Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-20 / 198. szám
1977. július 20., szerda Dunántúli napló 3 P. Hacks: Szép Heléna c. zenés darabjának egyik jeleneiét próbálják a tettyei romoknál Nemzetközi Bartókszeminárium Szombathelyen Július 26. és augusztus 9. között Szombathely ad otthont a hagyományos nemzetközi Bartók-szemináriumnak. Először kerül sor e rangos zenei eseményre vidéki városban. Huszonkét ország hatvan muzsikusát és zenepedagógusát várják Szombathelyre. A sorrendben 11. szemináriumon zongora- és hegedűművészeken kivül tizennégy karmester is részt vesz. Ök a nemrég híva- ■ tásossá vált s máris szép sikereket elért Szombathelyi Szimfonikus Zenekarral tanulnak be több Bartók- művet Vaszy Viktor karnagy vezetésével. Grafikai emléklap a brigádoknak A közízlés Nívós képzőművészeti kiállítások Követésre méltóan új kezdődött két évvel ezelőtt a Bábolnai Állami Gazdaság klubjában. Friss szellemet árasztó képek, finom megmunkálású iparművészeti tárgyak, kisplasztikák fogadták a belépőket. A Képcsarnok Vállalat azóta is követi a maga kezdeményezte újat. üzemek, kultúrhá- zak, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, különböző klubok és politikai szervezetek kérésének tesznek eleget és rendeznek képzőművészeti kiállításokat, bemutatókat. Színjátszótábor • Próbák a tettyei romoknál • Amatőrök és hivatásosak együtt játszanak • Jó nyári szórakozást ígér A tettyei romokra alig lehet ráismerni. A magányosan álló. öreg várfalakat most állványerdő veszi körül, lépcsők vezetnek a falak tetején lévő ácsolt faszínpadokhoz, a falmentén futó ..kerengőkhöz". Mindez azonban nem öncélú dolog, hanem díszlet. A komoly humorú, de ugyanakkor könnyű nyári szórakozást ígérő darab P. Hacks Szép Helénájának a díszletei. A Pécsi Központi Amatőr Színpad kezdeményezésére színjátszó tábor nyílt Pécsett június végén, melynek célja többek közt, hogy az országosan egyre nagyobb méretekben kibontakozó amatőr színjátszás szakmai felzárkózását, felkészültségbeli hiányosságainak pótlását, kiegyenlítődését meggyorsítsa. Az első két hétben a szereplők, az ország minden részéből összegyűlt amatőr- és hivatásos színészek előadásokat hallgattak színházelméletről, pszcihotechnikai foglalkozásokon vettek részt és elkezdték a bemutatandó darabok próbáit. A múlt hét óta a próbák az előadások helyszínén, a Tettyén folytatódnak. Délelőtt 11 óra. Legalább 40 fok. Az a szerencsés, aki nincs színen és az árnyékba mehet. A délelőttre kiírt próba percnyi pontossággal folyik. A rendezőasszisztens szorgalmasan jegyzetel. Egy-egy jelenet után még sok finomítani való akad. Nincs megállás. Míg az előzők megbeszélése folyik, az új jelenet szereplői, az istennők már a várfalak tetején lévő égi színpadon skáláznak. Éneküket a közeli szökőkút csobogása és madárdal kíséri. Peter Hacks Szép Helénája, o romok minden csücskében, szegletében, égen és földön játszódik. A Szép Helénában együtt játszanak a pécsi és kaposvári színészek, a pécsi Központi Amatőr Színpad, a sárbogárdi Petőfi Színpad tagjai és a lengyel Stúdió Teatralne „Zaulek" amatőr színészei. — Amatőrök és hivatásosak együtt? — Az amatőrökből nem ,,profit" akarunk képezni, hanem azt szeretnénk elérni, hogy az amatőr színjátszást magasabb színvonalon műveljék — mondja Bagossy László, a pécsi Amtőr Színpad vezetője, a nyári színjátszó tábor főszervezője. — Nagyon jó