Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)

1977-07-29 / 207. szám

1977. július 29., péntek Dunöntüii napló 3 Kovacsevics Márk elvtársat, a Siklósi Járási Pártbizottság június 30-i ülésén a párt- bizottság első titkárává meg­választotta. Nemrég még a megyei párt- bizottság folyosóján találkoz­tunk, csak néhány szót váltot­tunk „futólag”, mert nem volt semmi személyes, közös té­mánk. Szerencsére. Ugyanis 1973 óta a megyei pártbizott­ság politikai munkatársaként dolgozott „fegyelmi referens" munka körben. Közös téma Most, új munkahelyén és új tisztségében már bőven van közös témánk. — A párt új feladattal bí­zott meg, szívesen vállaltam, köszönöm a bizalmat — mond­ja. Nagykozárban született, sze­gény paraszti családból. Kő­míves mesterséget tanult és alig 18 éves —, máris vezetője a MADISZ, EPOSZ szervezet­nek. A felszabadulás első évé­ben lép az MKP tagjai sorá­ba. Katonának vonul be 1948- ban, a honvéd kerületi párt­választmány tagja. Leszerel, az építőipari vállalatnál dolgozik, majd a művezetőképző iskola elvégzése után az Építésügyi Minisztérium személyzeti főelő­adója. — A minisztériumból 1952- ben kerültem a Budapest, V. kerületi Pártbizottságra függet­lenített politikai munkatárs­ként. Eddigi életemnek éppen a felé töltöm a mozgalom­ban ... Baranyába 1954-ben kerül ismét, az akkori sellyel járási pártbizottságon a PTO vezeté­sével bízzák meg. Pécsvárad a következő állomás, több mint két évig a járási párt- bizottság első titkára, majd pártbizottsági titkárként dol­gozik a mohácsi járásban. A pártfőiskola elvégzése után az SZMT szervezési és káderosz­tályának vezetője, 1973-tól pe­dig a megyei pártbizottságon dolgozik. — Eléggé sokrétű életút... — Igen. Újabb és újabb fel­adatokkal bíztak meg. Igye­keztem mindenütt tudásom legjavát nyújtani. — És most Siklós. — Nem ismeretlen ez a já­rás sem — mondja. — Különö­sen a terület volt sellyei já­rásbeli részét ismerem. Szépen fejlődik ez a járás, azonban nagyobbak a lehetőségek itt mint a tények. Segíteni kívá­nom, hogy a lehetőségeket a jövőben még jobban kihasz­náljuk. — Járásunkban tizennyolc termelőszövetkezet és egy ál­lami gazdaság van. Tervünk, hogy ebben az évben az 1975- höz képest tíz százalékos ter­melésnövekedést érjünk el. De nem mindegy a terv teljesíté­sének hogyanja sem. Jelenleg például a termelés növekedé­sével együttjáró költségszínvo­nal aránytalanul magas. A másik: az azonos körülmények között gazdálkodó termelőszö­vetkezetek közötti eredmény­Rercenként 2100 liter melegvíz Befutott a szigetvári II. termálkút Teljes a siker a szigetvári II. szá­mú termálkútnál I Az Országos Víz­kutató és Fúró Vállalat kivitelezésé­ben április 1-én kezdett fúrásból tegnap hajnalban 781 méter mélység­ből percenként 2100 liter 62 fokos jó minőségű termálvíz tört fel. A szakemberek véleménye szerint a vizadó rétegek átöblitődése után a 4,6 millió forintos költséggel mélyített fúrásból 2500 liter melegvízre lehet számítani. A vár mögötti területen levő új termálkút az I. számot vise­lő kúttal azonos rétegből adja a vizet, de annál lényegesen jobb a hozama. Az első kút jelenleg mint­egy 1900 liter vizet ad percenként, emiatt a kutat még ebben az évben felújítják. Az új kút vizét részben a Zöldségszaporító és Hajtató Közös Vállalatnál az üvegházak fűtésére, részben pedig a Lenin lakótelep használati melegvíz-ellátására hasz­nálják fel. A második szigetvári termálkút is — az elsőhöz hasonlóan — metános vizet ad, a metán leválasztására azonban megvan az eredményesen működő berendezés. Ezzel kapcso­latos az az információnk, miszerint az Országos Vízügyi Hivatal költsé­gére egy éven át kísérleti megfigye­léseket végeznek a szigetvári metá­nos kutakon, s az eredmény alap­ján szabványosítják a Magyarorszá­gon előforduló metántartalmú hévi­zek gáztalanitását. Szokolai István felvétetei — Igazán télen halott a fa­lu, amikor a nyaralók sem me­részkednek ide. Ügy jártunk, mint Kisújbánya, ahol 80 ház: áll üresen. A kisúbányaiak raj­tunk át jártak le Heténybe. Ezen a nyáron sokkal nagyobb a csend, mint bármikor vala­ha. Kölyökkoromban is piciny­ke település voltunk, hisz hu­szonötén jártunk csak iskolá­ba. A nagyapámék idejében sem nagyobbacska : 150—200- an élhettek... Itt hagyták a falut most már örökre, a maiak is, vissza csak kíváncsiságból sem jönnek, de én itt maradok. Imbolyogva mozog, de min­den csontja erős. Nagy, kor­hadt gallyakat hozogat az er­dőből, döcög a dombhátakon. Már csak ők ketten emlé­keznek egy eltűnt településre, ami számukra mégis örökké lé­tezik, — múltjával és az ő fiatalságukkal együtt. Ez már csak a kettejük falucskája. Csuti János lobban kell élni a lehetőségekkel Kovacsevics Márk, a Siklósi Járási Pártbizottság első titkára különbség nagyon is eltérő. Meg kell keresni ennek okát és a gyengébb eredményeket elérő tsz-eket is jobb gazdál­kodáshoz kell segíteni. Az utóbbi években csökkent a termelést fejlesztő beruházási kedv. Ezen is javítani kell. El- kél az anyagi segítség is. A megyei tanács most nyolcmil­lió forinttal segíti a vajszlói tsz szakosított sertéstelepének fejlesztését. Néhányat felsorol a járás célkitűzéseiből. Az ötéves terv végére az egy tehénre jutó tejtermelést 3100 literre kíván­ják növelni 2500-ról. A járás több tíz kilométer hosszan a Dráva mellett húzódik. Víz te­hát van. A jelenlegi 540 hek­táros zöldségtermesztési terü­let jelentősen növelhető. Jó bortermő vidék ez. Mintegy 2000 hektár szőlő van a já­rásban, ennek több mint felét a Villány-Siklósi Állami Gaz­daság műveli. üdítővel kínál, aztán a párt szervezeti életére térünk át. — A járásban hetvenkét párt- alapszervezetünk dolgozik. A termelő egységekben működő valamennyi pártszervezet kidol­gozta cselekvési programját, amelyek tartalmazzák a gaz­dasági célok elérését segitő politikai munkát is. Nagy fi­gyelmet fordítunk többek kö­zött a szocialista brigádmoz­galomra, a pártmegbízatásök teljesítésének segítésére. A párttagsági könyvek cseréjét előkészítő beszéléseken sok hasznos észrevétel, javaslat hangzott el. Vissza kell tér­nünk ezekre. Aztán: „félidő­ben" vagyunk, javasoljuk a pártszervezeteknek: alaposan vizsgálják meg, miként is áll­nak a kongresszusi határoza­tok helyi megvalósításával. Kü­lönös figyelmet fordítunk a Nagy Októberi Szocialista For- rádalom 60. évfordulója tiszte­letére indított munkaverseny- vállalások teljesítésére. A délszláv nemzetiségű első titkár — jelentős számú német és délszláv nemzetiségű em­ber él ezen a területen, — a nemzetiségi politikáról mond­ja: — Az eddig járt úton kell haladnunk, — magyarok, nem­zetiségiek egyetértésben a mindannyiunk boldogulását je­lentő közös cél elérése érde­kében. Ezt segítem, mint a Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének alel- nöke is. — Személyemben és az új titkár, Kosztán Erzsébet szemé­lyében is új vezetés került a járási pártbizottság élére. Jó munkát várnak tőlünk, ennek megfelelően kívánunk dolgoz­ni. Garay Ferenc w Útnak indult Szigetvárról Elkészült az első tízezer pár női lábbeli abban a ter­melési kooperációban, amire a Minőségi Cipőgyár és az USA-beli Katy-cég hosszútá­vú szerződést kötött. A MINŐ Vállalat szigetvári gyáregysé­gét jelölte ki az amerikai ci­pőgyártó technológia beve­zetésére. Hónapokig tartó gondos előkészítés után te­remtették meg a feltételeket a divatos, magasigényű és minőségű női bőrcipők és csizmák termeléséhez, A vi­lágon ez idő szerint ismert legkorszerűbb berendezések kerültek a műhelyekbe. Ha­zai, amerikai, olasz és NSZK- beli gépek, eszközök segítik a munkát. Automatikus fény­az első tízezer pár MINO-cipő az USA-ba jelzés alapján diszpécser irányítja a tüzödei termelést, gondoskodik arról, hogy a gyorsan mozgó szállítósza­lagról mindig oda jusson anyag, ahol pótlást kérnek, vagyis mindenki folyamato­son dolgozhasson. így a kü­lönböző képességű, gyakor­lottságé dolgozók nem hát­ráltatják egymás munkáját. Az egyéni képességek jobban kibontakoznak. Változato­sabb is a feladat. A magas minőségi követelmény telje­sítése nem több, nehezebb, hanem figyelmesebb, lelkiis­meretesebb munkát kíván a dolgozóktól. Az első szállítmányt csütör­tökön útnak indították a tá­voli kontinensre. A termelést fokozatosan növelik. Az idén százezer párt szállítanak, jö­vőre pedig 650 000 pár MI­NO előállítását tervezik ame­rikai exportra. H-né P üspökszemtlászló halottai már évek óta Hosszú- heténybe kerülnek: ez’ is jelzi a faluközösség újkori népvándorlását. Ezenkí­vül a Völgyi-kisrét füve ember­magasságú, kasza sose járja. Az öreg kuvik is a Zengő er­dejében már olyan bátor, hogy nappal is megszólal. Gyakorta ott lakik a település közepén álló haranglábon, amit tíz éve kondítottak meg utoljára. Az elhagyott portákon a falak már megmozdultak, illeg-billeg a vakolat. Az udvar tisztását las­san elnyeli a gaz, és a ker­tekbe beköltözött az erdő. A lugas rózsái összevisszaságban lepik el a tetőt és az ablako­kat és elnyúlnak az utca köze­pére. Két éve indult meg az elköl­tözés a hegyi falucskából, le hosszúheténybe az örök vízmo­sások szabdalta, szabályozatlan úton. Elhagyott töltések, omlott hidak szegélyezik ezt az utat, melyet mindig elvisz egy-egy vihar áradása. Talán ezért sem épült modern aszfalt változata. Először gyalog próbáltak járni az iskolások, majd biciklivel, vagy kocsival. Az öt-hat kilo­méteres gyaloglást lassan az erős fizikumú bányászok sem bírták. öt éve szűnt meg az iskola. A boltba a napi szükségletet döcögő lovaskocsi húzza. Píispökszentlászló Majdnem mindenki elköltö­zött már. Most készülnek Ta­kácsék, Szilárdék, Rátkutiék. Lényegében ők sem laknak itt, mert lent építkeznek Hetény- ben. A gyermekek, unokák már rég elröppentek. Hétvégén a 30 ház idegenekkel telik meg: az új tulajdonosok pécsiek, budapestiek, alföldiek, tanárok, orvosok, erdőmérnökök, gyógy­szerészek. Minden telek el­kelt. A meghalt község ví- kendteleppé alakult át, aho­vá csak a természetbe meg­pihenni járnak az idege­nek, akik kertjeikkel alig törődnek. Azt mondják, csodá­latos a levegő a Zengő, a Hár­mashegy és a Kopaszhegy ölelte fennsíkon. A természet igazi „csendjét”, nyugalmát él­vezhetik itt, és varázserőt tu­lajdonítanak a levegőnek, mely szerintük gyógyítja a tüdő­bajt, az asztmát, a hörghuru­tot. Takács Lászláné már félig lenn lakik Hetényben: — Csak egy betonút ke_Mett volna, és ha itt hagyják az iskolát, tán nem adódik baj. Most meg a bolt szűnik meg. Itt elszoktam az emberektől, alig látok népeket. Éjjel min­dig félek, hisz a férjem erdőn át jön. Ha együtt is ülünk vacso­ránál, érezni valami furcsa ma­gányt, olyan nyomasztó csön­det. Éjjel már kutya sem vak­kan, nappal tyúk se káricál. Az úton alig akad keréknyom. Az emberekbe belerögződik a ma­gány, mindezek ellenére ne­héz megválni a szülői háztól, a szülőfalutól. A tavalyi bú­csúra már csak az öreg bábos kíváncsiskodott el: micsoda na­gyot ünnepeltünk hajdan! Reisch György né szerint tíz éve kezdődött az első elköl­tözés. Évente két-három család kerekedett fel: — Nem szégyen itt maradni, de egy fecske nem csinál nyo- rat. Megszoktuk a szép csön­det, ráfizetni nem lehet. Kép­zelje, a kólás autó nem kap­tat ide fel, mert félnek, hogy feldől. A boltom forgalma csak ráfizetéses. Penics Györgyéé így kezdi: — Lakjon itt egy napot, majd megtudja! Tavaly óta lenn otthonra találtam, ott He­tényben, ahol minden közel, és boldogabban élek. Sok az ember, a nyüzsgés és munka­helyre is találtam, de azért álomból ébredve, nyomaszt a honvágy. Csak két ember nem vált meg szülőfalujától. A 70 felé járó magányos Trecsek Emma jószágokat is tart, és maga kaszálja a domboldalakat. — Itt is megélhetnének. Ha­ragszom azokra, akik eltávoz­nak. A 75 éves Reisel János le­gyint a nappal is huhogó ku- vikra és inkább azon dünnyög, hogy a hegyet ki kaszálja le. öt éve járt itt utoljára legel­tetni egy juhász:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents