Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)

1977-07-18 / 196. szám

FERIHEGY MAI ARCA A Vékényi kennel Az ország egyetlen kutyafarmja Barangolás a láthatatlan légifolyosókon Az AF 716-os kódszámú já­rat megkezdte a merülést. A leszállító radar zöldesen fluor­eszkáló ernyőjén egy lassan haladó háromszög jelenik meg: az Air France Boeing 727-es gépe. Szemem egyelőre nem szokta meg a félhomályt, csak a radarernyők és az előttük ülők adnak némi támpontot ar­ról, hogy a Ferihegyi repülőtér idegközpontjában, a közelkör- zeti irányitóban vagyok. Csend­ben figyelem az angol nyelvű rövid utasitásokat. A Párizsból, Prágán át érkező Boeing, most valahol Monor fölött járhat. A diszpécser feljegyzi a slejfnire a gép koordinátáit. A legfon­tosabb információkat tartalma­zó kartonlap az irányítópult alatti dobozba kerül... A to­vábbiakban már a torony veszi át a gépet, s irányítja a le­szállást ... Még Moys Péter, a repülés irányítási osztályvezetője a lé­gifolyosókról, a távol- és közel- körzeti irányítás rejtelmeiről beszél, bejelentkezik a MALÉV Züriohből érkező 565-ös járata: a TU 134-es gép parancsnoka Polgári Imre. Megtudom, hogy a központba futó információkat legalább egy hónapig megőr­zik: az utasítások sem szállnak el az éterben, mert minden szó magnószalagra kerül. Újabb magyar gép jövetelét várják, átmegyünk a toronyba. Innen kitűnően látni a gépel fogadó, keskeny betoncsíkot. Látcsövön át figyelem a Hegyi János vezette, Frankfurtból ér­kező TU 154-es ereszkedését: lágyan landol, egyre csökkenő sebességgel végiggurul a ki­futópályán, majd befordul a leszálló dokkba. Narancssárga Wartburg indul a gép elé és helyére vezeti a TU 154-est. A diszpécser telefonon jelenti a nyilvántartónak, hogy az 521- es járat tizenhét perces késés­sel földet ért, tizennégy óra ti­zenhétkor. Az órámra pillantok, már majdnem visszaigazítom, mikor eszembe jut, hogy a gé- pek greenwichi idő szerint ér­keznek. Ferihegynek, az ország egyet­len polgári repülőterének fon­tosságát aligha szükséges ecsetelni. Sárospataki Zoltán, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság vezetője bizonysá­gul elém teszi az egyik napi jelentést. Július 12-én ötvenhá­rom gép érkezett Ferihegyre, ötvenet indítottak és kétszáz­két járat érintette nemzetközi légikikötőnket. Ezen a napon tizenkilenc MALÉV-gép indult, illetve érkezett vissza Európa különböző országaiból. Jó két évtizede a Ferihegyi repülőtér az öreg kontinens egyik leg­korszerűbb légikikötője volt. Ma ez már nehezen mondható el róla. A délelőtti és a késő délutáni csúcsidőkben szinte egymást érik a le- vagy fel­szállni kívánó repülőgépek. Ki­nőttük a jó öreg Ferihegyi re­pülőteret és ha nem akarunk kiesni a tranzitból — földraj­zi adottságaink igen kedvező­ek — elodázhatatlan annak fejlesztése. Sárospataki Zoltán elmond­ta, hogy a kormányzat az el­következendő öt évben mintegy ötmilliárd forintot biztosít a MALÉV gépállományának kor­szerűsítésére, a repülőtér bő­vítésére. A beruházás kezdetét viszont nem ettől az évtől kell számítanunk, mert az elmúlt esztendőkben legalább egymil- liárd forintot fordítottak az utasvárók bővítésére, az irányí­tás automatizálására, amely végső soron a biztonságosabb repülést szolgálja. A beruházás második lépcsőiéként fogható fel az új leszállópálya építésé­nek megkezdése Vecsés térsé­gében: a több mint 3,5 kilomé­ter hosszú és hatvan méter szé­les betonszalag alkalmas lesz a legnagyobb sugárhajtású re­pülőgépek fogadására is. Ami azt jelenti, hogy 1990-re, a be­ruházás teljes befejezésének időszakában Ferihegy évente hatmillió utast fogadhat. Szukics Gyula, a MALÉV ja­vítási és fejlesztési főmérnöke is alig várja a műszaki bázis megújulását. A jelenlegi han­gárba már nem