Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-27 / 205. szám
1977. július 27., szerda Dunántúli napló 3 Hogy társadalmunk magasabb osztályba léphessen SZÁZ ÉVE VÁRTÁK Mit üzent a „blama-gyerek"? Figyelmeztető adatok és növekvő feladatok az alapműveltség terén Elkészült a világtérkép Dr. Radó Sándor nyilatkozata ötletes, agitatív erejű tv- reklám hívta fel magára a figyelmet most egy éve, a Mindenki Iskolája adássorozat megindulása előtt. A kitűnő reklám egy húszévesforma fiatalember volt, aki a „Miért akar tanulni?” sztereotip kérdésre — talán emlékszünk rá — azt válaszolta, hogy szeret társaságba járni, ahol sok mindenről szó esik és ő nem akar úgy állni ott, mint egy „blama-gyerek” ... Közérdek Ez a fiatalember — sajnos sok-sok ezer társával együtt — nem végezte el az általános iskolát, pontosabban nem fejezte be. Hivatalosan szólva: nem teljesítette a tankötelezettségi törvény előírásait. Ám szükségét látja pótolni az elmulasztottakat — immár felnőtt fejjel, amihez az államtól, az üzemtől, a vállalattól ahol dolgozik s újabban a Magyar Televíziótól is messzemenő támogatást kap. Ellentmondásos ez a kép, hiszen arról van szó, hogy amíg valaki egyfelől nem teljesíti egy bizonyos állampolgári kötelességét, másfelől évekkel később minden segítséget megkap ahhoz, hogy pótolja: ez a saját érdeke és ez az államé, a népgazdaságé csakúgy. A kérdést gazdaságpolitikai és társadalompolitikai . összefüggéseiben vizsgálva azonban jelenleg ez az egyetlen, amit tehetünk. Mindent el kell követnünk az általános iskolai végzettség számarányainak javulásáért. Ugyanis a pillanatnyi helyzet országosan és megyénkben is riasztó. Eléggé közismert tény, hogy a 14 éven felüli lakosság munkavállalóinak mintegy a fele nem fejezte be általános iskolai tanulmányait: nem rendelkezik a szükséges alapműveltséggel. Baranyában sok szempontból rosszabb a kép. Számszerűen pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre a pillanatnyi helyzet jellemzésére, csupán százalékos arányokat ismerünk egy 1973-as részfelmérés (mikrocensus) alapján, illetve viszonyíthatunk a legutóbbi népszámláláskor kimutatott helyzethez. Eszerint 1970- ben az aktív keresők 49,6 százaléka nem rendelkezett általános iskolai végzettséggel. A helyzet azóta nem javult, sőt... 1975-ig, tehát öt év alatt közel tízezerre tehető; jelenleg több, mint 24 (országosan 18,7) százolékos azok aránya, akik 14 éves korukig nem fejezik be általános iskolai tanulmányaikat. Kétségtelenül sajátos tényező itt az, hogy Baranya iskolaköteles tanulóinak közel 10 százaléka (országosan 5,8) cigánytanuló. Nagyon óvatos becsléssel summázva Baranya megyében mintegy százezerre tehető az aktív keresőknek az a része, amelyiknek ma sincs meg a 8 általánosa. A munkásosztályhoz tartozóknál valamit javult a kép: itt közel 60 százalékos az iskolavégzettség. Ugyanakkor a megye közös gazdaságaiban dolgozóknál nagyon rossz az arány: csaknem kétharmad részüknél hiányzik az általános iskolai végzettség. Igen sok a tennivaló Pécs üzemeinél, vállalatainál is. Ugyancsak óvatos becsléssel számolva, ha az egésznek csupán egyharmadát számítjuk Pécsre, akkor is 30— 40 000 között lehet azoknak a dolgozóknak a száma, akik nem rendelkeznek általános iskolai végzettséggel. Ösztönzők Tegyünk most a mérleg másik serpenyőjébe a negatív arányok ellenében ható tényezőket. Mi az, ami arra késztet felnőtt dolgozókat, hogy elvégezzék, azaz befejezzék általános iskolai tanulmányaikat? Sokéves megfigyelés, egybehangzó vélemények szerint első helyen áll a gépkocsivezetői