Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)

1977-07-13 / 191. szám

1977. július 13., szerda Dunántúli napló 5 NAGYVILÁGBAN Castro interjúja a kubai—amerikai kapcsolatok jövőjéről OPEC-tcmácskozás Svédországban Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, az államtanács és a minisztertanács elnöke interjút adott a Veja című bra zil hetilapnak. A kubai—amerikai kapcsola­tok jövőjével kapcsolatban nyomatékosan hangsúlyozta: az Angolában állomásozó ku­bai csapatokat semmiképpen sem vonják ki annak ellenté­téül, hogy az amerikaiak meg­szüntetik a szigetország elleni gazdasági embargót. A kubai vezető szerint enyhén szólva furcsa, hogy miközben az ame­rikaiak a kubai csapatok An­golából történő kivonását elő­feltételként támasztják, ugyan­akkor Kubában a guantana- mói támaszponton a kubaiak akarata ellenére több ezer amerikai katonát állomásoztat- nak. Fidel Castro az Egyesült Ál­lamok erkölcsi kötelességének mondta a Kuba elleni gazda­sági blokád felszámolását.' Hangsúlyozta, hogy „az Egye­sült Államokhoz fűződő kap­csolatok normalizálása csak elvi alapon mehet végbe. Ez a normalizálás határozott lé­pés lenne az enyhülés folya­matában, ugyanakkor semmi­képpen sem jelentené azt, hogy lemondunk a marxizmus— leninizmus elveiről”. Castro elítélte a pekingi ve­zetést, amiért elárulja a nem­zetközi forradalmi mozgalom érdekeit, együttműködik az imperializmussal, és fellép a Kuba elleni blokád megszün­tetése ellen. Képünkön: Olaf Johansson, svéd energiaügyi miniszter köszön­ti Yamani szaud-arábiai minisztert. Bolgár tiltakozás A Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma kedden jegyzéket nyújtott át Francia- ország szófiai nagykövetének, s ebben követelte, hogy Bul­gária hivatalos képviselői ta­lálkozhassanak Vladimir Kosz- tovval, a Bolgár Televízió fran­ciaországi tudósítójával s Kosz- tov családjának tagjaival. A Kosztov család tartózkodási helyét a francia fél törvényte­lenül titokban tartja. A bolgár külügyminisztérium jegyzéke hangsúlyozza, hogy a bolgár közvéleményt aggaszt­ja Kosztovék franciaországi el­tűnése és az a tény, hogy a francia hatóságok semmit sem hajlandók közölni a Kosztov család sorsáról. Fegyveres provokáció Laosz eilen Mint a Sien Pasasonh című laoszi napilap, a Laoszi Forra­dalmi Néppárt Központi Bi­zottságának sajtóorgánuma hí­rül adta, thaiföldi katonák 75 milliméteres lövegekből a Me­kong folyón keresztül tüzet nyi­tottak Savannakhet laoszi tar­tomány egyik községére. Sú­lyos kóroki keletkeztek a kör­nyék parasztgazdaságaiban,és több ház összedőlt. A tüzérsé­gi tűz után thaiföldi diverzán- sok behatoltak laoszi területre és géppisztolyból tüzet nyitot­tak egy másik falu békés la­kosaira. A laoszi polgári vé­delem alakulatai visszaűzték a támadókat. A laoszi nép — hangsúlyoz­za a Sien Pasasonh — ismé­telten követeli, hogy a thaiföl­di hatóságok vessenek véget a Laoszi Népi Demokratikus Köz­társaság szuverenitása és terü­leti integritása ellen irányuló provokációknak. Gépeltérítés Két fegyveres bandita vasár­nap este Helsinkibe térítette az Aeroflot szovjet légitársaság Petrozavodszk és Leningrád kö­zött közlekedő TU-134 típusú belföldi járatát. A gépen het­venkét utas és hét főnyi sze­mélyzet tartózkodott. A gép­rablók Svédországba akartak továbbutazni, de Stockholm nem volt hajlandó befogadni őket. Hosszas tárgyalások után a banditák végül szabadon bo­csátották túszaikat és kedden hajnalban megadták magukat a finn hatóságoknak. 4- BELGRAD: Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, az Elnöki Ta­nács elnöke —, aki pihenőjét Dubrovnikban tölti — megbe­szélést folytatott Sztane Do- lanccal, a JKSZ KB Elnöksége végrehajtó bizottságának tit­kárával. Megbeszélésükön a nemzetközi helyzet és a nem­zetközi munkásmozgalom idő­szerű kérdéseiről volt szó. Stockhlomtól 20 kilométerre, Saltsjöbadanban, kedden meg­nyílt a kőolajexportáló orszá­gok szervezetének (OPEC) 49. miniszteri tanácsülése. A ta­nácskozáson a legfontosabb napirendi pont az lesz, hogy a 13 olajtermelő tagország jóvá­hagyja a szervezet korábbi döntését, amely szerint július 1-től, az OPEC minden tagja egységesen ugyanazt az árat számolja fel az exportált kő­olajért. A TASZSZ emlékeztet arra, hogy a legutóbbi OPEC kon­ferencián, amelyet Katarban ta­valy decemberben tartottak meg, Szöud-Arábia és az Egye­sült Arab Emírségek nem volt hajlandó 10 százalékkal emel­ni a kőolaj árát, az említett két állam csak 5 százalékos áremelést hajtott végre, s en­nek következtében kialakult a kőolajnak kettős export-ára. A stockholmi értekezlet előtt ebben a kérdésben sikerült kompromisszumra jutni. Szaud- Arábia és. az Egyesült Arab Emírségek olyan döntést foga­dott el, amelynek értelmében július 1-től mindkét ország újabb 5 százalékkal emeli a kőolaj árát. Cserében pedig a többi tagállam beleegyezett abba, hogy újabb kőolaj ár­emelésre nem kerül sor. A konferencián minden való­színűség szerint megkülönböz­tetett figyelmet szentelnek majd az export és import árak ösz- szefüggésének is, hiszen az OPEC-országok az utóbbi idő­ben egyre kevesebb export ár­bevételt könyvelhetnek el az importált késztermékek nagy­arányú áremelkedése miatt. Három hónapi fogság után el­rablói szabadén bocsátottak Lucchino Revelli-Beaumont, a FIAT-cég franciaországi elnö­két. Hivatalosan még nem kö­zölték, hogy a cég mennyit fi­zetett kiszabadításáért. 4- BRÜSSZEL: Alexander Haig tábornok, a NATO euró­pai erőinek főparancsnoka kedden hivatalosan is megerő­sítette azt a hirt, hogy hama­rosan egy nyugatnémet négy­csillagos-tábornokot neveznek ki második helyettesévé. Eddig ilyen poszt nem létezett, s mint az amerikai tábornok kijelen­tette, létrehozását az tette szük­ségessé, hogy a nyugati „vé­delmi erők" erősítésének hosz- szútávú tervezésével külön fog­lalkozzék valaki ezen a magas szinten. Megfigyelők valójában azzal magyarázzák a második helyettes létrehozását, hogy az NSZK - gazdasági és katonai erejére hivatkozva hiányolta képviseletét a NATO-vezetés- ben. 4- CADIZ: Tizenötezer spa­nyol hajógyári munkás tünte­tett kedden Cadizban a chilei haditengerészet „Esmeralda" kiképzőhajójának jelenléte el­len. A hajó — amely javítás­ra érkezett a spanyol kikötő­városba — arról vált hírhedtté, hogy az Allende-kormány meg­döntése után Pinochet hívei úszó-börtönnek és kinzóköz- pontnak használták. A spanyol munkások, szakszervezeteik fel­hívására megtagadták a javí­tási munkálatok elvégzését. 4- MADRID: A spanyol csendőrség egyik civil őrmes­tere keddre virradóan parasz­tokkal történt összetűzés során agyonlőtt egy embert. Az inci­dens Suriá-ban, egy Barcelona környéki helységben zajlott le. Mindeddig nem ismeretes, hogy mi volt a tragédiát kiváltó közvetlen ok. Tudományos és katonai Körök ellenzik Carter támogatja a neutronbomba gyártását A Pentagon helyesel Amerikai tudósok figyelmeztetése James Carter amerikai elnök támogatja a neutron-bomba, az új atomfegyver gyártását — közölte kedden a Fehér Ház szóvivője. Az amerikai törvény­hozásban tudományos, sőt, ka­tonai körökben is jelentős el­lenzéke van az új bombának, amely ösztönzően hathat arra, hogy fegyveres konfliktus ese­tén nukleáris fegyvereket ves­senek be. A Washington Post keddi ér­tesülése szerint Carter úgy dön­tött: ajánlani fogja a kong­resszusnak a harcászati nuk­leáris fegyverek közé számító neutron-bombák gyártását és továbbfejlesztését. A