Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-30 / 208. szám
6 Dunántúli napló 1977. július 30., szombat Alig lehet ráismerni az utcára, a fák és a gyerekek megnőttek, az előkertekben virágszőnyeg illatozik... A nagyharsányi Ságvári . . . VoJt is szép ünnepség, a környékbeliek összejöttek az akkor még névtelen utcában, a járási elnök vágta el a nemzetiszínű szalagokat, amelyeket átlósan feszítettek ki az avatandó hat családi ház bejáratánál, egy kis cigányfiú verset szavalt kedvesen fura kiejtéssel, a háztulajdonosok pohár borral várták a kapuban a vendégeket, áldomásra koccintottak, a másfél szobás, kony- hás lakásokat már nagyjából berendezték egyenesen a bútorüzletből, mert a putri kopott, szétesett holmijait már senki sem hozta magával a kőbánya alatti kolóniáról vagy éppen Alsószentmárton cigánytelepéről. Tizenegy esztendeje ennek, most alig ismertem rá a nagyharsányi Ságvári Endre utcára, a fák és a gyerekek felnőttek, masszív vaskerítést emeltek a házak elé, meg1 udvari betonjárdát építettek, az előkertekben virágszőnyeg illatozik, a hátsó kertekben megterem a krumpli, zöldség, eper, a gyümölcsfák kilombosodtak, a cigányházak közötti foghíj- jas telkeket is beépítették, „nem cigányok”, — vagy ha úgy tetszik, „magyarok" laknak itt és jól megférnek a Petrovicsokkal, Jovanovicsokkal, Orsósokkal. Legalábbis ... Mandulaszemű, kékesfekete- hajú, jól ápolt kislánytól, Szilvikétől kérdem, hol van apád, hívd már haza, fut is érte Pet- rovics Mihályért, nemrég jött haza a BCM-ből, ahol szalag mellett dolgozik, mint gépkezelő. A mama is szalad haza a boltból, Anna, a nagylány hátul a kertben kapál. — Hamar elment az idő, azóta gyarapodtunk — mondja az asszony — annyit dolgozunk, hogy csaknem belegebe- dünk, de van látszatja. Megnagyobbították az egyik szobát, nyárikonyhát is építettek, meg ólat a sertéseknek — tízre van szerződésük, kettőt meg a családnak vágnak le, de az ősszel legalább két bikára is szerződnek, ha kész Felvételre keresünk gyakorlattal rendelkező ÉS részlegadminisztrátort B. M. HÁZIIPARI SZÖVETKEZET, PÉCS, DÉRYNÉ U. 35. lesz az istálló. Az asszony a villányi gazdaságban dolgozik, kint a III. szőlőtelepen, „hektárosok", vagyis egész évben a brigád egy-egy parcella gondját viseli, metszéstől szüretig egyvégtében. Két és fél—háromezret keres, férje valamivel kevesebbet, augusztusban megkapja a KST-t, 3664 forintot — pontosan kiszámította — de jövőre havi 500 forinttal lép be, mert tervei vannak. . . — Tervei? — Igen. Nem is merem mondani. Anna lányom két hétig Balatonon volt — tudja, varrónőnek készül — adtam neki nyolcszáz forint költőpénzt, szóval az a tervem, hogy jövőre én is megnézem a Balatont, mert még soha nem láttam, csak a tévében. Valahogy kéne beutalót szerezni, nem kell több időre, csak egy napra, nekem annyi is elég . . . — Olyan beutaló nincs is — mondom neki. — Akkor is elmegyek egy napra. Több időm nincs, mert itthon a család, meg a jószág, a munkából sem akarok nagyon kiesni, mert kell a pénz. A fiam is nyavalygott, vegyek neki farmert, mondom neki, keresel már, vegyél magadnak, hát vett is. Akkor meg a lányom jön, a kollégiumban minden lánynak van farmerszoknyája,- csak éppen neki nincs, mondom neki, drága csillagom, olyan göncöt én föl sem vennék még munkára sem, hiszen olyan mint a cájg- ruha, de nem hagyott békén. Férje el-el mosolyogja magát, nem szól a családi ügyekbe, távolabbi tervek foglalkoztatják, egy-vagy két szobával bővítik majd a házat, mert nőnek a gyerekek ... Az első házat Mihály öccse, Petrovics Márk lakja feleségével, két fiával. A gyerekek szobájában — két heverő, dohányzóasztal, két fotel — találkozom a plébános úrral, az utca elején lakó Makai doktort várja, receptet Íratna vele, de beteghez hívták, addig benézett ide Marciékhoz. A falon színes képeslapból kivágott kétoldalas kép, a Fradi teljes csapatát ábrázolja, aztán egy Szűzmária kép, az