Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)

1977-07-23 / 201. szám

1977. július 23., szombat Dunántúli napló «•íííí: > pipi • f llÄÄlil sí ' :-Wí ; Húsz percre a várostól Két közérdekű problémát feszegetett a Pécsi Körzeti Stúdió szerda este a tele­vízióban bemutatott „Húsz percre a várostól" című dokumentumfilmje: hasz­nosan töltjük-e hétvégi szabad időnket elsősorban az üdülőtavak mellett és ezek a kiránduló-tavak va­lóban felvehetik-e a ver­senyt a magyar tenger­rel. Jól sikerült, kirándu­lásra kedvet csináló alko­tás, melyben Panics György volt a riporter. Ragyogó tájak bukkan­tak fel a légi felvételek révén; elsősorban a Pé- csi-tórendszemél és cso­dálatos világ az Achilles- víznyelőt ostromló barlan­gászok föld alatti, alig vi­lágított munkahelyén. Tár­gyilagos nyilatkozatokat adtak a tájegységek ta­nácsi vezetői, vízügyi szak­emberei, bár a víkendezők véleménye elsikkadt; így eléggé kinyilatkoztatás-ízű­vé váltak a pihenőtavak kommunális, kereskedelmi és szociális ellátottságáról elhangzott vélemények. Izgalmas színfolt az archív-felvételek, híradó­anyagok felvonultatása, s ezt csoki a szűkre szabott idő miatt nem követte a történelmi, néprajzi érté­kek felvillantására és az idejutás, a hasznos időtöl­tés egyéni és kollektív módjainak, programjainak részletezése. Mindegyik hely nem csupán hétvégi víkendegyüttes, de ismertté váló idegenforgalmi cent­rum is. Több értékes következ­tetés nagyon is kínálta magát. A horgászok arról beszéltek, hogy az emele­tes házak zsúfoltságából hiába menekültek ki a hétvégi telkekre, ha ott is csak a városi hangulat ismétlődik meg. Végül is a csónakban keresnek igazi és valóban csendes kikap­csolódást. Érdekes ellen­tétet villantottak fel az al­kotók akkor, amikor a Szekszárd közeli Sötét­völgy ház nélküli pihenő­paradicsoma mellett is­mertették a szálkai jö­vendőbeli mesterséges ta­vat. Melyik vajon az iga­zi? Meghagyni a valódi természetet, ahová csak pihenni, játszani járnak az emberek, vagy mindenütt hétvégi telkek, bungalók, villák jelenjenek meg? A tavaknak valóban van vonzása, ami még a Bala­tontól is idecsábít kirán­dulókat, pihenni-vágyókat. Csak a vonzás okára ér­demes több figyelmet for­dítani. Csuti János Kicsi a forgalom, de már „működik” Piae Kertvárosban Vannak akik az alkudozás élvezetéért, mások az áruvá­laszték bőségéért szeretik a piacot. Sajátos hangulata, nyüzsgése aligha téveszthető össze mással. Délelőttönként a teli szatyor zöldséggel, gyü­mölccsel siető háziasszonyok éppúgy útba igazítják a piac­hoz a környéket nem ismerő idegent, mint a kaptárhoz a méhek a medvét. A Diana téri piacot a kert­városi panelhózak között egye­lőre még nem könnyű megta­lálni: nem segít a nyüzsgés duruzsoló hangzavara és a piacról siető háziasszonyok je­lenléte. A hat, harminc méter körüli hosszúságú betonasztal szinte üres, csak az egyik mel­lett ácsorog néhány zöldség­árus. Kistermelők. Kertjükben ter­mett egy-két kiló zöldségjüket, paprikájukat, barackjukat kí­nálják eladásra. Órák hosszat ácsorognak, mire arra vetődik egy-egy vevő. A forgalom nagy túlzással nevezhető csak gyér­nek. Majd húszezren laknak ezen a környéken, de még na­gyon kevesen fedezték fel ma­guknak ezt a közeli piacot. Három zöldség-gyümölcs és egy virágot árusító pavilon is működik itt. „Ehhez a piachoz képest az uránvárosi valóságos aranybánya" — panaszkodik az egyik kiskereskedő. A napi forgalma olyan kicsi, hogy szé- gyenli megmondani. A Diana téri piac választé­ka összehasonlíthatatlanul ki­sebb mint a nagypiacé, az árak viszont alacsonyabbak. Például volt olyan őstermelő, aki 20 forintért kínált egy kiló babot. (A nagypiacon az ára 30 Ft kö­rül volt ezen a napon.) Nem ismerik még ezt a pia­cot a kertvárosiak, de tulaj­donképpen nem is ismerhetik: a Diana téri piacot ugyanis még nem nyitották meg. Ezt az árusok abból is észrevehet- ték, hogy nem kellett helypénzt fizetniük. — Tudunk erről az „illegális" piacfoglaiásról, de szemet hu­nyunk felette — mondja Horváth Endre városi kereskedelmi osz­tályvezető. — A Diana téri pia­con nem szedhetünk helypénzt, hiszen még nem készült el, Kubai katonai delegáció Baranyában Kubai katonai delegáció ér­kezett július 22-én Baranya megyébe, három napra. A tíz tagú küldöttség vezetője dr. Mario Alvarello, a Kubai For­radalmi Fegyveres Erők főügyé­sze. Kíséretükben van Fenyve­si Győző alezredes és dr. Györkei Jenő alezredes, had­történész. Tegnap a vendége­ket a Fegyveres Erők Klubjá­ban fogadta Megyaszai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetője. Hivatalos megnyitás: jövő hónapban nincs megoldva az ivóvíz, a szennyvízelvezetés és a világí­tás. Ezek a munkák a közel­jövőben készülnek el. A piacot legkésőbb augusztus 20-ig át­adjuk az árusoknak és a vá­sárlóknak. Az, hogy már most árusítanak a Diana téri piacon kedvező jelenség. Eddig ugyan­is Kertvárosban különböző ut­cákban — Éva, Varsány, Berek utca - bukkantak fel rendsze­resen alkalmi árusok. Jobb, ha ezek hozzászoknak a piac­hoz, annál is inkább, mert augusztusban már mi javasol­juk a Bajcsy-Zsilinszky utcai nagypiac árusainak ezt a kert­városi piacot, ahol a nagypiac megszűnte után árusítaniuk le­het. D. I. Bánya fejlesztés, pinceerősítés Rekorderedményekkel zárták a félévet az aknamélyítők Munkát könnyítő gépek Sokan emlékeznek még ar­ra az időszakra, amikor a Bá­nyászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzetvezetőségének alig volt munkája. A mélypont­ra, amikor az éves termelési érték még a tervezettet sem érte el, s 132 millió forintnál megrekedt. Az idén viszont KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO Mária, Attila, Zoltán és Ferenc, a kecskeméti négyes ikrek jól érzik magukat. ; élettel A Balokány-tó nem fürdőhely. Mellette van a strand és a felügyelet. Tiltott vizeken veszélyes a fürdés Tavaly egy, két éve két em­ber fulladt Baranya megye sza­bad strandjain a vízbe. Elgon­dolkoztató adat a Dombay-tó- ról, ahol az elmúlt tíz év alatt heten lelték halálukat fürdés közben. Többségük húsz év alattiak voltak, akik meggon­dolatlanul, virtuskodásból vág­tak az ismeretlen tórészek felé és hiába tudtak úszni. Főleg a fürdőzői csúcsban válnak ki a bolyból, és hatolnak a bó­jákkal, kőtorlaszokkal elzárt területre a zsúfoltságtól ide­genkedő fürdőzők, és verse­nyeznek — néha heccből, vagy csak önmaguk szórakoztatásá­ra. Az emberi könnyelműség a halálesetek legdöntőbb oka. Emellett közrejátszik az is, hogy hirtelen merülnek alá az is­meretlen