neutron­sugárzású robbanófejekkel a NATO nyugat-európai csapa­tainak rakéta-egységeit és tü­zérségét szerelnék fel. A ne­utron-bomba nem pusztítja el az épületeket és a hadianya­got — „csak” az emberi életet oltja ki, néhány órán belül, esetleg csak egy hét múlva. Carter múlt héten még azt mondotta: felülvizsgálja a kér­dést s csak nyár végén hoz végleges döntést. A Pentagon melegen támogatja az új fegy­ver gyártását, míg a kormány fegyverzetellenőrzési hivatala el­lenzi. A SALT-tárgyalásokban is illetékes szakértők szerint a neutron-bomba tovább nehe­zíti a Szovjetunióval folyó és tervezett fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat. Amerikai tudósok, írja a Wa­shington Post, figyelmeztetnek: a neutron-bomba radioaktívvá teheti a föld mélyében rejtőző szenet, kobaltot, ezzel új ve­szélyeket idézve fel. Herbert Scoville, a Penta­gon fegyverkutatásainak volt vezetője kedden a New York Timesban elutasítja a neutron- bomba híveinek érvelését, hogy az új fegyver hatékonyabb „el­rettentő" eszköz, hiszen beve­tése valószínűbb, mint a nagy- pusztítású hagyományos atom­bombáké: „Érdekünk erősíteni, nem pedig gyengíteni a gátat a hagyományos és a nukleáris fegyverek között" - írja Sco­ville. Carter elnök hétfőn fogadta Paul Warnkét, az amerikoi fegyverzetellenőrzési és lesze­relési hivatal igazgatóját, az Indiai-óceán térségével kap­csolatos szovjet—amerikai tár­gyalásokon részt vett amerikai küldöttség vezetőjét. Warnke részletesen tájékoz­tatta az elnököt a június 22— 27. között Moszkvában tartott megbeszélések eredményeiről. A találkozót követően a Fe­hér Ház szóvivője közölte: Car­ter elégedett a tárgyalások „komolyságával, polémiamen­tes légkörével", és reméli, hogy sikerül olyan fegyverzetellenőr­zési megállapodásra jutni, amely „figyelembe veszi a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok érdekeit egyaránt, ugyanakkor lehetővé teszi o fegyverkezési verseny megfé­kezését az Indiai-óceán térsé­gében". A szóvivő közölte azt is, hogy a szovjet—amerikai tárgyalások: valószínűleg ez év szeptembe­rében folytatódnak. Tőkés készülődés a francia választásokra 200 millió dolláros alapot létesítettek A francia nagytőke, a gyár­iparosok országos szövetsége titkos tervet dolgozott ki az 1978-as parlamenti választá­sokra és egymilliárd frankos (200 millió dollár) alapot léte­sített e terv megvalósítására — jelentette ki keddi sajtóér­tekezletén Francois Mitterrand, a Francia Szocialista Párt első titkára. Ebből az összegből pénzelik a baloldal elleni nagyszabású propagandát, a közönséges hirdetésként meg­vásárolt újságoldalaktól a hír­ügynökségek révén különböző újságokban elhelyezett cik­kekig. A politikai pártokat kü­lönböző összegekkel pénzelik, ügynökök biztosítják a kapcso­latot a nagytőkések és a kor­mánykörök között. A francia gyáriparosok or­szágos szövetségének negyven helyi szervezete nevezett már ki politikai felelőst, tekintettel a választási küzdelemre — tárta fel a szocialista párt ve­zetője. Kommentar A japán felsőház vasárnap tartott választásainak vég­eredménye hétfőn este került nyilvánosságra, A választáso­kon a 255 tagú felsőház tag­jainak felét újították meg. A közvéleménykutatások köz­vetlenül a választások előtt az uralkodó liberális-demok­rata párt visszaesését jósol­ták. Pontosabban azt, hogy a kormánypárt nem tudja megtartani a felsőházban az abszolút többséget, s ezzel a japán parlament alsó- és felsőháza között olyan konf­liktus bontakozhat ki, amely általános politikai válsághoz vezet és megnyithatja az utat a liberális-konzervatív párt hatalmának megtörésé­hez. Ezek a remények nem vál­tak valóra. Még mielőtt a választások részleteredmé­nyeiről és politikai