Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-02 / 180. szám
1977. július 2., szombat DunQntult napló 3 llizsgäl at iSienesir ital I ala t na I Betartják a munka- védelemre vonatkozó ionszabályokat A Pécsi Húsipari Vállalat munkacsarnokában bontják, szortírozzák, előkészítik a sertéseket. Kopjár Géza felvétele Környezetünk védelmében Á szigetvári példa Iparszerű állattartás - korszerű hígtrágya keze lés Baranya hatvan szarvasmarha- és sertéstelepén évente több százezer köbméter hígtrágya képződik. Többségükben megoldatlan e szervesanyag megnyugtató „eltüntetése", fel- használása. Mondhatnánk, az iparszerű állattartó telepek létrejötte mindeddig ismeretlen probléma elé állította a gazdaságokat: megszabadulni a hígtrágyától! De nem mindegy, hogy milyen módon. A közegészség- ügyi, higiéniai, állategészségügyi és környezetvédelmi előírásokat nem hagyhatják figyelmen kívüí. A telepeken harminchatezer szarvasmarhát és mintegy százA Baranya megyei Főügyészség és a megye járási és városi ügyészségei megvizsgálták a megye 11 vállalatánál a munkavédelemre vonatkozó fontosabb jogszabályi rendelkezések végrehajtásának törvényességét. A vizsgált szerveknél az üzemi balesetek és a kiesett munkanapok számában az előző évhez viszonyítottan nem történt lényeges változás. Halálos vagy súlyos üzemi baleset nem fordult elő. A szervek elkészítették a munkavédelmi szabályzatokat. E szabályzatok általában törvényesek, bár némelyik kiegészítésre szorul. így a Pannónia Sörgyár és a Mecsekvi- déki Pincegazdaság szabályzata nem tartalmaz utalást arra, hogy a kötelező biztonsági vizsgát a munkábalépést követően mennyi időn belül kell letenni. Egyes élelmiszeripari vállalatok szabályzata pedig nem tartalmazza az orvosi vizsgálatokról szóló jogszabály vállalaton belüli végrehajtási módját. A vállalatok vezetői és a szakszervezetek igyekeznek mindent megtenni a munkakörülmények tervszerű megjavítására és a biztonságosabb munkavégzésre. A munkavédelmi intézkedési terveket elkészítették, azok általában hatékonyak. A B. m. Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál a munka jellegéből adódóan jelentős a csontkarcolás és a nyershússal való további munkavégzésből adódó megbetegedések száma. A vállalat vezetői szakképzett egészségügyi dolgozót kívánnak alkalmazni, akinek az lesz a feladata, hogy az üzemeket végigjárva, e jelentéktelennek tűnő karcolásos sérüléseket szakszerűen ellássa. Fontos érdek fűződik ahhoz, hogy megelőzzük a balesetet. A baleset megelőzésének alapvető feltétele a dolgozó megfelelő balesetelhárítási oktatása is. A dolgozót az oktatott anyag ismeretéből be kell számoltatni és ennek eredményes megtörténtét a felettes az előírt nyilvántartásban aláírásával is igazolni köteles. A vállalatok általában betartják e rendelkezéseket, mégis még jellemző hiányosság az, hogy az oktatott anyag ismeretéből történő eredményes beszámoltatás tényét nem rögzítik. így nem állapítható meg az, hogy a dolgozó valóban elsajátította a biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírásokat. A rendelkezések szerint egyes munkakörök biztonsági vizsga letételéhez vannak kötve. Megállapításunk szerint a biztonsági vizsgára kötelezettek az előírt vizsgákat általában letették, illetve azokat határidőben megújították. Hiányosságok elsősorban a vezetőállásé dolgozóknál észlelhetők. vállleII jogszabály S’i tékes vezetői meghatározott