férnek be a gépek — a kép is tanúsítja — az új hangár több mint húsz­ezer négyzetméter alapterületű lesz. A MALÉV, amely az egyik legkisebb légitársaság, viszony­lag rövid útvonalakon közle­kedteti járatait: ennek ellenére huszonnégy ország harminc- nyolc városába hetenként több mint százhúsz gépet indít Fe­rihegyről. Szukics Gyula szerint nincs messze az az idő, mikor a MALÉV „kitörhet" az euró­pai kontinensről és a vásáro­landó korszerű gépek átrepü­lik az óceánt. A magyar légi­közlekedés az elmúlt esztendő­ben mintegy négyszázhetven­ezer utast szállított. Elállt az eső. Mácsai András üzemmérnökkel „gépnézóbe" indulunk. Kijavít. Mi most Ilo­nával, Aladárral, Bélával, Ele­mérrel és Ferenccel találko­zunk! Nem pedig a TU 154-es, IL 18-as és TU 134-es gépma­darakkal. Még a gépek felé baktatunk, ezüstszürke, piros­csíkos Super DC—8 Capitol lan­dol a betonon. A fiatal üzem­mérnök menet közben meg­jegyzi : — Vén csotrogány, legalább húszéves. A tengeren túlról ér­kezhetett: áruval vagy ide­genbe szakadt hazánkfiaival. Különjárat. Salamon Gyula Egy teliholdas éjszaka a Tor- dai hasadékban lévő Kabana lakóiban elhűlt a vér. A ven­dégszobák ablakaival szembeni tisztáson tíz-tizenöt juhászkutya tépte, szaggatta darabokra a falka egyik tagját. Tíz perc múlva már csak húsdarabok és Autóroncsokból értékes alkatrészek az autóbontó telepről. Autóalkatrészek kilós árban Csupán egy Zsiguli féktár­csára lett volna szükségem a minap. Az összes számításba jöhető szaküzletet végigjártam, a válasz mindenütt: nincs vagy elfogyott. Utolsó mentsvárként a XIV. sz. Autójavító Vállalat pécsi autóbontó telepét kerestem fel az Irányi Dániel téren. Az ud­var közepén porig égett Dácia karosszériája hevert, az eladók pedig a vevőkkel együtt turkál­tak a faládákban, keresve olyan apró alkatrészeket, me­lyek beépítése után ismét üzemképessé válhat a kocsi. — Az olyan áruk, melyeket nem tárolhatunk szabad ég alatt, a raktárakban helyezzük el — mondja Schmidt János telepvezető és már nyitja is az egyik tároló ajtaját. A variál­ható polcokon példás rendben sorakoznak az alkatrészek szá­zai, főként Zsigulikhoz. — Itt minden van? — Ffát, ha nem is minden, de a kínálatunk valóban nagy. Lehet is, mert minden típusú gépjárművet szétszedünk, amit hozzánk beszállítanak. Mosta­nában legtöbbször a Zsigulik kerülnek „bonckés alá". A bontott kocsik alkatrészeinek egy részét visszaépítjük a vál­lalaton belül, másik felével - mivel a személygépkocsik al­katrészellátása amúgy is gyen­ge — pótolni kívánjuk a hiány­cikkeket. Szó, ami szó, ezt a szerepét nagyszerűen betölti a kis üzem, hiszen létszáma mindössze 11 fő. Az értékesítés itt súlyra megy, az alkatrészeket kilóra adják el. A bontott dolgok használ­tak, ezért természetes, hogy semminemű garanciát nem vál­lalunk eladott árukra. — Milyen szerkezeti egysé­geket szabad megbontani? — Szigorú előírás, hogy az öt fődarab, — motor, sebes­ségváltó, kormánymű, első-, hátsó futómű nem bontható meg, ha sérülésmentes. Mást mindent. Ha szállítás közbeni törés vagy más hiba van a fődarabon, akkor 30 forint/ki- logrammos áron kerül értéke­sítésre. Egy komplett Zsiguli motor nálunk 10 370 forintba kerül. Vagy egy Wartburg mo­tor 4040 forint. Ugyanehhez a típushoz hátsó futómű 805 fo­rint. A motorok eladási ára persze függ a kilométerfutás­teljesítménytől is. Árusítunk vállalatoknak is, nem csak a magánosoknak. Felújított fődarabok mindig vannak IFA 50, ZIL 130, RO- BUR típusokhoz. Kistehergép- kocsik javítását is elősegítjük fődarabokkal. NYSA, ZUK, UAZ. Közben a Zsiguli féktárcsa mérlegre kerül, ára 150 forint. A méréskor tudtam meg, hogy fél kiló az alsó súlyhatár, bár­milyen apró „cuccot" veszünk. Ha a kívánt árucikk súlya nem haladja meg az 50 