Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-09 / 157. szám

2 Dunántúli napló 1977. június 9., csütörtök Fajtaváltás, vegyszerváltás Búzatermelési bemutató Babarcon B BBR ajánlja a fajtákat n GK-Szeged 106 mázsát terem Todor Misié búzái Dél-Dunántúlon Svéd delegáció Baranyában A környezetvédelem politi­kai kérdés Svédországban Valfrid Paulson nyilatkozata A Lahti Oratórium- kórushang­versenye Jól fejlődő testvérkap­csolataink keretében im­már harmadik alkalommal látogatott el Pécsre a Lahti Oratóriumkórus. Kedden este a Liszt-teremben Beethoven C-dúr miséjét adták elő, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Pé­csi Tagozata szimfonikus zenekarának közreműködé­sével. Az „oratóriumkórus” a mi fogalmaink szerint nagylétszámú, legalább száztagú együttest jelent, ezért meglepetéssel fogad­tuk a pódiumra lépő, negy­vennél alig több énekest. Hangerejük azonban mind­járt az első pillanatokban kellemes csalódást okozott: már a Kyrie első ütemei­ben nyilvánvaló lett, hogy ez a kislétszámú együttes kielégítő egyensúlyt tud te­remteni Beethoven - igaz, nem túl vastagon felrakott — zenekari kíséretével. Megfelelő a négy Szólam aránya is, a tenor fényes hangszíne mindvégig meg­határozza összhangzásukat. Dicséretes az együttes fe­gyelme és szólamtudása: belépéseik határozottak, biztosak voltak. Nemcsak az olyan tömbszerű, akkor- dikus részekben szóltak szépen, mint például a Glória indítása, de jól megbirkóztak a Credo-té- tel imitációs zárószakaszá­nak nehézségeivel is. A koncert négy szólistá­ja/ Liisa Pesonen, Pöivi Heikinheime, Kari Kuoppa és Yrjö Leppőnen elsősor­ban a szólókvártettre fel­épített Benedictus-tételben mutathatta meg tudását. Bár éneklésmódjuk sok te­kintetben különböző, ösz- szecsiszoltan, egymáshoz jól illeszkedően énekeltek. Különösen tetszett az alt­szólista, Pöivi Heikenhei­me, aki hajlékony dallam- formálásával, magasfokú technikai tudásával öz előadás egyik erőssége volt. Urpo Pesonen mindvégig biztos kézzel irányította együttesét. Lendületes tem­póvételei, a lényeget hang­súlyozó kiemelései helyes mederben tartották a ze­nei folyamatokat, csupán az Agnus Dei, és vele a teljes kompozíció lezárá­sát éreztük megoldatlan­nak. A hangversenyen a pécsi főiskolai tagozat zenekara önálló műsorszámmal is szerepelt, Antal György ve­zényletével Schubert rend­kívüli szépségű V. szimfó­niáját adták elő. Dobos L. Városfejlesztési terv Komlón Tegnap ülést tartott a Kom­ló városi Tanács végrehajtó bi­zottsága. Többek között meg­tárgyalták és jóváhagyták a város rendezési tervét. Az 5. ötéves terv során részletekben rendezik a belvárost, lebont­ják a Bajcsy-Zsilinszky utcát, új lakásokat, üzleteket, szolgál­tató egységeket építenek. Át­adják az új úttörőházat idén szeptember elsején, a jövő év­ben megkezdik a 350 személyei színház- és hangversenyterem építését. A szilvási lakóterületen 1979- re elkészül az oktatási központ, amely egy nyolc tantermes is­kolát tornateremmel, egy száz személyes óvodát és egy negy­ven személyes bölcsődét tar­talmaz. A tervjavaslatokat a június 30-i tanácsülés elé terjesztik. Steward Durum, Ranieri Du­rum, GK—Szeged, Sadovó, Gra- na-Roló, Auileja, Trebbó, né­hány új búza neve a sok kö­zül. Melyik megy át a köztu­datba, melyik a jövő ígérete? Ma még csak találgatni lehet. Tegnap a BBR területi tanács­kozásán három megye búza­termelő szakemberei ismerked­tek ezekkel az új nevekkel a babarci Béke Termelőszövetke­zet szózhektáros kísérleti kert­jének bemutatóján, ahol 39 új hazai és külföldi fajta vizs­gázott. Köztük elsőízben a há­rom olasz makaróni búza, a Stewaed, a KG-Basa és a Ra­nieri Durum. Délről jönnek — A ma még kuriózumnak számító makaróni búza nehe­zen talál utat a magyar ter­melőkhöz, pedig a Szegedi Gabonakutató Intézet már tud vetőmagot adni a szaporítás­hoz, de a termelők még óva­tosak. A Durum búzából ké­szül a világ legjobb makaró­nija, tojás és bármi más ada­lékanyag nélkül, de csak 40 mázsát terem ott, ahol a többi megadja a hatvanöt-hetvenet. Ugyanis nem bírja a műtrá­gyázást, lefekszik tőle. Míg az árát nem állapítják meg, má­zsánként 500 forint körül térül­ne meg a ráfordítás, addig a termelők idegenkednek. Mi azért kísérletbe állítottuk, hogy partnereink megismerjék, s ma­gunk is meggyőződjünk róla, Babarcon érdemes-e foglalkoz­ni vele. Husti Mihálynak, a tsz főag- ronómusának szavai ezek, aki a tegnapi tanácskozáson több érdekes, a búzatermelés irá­nyát megszabó bejelentést is tett. A babarci búzatermelési rendszer fajtaváltásaira odafi­gyel az egész ország, mert az utóbbi években délről jönnek a jó fajták. A rendszer szoros kapcsolatot épített ki a novi- sadi Kutató Intézettel, s első­ként szerezte meg dr. Todor Misic európai hírű nemesítő új fajtáit. Hazánk északi részén — állítólag Siófok—Kecskemét vo­nalától északra a téli fagyér­zékenység miatt tiltják a ter­melését —, még nem is láttak Rána búzát. A BBR tavaly 20 vagonnal importált, s a további import elkerülése végett 8—10 partner gazdaságában szapo­rította el nagy területen. így őszre már ellátja saját partne­reit, amelyek száma 91 és a három megye területén jelen­leg 60 ezer hektáron, ősztől már 72 ezer hektáron termel­nek babarci rendszerben bú­Czente Gyula, Pécs város Ta­nácsának elnöke délelőtt fo­gadta Urpo Pesonent, a Lahti Oratórium kórus vezetőjét és annak feleségét, valamint An­tal Györgyöt, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatának igazgatóját, a Liszt-kórus vezető karnagyát. Jövő májusra tervezik a Liszt­kórus Lahtiban esedékes vi- szontlátogatását. Pécs városának nevezetessé­geivel ismerkedtek tegnap dél­zát. A bőtermő Rána búzának aránya el fogja érni a 15 szá­zalékot, az ugyancsak jugosz­láv Partizanka az 5 százalékot. Két megállapítás A tegnapi babarci tanácsko­záson két fontos megállapítás hangzott el. Az egyik, hogy a rendszer megkezdi a jó minő­ségű, . kenyérsütésre alkamas kemény búzák területi arányá­nak fokozatos növelését. Ehhez kisparcellás és nagyüzemi kí­sérletekben próbálja ki a leg­ígéretesebb hazai és külföldi fajtákat. A puha búzák területi arányát 29-ről 25 százalékra csökkentik, a kemény búzák 75 százalékos aránya mellett 100 ezer hektáron 50 mázsás át­lagtermést tűztek célul 1980- ra. A másik fontos bejelentés volt, hogy a BBR tovább növeli a korai fajták arányát. Tavaly még csak 35 százalék volt a korai fajták aránya, az idén átlag már 50 százalék, de Ba­barcon például eléri a 80 szá­zalékot. Céljuk: jövőre elérni a 70 százalékos arányt, mivel be­igazolódott, hogy a korai faj­ták - GK3, GK F2, MV 4, Rá­na 1—3, Száva, Libellula — ter- mőképesebbek és sokkal ki­sebb kockázattal termeszthe­tők. A GK Szeged nevű fajta 106 mázsa termést adott kísér­letben hektáronként. Tekintve a korai fajták magas arányát, a BBR rendszerben az aratást az idén már 18-20 százalékos nedvességtartalommal megkez­dik úgy, hogy a kicsépelt sze­met azonnal száritóra viszik. A gyors betakarítás a nagy ter­més egyik titka, hiszen egy eső hektáronként 8-10 mázsa szem­veszteséget okozhat — állítják a babarciak. Márpedig, leg­alábbis a prognózisok szerint, esős gabonabetakarításra kell számítani. Vegyszerkárok A búzabetegségekkel és nö­vényvédelmével foglalkozó elő­adásában dr. Nagy Elemér, a Tolna megyei Növényvédő Ál­lomás igazgatója felhívta a termelő szakemberek figyelmét a küszöbön lévő vegyszervál­tásra. Egyes búzafajták mind érzékenyebbé válnak a hor­monhatású gyomirtószerekre, főként a szegedi fajták igen érzékenyek. Hormonos szerek­nél nagy az elsodródási kár is, amikor más szomszédos kultú­rákban tesz kárt a vegyszer. Kaphatók már a helyettesítő szerek, noha ezek még nem tökéletesek és többnyire csak előtt a kórus tagjai. Megtekin­tették a Csontváry, Vasarely és a Zsolnay-múzeumokat. Dél­után Szemere Ferencné, a Kon- zum Áruház igazgatója látta vendégül a Lahti Oratóriumkó­rust. Ma Harkány, Siklós és Vil­lány környéki kirándulás szere­pel a programjukon. A lahti vendégek a péntek reggeli Me­csek Expresszel utaznak el Pécsről, egy napot töltenek Budapesten. kombináltan hathatósak. A be­vált hormonhatású szerek ki­váltása költséges dolog, de ne­gatív hatásuk mór olyan nagy, hogy nem tűr halasztást. A haragoszöld lucernatáblát Nagykozár határában ketté­vágja a két-három méter ma­gas földhányás. Hatalmas be­toncsöveket fektetnek a föld­be a Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat munkásai. Épül a pécs—mohácsi ivóvíz­távvezeték, amely Pécs ipari és ivóvíz igényeinek kielégítését szolgálja majd napi 50—60 ezer köbméteres teljesítmény- nyel. A vezeték teljes hossza 36 kilométer lesz, ebből ebben az ötéves tervben 22,5 kilométert kell üzembehelyezni. Építése az üszögi vízműteleptől kezdő­dött április végén. Később csatlakozik a belvárdgyulai át­emelőtelephez, majd Szeder­kény községet délről megke­rülve ér el az I. ütem határáig Versend községig. Az építkezésen találkoztunk Holl Lajossal, a DÉLVIÉP igaz­gatójával és Egyed Róberttel, a vállalat pécsi főépítésveze­tőjével. Ez most a vállalat egyik legnagyobb munkája és hosszú időre a figyelem közép­pontjába került. — Az első ütemet öt építési szakaszra osztottuk fel - mond­ja Holl Lajos igazgató. — Az egyes szakaszok kezdő és vég­pontjait összekötjük a régi ve­zetékkel. Az átkötések lehető­vé teszik, hogy még a teljes kiépítés előtt szakaszosan üzembe helyezzük a vezetéket. Tegnap Pécsre és Baranyá­ba látogatott a hazánkban tartózkodó svéd környezetvé­delmi küldöttség Valfrid Paul­son, a Svéd Természetvédelmi Hivatal elnökének vezetésével. A svéd küldöttséget elkísérte baranyai útjára dr. Árvái Jó­zsef, az Országos Környezet- védelmi Tanács titkára. A ven­dégeket a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Pécsi Bizottsá­gának székházában Fodor Ist­ván kandidátus, a környezet- védelmi szakbizottság titkára fogadta és tájékoztatta a bi­zottság és munkabizottságai tevékenységéről, kutatási prog­ramjairól. Az ezt követő be­A 3-3,5 méter mély árok mellett darusautó dolgozik: az árokba helyezi a teherautókról az 5 méter hosszú, 1000 milli­méter átmérőjű, 3,5 tonna sú­lyú vasbeton csöveket. Az árok­ban ugyancsak gépi erővel végzik a csövek összeillesztését. Ezt a munkát hatan végzik, a Szabó-brigád tagjai. A két cső illeszkedését egyikük mindig a csőben kuporogva figyeli, hiszen nagyon drága „mulat­ság” lenne elhibázni. Most először dolgoznak ilyen nagy átmérőjű csövek fekteté­sénél. Munkásnak és építésve­zetőnek egyaránt új és izgal­mas feladat. Bogdán Imre — 57 éves, s amióta csak létezik ez a vállalat, itt és ilyen mun­kákon dolgozott — mégis csu­pán ennyit mond róla: — Ezeket a csöveket mór csak gépekkel lehet mozgatni, ennyi a különbség és az, hogy itt nem szabad kapkodni. Naponta 10—12 csövet fek­tetnek le. A szállítással nincs különösebb gond, ám annál több a csövek minőségével, hi­szen ha csupán hajszálnyi re­pedés van a betonban, már nem szabad beépíteni. A mun­ka a terveknek megfelelően halad. — Június közepén lesz a ve­zeték első 700 méterének nyo­máspróbája - mondja Egyed Róbert főépítésvezető. szélgetés során a svéd küldött­ség megismerkedett Dél-Du- nántúl, elsősorban Pécs termé­szeti adottságaival és sajátos környezet- és természetvédel­mi gondjaival, feladataival. Bár a svéd küldöttség bara­nyai programja meglehetősen zsúfolt volt, Valfrid Paulson, o Svéd Természetvédelmi Hivatal elnöke szakított annyi időt, hogy lapunk számára néhány kérdésre válaszoljon. — Milyen céllal érkezett Ma­gyarországra az ön által veze­tett küldöttség? — Látogatásunk és tárgya­lásaink célja a magyar-svéd környezetvédelmi együttműkö­dés bővítése. Mi azt valljuk, hogy manapság egy-egy fej­lett ipari országban annyi és olyan összetett környezetvédel­mi gond jelentkezik, hogy azokat egy ország egyedül nem képes megoldani. Éppen ezért az országok együttműködését javasoltuk az 1972. évi stock­holmi ENSZ-konferencián. Az­óta számos területen együtt­működünk különböző nemzet­közi szervezetekkel, s emellett kétoldalú, országok közötti kap­csolatokat is fontosnak és hasznosnak tartjuk. Példa erre a magyar-svéd együttműködés az utóbbi években. — Milyen feladatokat lát el a Svéd Természetvédelmi Hiva­tal? — Svédországban 1969-ben hoztak átfogó törvényt a kör­nyezetvédelemről. A törvény végrehajtása hivatalunk fel­adata. Minden új ipari létesít­mény létrehozása a hivatal en­gedélyétől függ. Ezzel és egyéb jogi eszközökkel, szankciókat érvényesíthetünk az ipari vál­lalatokkal szemben, hogy a legkorszerűbb, a környezetet nem, vagy kevéssé károsító eszközöket, technológiákat al­kalmazzanak. Nálunk az utób­bi évtizedben a társadalmi ér­deklődés központjába került a környezet- és a természetvéde­lem. A politikusok és az egy­szerű állampolgárok egyaránt aggódnak és sajnos nem ok nélkül. — Melyek Svédországban a legégetőbb környezetvédelmi gondok? — Éppúgy, mint más orszá­gokban, nálunk is a levegő, a vízszennyeződés, a bányászat­tal kapcsolatos környezetvédel­mi problémák, a növényvédő­szerek és a műtrágyák káros környezeti hatása. A magyar környezetvédelmi szakemberek­kel is leginkább ezeknek a fel­adatoknak a megoldásában kívánunk együttműködni. Az együttműködés minden bizony­nyal hosszú távú lesz, hiszen rengeteg közös gondunk van — mondta Valfrid Paulson bú­csúzóul. A svéd küldöttség délután ellátogatott az Építésügyi Mi­nőségellenőrző Intézetbe, majd vidéki kirándulásra indult: megtekintették Szársomlyót és a mohácsi Történelmi emlék­parkot. Dunai Imre Napközis öregek tábora „örökifjú" emberek népesí­tették be az elmúlt napokban a bári KISZ tábort. Vidám tá­bori életet éltek a dunaszek- csői öregek Napközi Otthoná­nak lakói négy napon keresz­tül Bárban. Közösen főztek, kulturális rendezvényeket szer­veztek, továbbá kedden negy­ven bólyi „Öreg napközist” lát­tak vendégül. Tegnap, a záró­napon a dunafalvai öregek lá­togatták meg őket. Délután a fiatal napjaikra emlékeztették az arrajárókat, amikor tüzet raktak, szalonnát sütöttek és közösen értekeitek. — Jankó — Czente Gyula fogadta a lahti vendégeket — Rné — Uj ifizurezetélc épül \ í\ jf* V» ? * \ *■* i Árokba helyezi a vasbeton csövet a daru Naponta 50-60 ezer köbméter vizet hoz Pécsre Teljes hossza 36 kilométer tesz Június közelién . az első szakaszon

Next

/
Thumbnails
Contents