jogosítvány megszerzése . .. Második helyen a szocialista brigád ösztönző hatása az egyénre. Harmadik helyen pedig esetleg valamilyen magasabb beosztás elnyerése vagy az, ha valaki korábbi (jól fizetett!) anyagmozgatói vagy más segédmunkáját nem végezheti vagy nem kívánja végezni a továbbiakban. Minden más esetben a vállalatok, üzemek illetékes párt-, szakszervezeti és egyéb vezetőinek, oktatási felelőseinek ösztönző és rábeszélő készségére, bátorítására, biztatására van — és lesz - szükség még nagyon sokáig. Ahhoz, hogy a mindenütt meglevő helyi oktatási tervek szerint dolgozóik — akiknek szükséges — befejezzék általános iskolai tanulmányaikat. Nem kívánom itt hangsúlyozni, nincs is terem rá, mennyire fontos tényező az alapműveltség, a magasabb ismeretek megszerzése egyfelől a munkásosztály politikai hatalmának gyakorlásához, másfelől a jól képzett szakmunkások újabb tíz- és tízezreinek oktatásához: a komplex gépesítés programjának teljesítéséhez — a fejlett szocializmus építésének szakaszában. Miért hangsúlyozzuk mindezt már-már a harangkongatás riadó-hangján? Azért, mert — a százalékos arányok is jelzik — a felnőtt- oktatás értékes, de csekély eredményei mellett az általános iskolát el nem végzettek aránya szinte évről évre újratermelődik: a 14—16 éves korú fiatalok körében. Azért, mert bármilyen jóleső tudni, hogy az idei tanévben kb. 1800-an vizsgáztak Baranyában eredményesen a Vili. osztályban a felnőttoktatás valamilyen formája keretében (köztük 352-en a Mindenki Iskolája segítségével), mégis szorongató érzés összevetni ezt a számot azok arányával, akik még adósok vele önmaguknak és egész társadalmunknak. S azért is hangsúlyozzuk a fenti tényeket, mivel igaz, hogy most még csak július második felében járunk, de az oktatási év egyre közeledik. Most kellene már gondolkodni azon, milyen formát válasszanak dolgozóink általános iskolai tanulmányaik pótlására a különböző intenzív esti tanfolyamok vagy a „levelező" tagozat közül, vagy a magánvizsgára jelentkezés, a Mindenki Iskolája segítségével. A nekirugaszkodás kudarcát ugyanis a legtöbb esetben az egyénre nézve hátrányosan megválasztott tanulási forma okozza. Most dönteni Brigádokban és az üzemen belül már most meg kellene hgnyni-vetni: kik hogyan pótolják hiányzó általános iskolai osztályaikat. Sok minden ezen áll vagy bukik a jövőben: politikailag, gazdaságilag és ami az egyént illeti, morálisan is, ahhoz, hogy társadalmunk magasabb osztályba léphessen. Wallinger Endre — A szocialista országok együttes munkájával, nagy koordinálással elkészült az a világtérkép, amelynek megjelenésére évtizedek óta várnak a különböző tudományágak és a gyakorlat szakemberei — tájékoztatta az MTI munkatársát dr. Radó Sándor professzor, a MÉM térképészeti főosztályának vezetője, a világszerte ismert magyar tudós, aki a térkép összeállítását személyesen kezdeményezte. — A külföldi térképészek legtöbbje szkeptikusan fogadta az alig több mint tíz évvel ezelőtti bejelentést, hogy tudniillik 1975/77-re készen lesz a 234 lapos világtérkép; egy ilyen összeállítás kiadása ugyanis csaknem száz éve várat magára, s a századforduló óta egész sor kezdeményezés bukott meg. — A világtérkép első mintaTikkasztó júliusi délelőtt. Ma- dárfüttyös csend. A kis állomást védve takarják el szemünk elől a fák. A táj békés nyugalma egyelőre nem árulkodik a filmforgatás nyüzsgő valóságáról. Az állomásépületben a kábelek, tekercsek és sok, számomra ismeretlen rendeltetésű kisebb-nagyobb „micsoda” aztán meggyőz — jó helyen járok. i’t Fénybemérés, hangpróba. A kis szobában legalább tizenöten dolgoznak. Az operatőr, a rendező, a fővilágosító, mindenki egyszerre beszél. Az általános hangzavarban mégis értik egymást. A pár négyzet- méteres „valóságban" az állomásfőnök, Tomanek Nándor halkan mormolja a következő jelenet szövegét. Ez a pár négyzetméter, egy íróasztal és a kellékek segítik csak, hogy elhitesse: most egy igazi óllolapját 1964-ben mutattuk be a londoni földrajzi világkongresz- szuson — mondotta a profesz- szor, — majd ezt követően a szocialista országokban nagy erővel láttak hozzá a teljes térképmű elkészítéséhez. A Szovjetunió szakemberei 107 lap, a magyar térképészek 50 lap kidolgozását vállalták és így sorban a többi szocialista ország térképészeti vállalatai is bekapcsolódtak a munkába. Egységes szempontok alapján, egységes jelkulccsal és közös tartalommal állították össze a világtérkép lapjait. — A térképmű megjelenése más, igazi főnöki szobájában vagyunk, ahol igazi tragikomikus dolgok történnek. A stáb közben elkészül a következő beállítással. A jupi- terlámpák is égnek, kezdődhet az egyperces „jelenet" forgatása. Pisszenéstelen a csönd, a nagy érdeklődést keltett; a Nemzetközi Térképészeti Társulás vezetőinek véleménye szerint a mű „mérföldkő a térképészet történetében”, s ilyen elismerően méltatják jelentőségét az ismertebb külföldi térképészeti és szakmai folyóiratok. A magyar térképgyártás külföldön szintén rangot vívott ki, rendszeresen nagy mennyiségű térkép-anyagot rendelnek külföldről. A Kartográfiai Vállalat a nyugati megrendelések teljesítését alig győzi, évente több százezer dollár értékben gyártanak térképet exportra. felvevőgép halkan berregni kezd. S Tomanek játszik a szemével, kezével, gesztusaival, egész lényével. Az almamelléki kis állomásról sem gondolták fél évvel ezelőtt, amikor utoljára fogadott menetrendszerű vonatot, hogy egyszer még bevonul a filmtörténetbe. Zsombolyai János rendező és Ragályi Elemér operatőr „Kihajolni veszélyes” címmel most itt forgatják új játékfilmjüket. — Kerestünk és ideális helyet találtunk itt Kaposvár és Szigetvár között — mondja Zsombolyai János. — Ideális hely a forgatásra, hiszen teljesen a mi munkarendünknek megfelelően dolgozhatunk. Nagy segítséget és támogatást kapunk a MÁV Pécsi Igazgatóságtól, hiszen egy „élő" állomást kell produkálnunk, személy-, teher- és gyorsvonatokkal. Az állomás nevét - Almamellék - megtartjuk, keresve sem találhatnánk találóbbat. A történetben Az almamelléki állomáson Egy filmforgatás pillanatképei Dr.Mestyán Gyula fl pécsj Gyermekklinika új igazgatója Mint diagnózist, olyan pontosan és röviden vázolja fel életének eddigi munkásságát, főbb állomásait. —■. 1948-ban végeztem az Orvostudományi Egyetemet Pécsett. Néhány hónapi közkórházi működés után a POTE Kórélettani Intézetbe kerültem. Itt kilenc évig dolgoztam Donhoffer professzor tanítványaként. Kutatómunkában érdeklődésem elsősorban a hő- és energia- forgalom központi idegrendszeri szabályozása felé fordult. Ez a kilenc év meghatározó jellegű volt klinikai és további kutató tevékenységemre. — Húsz éve kerültem ide, a Gyermekklinikára, ahol alkalmam volt és van a kórélettant a klinikai gyakorlattal szoros egységben művelni. Fő kutatási területem az újszülött csecsemő hő- és energ iaforga lom-szabályozása, anyagcsereadaptációja és az újszülöttkori életveszélyes állapotok. E témakörből védtem meg 1967-ben doktori értekezésemet. Dr. Mestyán Gyulát a közelmúltban nevezték ki a Pécsi Gyermekklinika igazgatójává. A dolgokat jól ismerő, a problémákat belülről látó ember magabiztosságával beszél a gyermekgyógyászat jövőjéről, feladatairól. — A csecsemő- és gyermekgyógyászat speciális helyet foglal el a tágabb értelemben vett klinikai orvos- tudományon belül — mondja Mestyár dr. Hiszen az újszülöttkortól 14 éves korig különböző korú csecsemőket és gyermekeket gyógyítunk. Már ebből is következik, hogy feladataink sokrétűek. Biológiai, élettani és pathológiai szempontból minden korcsoportnak megvannak a sajátosságai. A fejlődéssel, növekedéssel módosulhatnak a betegségek szövődményei, ugyanakkor valamely betegség kedvezőtlenül befolyásolhatja a csecsemő és gyermek növekedését, fejlődését. Fontos körülmény, hogy a korai felnőttkorban súlyos következményekkel járó betegség nem egyszer már az újszülött- vagy csecsemőkorban kezdődik. Mindez a gyermekorvos tevékenységében egy olyan szemléletet követel, mely a fejlődés biológiájára és a prevencióra épül. Mindennapi rutintevékenységünkben mindig gondolnunk kell arra, hogy az újszülöttből, csecsemőből, gyermekből felnőtt lesz és a felnőtt egészségi állapota, fizikai és értelmi képességei, többek között, a gyermek- orvos klinikai ítélőképességének, döntésének függvénye. Ahogy beszélgetés közben múlnak a percek, az életrajz alapján egy orvosi hitvallás és a jövő körvonalai bontakoznak ki. — Elődeim, Kerper-Fronius és Varga professzorok munkáját és törekvéseit szeretném folytatni. A klinikai profilok fejlesztésénél elsősorban azon speciális területek továbbfejlesztését tervezzük, amelyeknek már megvannak az alapjai vagy amelyeknek megvalósulásához adottak a feltételek. Gondolok itt a humángenetikára, a gyermekonkológiára, az anyagcsere- és endokrin-betegségekre. — Különös gondot kívánunk fordítani kollégáimmal együtt egy hathatós utógondozó rendszer kialakítására. Ennek jelentőségét a területi és intézeti ellátás integrációja szempontjából nem lehet eléggé hangsúlyozni. A már korábban megszervezett kardiológiai gondozáson kívül a városi egészségügyi szervek segítségével, máris megvalósult a vesebetegek, a diabeteses gyermekek és a koraszülöttek utógondozása. A gondozási hálózat kiterjesztése jól biztosítja a területi és klinikai betegellátás szoros kapcsolatát. Meggyőződésünk, hogy az ilyen szakmai kapcsolat a legfontosabb feltétele a hathatós integrációnak. — Az orvosképzésben a területi csecsemő- és gyermekellátás kérdéseivel, módszereivel az eddigieknél sokkal többet kell foglalkoznunk. Mindezzel legfőbb célunk a csecsemő és gyermek jobb egészségét szolgálni. Varga Ágnes ugyanis jelentős szerepet kap az alma is. — Nem akarom előre lelőni a poént. De egy kicsivel többet is elárulna a Hímről? — Abszolút mai történet. Egy fiatal ember jegy és pénz nélkül utazik a gyorsvonaton. Leszállítják egy világvége kis helyen. Belekerült az ott levő zűrzavarba. Egyszóval ez a groteszk vígjáték, amely a tragédia és a tragikomédia határán mozog, erős társadalmi töltéssel mai életünk visszásságait tárja elénk — az „érted haragszom, nem ellened" mottó alapján. A forgatókönyvet Si- monffy András írta. Különben pár nappal ezelőtt jelent meg ,,A világnagy zsíroskenyér” című könyve, amelyben mint hangjáték, megjelent a forgatókönyv alapjául szolgáló történet Tartályvonat Pest felől címmel. — Kik a film főszereplői? — Tomanek Nándor, Bodrogi Gyula, Kiss Mari, Szikora János fh. és Bencze Ferenc. Tomanek Nándor az utóbbi két évben egészségi állapota miatt nem vállalt munkát. Nagyon örülök, hogy meg tudtam nyerni erre a nem könnyű feladatra. Pár perces tanácskozás, majd a filmfelvevő újból berregni kezd . . . V. A.