dekát, va­lamit választani kell hozzá — van miből —, tehát nem baj, ha tartalék pénzt viszünk ma­gunkkal. Müller István Takács Nándor és juhászkutyái. Bemutató a fotós kedvéért. Kóródi Gábor felvétele szanaszét heverő csontok ta­núskodtak a vandál kutyahábo­rúról. Másnap reggel, mikor a móc juhászok nyájukkal tovább in­dultak, mondták el, hogy mind­ez gyakori jelenség a kutyák között és ilyenkor embernek nem szabad beavatkoznia. Ugyanis a falka törvénye: az általuk kiválasztottat minden körülmények között megsemmi­sítik, és nem tűrik az ember beavatkozását. Ellenkező eset­ben — a különben megbízható segítőtársak — vad ragadozó­kén támadnak az emberre. Határainkon túl is ismert Mindezt pedig az idézte föl, hogy az ország egyetlen kutya­farmján, a határainkon túl is ismert baranyai Vékényi kennel gazdája, Takács Nándor össze­engedte leghíresebb kutyacsa­ládját. Az Ausztriából tizenöt­ezer forintért vásárolt Edda von der Schilfmühle arisztokrata névre hallgató juhász-szukát, és első kilenc kölykét, hogy fotók­kal örökíthessük meg a ritka találkozást. A kölykök ugyan először anyjuknak estek, csupa kutyaszeretetből sarokba kény­szerítve örömüket kifejező hara­pósaikkal, majd az egyetlen, külsőre is az apaállat tulajdon­ságait örököltét kezdték tá­madni. Gyors beavatkozásra volt szükség, hiszen egy kutyakö- lyök már hathetes korában — még a nem ily híres családból származott is — 2000 forintért cserél gazdát. A megtámadott ezúttal megmenekült, s hogy mindez ne ismétlődhessék meg, egymástól elzárt kifutóval el­látott bokszokban nevelik őket egyéves korukig, mikoris a rendőrséghez, vagy a határőr­séghez kerülnek további neve­lésre, képzésre. Az edzésükről addig is heti két alkalommal futtatással és kétszeri, terepen történő oktatással gondoskod­nak. A jó pénzt, és nem kevésbé fontos, hogy több alkalommal az embernek nélkülözhetetlen segítőtársat eredményező ku­tyafarmot egy kevésbé értékes B törzskönyves német juhászku­tya alapozta meg öt évvel ez­előtt. Az állatok száma azóta közel félszázra gyarapodott. Persze mindez csak a jelenlegi állomány, mivel az elmúlt fél évtized alatt tucatszám kerültek el Vékényből a jól képzett munkakutyák. Egyetlen ember­nek mindez megoldhatatlan feladatot jelentene, hiszen ha a MÉV nyersbőrátvevő gazdának kötetlen is a munkaideje, az állatok gondozásán kívül a kutyahózban lévő nagy hűtő- szekrény hússal való megtölté­se is elég gondot jelent. Egy- egy kutya huszonnégy órás fej­adagja, egy kiló hús. Segít az állatorvos A családtagokon kívül nagy segítséget jelent az állatok gondozásában Csősz Gyula ál­latorvos. Elég, ha csak azt említjük, hogy Edda „kisasz- szony” első násza háromezer forintba került Miskolcon. Igaz, értékes csemetékkel — kilenccel — ajándékozta meg gazdáját, ám hogy azok még többet ér­jenek, nevelni, idomítani kell őket. A nem éppen veszélytelen idomító feladatát Bányai Já­nos vállalta, no persze jól fel­szerelt védőöltözékkel. A Vékényi kennel legutóbb Mohácson nyert nagydíjat a kutyakiállításon. Most az ősszel Budapesten tartandó nemzet­közi kiállításra készülnek a far­mon. Kapu László Hétfői □ A Mecseki Szénbányák felvesz: 18—35 éves férfi munkavállalókat föld alatti CSILLÉS, SEGÉDVÁJÁR, VÁJÁR, LAKATOS munkakörbe. 35 ÉVES­NÉL FIATALABB ŰJ DOLGOZÓINKAT Komlón, illetve Pé­csett 1,5-2 év múlva KÉSZPÉNZ BEFIZETÉSE NÉLKÜL, RENDKÍVÜL ELŐNYÖS ANYAGI FELTÉTELEK MELLETT JUTTATJUK LAKÁSHOZ. A lakáskiutalás feltétele: 10 éves szerződés föld alatti munkára. A lakáskiutalásig kényelmes munkásszállói elhelyezést és kedvezményes, teljes ellátást biztosítunk Komlón, illetve Pécsett. Címünk: Mecseki Szénbányák munkaügyi osztálya, 7629 Pécs, Komját Aladár u. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents