásának tekintik. A megbeszélések szívélyes, őszinte és konstruktív légkörben kezdődtek meg. Kölcsönösen kifejezésre juttatták azt a reményt, hogy a tárgyalások demonstrálni fogják: mindkét fél kész a kapcsolatok sokoldalú fejlesztésére. De már a hétfői eszmecsere alkalmával is elégedetten állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között rendezettek a kapcsolatok, olyanok, amelyek jó alapot nyújtanak a kontaktusok továbbfejlesztéséhez. A kétoldalú kapcsolatok kérdé sei mellett nagy figyelmet fordítottak mindenekelőtt az európai béke és biztonság kérdéseire. (Folytatás az 5. oldalon.) A munkásnők helyzete az ipari üzemekben címen összefoglalt jelentést dr. Földvári János, a megyei tanács általános elnökhelyettese terjesztette a tanácsülés elé megvitatásra. Néhány számadat az előterjesztésből: Baranyában a nők száma 221 578, a lakosság 51,4 százaléka. Közülük 126 000 a munkaképes és 68 százalékuk van munkaviszonyban. A nők társadalmi helyzetének javítását szolgáló intézkedések ez ideig a munkábaállításban értek el jelentősebb eredményeket. A nőpolitikái határozat óta eltelt időben ötszázalékos emelkedés mutatkozott. Baranya megyében — ez országos jelenség — a munkaképes korú férfiak foglalkoztatása csaknem teljes. A foglalkoztatottak számának növelése így csak a nők fokozottabb munkábalépésével lehetséges. Bár a társadalmi-gazdasági és tudományos-műszaki fejlődés eredményeként állandóan növekszik a szakmunkások száma és részaránya, ez a női szakmunkások esetében alig érvényesül. A nőpolitikái határozat óta is csak 2 százalékos az emelkedés. A férfiak és a nők szakképzettségi szint je közötti különbséget azonban már nem indokolhatja iskolázatlanságuk. A munkásnők általános iskolai végzettsége magasabb (három százalékkal), mint a férfiaké. Ennek ellenére többségük mégis o szakképzettséget nem igénylő fizikai munkakörben dolgozik A szakmunkás képzettség megszerzésére kevés lehetőségük nyílik. A legfontosabb képzés, forma a szakmunkástanulóképzés. Itt a lányok aránya o nőpolitikái határozat után is csak 10 százalékkal emelkedett. Nem sikerült még kialakítani a szakképzés olyan rendszerét, mely biztosítaná, hogy a nők valóban „egyenlő értékű" munkaerőként kerüljenek be a társadalmi munkamegosztásba. Mint a vita során Rameisl Ferencné, az SZMT titkára el mondotta: nem megnyugtató o női szakmunkásképzés, már az indulásnál is egyenlőtlenek az esélyek, nincs kollégium o számukra és a fejlesztés sem számol ezzel jelenleg. Elvileg már általában mindenki elfogadja az „egyenlő munkáért egyenlő bért" elvet, mégis ez a gyakorlatban nem érvényesül a kívánalmaknak megfelelően: a nők átlagkeresete a népgazdaság minden területén alacsonyabb, mint o férfiaké, s akadnak még feltűnő béraránytalanságok. A kedvezőbb munkakörülmények biztosításában, a munka- és üzemszervezés korszerűsítésében némi előrehaladás mutatkozik, tennivaló azonban akad még éppen elég. A ta nácsülés által egyhangúlag elfogadott jelentés és határozati javaslatok az anya- és gyermekvédelmet továbbra is a nőpolitika s az üzemi vezetés kiemelt feladatának jelölte. Ugyancsak nagy hangsúlyt kapott a nők politikai, közéleti tevékenységének segítése is. A tanácsülés másik napirendi pontja a megyei tanács 1976. évi gazdálkodásáról szó ló beszámoló volt. Nem csupán visszatekintés 98 baranyai tanácsszerv tavalyi gazdálkodásának eredményeire, tapasztalataira, hanem az idei — az (Folytolás a 2. oldalon.) A Musica Antiqua Hungarica együttes koncertet adott tegnap — hétfőn este 20 árai kezdettel a Hotel Minaret udvarán. Sere* Éva felvétele
