Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-24 / 202. szám
Az integráció, a nagyobbfo- kú gazdasági összefonódás kritikus szemlélői rendszerint azt állítják, hogy az egymásközti kapcsolatok fokozása befelé forduláshoz, a külvilág kizárásához vezet. Nos, ezek a vállalati szakemberek éppen azt bizonyították, hogy a külvilág versenye — a partner KGST- országok éppúgy, mint az integrációs szervezethez nem tartozóké — hajtja-űzi őket abba az irányba, hogy ne üljenek ölhetett kézzel egy-egy nagyobb megrendelés birtokában, hanem tudatosan készüljenek arra, hogy legközelebb is megszerezhessék azt. És az sem mindegy, hogy a már érvényes szerződéseknek milyen színvonalon tesznek eleget. Amióta a KGST-ben új árképzési elv, az úgynevezett csúszó árbázis rendszere érvényesül — az árakat többé nem egy-egy tervidőszakra rögzítik, hanem évről évre korrigálják — megnőtt a minőségi tényezők, a termelékenységi mutatók szerepe is. A vállalatok szeretik, ha kapacitásuk jó részét a KGST- partnerek kötik le. Néha túlságosan is . .. Ez nagyfokú biztonságot jelent számukra középtávú terveik elkészítésében, a várható árbevételeik kalkulálásában és számos más területen. Ezért azután sokszor kevesebb érdeklődéssel fordulnak a hazai megrendelők és még kevésbé a KGST-n kívüli piac felé. Ez viszont már nem szerencsés, legalább két okból sem. Az egyik: nem biztos, hogy ami jó a vállalatnak, az minden esetben hasznos a népgazdaságnak is. A szocialista exportnak — különösen a gép- és könnyűiparban — rendszerint jelentős tőkés importvonzata van és ma még csak kevesen vállalkoznak arra, hogy az ehhez szükséges devizát maguk kitermeljék. Márpedig a jelenlegi tervidőszakban, amikor a népgazdaság külső és belső egyensúlyának helyreállítása az egyik központi feladat, erre is tekintettel kell lenni. A másik: nem mindegyik partnerország tudja olyan mértékben növelni szállításait számunkra, mint amilyen mértékben a magyar vállalatok elégítenék ki az ő keresletüket. Ezért is, és a nemzetközi méretű munkamegosztás tendenciáit figyelembevéve is szerencsésebb, messzebbre mutató, ha vállalataink a késztermék- export mindenáron való erőltetése helyett több figyelmet szentelnek a szakosításnak, a kooperációnak, a részegység- és alkatrészgyártásnak. Vagyis olyan viszonyok kialakításának, amikor két, vagy több ország vállalatai megosztják egymás közt a fejlesztés és a termelés terheit és egyben biztosítják egymás szállításainak ellentételezését. Ezt az igényt, persze, ma még nem szabad kizárólag a vállalatok címére megfogalmazni. A KGST mechanizmusában az ilyen jellegű egyezmények többségét felsőbb szinten — államközi, minisztériumok közötti tárgyalások ered-t ményeként — kötik. Az akciók sikere, a kölcsönösen előnyös kapcsolatok két- és többoldalú kiegyensúlyozottsága tehát az irányítószervek munkáján is múlik. A lippói termelőszövetkezet már rég letudta az aratást Munka azért van, s lesz is bőven, ezért hogy edzésben maradjanak, tegnap délelőtt a szocialista brigádok részére szerelő- és szántóversenyt rendeztek. Képünkön: pontosan ellenőrzik a szántás minőségét. Gregorics felvétele Még egy hétig eltart az aratás % Az állami gazdaságok az utolsó hektárokon ^ Segítenek egymásnak a termelőszövetkezetek kozásoknak. Fűzzük még hozzá, ami már a miénk a termésből, egy szeme ne menjen pocsékba. Nem valami szívderítő látvány ugyanis, amikor néhol az úton kilométer hosz- szon találkozunk a hanyagul megrakott teherautókból kiszóródott búzával. Ami a részleteket illeti, a termelőszövetkezetekben az árpa lefutott, a tavaszi búza aratása a vége felé jár, őszi búzából viszont a vetésterület negyedrészén, borsóból a terület 4—5 százalékán a betakarítás még visszavan. Ha az időjárás megfelelő lesz, a tsz- ek előreláthatóan a jövő hét végén végeznek az aratással. Természetesen számos gazdaság — például a lippói, a vajszlói, a sásdi, a drávafoki, a véméndi, a kétújfalui, a kő- vágószőllősi — már végzett a nagy munkával. A tsz-ek között nagy az összefogás, segítenek egymásnak, például Geresdlak Hímesházának, Két- újfalu Szentlászlónak, Borjád Villánynak, Szalánta Szentlő- rincnek, hogy csak néhányat említsünk. Az így meggyorsult munka viszont gondot is okoz, nem győzik a szárítást. Mint említettük, a tsz-ek megyei átlagban 41 mázsás hektáronkénti termésre számítanak, ez alatta marad a várakozásoknak. Az állami gazdaságok lényegesen jobban állnak az aratással, néhány nap múlva remélhetően végeznek is. Az utolsó hektárokat „fogyasztja” a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát és a Bikali Állami Gazdaság, ha végeznek, a kom- bájnosok, mennek másoknak segíteni. A Pécsi Állami Gazdaságban szombaton és ma, vasárnap is dolgoznak a kombájnok. Kínlódva, mindig csak egy irányba haladva és vágva, hiszen dőltek a gabonatáblák. Átlagban 47 mázsás termésre számítanak. Megyei átlagban, mint említettük, az állami gazdaságok hektáronként 50 mázsa feletti termésre számítanak, felette vannak tehát a 48,3 mázsás megyei tervnek. (—mz—) Küszködve bár, de szombaton és vasárnap is, ahol éppen nem esett vagy esik az eső, dologztak, dolgoznak a kombájnok a búzatáblákban. Az állami gazdaságok megyei központjából és a tsz-szövet- ségtől tegnap kapott tájékoztatás szerint az állami gazdaságok a vetésterület több mint 90 százalékán learattak, s most az utosó hektárokról szinte úgy lopják le a maradékot. Kínkeserves utolsó felvonás, ez a legnehezebb, tekintettel a megdőlt, összekuszálódott és gazo- sodott gabonára, a cikázó esőfelhőkre. Ugyanakkor a termelőszövetkezetek csak a terület háromnegyedéről tudták ez ideig levágni a gabonát. Az állami gazdaságok termésátlaga a becslések szerint hektáronként 50 mázsa, a tervezettnél 1—2 mázsával magasabb. A szövetkezetek megyei átlagban 41 mázsás termésben reménykednek, ez alatta marad a váraErb János felvétele Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A gazdasási verseny szorításában A jövő év első negyedében indul a termelés Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 202. szám 1977. július 24., vasárnap Ara: 1,20 Ft Pécsett tanulják a szakmát az új üzem dolgozói Korszerű szövűüzem Mázaszászváron 1979-ben fejeződik be a beruházás Kielégítik az exportigényeket is A Bonyhádi Ruházati Szövetkezet mázaszászvári üzemegységének munkásait a KSZV Pécsi Fonó- és Szövőgyára foglalkoztatja majd a közeljövőben. A hirdiek korszerűsítik az épületet, jelentősen emelik a termelés színvonalát. Ez év októberében először a pamutcér- názó kapacitását növelik, vagyis a vállalat pamut-cérna szükségletének nagyrészét majd itt állítják elő. Pamut-cérnából a mázaszászvári új üzem a jövő évben 4—500 tonnányit gyárt. Ehhez új cérnázógépeket szerelnek be. A szövődében 24 Piccanol szövőgépet helyeznek üzembe, amelyek automata-ve- tülékváltósak, és több mint harminc százalékkal nagyobb a termelékenységük a régieknél. Jövőre már exportnövekedéssel is számolnak, így a szovjet piacra egymillió négyzetméterrel több félkender szövetet küldenek. Ahhoz, hogy 1978 első negyedévének végén meginduljon a termelés, és a tervezett eredményeket hozza — 160 munkásra lesz szükség. nem, az most tanulja a pécsi gyárban az új mesterséget. Itt hat Piccanol szövőgépet szereltek be, melyeken egyidejűleg és egyszerre csak egy szövőnő dolgozik. Mostani becslések szerint az új üzem építésére, felszerelésére csaknem 20 millió forintot fordítanak saját tervek alapján, saját kivitelezésben. Remélik, hogy a vállalati és a piaci igényeket teljes mé; tűkben kielégítik. 1978 első negyedévében a cérnázó és szövőüzemben három műszakban 160 ember kezdi munkáját és korszerű ipari feltételek között végzik a termelést. Veres Ilona Újabb egyiptomi légitámadások Libia ellen Az ARNA líbiai hírügynökség szombaton magyar idő szerint 16.00 órakor kiadott jelentésében a hivatalos líbiai szóvivőt idézve közölte: az egyiptomi légierő nagyszabású támadást hajt végre öt líbiai város — Tobruk, Al-Bardi, Dzsagbub, Muszaed ésAI- Kufra — fontos polgári célpontjai ellen és szárazföldi támadást készít elő Líbia ellen. A szóvivő hozzáfűzte, hogy ha az egyiptomi agresszió folytatódik, a líbiai haderők megtorló akciót fognak végrehajtani és „mélyen behatolnak Egyiptom területére”. A líbiai hírügynökség jelezte, hogy a líbiai légvédelem egy újabb egyiptomi támadó gép megsemmisítésével az egyiptomiak veszteséglistáját ötre emelte. Az egyiptomi katonai szóvivő Kairóban cáfolta a Tobruk és Al-Kufra elleni szombati légitámadás hírét. Tagadta az egyiptomi gépek lelövését is. A második ütem kivitelezése szintén 1978-ban kezdődik és 1979-re fejeződik be: ekkor már 240 dolgozót foglalkoztatnak. Addigra felújítják a volt kazánházat, új fonodát hoznak létre, így Mázán készítik a szövetgyártáshoz szükséges vetülékfonalat is, és önellátó nagyüzemként termelnek. Ezen kívül a hirdi gyárhoz hasonló részleget építenek még: így többek között konfekcionáló részt, ahol speciális megrendelésekre dolgoznak majd. Gyorsabban startolhat a termelés azáltal, hogy azok, akik Mázán fognak dolgozni, ismerik már a szakmát. Aki még A görcsönyi kastélypark