eredmé­nyeiről szólnánk — előre kell bocsátani, hogy a Japán Liberális-Demokrata Párt (amely valójában egyértel­műen jobboldali, konzervatív Tokio! merleg a ualasztas utam alakulat) a második világhá­ború óta megszakítás nélkül kormányozza a tőkés világ második legnagyobb gazda­sági hatalmát. Ezt a tényt nem lehet napi politikai okokkal magyaráz­ni, az igazi okok sokkal mé­lyebben rejlenek. Japán nagy­szabású gazdasági fejlődése ellenére rendkívül sokat meg­őrzött az évszázados tradí­cióiból. A császárság intéz­ményének abszolút szilárdsá­ga minden külső változás el­lenére a hagyományok hal­latlan erejét mutatja. A pa­raszti életforma és a család­szervezet továbbra is rend­kívül konzervatív és patriar­chális, hasonlóképpen pat­riarchális a viszony a nagy- vállalatok vezetősége és mun­kásai között. A liberális-de­mokrata párt voltaképpen ebből a rendkívül nehezen mozdítható konzervativizmus­ból meríti erejét. Erre a történelmi struktú­rára épült a japán gazdasá­got kézben tartó óriási mo­nopóliumok és a kormány­párt szövetsége. A monopó­liumok és a politika csúcsai­nak összefonódása nyíltabb és egyértelműbb, mint bár­mely más tőkés országban és a nagytőke, valamint a bankrendszer pénzügyi támo­gatása egyértelműen a kor­mányzó pártot erősíti. Részben ennek a helyzet­nek a következménye, hogy a különböző ellenzéki pártok nagyon is különböző utakon keresték a kormánypárt több évtizedes monopóliumának megtöréséhez szükséges poli­tikai stratégiát. így nem vált lehetővé az ellenzéki pártok egységének vagy akárcsak ideiglenes választási szövet­ségének létrehozása. Ez is azt eredményezte, hogy a li­berális-demokrata párt ma­radt egyedül kormányképes politikai alakulat az ország­ban. Tavaly decemberben az al­sóházi választásokon bebizo­nyosodott: a gazdasági-tár­sadalmi változások ' nyomása legfeljebb csökkenteni tudja a kormánypárt túlsúlyát, mo­nopóliumát azonban nem tör­heti meg. Az 511 tagú alsó­házban a kormánypárt 249 mandátumot szerzett, konzer­vatív szövetségeseivel együtt 260 mandátuma van, tehát gyakorlatilag biztosította az abszolút többséget. Az utána következő Japán Szocialista Párt 123, a buddhista-nacio­nalista alapon szervezkedő Komeito 55, a jobboldali szo­cialisták 29, a Japán KP pe­dig 17 mandátumhoz jutot­tak. Nem világps, hogy ilyen előzmények után a közvéíe- ménykutató intézetek miért jósoltak kormánypárti vissza­esést a felsőházi választáso­kon. Hiszen annak idején a képviselőházi választások a kormánypárt heves belső frakcióharcainak közepette, óriási vesztegetési botrányok viharában és kedvezőtlen gazdasági konjunktúra idő­szakában zajlottak le. Most a frakcióharcok és botrányok emléke elhalványult, a kon­junkturális helyzet pedig ked­vező. Mégis tény, hogy az előrejelzések szerint a felső­házi választásokon a kor­mánypártot az abszolút fel­sőházi többség elvesztésének veszélye fenyegette. Valójá­ban nem ez történt. A kor­mánypárt és közvetlen szö­vetségesei 65 képviselői man­dátumot szereztek, tehát ép­pen úgy 126 képviselőjük van a felsőházban, mint ko­rábban. Valójában ezeknek a fel­sőházi választásoknak nem volt drámai jelentőségük. Kor­mánypárti vereség esetén is legfeljebb arra szoríthatták volna az uralkodó pártot, hogy más jobboldali alaku­latok körében keressen szö­vetségeseket. A nemzetközi megfigyelők nem közvetlen politikai kihatásai miatt fog­lalkoztak a japán felsőházi választásokkal, hanem azért, mert ennek eredményein akarták lemérni a közhangu­lat fejlődésének irányát. A válasz egyértelmű: Ja­pánban a konzervatív erők tartják állásaikat, a megosz­tott ellenzék pedig a belát­ható jövőben nem jelent ve­szélyt a nagytőke pártjai számára.

Next

/
Thumbnails
Contents