mélységbe és a vá­ratlan sokk-hatás végez ve­lük. Mások - mint kiderült — szí­vükkel gyengélkedtek, vagy fel- hevülten ugrottak a tóba min­den figyelmeztetés ellenére. Negatív előjelű objektív té­nyező nem hozható fel, mely vízbefúláshoz vezetett volna. Elmondhatjuk, hogy a baranyai szabad strandok: Orfűn, Abali- geten és a pécsváradi Dom- bay-tónál is rendezettek. Erre a nyárra már mindhá­rom helyen a tanácsok mun­kába állítottak mentőcsónakkal és mentési eszközökkel felsze­relt mentőőröket: ők jól úsz­nak, gyorsan eveznek és az elsősegélynyújtás legelemibb szabályait kiválóan ismerik. Az abaligeti mellé két kisegítőt is beosztottak. Abaligeten egyéb­ként negyedóránként megszólal a hangosbemondó és ismerteti az úszás, a csónakázás lehe­tőségeit, határait, s ha kell, azonnal figyelmezteti a szabá­lyok ellen vétőket. Balesetekhez vezet, ha töb­ben ülnek be a csónakba a megengedettnél, ha fejest ug­rálnak abból, vagy felállnak benne. Befelé sodródik a gu­Kitűnő a holland burgonyafajta Termesztési bemutató Majláthpusztán Országos jellegű burgonya­termesztési bemutatót tartottak tegnap a Szentlőrinci Állami Gazdaság majláthpusztai kerü­letében. A házigazda Szent- lőrinc, a megyei tanács me­zőgazdasági osztálya, a Ne­hézvegyipari Kutató Intézet és az MTESZ megyei szervezeté­nek közös rendezvényén a résztvevők először Csel kúton, a megyei növényvédő állomá­son tanácskoztak az intenzív burgonyatermesztésről, majd ezután megtekintették a gesz­tor szentlőrinci gazdaság telje­sen gyomtalan, egészséges nö- vényű nagyüzemi tábláit. A ta­nácskozáson és a bemutatón a hazai vegyigyárak megismer­tették legújabb gyomirtó és gombakártevők elleni szereiket, lombtrágyáikat, az ezekkel va­ló nagyüzemi kísérletek tapasz­talatait, bemutatták a legújabb, Hollandiából származó és ki­tűnő minőséget adó burgonya­fajtákat. A szentlőrinci gazda­ság egyébként 500 hektáron termeszt holland fajtákat, az idén a tavalyi 352 mázsával szemben hektáronként 360—330 mázsás termést várnak. Bur­gonyájukból vetőmagnak több száz vagonnal juttatnak az or­szág más gazdaságainak. mimatrac és elalszik rajta anyu­ka és kisgyermeke is. Mások nádbuzogányt és egyéb nö­vényeket gyűjtenek le-fel haj­longva „járműveikről" és mu­latságosnak tűnő mutatványai­kat a vízben végzik... Gyako­ri, hogy a gyerekek tavi-hábo­rúsdi közben ölre mennek és épp ekkor szunyókál el a fel­ügyelő tanár. Néhányon itta­san versenyt akarnak úszni: ez történt néhány napja a Dom- bay-tónál. Amivel szemben jelenleg még tehetetlenek ez őrök, ez a mindinkább terjedő éjsza­kai fürdőzés. Sok baj van a vidékiekkel, mert nem látták még a tavat, mégis bemerész­kednek a tiltott övezetbe. Elő­fordul, hogy a szép szó sem bírja jobb belátásra a tiltott vizekre behatolókat és ekkor kérik egy-egy rendőr segítsé­gét. A fürdési csúcs kritikus idő­szaka következik, július vége és augusztus, amikor a leg­több baleset, haláleset adó­dik. Nagyon fontos, hogy a nyitott fürdőhelyeken minden nap teljesítsen szolgálatot a mentőőr. Sajnos, a pécsváradi tónál az őr szabad napján nem, vagy alig ügyelnek a fürdőzőkre. Ezen kívül ő ma­ga nem győzi munkáját, hi­szen van olyan vcsárnap is, hogy három és fél ezren is fel­keresik a mind népszerűbbé váló tavat. Egy-két besegítő­vei a nagyon is zsúfolt napo­kon könnyen boldogulna a „mentős". Ezen a nyáron eddig sze­rencsére könnyű, súlyos, vagy halállal végződő baleset nem adódott a három szabad für­dőhelyen. Csuti J. egymást követő új csúcsokról adhatunk hírt. Minimális lét­számnövekedés mellett 188 mil­lió forintos termelési értéket könyvelhetnek el 1977 első hat hónapjára. A Mecsek majd minden pont­ján dolgoznak aknamélyítők. Egyik legjelentősebb munkájuk a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat V-ös aknájának építése. Szászváron kívül valamennyi szénbányában megtalálhatók az aknamélyítők. István-aknán hatodik szintig mélyítettél« oz aknát. Rücker-aknán két szint mélyítése fejeződött be, szere­lési munkálatok vannak még vissza. Bétán két munkahelyük van az aknamélyítőknek: egy­részt a keleti akna továbbmé­lyítése, másrészt a tavaly meg­kezdett hetedik szinti rakodó- rendszer építésénél. Talán Kos- suth-bányc a legmozgalma­sabb munkaterület; megkezdő­dött a lll-as akna továbbmé­lyítése. Hatodik szintről a nyol­cadik szintig akarnak jutni. Ugyanakkor mélyítik a IV-es aknát is. Ezzel egyidejűleg a IV- es akna alá vágatot haj­tanak a tizedik szintről. Zc- bák most is, mint már annyi­szor, próbára teszi az embe­reket. A gázkitörés elhárításá­nak módozatain most dolgoz­nak a szakemberek, remélhe­tően rövidesen munkába kezd­hetnek az aknamélyítők. Nem gátolja viszont semmi a har­madik szinti vágathajtást; jó ütemben haladnak. Vasason és Pécsbányán vas­utat fektetnek, Villányban megerősítik a borpincéket, Szekszárdon pincét tömedékel- nek a mecseki körzet dolgo­zói. Befejezéshez közeledik a hetvehelyi alagút építése. Itt szintén rekorddal zárták az egyik hónapot. Harminc nap alatt 65 métert haladtak elő­re. November 7-re szeretnék átadni a kész alagutat, de még ősszel megkezdődik a kö­vetkező építése. Jelenleg Pécsett 200 akna- mélyítős dolgozik a város kü­lönböző pontján. Munkájukat egyetlen adat is jól jellemzi: ez év első hat hónapjában 29,7 millió forint értékű mun­kát végeztek, csaknem annyit, mint tavaly egész esztendő­ben. Az aknamélyítők munkáját korszerű gépek segítik. A Me­cseki Ércbányászati Vállalat V- ös aknája építéséhez például 70 millió forint értékű beren­dezést „vettek be”. A pécsi pincemunkálatokhoz svéd csa­var-kompresszor érkezett a na­pokban. Kossuth IV-es akna építéséhez Elba-típusú beton­gyárat állítanak fel, amely óránként 16 köbméter betont állít elő. Két, sűrített levegővel működő csehszlovák betonto­vábbítót is vásároltak. Ezek a berendezések azért is fonto­sak, mert a szénbányáknál is egyre gyakrabban alkalmazzák a betonbiztosítást. Ennek kö­szönhetően jelentős mértékben nő az aknamélyítés sebessége. Az aknamélyítők évente 30 ezer köbméter kavicsot, s mint­egy 20 ezer köbméter homo­kot használnak fel. Mozgatá­sához NDK rakodógépet vá­sároltak. A felsoroltakon kívül azonban még jó néhány gépet, berendezést, szállítóeszközt is kapott és kap a mecseki kör­zet. Munkások és gépek jól szer­vezett munkájának köszönhe­tően az elmúlt fél esztendő alatt a termelékenység mintegy 3 százalékkal nőtt és a ter­melési érték 30 százalékkal ha­ladta meg a tervezettet. H. T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents