Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)
1977-06-01 / 149. szám
e Dunántúlt napló 1977. június 1., szerda Szeptemberben újra találkozunk A madárvonulás kutatói N. Á. Vilor „rekordja a Pécsi Tanárképző Főiskolán Szeretném végre megtanulni a magyar nyelvet Omszk. A magyar internacionalisták emlékműve, akik a szovjethatalomért adták életüket. Ninel Afanaszjevna Vilor 1973 szeptemberében érkezett a Pécsi Tanárképző Főiskola orosz tanszékére lektornak. Szerződése két évre szólt. Most az 1976/77-es tanév végén úgy utazik nyári szabadságra, hogy szeptemberben újra találkozunk. Az Oktatási Minisztérium ugyanis harmadszor is meg kívánja hosszabbítani szerződését. s remélhetőleg ettől a szovjet főhatóság sem zárkózik el. A Don melletti Rosztovban született. Gyakran mondja, hogy Pécs a szülővárosára emlékezteti, ezért volt könnyű megszeretnie. Állandó munkahelye egyébként az Omszki Pedagógiai Főiskola irodalmi tanszéke. Huszonöt éve pedagógus, docens, az irodalomtudományok kandidátusa. — Omszkot, ezt a szibériai várost Pécstől több ezer kilométer választja el. Országaink kulturális csereegyezménye tette lehetővé kiküldetésemet. A távolság különben sem számít ott, ahol baráti kapcsolatok vannak. Ez ránk, omszkiakra kétszeresen igaz. Talán kevesen tudják, hogy Omszknak sok magyar vonatkozása van. A város centrumában egy gránitba vésett emlékmű áll, mellette öröktűz ég. Mindkettő a magyar internacionalisták emlékét őrzi, akik életüket adták a szovjet hatalomért. Nem mesz- sze ettől a helytől van a Ligeti Károly utca. Ligetit az omszkiak a polgárháború hőseként tisztelik. — Visszaemlékezve 1973 őszére, a kollégák egyszerű közvetlenségével emelném ki, amivel fogadtak. Ma már városszerte ismerőseim vannak. Nehézségek ott merültek fel, ahol a legkevésbé vártam: nehéz volt megszoknom, hogy az irodalmi előadásokat egyszerű nyelven, de változatlan mélységben kérik a hallgatók. Természetesen ezen is túljutottunk, és elmondhatom, hogy jó kapcsolataim vannak a hallgatókkal. — Négy év alatt alapos betekintést nyertem a magyaror- . szági tanárképzés rendszerébe. Úgy érzem, munkánk eredményes, ha nem is mindig látványos. Meggyőződésem, hogy az orosz és szovjet irodalom a maga eszmei-esztétikái eszközeivel fontos tényezője a magyar ifjúság nevelésének. N. A. Vilor orosz szakos hallgatói nemcsak irodalmat, hanem egyszerűséget, szerénységet, tudományos igényességet is tanulhatnak és azt az ország különböző iskoláiban adhatják tovább. Egy lektori szerződés általában két évre szól. Ninel Afanaszjevna Vilor „rekordja" önmagáért beszél: Munkásságát fémjelzi az is, hogy tavaly november 7-én az MSZMP Baranya megyei Bizottsága emlékplakettel és oklevéllel tüntette ki a magyar—szovjet barátság elmélyítése terén kifejtett tevékenységéért. — Kellemes meglepetést okozott a kitüntetés és ezúton szeretném megköszönni. Odahaza tudományos tevékenységet is folytatott. Vajon megszakadt-e kapcsolata a kutatómunkával? — Nem. Úgy mondanám, hogy tudományos tevékenységem az itt eltöltött négy év alatt a helyi igényeknek megfelelően specializálódott. Mit jelent ez? Először azt, hogy lehetővé vált számomra megismerni a magyarországi rusz- szisztika jeles művelőit. Itt fordult figyelmem az összehasonlító irodalmi kutatások felé magyar—orosz vonatkozásban. Odahaza például aligha foglalkoztam volna Ady Endre és Alekszandr Biok szerelmi lírájának hasonló vonásaival. Cikkeim jelentek meg, főleg M. Cvetajeva és A. Biok költészetéről. Az elmondottakon kívül még egy irodalmi jegyzet ösz- szeálIrtásában is közreműködtem, s itt igyekeztem alkalmazni négyéves tapasztalatomat. — Mit tervez az 1977/78-as évre? — Szeretném végre megtanulni a magyar nyelvet. Ismerve Ninel Afanaszjevnát úgy gondoljuk, hogy ez is sikerül. Lendvai Endre A Pilisi Parkerdőgazdaság kisoroszi táborában madártani kutatások folynak. A hálóba akadt madarakat meggyűrűzik, így adatokat kaphatnak vonulásukról. Megmérik a súly- és hosszméreteket, hogy az egyes fajok magyarországi jellemzőire fény derüljön. A Madártani Egyesület szakemberei négy év alatt 15 ezer madarat gyűrűztek meg. Urándúsítás — egyszerűbben Hosszú az útja annak, amíg a kibányászott uránércből elkészül az atomerőmű fűtőanyaga. Az urán és a vele rokon tórium a földkéregben viszonylag nagy gyakorisággal fordul elő. Egy tonna kőzet általában 2—3 gramm urán-tórium ele- gyet tartalmaz, s így ezek a radioaktív anyagok nagyobb gyakorisággal fordulnak elő a földön, mint az arany vagy az ezüst. Az uránnak ma már több száz ásványa ismeretes, előállítása azonban ma még csak akkor gazdaságos, ha a kibányászott kőzet egy tonnájában 1—10 kilogramm meny- nyiségben fordul elő az urán- oxid. Földünk néhány helyén külszíni fejtéssel is kitermelhetők az urántartalmú kőzetek, az uránbányák többsége azonban mélyművelésű, A tengervízben is nagy mennyiségű urán található, ennek kivonási költsége azonban ma még olyan magas, hogy a tengervíz urán- tartalmának a kiaknázása egyelőre nem gazdaságos. A legelőnyösebb az, ha az uránérc különösebb feldolgozás nélkül hasznosulhat a reaktorban- Ez azonban a legnagyobb ritkaság, sőt még az is, hogy csupán fizikai módszerekkel tegyék alkalmassá az uránércet az atomerőműben való felhasználásra. Általában ugyanis csak kémiai átalakulások után válik alkalmassá a reaktor fűtésére. Az uránérc hasadóképes uránizotópját (U235) urán-tetra- fluoriddá alakítják át, vagyis az uránérchez megfelelő feltételek között hidrogén-fluori- dot vezetnek. A hasadóképes Képünkön: a 32 centiméter átmérőjű és másfél méter magas, nikkelötvözetből készült urándúsító reaktortorony. izotóp dúsítása a reaktor fűtőanyagban gázhalmazállapotban történik. Hogy a végleges fűtőanyag szilárd halmazállapotú legyen, az urán-tetrafluo- ridot urán-hexafluoriddá alakítják át. Ezek az eljárások különleges technikai problémákat jelentenek, különösen a fluor agresszív és mérgező tulajdonsága miatt. Annak érdekében, hogy ezt a bonyolult, sok lépcsős eljárást megszüntessék, világszerte folynak a kutatások. Japán déli részén, a Honshu-szigeten, a NingyoToge uránbánya mellett nemrégiben helyeztek üzembe kísérleti jelleggel egy új urándúsítót, amelyben az eddigi eljárásokkal szemben közvetlenül az uránércből állítják elő az U235 jelű dúsított uránizotóp gyártási alapanyagát. U| jégkorszak? Még 20 ezer év Okozója a Jupiter Urhajosruha - földi használatra Az űrhajózás gyors fejlődése sok olyan „mellékterméket” adott, amely jól használható a földön is. A kis súlyra törekvés tette szükségessé például a miniatürizálást. Sok olyan számítástechnikai eszközt fejlesztettek ki űrkutatási célra, amely ma már általánossá vált. A földi híradástechnika, az elektronika is sokat hasznosított az űrkutatás céljára nagyobb anyagi lehetőséggel előállított készülékekből. Az orvos- tudományban a telemetrikus vizsgálatokat hasznosították eddig, amikor valamilyen diagnosztikai eszköz méréseit távolabbi központban dolgozzák fel. Most az űrhajósruha földi használatáról érkezett híradás, ugyanolyan űrhajósruháról, mint amilyennel az amerikai asztronauták a holdra léptek. Ez a földön kifogástalan biológiai szigetelő öltözéknek felel meg. Miért lehet erre szükség? Normális körülmények között a szervezet ellenáll a gyengébb baktériumos vagy vírusos fertőzésnek, mert az egészséges szervezet ellenállóképességgel rendelkezik. A védekezésben a fehérvérsejteken kívül részt vesznek a nyirokszervek, a szervezet kötőszöveti elemei és így tovább. Bizonyos esetekben azonban, például valamilyen fejlődési zavar következtében, nem alakul ki az ellenállóképesség, sőt olyan betegségek is vannak, amikor az ellene adott gyógyszerek röyi- debb-hosszabb ideig megbénítják a védekező rendszert. Közismert például, hogy a szerv- átültetések után a kilökődés! reakció megfékezésére olyan szereket adnak, amelyek meggátolják a szervezet normális védekező folyamatait. Ilyen esetekben a legkisebb baktériumos vagy vírusos fertőzés súlyos következményekkel járhat a szervezet védekező készségéA Föld északi félgömbjét az utolsó egymillió évben uralmába hajtó nyolc jégkorszak közötti meleg klímájú időszakokat, legalább is részben, a Jupiternek, a bolygók „királyának” köszönhetjük — állítják legújabban angol és amerikai geológusok. — Ha nem lenne Jupiter, az északi félgömb feltehetően jobbára a jégkorszak állapotában lenne — jelentette ki dr. James Hays, a Lamont-Doherty geológiai obszervatórium munkatársa. A Jupiter gravitációs vonzása fokozatosan elliptikussá teszi, majd visszaváltoztatja a Földnek a Nap körüli csaknem körpályáját. Amikor a pálya elliptikus (mint korunkban), a Föld az év bizonyos időszakában közelebb kerül a Naphoz és több hőt kap tőle. A naprendszer óriás bolygója, a Jupiter a Föld forgástengelyének hajlásszögét is befolyásolja. Minél kisebb ez a hajlásszög, annál kevesebb napfény jut az északi pólusra, így nagy mennyiségű jég gyűlemlik fel a sarkvidéken. Jóllehet a Föld és a naprendszer mind a többi nyolc bolygója között gravitációs kölcsönhatás van, a Jupiter vonzásának van a legnagyobb hatása. A bolygók pályájában rendszeres időközönként jelentkeznek újra és újra változások, amint a kilenc égitest a Nap körül kering és változtatja egymáshoz viszonyított helyzetét. — Biztosak vagyunk benne, hogy a jégkorszakokat a keringési pálya geometriájának megváltozásai váltják ki — jelentette ki dr. Nays. Más elméletek a jégkorszakokat összefüggésbe hozzák a vulkánkitörések során a földi légkörbe jutó porral, amely megváltoztatja bolygónk hőmérlegét, továbbá a Nap fényességében tapasztalható változásokat. — A pályaváltozási összefüggés most már olyannyira kézenfekvő, hogy a többi magyarázatot el kell vetni vagy meg kell változtatni — állítja dr. Hays. Az a feltevés, hogy a Föld nek a hiánya miatt, a behatoló baktériumok^ akadálytalanul elszaporodnak. Az ilyen betegek tehát szigorú feltételek mellett, csak sterilizált helyiségben tartózkodhatnak. Az Amerikai Rákkutató Központban sikerrel próbálták ki a képen látható biológiai szigetelő öltözéket, amelyekben a fertőzésekre rendkívül érzékeny személyek szabadon mozoghatnak sterilizált helyiségeken kívül is. A ruha ugyanolyan áthatolhatatlan műszálból készült, mint amilyen a holdon védte az űrhajósokat a sugárzástól és az esetleges fertőzésektől. keringési pályájának változásai beható klímaváltozásokhoz, kiterjedt eljegesedéshez vagy meleg időszakokhoz vezethetnek, nem új. Milutyin Milankovic jugoszláv tudós vívta ki először a tudományos világ érdeklődését elméletével ‘ az 1930-as években. (Elméletét a magyar Bacsók György fejlesztette tovább). A Föld keringési pályájának változásai meglehetős pontossággal kiszámíthatók, ha ismerik a többi bolygó tömegét, pályáját és helyzetét, és a jégkorszakok szorosan összefüggnek ezekkel a pályaváltozásokkal. Dr. Hays és munkatársai az óceáni üledékrétegekben tanulmányozták a Föld klímájának históriáját. Az évről évre az óceán mélyén lerakodó üledék állati és növényi maradványokat tartalmaz, ezek pedig tükrözik az adott időben uralkodó viszonyokat. Ezek a maradványok felhasználhatók az óceáni hőmérséklet és az óceáni jégtérfogat rekonsrtuálásá- hoz. Különböző elemek, például az oxigén izotópjainak arányát megmérve, határozzák meg az üledékrétegek korát. A geológusok több fúrómagot emeltek ki az Indiai óceán mélyéről és a 25 méter vastagságú üledékréteg-por elemzéséből megkapták az utolsó 450 ezer év klímahistóriájának keresztmetszetét. Ez az elemzés teljesen egyértelműen bizonyította a jégkorszakok jelentkezése és a iFöld keringési pályájának változásai közötti összefüggést. A z északi félgömbön jelenleg meleg periódus van. Az utolsó gleccserek 14 ezer évvel ezelőtt kezdtek olvadni. Az utolsó 700 ezer évben egyébként nyolc nagyobb és több kisebb eljegese- dési szakasz volt. A tudományos eredményekből az a következtetés is levonható, hogy a következő 20 ezer évben kiterjedt eljegesedés felé haladunk az északi félgömbön. (Megjelent a Delta áprilisi számában.) HTO házhozszállítás! 48 óra alatt a kért időben (délelőtt-délután) vállaljuk háztartási tüzelőolajának házhoz szállítását! MEGRENDELHETŐ: Telefonon: 12-078. Személyesen: Kossuth Lajos utca 68. PÉCSI SZÁLLÍTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ IPARI SZÖVETKEZET
