Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)
1977-06-11 / 159. szám
1977. június 11., szombat Dunántúli napló 3 Számítógép készítette a tervet Országos szakmai Megkezdték az M—l-es új autópálya építését Tatabánya határában A Betonútépítő Vállalat dolgozói megkezdték a Budapest— Tatabánya közötti új M—1-es autópálya építését. Nagy teljesítményű szovjet és magyar munkagépekből álló gépláncokkal láttak hozzá Tatabánya határában a földmunkákhoz. Az útépítők Budapest irányába haladva a Fejér megyei Óborok térségéig csaknem 20 kilométer hosszú autópályát alakítanak ki 1980-ig, teljesen új nyomvonalon. Több, mint százezer forintjába került a lippói termelőszövetkezetnek egyetlen kérdés, amit Gödöllőn a számítógépnek feltett: merre induljon el, mit fejlesszen az üzem a ne: gyedik ötéves terv időszakában? A gépbe betáplált adatok alapján a komputer először meglehetősen furcsa választ adott: „az egész üzem területén termeljenek kukoricát". S ezen meglepő válaszon nem is nagyon csodálkozhatunk, ha tudjuk, hogy Lippón hektáronként 75-80 mázsát terem a kukorica. Aztán a gépet másképp kérdezték, hisz egyetlen termelési ágazatra mégsem alapozhatják jövőjüket. A második variációban a gép már a baromfi termelés fejlesztését javasolta, amit meg is fogadtak. A szövetkezet elhatározta, hogy a Gödöllői Agrártudományi Egyetem számítástechnikai Intézete áltál készített középtávú tervet pontról-pontra végrehajtják. Ez az első eset Baranyában, hogy egy mezőgazdasági nagyüzem az optimum számításra alapozva egy komputer által megadott szempontok szerint folytatja gazdálkodását. A fejlesztés főiránya tehát a húsbaromfi-termelés lett Lippón, aminek végülis évtizedes múltja, és az eredményeket nagymértékben meghatározó volumene van a szövetkezetben. A tsz 10 milliós tőke-hozzájárulással alapító tagja a pécsi Baromfifeldolgozó Közös Vállalatnak. Az előző ötéves tervben évente 1 millió bábolnai broi- lert neveltek fel, s tavaly 130 vagon baromfihúst adtak köz- fogyasztásra. Most a középtávú terv birtokában úgy döntöttek, hogy ezt a volument öt év alatt megduplázzák. A szükséges abrak, saját termelésünkből rendelkezésünkre áll, hisz 75 mázsás kukorica- és a 62 mázsás búzahozamaikkal 1200 hektárról közel 800 vagon szemesterményt állítanak elő, aminek eddig csak egy részét etették fel baromfival és kisebb mértékben hízómarhával. A Szegedi Gabona Kutató Intézet irányításával a legjobb minőségű, legmagasabb fehérjetartalmú kukoricafajtákat termelik. Mivel a vásárolt tápok recepturája gyakran változik, nem vásárolnak idegenből. Saját keverőüzemükben maguk állítják elő, csak a táphoz szükséges koncentrátumot és pre- mixet szerzik be. Ez az egyik titka kimagasló termelési eredményeiknek, amelyek elismeréseként épp a napokban vehették át harmadszor a Kiváló Szövetkezet kitüntetést. A területileg kicsi, — 1950 hektáros — ám annál tőkeerősebb, évek óta bankhitel nélkül gazdálkodnak) szövetkezet nagyszabású ágazatfejlesztési programját is saját erőből kezdte meg. összesen 180 000 új baromfiférőhelyet kell felépíteniük. Ez mintegy 18 millió forintba kerül, amihez a 30 százalékos állami támogatást automatikusan megkapják, de hitelt nem vesznek fel. A baromfiólakat a tsz építőbrigádja építi. Egy 30 000 férőhelyes ól így, saját kivitelezésben 3 millió forintba kerül. Tavaly két ilyen ólat építettek, telepítésük folyamatban van. A szoros rotációban egy férőhelyen évente ötször fordul meg a húscsirke. A most belétanulmányi verseny Baranyai győztesek Űj baromfiprogram indul Lippón 18 millióért építenek férőhelyet Évi 200 vagon broilert adnak feldolgozásra pett új kapacitással már az idén 150 vagonra növelik broi- ler-termelésüket. A következő években újabb négy ólat építenek. Telepük kibocsájtó képességét 1980-ig 900 000 húscsirkével növelik meg. Céljuk; az évtized végére évente 200 vagon, vagy azt meghaladó mennyiségű baromfihús előállítása. Ezzel a volumenével Lip- pó augusztus elsején beinduló pécsi baromfifeldolgozó egyik legnagyobb . nyersanyag-ellátó bázisüzeme lesz. —Rné— Az Oktatási Minisztérium közzétette az 1976—77-es tanév országos szakmai tanulmányi verseny végeredményét. Baranyából helyezést értek el: a földmérési versenyben második helyen végzett Hajdú Lajos, a pécsi Komarov Gimnázium és Szakközépiskola növendéke; szaktanára Bornemissza Imre. Az országos tanulói gyorsiró- és gépíróversenyen gyorsírásban első lett Kiss Judit, a komlói Steinmetz Miklós Közgazda- sági Szakközépiskola tanulója, szaktanára Jelen Istvánná. Harmadik helyezést ért el Burján Sára, a pécsi Radnóti Miklós Szakközépiskolából; szaktanára Marosy Lászlóné. Zöldség a tólia alatt A fóliás zöldségtermesztés évek óta meghonosodott a mohácsi Új Barázda Termelőszövetkezetben. Hat hektáron foglalkoznak zöldségtermesztéssel, fóliasátrak alatt. A korai fejessaláta és a fehérkáposzta kora tavasszal keresett áru nemcsak a hazai piacon, hanem külföldön is. Erre az évre tervezett árbevételük kétmillió kétszázezer forint. Ennek a felét már megtermelték. A fejes káposztát -finn és svéd exportra termelték, nem súlyra, hanem darabszám szerint adták át. A mostani szállításokat az uboriqa és paprika szedései adják a sátrak alól. A korai paprikáról már leszedték a fóliákat, az esőztető öntözés és a kapálás bőséges és korai termést ígér. — Szokolai fehr. — Füstölgések az élelmiszerkosár fölött Hogy csupán egyetlen alapanyagból hányféle étel-változat állítható elő, arra bizonyíték a liszt. Csak levestésztából ismerünk legalább félszázat. Persze, a váltogatásra a szükség, a szűkösség vitte rá elődeinket. Napjainkban sokkal inkább az alapanyagok sokfélesége adja a változatosságot, tehát szükségtelen lenne százra felszaporítani a levestésztaféleségek számát. Mindemellett gyorsan fejlődő élelmiszeriparunktól elvárjuk, rendszeresen új ízekkel és új termékekkel lepjen meg, s olyan szörnyűség lehetőleg ne essen meg, hogy eladjuk a baromfit a szomszédnak, majd levesporként visszavásároljuk tőlük. Az utóbbi évtizedben a baranyai élelmiszeripar nem kevés újdonságot tett le a fogyasztók asztalára. Más kérdés, hogy a lehetőségek sokkal nagyobbak, meg kell nézni a fejlettebb országok élelmiszerpultjait, mennyivel színesebbek. Miután az élelmiszereknek egyre nagyobb szerepük lesz a világgazdaságban, s e téren szerencsére még feleslegekkel is rendelkezünk, kezdeményezőkként, nemzetközi gusztuscsi- nálókként kell fellépnünk. Azaz élelmiszeriparunknak (és a kutatásnak) ontania kellene az újdonságokat, téliszalámi-keménységűvé változtatni, már ami a minőséget és a piaci lehetőségeket illeti, a sok „lágy” árut, új meg új ízekkel csiklandozva a fogyasztót. Ahogy annak idején például a kávékkal bombázták a hazai fogyasztót, jóllehet, a kávé- cserje nem is a hazai dombokon virul. Említettük, a baranyai élelmiszeripar az utóbbi évtizedben nem kevés új terméket adott a fogyasztók kosarába. Érdemes belenézni ebbe a kosárba, úgy is persze, hogy mi nincs a kosárban. Az utóbbi években talán legszebben tejiparunk palettája színesedett ki. Volt olyan esztendő, amikor a baranyai tejipar ötféle újdonsággal (tubusos sajtok) is kirukkolt, s van már azóta tejporgyártásunk is. A tejtermékeket illetően annak köszönhetően élvezzük a sokszínű, jó ellátást, az ízesített joghurtokat, a kvarglit, hogy csak a legújabbakból említsek, hogy az ország tejipari vállalatai megosztották egymás között a gyártást, szakosodtak, egy-egy termékből az egész országba szállítanak, széles választékot nyújtva, sőt, még az importot is a kezükben tartva, így juthatnak aztán hozzá az ínyencek a csehszlovák kvarglihoz is. Budapest most kezd a steril tej gyártásához, én mindenesetre beérném azzal is, ha a zacskós tej mellett megoldanák a tej formatartó csomagolását. Délibábos elképzelés, míg az állam a tejre ráfizet. Új termék az egykilós pécsi kenyér is. A fogyasztók megszerették. Nagy