Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)
1977-06-08 / 156. szám
1977. június 8., szerda Duntmtuli napló 3 Pótolható-e a családi környezet? Növekszik az általános iskolai diákotthonok szerepe kutatómunka az 508. sz. szakmunkás- képzőben Munkában a „helytörténészek" Asztalos János és Tarr Imre nyomában Két újsághír hívta._fel a közelmúltban a figyelmet a pécsi 508. sz. Tarr Imre Ipari Szakmunkásképző Intézetben működő honismereti szakkörre. Asztalos Jánosról irt dolgozatuk második helyezést ért el a Munkásmozgalmi Múzeum és a Janus Pannonius Múzeum országos helytörténeti pályázatán, majd megnyerték a szakmunkástanulók dél-dunántúli VIT-vetélkedőjét, negyedikek lettek az országos döntőn. A nyertes csoport vezetője Me- testyák János tanár: — Második éve tanítok ebben az iskolában, s azóta vezetem a honismereti szakkört. Ilyen munkára eddig sajnos nem volt lehetőségem, mivel mostanáig napköziotthonokban, kollégiumokban dolgoztam. — Honnan ered történelmi érdeklődése? — Még a középiskolából, ahol egy kedves emlékű történelem tanárom szerettette meg velem a forráselemzést, a dokumentumok kutatását. Az egyetemen is olyan professzorok keze alatt tanultam, akik csak erősítették, elmélyítették érdeklődésemet. Honismereti szakkört Isaszegen kezdtem vezetni, ahol a hely légköre inspirált erre. Azóta a honismereti gyűjtés községi mozgalom lett, mert sikerült megértetni Isaszeg minden lakosával, hogy ami eddig kacatként hánykolódott a padláson, az értékes nemzeti ereklyénk. — Miért választották dolgozattémául Asztalos János pécsi éveit? — A pécsi Asztalos János Kollégiumban dolgoztam ezelőtt, s már ott is sok anyagot gyűjtöttem a budapesti pártház védelmében elesett mártír életéről. Dombay Miklós nyugdíjas tanár adta az ötletet, hogy az 508. sz. iskolának a szemben levő épület, a régi Szociológusok tudományos tanácskozása A szocialista társadalom struktúrájának kutatásáról, tervezéséről, prognosztizálásáról kezdődött ötnapos tudományos tanácskozás kedden Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató Intézetének szervezésében, mintegy ötven — bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK, román, szovjet és magyar tudós részvételével. A tudományos tanácskozáson és a szekcióüléseken szó lesz a társadalmi struktúra változásának mechanizmusáról, az iskolarendszer szerepéről. Értékelik a munkásosztály és az értelmiség társadalmi szerepével foglalkozó közös kutatást, s megbeszélik a marxista szociológia kelet-európai történelmét feldolgozó közös monográfia tervezetét. A szociológusok megtárgyalják a jövő évi svédországi Uppsalában rendezendő szociológiai világkongresz- szusra való felkészülést is. Dózsa Tiszti Iskola politikai tisztjének pécsi éveit kellene feldolgoznia. így született meg „A szomszéd ház tisztje" című pályamű. Kapcsolatot kerestünk Asztalos János özvegyével és társaival, köztük dr. Kornidesz Mihállyal. Tavaly végzett három tanítványom napokon át kutatta a Munkásmozgalmi Múzeum dokumentumait, leveleit, relikviáit. Sok olyan adatra bukkantunk, ami további munkára ösztönzött, egyik szál a másikhoz vezetett, mire kialakult Asztalos János pécsi tevékenységének vázlata: 1950—53 között dolgozott Pécsett, majd amikor megszűnt a Dózsa Tiszti Iskola, a Honvédelmi Minisztériumba került. Ittmaradtak viszont egykori munkatársai, tisztek, tiszthelyettesek, akiket szintén megszólaltattunk. — Matestyák János hogyan látja a történelemoktatás szerepét a tizenéves korosztály, a szakmunkástanulók körében? — A történelmet nem elég „megtanítani” — hanem be kell vinni a tanterembe, éreztetni kell a hangulatát, a légkörét, hogy a tanuló beleélhesse magát. Elég egy forrást kezébe adni, akár egy számlát például Széchenyi aláírásával, egy római mozaiktöredéket. Az iskolából ki kell menni a múzeumokba, lehetőséget kell adni, hogy a tanuló átélje a felfedezés örömét. — Hogyan szervezi a szakkört? — Meghirdetjük a felvételt, hiszen a szakköri munkában döntő az utánpótlás nevelése. Mindenkit felveszünk és nem haragszunk, ha valaki abbahagyja a munkát. így nem állandó a létszámunk, de ez nem baj: van egy 12—15 fős törzsgárdánk, és még 45—50 szakkörtag az iskola 700 diákjából. — Most mire készülnek? — A területi verseny győztesei az országos VIT-vetélkedő- re, ugyanakkor hozzákezdtünk iskolánk névadójának — a Spanyolországban hősi halált halt, pécsi származású —, Tarr Imrének monográfiájához. Felkerestük nővérét, a városunkban élő Bálint Jenőnét, valamint Tarr Imre feleségét és Párizsban élő lányát. Olyan családi dokumentumokhoz jutottunk, melyeket még sehol sem publikáltak, kegyelettel őrizzük tárgyi ereklyéit, a vallatás alkalmával eltört szemüvegét, jegyzetfüzetét, melyben a szakmai szövegek között elrejtve megtaláltuk Tarr Imre politikai végrendeletét. Akkor fogalmazta meg, mielőtt elhagyta hazáját, és gondolatai szinte szó szerint beigazolódtak. — Pedagógiai tapasztalatai alapján hogyan látja a honismereti kutatómunka szerepét diákjai életében? — A szakmunkásképzők tanárai a jövő szakembergárdáját nevelik. Nem mindegy, hogy milyen lesz a jövő munkásosztálya, nem mindegy, hogyan látják majd a múltunkat és a környező országok életét, perspektíváit. A történelem életszerű elsajátíttatásának tehát óriási jelentősége van. G. O. A tankötelezettség végrehajtását vizsgálta a közelmúltban a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztálya a baranyai általános iskolai diákotthonokban. A pécsi Horvát- szerb Tanítási Nyelvű Általános Iskola diákotthonában gyűltek össze a diákotthonvezetök és oktatási szakemberek. Itt voltak a tiszta, kellemes környezetben működő kollégiumok képviselői, akiknél vetélkednek a helyekért, s eljöttek azokból az intézményekből, melyek az Egy dedikált könyv az alkotótelep könyvtárába Irodalmi alkotóház Sikondán A Pécsett és Baranyában élő írók munkáját hivatott segíteni az az alkotóház, amely ez év júniusában kezdte meg működését Sikondán. Bernics Ferencet, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetőjét kértük meg, ismertesse az alkotóház létrejöttének körülményeit. — Megyénkben az elmúlt évtized folyamán több alkotóház is létesült képzőművészek, szobrászok, keramikusok számára. Villány és Siklós nemzetközi hírnevű művésztelepeinek láttán a Baranyában élő írók felvetették egy irodalmi alkotóház gondolatát. Évekig kerestük a megoldást, míg végül Komló város Tanácsa segített: Sikondán, a város üdülőhelyén felajánlották a hajdani Pécsi Járási Tanács üdülőjét, az Ezüst gyűrű villát. Az elhanyagolt állapotban levő épületet Komló a megyei tanács segítségével rendbehozta és bebútorozta. Nagyobb gondot jelentett azonban a működtetése, végül HAJOSKEPZES. A Lékai János Hajózási Szakközépiskolában nappali tagozaton 357, levelező tagozaton 220 hallgató sajátítja el a hajózási ismereteket, a hajóépítést, a hajógéptant, rádiózást. A korszerűen felszerelt nyelvi laboratóriumban orosz, angol és német nyelvet tanulnak. a koordinációs forma bizonyult a legjárhatóbb útnak: a létesítők, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztálya és Komló város Tanácsa elnyerte a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja Irodalmi Szakosztályának támogatását. — Hogyan fog működni a sikondai alkotóház? — Két nagyobb és két kisebb szobája, társalgója van, egyszerre hat ember üdülhet, dolgozhat benne. Fenntartási költsége kétszázezer forint, ebből fedezik a vendégek étkeztetését is. Az iró napi 10. vele érkező hozzátartozója napi 60 forint hozzájárulást fizet, ami igen alacsony díjszabást jelent országos viszonylatban. Énnek fejében a fenntartók szállást, a közeli sikondai szanatóriumban étkezést illetve írógéphasználatot biztosítanak. — Mit kérnek cserébe az itt időző íróktól? — Egy-egy könyvet dedikálva az alkotótelep könyvtárába, a Sikondán írt művet vagy annak részletét közlésre kérjük a helyi sajtóorgánumokba, és író- olvasó találkozót szervezünk az íróvendégek számára Komlón. Tájékoztató levelet küldtünk szét az ország íróihoz. Akinek kedvezőtlenek a munkához szükséges körülményei, és nyugodt környezetre van szüksége, ezt megtalálhatja Sikondán. Az első esztendő a tapasztalatok éve lesz, idén főleg baranyai írók lesznek Sikondán. Reméljük, aztán egyre tágabb lesz a kör, hiszen a Művészeti Alap is rendelkezik egy hellyel féléves időtartamra. Előnyben részesítjük azokat az írókat, akik Pécsett illetve Baranyában élnek vagy innen származnak, s akik itt-tartózkodásuk alatt Baranyával kapcsolatos témán dolgoznak. Úgy véljük, a sikondai alkotóház erősíti majd a baranyai irodalomnak az ország irodalmi életével való kapcsolatát, a termékeny alkotómunkát. G. O. iskola nélkül maradt falvak hátrányos helyzetű gyermekeinek adnak otthont, komoly szociális feladatokat teljesítve. Reith János, a Baranya megyei Tanács Sásdi járási Hivatalának művelődésügyi osztályvezetője vitaindítójában elmondotta, hogyan hívta életre ezeket a diákotthonokat a körzetesítés, az eldugottabb falvak kisiskoláinak megszűnése. Az osztatlan rendszerű oktatás, vagy bejárás helyett nagyon sok kedvezőtlen körülmények között növekvő gyermek részesül ezáltal szakos oktatásban, megfelelő pályaelőkészítésben. E diákotthonod száma növekszik, szerepük a jövőben nélkülözhetetlen lesz: érdemes tehát odafigyelni, teljesíthetik-e, illetve hogyan teljesíthetik családot pótló feladatukat azok a nevelők, akik 36 órát dolgoznak hetenként, megfeszített éjszakai és ünnepnapi ügyeletet kell ellátniuk csekély óradijért. Müller György, aki az ország első ilyen diákotthonának az igazgatója, Magyarbólyban elmondta, hogy lóvontatta kis- vasúttal hozták először a kis- lippói gyerekeket 1951-ben a felsőtagozatba. 1954-ben alakult a diákotthon a lapáncsai és illocskai gyerekekkel. Ekkor már bentlakásos volt a ma- gyarbólyi diákotthon, Károly- majortól kapott munkásszállási felszereléssel rendezték be. Nem volt nehéz felismerni a bentlakás szükségességét. A diákotthon szociális feladatait az ibafai igazgatónő, Pintér Ottóné mutatta be. 36 tanulójuk 17 családból kerül ki: többségük munkakerülő, alkoholista szülők mellől jött, s nem fejezné be az iskolát, nem szerezne szakmát, elzüllene, ha nem létezne az ibafai kollégium. Ingázás vagy diákotthon? teszik fel egyre gyakrabban a kérdést az oktatásügy szakemberei. A váiasz: mindkettő, mégpedig ott és akkor, amint szükség van rá. Az általános iskolai diákotthonok szerepe óriási. Családi környezetet pótolnak olyan gyerekek számára, akik azt soha nem ismerték, akiknek az életében a KÖJÁL által kifogásolt épületek is fejlődést, előrelépést jelentenek. Fejleszteni, védeni kell ezt az intézménytípust, megbecsülni az ott dolgozókat. Országos vízgépészet! tanácskozás Országos vízgépészeti tanácskozásra ültek össze kedden a hazai vízügyi igazgatóságok és az Országos Vízügyi Hivatal képviselői a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság cserkúti telepén. A kétnapos tanácskozás egyik fő témája a géptipizálás. Ennek értelmében az igazgatóságok területén csak egyes meghatározott típusú berendezéseket alkalmazhatnak. Ezzel lehetőség nyílik a gépek szakosított javítására, a gyorsabb, tervszerűbb karbantartási munkák végzésére. Továbbá rendszerezik a javítások kivitelezését, így a jövőben az azonos típusú gépeket egy helyen fogják „leápolni”. Az agrártudományi egyetemek tanárai a vízügyi műtárgyak (zsilipek, csappantyúk, hidak) korrózió- védelméről tartanak előadást. Ma a különféle „földművek”: töltések, dekéniák, gátak, csatornák újszerű építéseinek, karbantartásainak a technológiáját vitatják meg.- J. T. Honismereti Utat nyitnak a továbbtanulás felé Rövidfilmek A hónap során újabb hét rövidfilmet mutatnak be filmszínházaink. Élhet-e vadmadár a civilizáció árnyékában, és meddig tűrnek az „Embertűrő” fajok? — ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre ad választ Bodrossy Félix „Vadmadarak” című színes, népszerű tudományos filmje. Kiss József „A víz és az ember” című ugyancsak színes, népszerű tudományos filmje a víz útját kíséri nyomon a forrástól a tengerig, és a nélkülözhetetlen „őselem" fogyasztásával, szennyezettségével összefüggő, egyre élesebben jelentkező gondokra is figyelmeztet. Az idei év a baranyai íróké lesz