a tábor légköre, az amatőrök és hivatásosok igazán remekül, példamutatóan dolgoznak együtt. A hivatásosok egyenrangú partnerként fogadják el az amatőröket, akik viszont igyekeznek felnőni- a feladathoz, — Ahogy az eddigi előkészületeken, díszleteken látom, Sok szereplőt, statisztát mozgató, technikailag bonyolult játékot választottak. — Nem titkolt célunk a példaadás, vagyis, hogy a romok közt nem csak monodráma, nemcsak néhány szereplőt mozgató irodalmi mű adható elő. hanem totális színházat is lehet játszani, sok szereplővel, kellékkel, statisztériával. — Hányán tekinthetik meg egyszerre az előadásokat? — A kialakított nézőtéren 250—300 néző kényelmesen elfér. Az érdeklődés igen nagy. Már IBUSZ-csoportok is jelentkeztek egy-egy előadásra. Szakmai körökben is várják a bemutatót. Hiszen egy ilyen jellegű színjátszó tábor egyelőre még úttörő kezdeményezés. A lengyel Zaulek Stúdió amatőr színészei közül négyen jöttek a színjátszó táborba. A próba egyik szünetében beszélgetünk Jerry Miebudek- kel, aki már nem először van Pécsett, a stúdió tagjaként két évvel ezelőtt már járt városunkban. Mint elmondotta, a Zaulek Stúdió a Wroclawtól körülbelül 60 kilométerre lévő kisváros, Legnica amatőr művészeit tömörítő együttese. 17 és 30 év között a gimnáziumi tanulótól az orvosig, minden, a színjátszás iránt kedvet érző fiatal számára komoly alkotó- műhely. A stúdió inkább a kevesebb szöveget tartalmazó pantomimra épülő darabokat ad elő mostanában. A Szép Helénában is részint a nyelvi nehézségek miatt ilyen feladatokat kaptak. Nem messze a romoktól, a tér másik oldalán a budapesti Postás Művelődési Ház Központi Színházi Műhelyének tagjai próbálnak. Ök Arisztopha- nész vérbő, pikáns darabját. A nőuralmát mutatják be. Bemutató július 27-én. A tettyei esték közönsége P. Hacks Szép Helénáját július 26-án, 28-án és 30-án nézheti meg a romok között. Mindkét produkcióból éjjeli előadást is terveznek a rendezők. Varga Ágnes Dr.Grastyán Endre egyetemi tanár Számos hazai és nemzetközi tudományos társaság, intézmény tart igényt tevékenységére, közreműködésére. A Nemzetközi Agykutatási Szervezet, az IBRO központi bizottságának a tagja. A Szovjet Fiziológiai Társaság 1971-ben választotta tiszteletbeli tagjává. Négy nemzetközi szakfolyóirat szerkesztő bizottságának munkájában vesz részt, szerkesztő bizottsági tagként. A szocialista országok agykutatási szervezete, az INTER- MOZG egyik nemzetközi témafelelőse. Az Enciklopédia Bri- tannica legújabb kiadásában őt bízták meg az Érzelmek című fejezet megírásával. Sokáig lehetne sorolni, részletezni még dr. Grastyán Endre egyetemi tanár szerteágazó tevékenységének összetevőit. Mindez egyben azt is híven tükrözi, hogy Grastyán professzor munkájának jelentősége messze túlnő a Pécsi Orvostudományi Egyetem falain. — Mikor kezdődött ennek a kívülálló számára is meghökkentően széles körű tevékenységnek a kibontakozása? — 1951 óta dolgozom itt Pécsett, o* Élettani Intézetben. Annak idején az idegfiziológia foglalkoztatott elsősorban. Hazánkban akkoriban kezdett a központi idegrendszer működése tudományos kutatási szempontból érdekessé válni. Én először egy — Szentágotai professzor által akkortájt szerkesztett és ma is újdonságként ható — egycélzó készülékkel kezdtem foglalkozni. A készülék az agyvelő mélyében elhelyezkedő, kéreg alatti struktúrák megközelítésére — ingerlésére, roncsolásóra — és az ott termelődő elektromos jelek kimutatására szolgált. Ez idő tájt elsősorban az idegrendszer és a zsigeri funkciók összefüggései érdekeltek. Később ezen funkciók vallatására' tanulási teszteket kezdtünk alkalmazni, így kerültem kapcsolatba a tanulás és a tanulás mögötti elemi idegrendszeri kutatások körével. Az ötvenes évek végétől az agyvelő egyik — fejlődéstani szempontból — legősibb kérgi szerve, az Ammon- szarv, vagy hippocampus kutatása került érdeklődésünk középpontjába. Ez a szerv az ember megjegyzés- és memo- riafunkcióiban játszik kulcsszerepet. Voltaképpen ma is ezzel foglalkozunk, ez alapkutatásaink fő témája. Az ezzel kapcsolatos kutatások egyben a nemzetközi idegélettani kutatások kiemelt területét képezik, hazai megközelítésben pedig a Magyar Tudományos Akadémia által hosszú távon támogatott tervtéma. — Milyen a magyar kutatómunka visszhangja a nemzetközi tudományos életben? — A magyar kutatásnak jó híre van. Több esetben komoly kezdeményező, inspirativ hatása volt saját kutatásainknak is. Számos tudós látogat el hozzánk, és mi is rendszeresen részt veszünk a jelentősebb nemzetközi tudományos rendezvényeken. Tanulmányútokat teszünk és külföldi intézetekben kooperációs kutatómunkát is végzünk. A most (e héten) Párizsban megrendezendő fiziológiai világkongresz- szuson magam is felkért előadóként közreműködöm, az agyvelő limbikus rendszeréről tartok előadást. Ez a téma a motiváció, az emóció és az emlékezés folyamataival kapcsolatos működéseket integrálja. — Mi az, amire mostani kutatásaik során különösen koncentrálnak? — Az egyik fő célunk az agyvelő úgynevezett plasztikus funkciói mögötti dinamiko megértése. Ezen azokat a változásokat értjük, amelyek a tapasztalatok maradandó formában történő rögzítésében jutnak kifejezésre. Az agyvelőben egy tulajdonképpeni finom- szerkezeti változás, módosulás zajlik le ilyenkor. — Munkám másik része az oktatás. A medikusképzésben az élettani — ezen belül is elsősorban az idegélettani, illetve az utóbbi időben az orvosi-pszichológia elméleti alapjainak lerakása képezi fő feladatunkat. — Professzor urat legutóbb a televízió képernyőjén láthattuk. Ragyogó előadása bizonyára sokakat megragadott. Miért tart ilyen előadásokat? — Az idegfiziológiai kultúra elterjedése, a műveltség gyarapítása önmagában is hozzájárul ahhoz, hogy egy kiegyensúlyozottabb, nyugod- tabb légkör alakuljon ki az emberek között. Bizonyos alaptalan félelmek, babonák eloszlatására is szükség van ma még. Az sem jelentéktelen tényező, hogy az idegfiziológiát eleve érthetetlen misztikum övezi. Saját magam példájára hivatkozva elmondhatom, hogy lelki egyensúlyom szempontjából igen sokat köszönhetek az idegfiziológiának, és a vele való megismerkedés gondolom, másoknál is hasonló hatással járhat. Remélem, hogy a televízióban és a rádióban elhangzó előadásaim nem fokozzák a zavart, hanem segítenek az idegrendszeri és lelki funkciók körül mindmáig élő téves nézetek és félelmek eloszlatásában. A tudomány atmoszférája egyébként a fo- folyamatos bizonytalanság atmoszférája. Mi, akik benne élünk, hozzászoktunk ehhez, és azt is észrevettük, hogy ez az atmoszféra alapjában véve mégis derűs, emberi, sőt nem mentes a sportban tapasztalható izgalmaktól sem. — Mi okozza önnek a laikusok számára tartandó előadások során a legfőbb nehézséget? — A bonyolult szakmai anyag érthetővé tétele, a szakmai terminológia kikerülése, a félreértések elkerülése. Nagyon ügyelnem kell természetesen arra is, hogy hallgatóságomban ne keltsek indokolatlan félelmeket. Mindezért egyetlen igazi jutalma az embernek a megértés öröme, ami felér a fölfedezés örömével. Bebesi Károly — Feladatunk képek, grafikák, kisplasztikák forgalmazása. Célunk a közízlés formálása. Wein Miklós, a vállalat képcsarnokok osztályának vezetője tömör megfogalmazás mellett példák sorával is érzékelteti törekvéseik közművelődést serkentő vonásait. Évente 42 millió forint értékű képet (14 ezer festményt), 6 millió forint értékű rézkarcot, 10-11 millió forint értékű kisplasztikát adnak el. — Egyik oldalról a mennyiségi igények minőségi kielégíté- - se jelent gondot, másrészt állandóan szélesíteni kívánjuk a képzőművészeti alkotások iránt igényes vásárlók körét. — Megyeszékhelyeinken, nagyobb városainkban az ott működő fiókok ezidáig is olyan nívós kiállításokat rendeztek, amelyek a környék társadalmi eseményeivé váltak. Ezekre az eseményekre azonban a művészetek iránt érdeklődő „protokoll" közönség jutott el. Az országot járó 60-70 főnyi szervezői gárdák sem tudták alkalmi kiállításaikkal, művészetről és művészekről elmondott ismeretterjesztő rögtönzéseikkel megoldani a már érdeklődők, de még nem fogékonyak megnyerését. — A tévé, az újságok és egész társadalmunkat átfogó közművelődési törekvéseink eredményeként egyre növekszik a művészetek iránt érdeklődők tábora. Ha ezekhez az érdeklődőkhöz közeledünk a hozzájuk vitt, kihelyezett kiállításokkal, akkor eseményről eseményre olyan széles tömegeket vonhatunk be a képzőművészeteket immár értők és igénylők táborába, akik eddig kívülállók voltak — folytatja Wein Miklós. Szentegáton, a Szigetvári Állami Gazdaság tanácstermében volt az eddigi legsikeresebb kihelyezett kiállítás. Tehenészek, traktorosok, közgazdasági szakemberek, és maga az igazgató is vásárolt képet. S nem az igazgató vette a legdrágábbat.. . Máshol a társművészetekkel kötődve vált a képzőművészeti kiállítás a tervezettnél is jelentősebbé. Szekszárdon Somogyi Imre kiállítását decsi folkloristák tették színesebbé az érdeklődők számára. D. Varga Sándor, a Képző- művészeti Vállalat propaganda osztályának vezetője a kihelyezett kiállítások új vonásairól beszél. — A szocialista brigádmozgalom szerepe a közművelődésben mind nagyobb jelentőségű. Kiállításainkra meghívjuk a brigádokat, meghívásaiknak eleget teszünk. Ezek a kölcsönös vendégeskedések rendkívül hasznosak. Veszprémben például izgalmas és tartalmas vita alakult ki Luzsicza Lajos kiállító művész és a kiállításra ellátogató szocialista brigádtagok között. Van, ahol erre a kapcsolatra már építenek is. Ügy szervezik a kiállítást, hogy az odalátogató szocialista brigádokat reprezentatív kivitelű grafikai emléklappal ajándékozzák meg. A művészek maguk is igénylik a közvetlenebb kapcsolatteremtést a közönséggel, a tulajdonképpeni vevőkkel. Kezd szokássá formálódni, hogy saját tervezésű emléklapot nyújtanak át a szocialisto brigádtagoknak, a kiállításukra látogató vendégeknek, mint a művész személyes ajándékát. A Képcsarnok Vállalat új kezdeményezése - a kihelyezett kiállítások és bemutatók szervezése — meggyorsított egy már érlelődőben levő folyamatot: Újonnan termékennyé vált kultúrrétegekbe ereszthet erős és mély gyökereket a képzőművészet. Kaszás Sándor