erénye, hogy így kevesebbet pazarolunk. De még nem megoldott a kenyér csomagolása, s hol van a tartósított, több napig friss kenyér? S hol vannak az olyan ún. fehér termékek, mint (szabványlistából olvasom) a császárzsemle, mákos rigó, lisztes francia, sós francia, mexikói, kerek mexikói, sós kalács, tejes zsemle, győri páros zsemle? Nagymamáink látták. Mindemellett — tanúsítja a pécsi nagycsemege vezetője, kinek véleményét kikértük — soha nem volt ennyiféle sütőipari termék, különösen sokat lendített a harkányi üzem belépése. A kereskedők — és mi sem - inkább azzal nincsenek kibékülve, hogy a reggeli kifli és zsemle nem ropog. A hús és húskészítmények frontján mindenekelőtt azt nyugtázzuk örömmel, az ellátásban nagyjából végre utolértük magunkat, s hogy — idézzük a megyei élelmiszerellenőrzők véleményét — a pécsi vágóhíd húskészítményeinek minősége az idén lényegesen javult. Nem mintha nem hiányolnánk az előre csomagolt húsokat, felvágottakat, s több új, eddig még sohasem ízlelt készítményt. A jelenlegi választékot bővítendő, a tejtermékekhez hasonlóan jó gyakorlat lenne, ha a kereskedelem rendszeresen behozná a külmegyék húskészítményeit. Ami pedig a házi ízeket illeti, többet mutathatnának, többet feldolgozhatnának mezőgazda- sági nagyüzemeink. Jó hír, döntöttek a tsz-szövetség pécsi székháza ügyében, földszintjén élelmiszeráruház lesz — szövetkezeti termékekkel. A csirkének Baranyában a gyára, mégis eddig be kellett érnünk a fagyasztottal, csak hét végén került friss csirke a pultokra. A pécsi baromfifeldolgozó belépése végre fordulatot hoz. Mint ahogy hala.inkat sem hagyjuk ezentúl elúszni. Hírlik, a bikaliak, amennyiben erre támogatóst kapnak, automata halfeldolgozót vásárolnak. Filézett, csomagolt halszeletekkel fizetnek a tavak. Mindkét feldolgozó nagy nyeresége a 'baranyai élelmiszer- iparnak. Amikor bejött a Coca és a Pepsi cola, abban a pillanatban kiderült, mi is tudunk jó üdítőitalokat gyártani. E téren igazán látványos fordulat következett be. Sörgyárunk ontja a Pepsit, miközben dömping- ben jön a Márka is, pince- gazdaságunk a szénsavas üdítőitalok termelésének bővítésére épp most állít be új töltőgépsort. Szörpsűrítményekben is nagy a választék, sok az új termék. Ebben része van a mi nagykozári termelőszövetkezetünknek is, ők most új feldolgozó üzem építését tervezik. Jelentős élelmiszeripari üzemünknek számít a Szigetvári Konzervgyár és a mohácsi tartósítóüzem. Az utóbbi évek eredményei: az üvegek újszerű lezárása és több új termék. Hogy választékukból élelmiszerboltjainkban kevesebbet látunk, nyilván oka, hogy termékeik java részét a külpiacokra küldik. A sörhelyzetre a sörhiány nyomja rá bélyegét, s az, hogy végeredményben a legolcsóbb üdítőital, így tehát nehéz szá- monkérni az ipartól, miért nem lep meg bennünket egy-egy új sörkülönlegességgel. A pécsi Szalon sör kiváló, szeretik, minőségét tartják, a palackos arányt feltornázták — ez is nagy szó. Nem dobozos sörről álmodozunk, mégis megkockáztatnánk a kérdést, mi itthonról sohasem számíthatunk pilseni minőségre? Meg kellene célozni. Borban meg éppen fordított az igazság. Boraink főbevágósak, hol vannak a szénsavval dúsított, könnyű, mi több, olcsó borok? Végül pedig — hogy teljes legyen a kép — rágyújthatunk a Pécsi Dohánygyár szénszűrős Sopianae és Metropol cigarettájára, ezek is új termékek. Nem akarunk reklámot csapni a füstölésnek, de itt is magasabbra tesszük a magyar dohányipar mércéjét: miért nem gyártjuk valamely neves nyugati cég cigarettáját is, ahogy teszik ezt például a lengyelek, a bolgárok, a jugoszlávok és az NDK-sok? Nemzetközi étvágycsinálók, gasztronómiai diktátorok legyünk, fogalmaztuk meg. Sokkal több csemegét a kosárba! Itt, Baranyában is! Miklósvári Zoltán A „MAHART” Balatoni Hajózási Üzemigazgatóság — Keszthely hajóállomásra pénztárost keres, lehetőleg nyugdíjast. Jelentkezés: „MAHART” SIÓFOK, munkaügyi csoport. Tel.: 10-044, 10-045.