ajtó fölött feszület, a heverő fölött moziplakát és apró szentképek, és néhány színésznő-portré. — Emlékszem ám magára — mondja Petrovics Márk (Marci) — a feleségem is felismerte az imént, hogy belépett. Tudja, akkoriban azt írta, a házavatáskor, hogy Zsigulira fáj a fogam, tényleg mondtam is, jó lenne egy kocsi, az ember fölpakolná a családot és körülnéznénk az országban, annyi szép hely van, de tudja mit kaptam én ezért a telepen? — Telepen? — Az ÉPFU-telepen, ott vagyok sofőr. Mindenki „Zsigulinak" csúfol, pedig mi van abban? Ha nem építek még két szobát a házhoz, már rég lenne kocsim. De miért baj az, ha egy cigány kocsit akar? Felesége szól közbe: — Soknak az nem tetszik, hogy van egy kutyánk .., Varázsszóra meg is jelenik az előszobában egy gyönyörű utca — borjú nagyságú — fajtiszta kuvasz, „Bell" névre hallgat. — ... Hogy kössük meg az udvaron. Ki hallott ilyent, hogy a házőrzőt az udvaron kipányvázzuk? — folytatja, de a férje leinti. Eléggé elkeseredett hangulatban van. — Kilenc éve dolgozom a telepen, soha de soha nem volt mulasztásom, egyszer kértem szakszervezeti segélyt, akkoriban készültem a KRESZ-re, megmondom őszintén, először nem sikerült, pedig tanultam, szóval akkoriban nem nagyon kerestem, ősz jött, a gyerekeknek iskolaszereket kellett vennem. Hát képzelje, kiküldtek valakit, „környezettanulmányra", aztán nem adtak segélyt, .azt mondták: „Minek neked Marci segély, amikor új bútorod van, meg minden...!" Pedig tudja mennyi segélyt kértem? Kétszáz forintot. Annyi kihúzott volna a bajból ... Kilenc év alatt mindig jöttek új emberek, ők kaptak öltöző- szekrényt, én nem kaptam, nem mondták, hogy azért mert cigány vagyok, de mire gondoljak? Most végre a Nagy Miki befogadott és most ketten vetkőzünk egy szekrénybe, de addig a tiszta ruhát, meg a mosószereket éveken át a kocsi vezetőfülkéjében tartottam. Luba — Marci felesége — csitítja, hadd csak, majd lesz valahogy, a gazdaságban másként bánnak az emberrel, ő is a villányi szőlészetben dolgozik, „hektáros" mint a sógorasszony. — Brigádban vagyunk, voltunk Pécsett is a színházban, néztük a Mária főhadnagyot, én még ilyén szépet soha sem láttam. Szépek voltak a nők meg a férfiak, meg az a csillogás, istenbizony elsírtam magám hazafelé jövet a buszon. Jövőre országjárásra megyünk, ha az isten is úgy akarja — és ránéz a plébános úrra, Marci pedig megjegyzi: — ... Meg a brigád. Luba elszalad az ÁBC-be, fordul-kerül, beállít öt-hat üveg német sörrel, meg literes Pepsi Colával, de a colás üveget nem tudjuk kinyitni, sem a plébános, sem én, sem Marci, ügyetlenkedünk csak, a söröskupakot viszont annál nagyobb hozzáértéssel pattintjuk le. A plébános csendesen megjegyzi: — Jó ez a sör. Ami pedig a bánatodat illeti Marci, ne vedd a szívedre, irigy emberek mindig voltak. Csak munkálkodjatok szépen, és megtaláljátok helyeteket a világban ... Rab Ferenc Fotó: Seres Éva Petrovics Mihály és felesége ‘'KdiwO/yTa/ffN cRdvAt Korunk és a római birodalom bukása egyben megegyezik: az öregek nem értik meg a fiatalokat, a fiatalok meg az öregeket. Én sem a fiatalokat, sem az öregeket nem értem, ezért legjobb, ha mindkét oldal legjellegzetesebb megnyilatkozásait közreadom. A fiatalok oldala: Én gyűlölöm a szüléimét I Korlátoznak! Egy jersey nácit akartam. Megtagadták I Még se lehet őket gyűlölni, a szülő is ember! Anya nem tud észérvekkel meggyőzni engem I Amikor vitatkozunk, a tapasztalatait fitogtatja. Azok nekem is vannak I Akart az a gyerek megszületni? Ha megszületett, akkor halálig viseljék annak a kötelességéti Az én szüleim terrorja elviselhetetlen I A múltkor az apám a cigarettát kiverte a számból I Hát lehet az ember választási jogát így sárba- taposni?! Vita helyett alávaló módon azt mondják, hogy kölyök vagyok. Hát kölyök az, aki két hónapja már betöltötte a tizedik évét?! Ha az anyám még egyszer kifogásolni meri a barátaimat vagy a barátnőimet, írok a