időnként munkavédelmi szemlén kötelesek meggyőződni a biztonságos munkavégzésre vonatkozó rendelkezések hatá- lyosulásáról. A vállalatok a szemléket általában megtartották. Több esetben észleltük azonban azt, hogy a szemléken a kötelező jogszabályi előírás ellenére nem vettek részt a helyi szakszervezeti bizottságok képviselői, a társadalmi munkavédelmi felügyelők. E szemléken a szakszervezet közvetlenül informálódhat a dolgozók érdekében teendő intézkedésekről. Adott esetben közreműködhet a dolgozók nevelése érdekében. Erre szükség is lenne, mert esetenként a dolgozók még idegenkednek az előírt munka- és védőruhák, valamint az egyéni védőeszközök használatától. A jogszabályok az egyes munkakörök betöltését orvosi alkalmassági vizsgákhoz kötik; illetve egyes munkakörökben dolgozók részére időszakos orvosi vizsgálatot írnak elő. Az előírásokat a vállalatok néhány kivételtől eltekintve betartották. Ugyanakkor nagyobb gondot indokolt a jövőben fordítani — főleg az élelmiszeripari üzemeknél — az időszakos orvosi vizsgálatokkal kapcsolatos előírások betartására. Ugyanis több esetben észlelték a vizsgálatok, hogy egyes üzemegységek vezetői sem tettek huzamosabb idő óta eleget az időszakos orvosi vizsgálaton való részvételi kötelezettségeiknek. A jogszabály értelmében a vállalat köteles a baleseti sérült, illetve elhalálozása esetén hozzátartozója figyelmét meghatározott formában felhívni arra, hogy az üzemi balesetből eredő kára megtérítését kérheti. E felhívások általában megtörténnek és összességükben törvényesek. Megállapítottuk azonban, hogy e felhívások ellenére a sérültek csak egy része élt az említett kár igényével, holott megállapításunk szerint a kárigényt be nem jelentő személyek közül is több jogosult lett volna üzemi baleseti kártérítésre. a szakszervezetek sem kezdeményeztek — indokolt esetekben sem — a dolgozók érdekében kárigény-megtérítési eljárást a vállalatnál, holott a Munka Törvénykönyve 15. § (2) bekezdése alapján a szakszervezet, az üzemi baleseti kártérítés kérdésében is a dolgozó érdekében és nevében külön meghatalmazás nélkül is eljárhat. Úgy látszik e rendelkezést sem a dolgozók, sem a szakszervezetek nem ismerik kellően. Ezen a téren javulás várható annak az új jogszabályi rendelkezésnek a hatására, amely szerint 1977. január 1-től a vállalatok — ha a sérelemért felelősek — a dolgozó bejelentése hiányában is kötelesek a rendelkezésre álló adatok alapján az érdekelt üzemi balesetből eredő kárát megté- ríteni. Dr Anta, Ferenc ügyész Legfontosabb a Jármű feletti uralom :ínomítják” a «vizsgát Ismét „finomítják" a gyakorlati vizsgákat. A július elsején életbelépő, harmadízben módosított vizsgarend elsődlegesen a gépjármű feletti uralomra koncentrálódik. Ennek elbírálására már a rutinvizsgán és nem a tényleges forgalomban kerül sor. Újszerű, hogy a vizsgázó számára előírt feladatokat a rutinpályán irányjelző készülékkel kell jelezni, valamint a pontszámoktól függetlenül, mind az öt előírt gyakorlat megoldása után értékelhet csak a vizsgabiztos. Nem az a lényeg, milyen precízen áll be a járda mellé, vagy manőverez a bóják között a jelölt, hanem sokkal nagyobb súllyal esik latba, hogy kezdő fokon a jármű feletti uralma eléri-e a készség szintjét. Csak az bocsátható forgalmi vizsgára sikeres rutin után, aki tökéletesen ismeri és kezeli a gépjárművet, beleértve a segédberendezéseket is. A vizsgabiztosok csak azt kérik, illetve követelik meg a jelölttől, mely a számukra és az oktatók részére kiadott utasításban szerepel. Változatlanul előtérbe helyezik a jelzőtáblák, útburkolati jelek figyelembevételét, valamint az irányjelző helyes működtetésére fektetnek hangsúlyt. A vizsgázó — olykor bénító erejű — lámpalázát kívánja csökkenteni az a rendelkezés, mely szerint az oktató, mind a rutin, mind a forgalmi vizsgán helyet foglal a gépkocsiban. Ez a szabályozás azonban július elsején még nem lép életbe. Arra is tervezet van, hogy a jelölt alkalmas-e a gépjárművezetésre; háromszori sikertelen vizsga esetén már pályaalkalmassági vizsgára kerül sor. Az tény, hogy a mai lüktető forgalomban 30 óra alatt csak a jó adottságokkal rendelkező fiatal korosztály tud megtanulni autót vezetni. A közmondás szerint „gyakorlat teszi a mestert" és a tapasztalatok is igazolják: azoknak, akik jól felkészültek a gyakorlati vizsgára, ilyen módosítás nem okozhat törést és nem ronthatja a vizsgaeredményt. Müller I. Teljes műszakot dolgoznak Diáklányok, munka közben Diákok a gyárban A felnőttekkel Megoldódott a Némelyek szerint a konzervipar megmentői a diákok. — Köztudott, hogy létszám- hiánnyal küszködünk, különösen most, a nyári főszezonban — mondja Szabó Imréné, a Szigetvári Konzervgyár munkaügyi csoportvezetője — s így nálunk már hagyományai vannak a diákmunkának. Eleinte saját dolgozóink gyermekei kezdtek „beszivárogni” szüleik mellé, aztán később egyre jobban kiszélesedett ez az akció. A tanulókat kizárólag a készáru raktárban a csomagolásnál, címkézésnél foglalkoztatjuk. Egyrészt, mert ez a legkönnyebb munka, másrészt pedig a tanulók beállításával megoldjuk a harmadik műszak szervezését, az éjszakai műszakra beosztott dolgozók helyére kerülnek a tanulók. A „gyerekvonalon" csak a kulcs- fontosságú helyeken dolgoznak felnőttek, ők végzik a nehezebb fizikai munkát és kezelik a gépeket. Hány tanulót vesznek föl a nyári szezonban? — Múlt héten állt munkába az első, mintegy 60 fős csoportunk. Egy hónapig fognak dolgozni. A második csoportot most szervezzük, elsősorban középiskolásokkal. — Kizárólag tizennégy évet betöltött tanulókat lehet foglalkoztatni. Igaz, hogy így kevesebb a munkára jelentkező, de ők már komolyabban veszik a munkát. Nyolc órában, teljes műszakban dolgoznak, s többségükben el is érik a felnőtt dolgozók teljesítményszintazonos bér harmadik műszak jét. Bérezésük is azonos a felnőttekével. — Vajon a megismert és megszeretett nyári munka miképpen hat a pályaválasztásra? — Nem egy „nyári" dolgozónkat látjuk viszont konzervipari munkástanulóként. Szakközépiskolásaink is vannak, akik minden évben itt töltik a kötelező nyári gyakorlatukat, s olyan is akad, aki a gyár ösztöndíjasaként végzi az egyetemet. A hatalmas raktárcsarnokok szinte elnyelik a gyerekek kis csoportjait. Itt védett helyen vannak, s a hőmérséklet is kellemes. Többségük most végezte a nyolcadikat. — A fél osztályunk eljött dolgozni. Sokan vannak a dél- utános műszakban is. — Jól érezzük itt magunkat. — Olyan jókat beszélgetünk, miközben rakjuk az üvegeket! — Most járok először. — Én már negyedik éve. — Én még csak második. Tavaly nem jöhettem, de tavalyelőtt már dolgoztam, mert akkor még a tizenkét éveseket is fölvették. — Nyolcvan-kilencven forintot mindennap megkeresünk. — Mi még többet is, mert a mi csoportunk gyorsabban csinálja. — Farmert szeretnék. — Mi hatan vagyunk testvérek, mégis beleegyeztek a szüleim, hogy gimnáziumba menjek. Megveszem a tanszereket, könyveket, tornafelszerelést. Talán még a matrózblúzra is jut. Hegedűs Magdolna húszezer sertést tartanak. Azoknál az üzemeknél, ahol még almos tartást alkalmaznak, kisebb gondot okoz a trágya elhelyezése, a gazdaságok többségében azonban egyszerűen megoldatlan. A Szigetvári Állami Gazdaság az elsők közé tartozik, ahol megnyugtatóan megoldottnak tekinthető a hígtrágyakezelés és elhelyezés. A péter- fapusztai szakosított sertéstelepen négy éve eredményesen alkalmazzák a korszerűnek mondható trágyaelhelyezést. A gazdaság három mérnöke, Sze- ghy Sándor, Mányi Lajos és Soltész János e témában írt pályamunkájukkal nemrég megyei harmadik helyezést értek el. Azóta több tucat szakember megfordult Péterfapusz- tán. A sertéstelepen naponta 250 —300 köbméter hígtrágya képződik, amit a tárolómedencékbe gyűjtenek össze és mikor a vegetáció, az időjárási viszonyok és az egyéb tényezők lehetővé teszik, a közeli földekre nyomatják. Felmérésük szerint évente 651 000 forint értéket mentenek meg ilymó- don. Természetesen, az anyagiaknál sokkal nagyobb jelentőségű az, hogy a péterfapusz- tai telep nem szennyezi a környezetét. Úgy tervezik, hogy a két év múlva átadásra kerülő 1220 férőhelyes görösgali tehenészeti telepen sem lesz gond a trágyakezelés. — Az általunk kidolgozott technológiát mint pályázatot elfogadta az Országos Környezetvédelmi Tanács, valószínű szolgálati szabadalom lesz belőle — mondja Soltész János építészmérnök. — Az építendő telep öt istállójából évente( •negyvenezer köbméter kövér hígtrágya, illetve híglé jut majd a kazettás rendszerű tó- rplókba. Ezeket a teleptől több mint egy kilométer távolságban a merenyei út mentén építjük meg. A kövér trágyáiét Schwing betonszivattyúval juttatjuk majd el a medencékbe, amelyek négy hónap szervesanyagát képesek tárolni. A kazetták fölött mozgó daru segítségével végezzük majd a komposztkészítést. Két év múlva már nem szántjuk be a szalmát és a kukoricaszárat, hanem felhasználjuk a szervestrágya készítéséhez: évente háromezer vagon hagyja majd el a telepet. Gondoskodnak a fejőházi mosóvíz, a híglé, a szarvasmarha-telepen összegyűjtött csapadékvíz elhelyezéséről is. A komplex agronómiái terv szerint szántóföld és nyárfás öntözésére használják majd a hígtrágyát, hétszáznegyen hektáron. A tizenegymillió forintba kerülő létesítmény építése megkezdődött: a Seilyei Vízgazdálkodási Társulás kotrógépei már elvégezték a durva földmunkákat. S. Gy. Kitüntetett baranyai szakcsoportok, tenyésztők A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, valamint a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa ,,Báldy Bálint" emlékplakettel, illetve emlékjelvénnyel tüntette ki a közelmúltban az állattenyésztés különböző ágazataiban jó eredményeket elért mezőgazdasági szakcsoportokat, tenyésztőket. A „Bál- dy Bálint" emlékplakett arany fokozatában részesült a komlói Kisállattenyésztő szakcsoport. A nyúltenyész- tők közül ezüst fokozatot kapott Gé- czi Dezső pécsi és bronz fokozatot Aplanecz József, komló-mecsekjánosi kistenyésztő. A tojástermelésben elért kimagasló eredményeiért a „Bál- dy Bálint" emlékjelvény ezüst fokozatát kapta Ébner Pál, mohácsi termelő. A sertéstenyésztésben és hizlalásban elért eredményeiért bronz fokozatban részesült Töpfner József beremendi tenyésztő.