tévének, és majd megkapja a magáét I Nem értem az anyánkat I Lehetetlen vénasszony I Öreg korára tört ki rajta a bolondéria, most akar flan- colni?l Hát nem beperelt bennünket fejenként száz forint tartásérti Azt mondja, hogy kilenc gyereket nevelt fel, mosott rájuk, enni adott nekik, mindezt apa nélkül. Pedig van 500 forint nyugdija is. Nekünk minden fillért be kell osztanunk, most jött a Zsiguli utalványunk isi Hát lopom én a pénzt?I Pályázati felhívás A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Magyar Köz- gazdasági Társaság Baranya megyei Csoportja pályázatot hirdetnek az alábbiak szerint. A pályázat témaköe: I. A beruházási tevékenység javítása A pályázók egy vagy több beruházás tapasztalataiból kiindulva annak lehetőségét kutassák, illetve dolgozzák fel, hogy a beruházásban részt vevők munkája hogyan válhatna eredményesebbé. A javaslatoknak végül is a beruházásban részt vevők közötti kapcsolatok javítására vagy szervezeten belüli munkájának javítására kell irányulnia. Néhány javasolt témát a melléklet 1 — 7. pontja tartalmaz. II. Az építőipari kapacitás fejlesztése E témakörben egyaránt lehet pályázni a kapacitás fejlesztésének lehetőségeit feltáró és a meglévő kapacitás ésszerűbb kiszélésítését elősegítő pályázatokkal. A javasolt témát a mellékletek 8—9. pontja tartalmazza. III. A munkaerővel való ésszerűbb gazdálkodás lehetőségei E témakörben akár megyei, városi, községi és járási szinten, akár egy-egy vállalat, szövetkezet vagy intézmény által foglalkoztatott munkaerő ésszerűbb foglalkoztatására lehet javaslatot tenni. A javasolt témákat a melléklet 10—17. pontja tartalmazza. IV. A település és településhálózat fejlesztése Ebben a témakörben a pályázóknak az általános harmonikus fejlődést segítő tényezőkkel, valamint a települések egymásra gyakorolt hatásából adódó kérdések megoldásával célszerű foglalkozni. A javasolt témákat a melléklet 18—21. pontja tartalmazza. A pályaművekkel szembeni követelmények : — Terjedelme 5—30 gépelt oldal, mellékletek nélkül. — A pályázók a javaslatokra koncentrálva, a tapasztalatok alapján megfogalmazódik, hogy valamit tenni kellene. Hogy mit, kinek, mikor, minek és hogyan, erre a kérdésre adjanak választ elsősorban. Természetesen a javaslatok mellett érvelni is szükséges. — Indokolt esetben az ellentmondások feltárásával, az eredmények összegezésével is foglalkozhatnak a pályázók. (Indokolt eset lehet, amikor az általuk feltárt ellentmondás vagy összefüggés még nem, vagy nem kellően ismeretes. Ez esetben tulajdonképpen nem lehet a javaslat, hogy erre, meg erre is legyünk tekintettel.) — A pályaművek Baranya megyei vonatkozásúak vagy Baranya megyében is alkalmazható javaslatokat tartalmazzanak. — Ha a pályázó meg van győződve javaslatának helyességéről, csu-« pán alkalmazhatóságának látja valamilyen (pl. jogszabály) akadályát, úgy arra térjen ki a pályázat. Pályázati feltételek: — A pályázat jeligés. A pályázó adatai (név, munkahely) zárt borítékban csatolandók. — A pályázatokat 1977. november 30-ig kell eliuttatni a Magyar Köz- gazdasági Társasáq Baranya megyei Csoportjához. (Cím: Pécs, Janus Pannonius u. 11.) — A pályaműveket 3 példányban kell benyújtani. — A pályaműveket 3—3 fős szak- bizottság bírálja felül. A ^szakbizottságot a pályázatot kiíró szervek a pályaművek témájától, a javaslatok jellegétől függően hozzák létre. — A pályázat díjai: (Az I—IV. témakörben külön-külön.) I. díj: 1 db 5000 Ft II. díj: 1 db 3000 Ft III. díj: 1 db 2000 Ft A fenti díjak kiadósára témakörönként legalább 6 pályamű beérkezése esetén kerül sor. Ha egyes témakörökből pályázat nem érkezik be kellő mértékben, úgy a díjazásra rendelkezésre álló és így fel nem használható pénzek terhére külön díj is adható. A pályaművekkel a pályázók 1978. január 1- től szabadon rendelkezhetnek. Publikálhatják vagy más pályázatokon is benyújthatják. Elsősorban javasolt témák I. A beruházási tevékenység javítása 1. Javaslatok a beruházási folyamat egészével vagy egyes részfolyamatával (pl. az előkészítéssel, kivitelezéssel) kapcsolatos kedvezőtlen jelenségek megszüntetésére. 2. Javaslatok a beruházásban részt vevő Baranya megyei szervezet (tervező, kivitelező, beruházó, KÖJÁL stb.) munkájának szervezettebbé, eredményesebbé tételének lehetőségeire. 3. A beruházásban közreműködők közötti együttműködések javítására vonatkozó javaslatok. 4. Javaslatok a közreműködők közötti érdekeltségi rendszer ösztönző hatásainak növelésére. 5. Javaslatok a beruházási folyamattal kapcsolatos egyeztető fórumok és az adminisztrációs munka korszerűsítésére. 6. javaslatok a beruházási tevékenységre vonatkozó beruházási jogszabályok eredményes alkalmazására. 7. Javaslatok a beruházások beruházási tevékenységét irányító és szervező munkájának javítására. II. Az építőipari kapacitás fejlesztése 8. Javaslat az építőipari kapacitás növelésére. 9. Javaslat a meglévő kapacitás jobb kihasználására. III. A munkaerővel való ésszerűbb gazdálkodás lehetőségei 10. Javaslat a munkaerőforrás bővítésére. 11. Javaslat a foglalkoztatók (vállalatok, szövetkezetek, intézmények) igényének mérséklésére. 12. Javaslat a 8 általános iskolát végzők továbbtanulási struktúrájára. 13. Javaslat a foglalkoztatottak szakmai összetételének változtatására. 14. Javaslat a munkaügyi kérdésekkel foglalkozó apparátus erősítésére, továbbfejlesztésére. 15. Javaslat a foglalkoztatási struktúra és a munkahelyi struktúra összhangjának javítására. 16. Javaslat a rendelkezésre álló munkaerő ésszerű foglalkoztatására. 17. Javaslat az indokolatlan munkajogi viták elkerülésének elősegítésére. IV. A település és településhálózat-fejlesztés kérdései 18. Javaslat a települések belső fejlesztésében az összhang fokozására. 19. Javaslat bármely település szerepkörének erősítésére vagy megváltoztatására. 20. Javaslat a megye területén lévő települések összességének vagy egyes csoportjainak ösz- szehangoltabb fejlesztésére. 21. Javaslat egy-egy település és vonzáskörzetének összehangoltabb fejlesztésére. flz IBUSZ belföldi túraajánlatai PANORAMA AUTÓBUSSZAL, PÉCSI INDULÁSSAL. AUGUSZTUS 5—6., 2 NAP SZEGED, szabadtéri: AIDA 550,— Ft AUGUSZTUS 7., 1 nap, FONYÓD—BADACSONY 270,— Ft AUGUSZTUS 12—13., 2 NAP SZEGED, szabadtéri: Grúz Áll. Népi Együttes 550,— Ft AUGUSZTUS 12—13—14., 3 NAP, GYULA—SZEGED, szabadtéri: Cigánybáró 860,— Ft AUGUSZTUS 17., 1 NAP, ZALAKAROS 260,— Ft Korok harca Az öregek oldala: Bezzeg a mi időnkben nem pofázott vissza a lány! Ha megnyikkant, kiosztottam! Bezzeg a mi időnkben, amikor anyádat megkértem, akkor fogtam rrteg először a kezét, mégis hét gyerek született! Bezzeg én ahhoz mentem feleségül, akihez az anyám akartai Ez a disznó meg köp a mi véleményünkre. Azt mondja, magának megy férjhez I Bezzeg a mi időnkben úgy tanultunk, hogy majd beleőrültünk I — De apai Megtaláltam a bizonyítványodat I — Büdös kölyök, a holmijaim között kutatsz?! Mindjárt szájonkaplakI Bezzeg a mi korunkban az elő nem fordulhatott, hogy a gyerek éjfél után jöjjön haza. Az enyémnél a múlt héten kétszer is előfordult. — Hány éves a fia? — Ötvenhat. Bezzeg a mi időnkben, ha fürdőruhát húztunk föl, fel kellett öltöznünk. Én nem tudom ezeket a mai kölyköket megérteni? Farmernadrág, bikini . . . Valóságos istencsapása! Bezzeg hiába győzködöm ezzel a ronda kölyökkel, nem tudom a fejébe verni a szülők iránti tiszteleteti Pedig egész hurkák vannak már a fenekén . . . Bezzeg, ha annakidején végigmentünk a falun, még a feleségemnek is mögöttem kellett mennie! Az ebédhez is csak akkor mert leülni, mikor én megettem már a levest! Most pedig 1 . . . Bezzeg a mi időnkben éjt nappallá téve dolgoztunk. Ezek a mai fiatalok képtelenek ezt átérezni, pedig beszélünk nekik eleget! Felsoroltam mindkét oldal véleményét. Melyiküknek van igaza? Kérem, döntsenek helyettem. Én nem tudok. Szöllősy Kálmán
