Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)
1977-06-30 / 178. szám
2 Dunántúli napló 1977. június 30., csütörtök Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka A pénzügyminiszter expozéja A törvényjavaslat vitája Törvényerejű ésszerűség gyorsult a fejlődés üteme, csaknem valamennyi ágazatban valamelyest csökkent a dolgozók létszáma, vagyis nőtt az egy foglalkoztatottra jutó termelés. Bár az időjárás az idén is gondokat okoz, a mezőgazdaság eredményei is biztatóak. A felmérések szerint a gabonák ígéretesek, és egyebütt sincs veszélyben a növénytermesztés tervezett eredménye. Az állat- állomány eddigi növekedése és az első öthónapi nagyobb hús- és tejfelvásárlás arra utal, hogy a tej, a vágósertés és a baromfi értékesítése a tervezettnek megfelelően alakult. Valamennyi gazdálkodó és irányító szerv összehangolt, jól szervezett munkájára van szükség ahhoz, hogy az 1977. évi tervet sikerrel teljesítsük és jól előkészítsük az 1978-as esztendő munkáját. Dr. Kovács Gábor (Békés megye), a törvényjavaslat bizottsági előadója rámutatott: az új létesítmények gyors üzembe helyezése, vagy késedelme nagymértékben befolyásolja a termékszerkezet átalakítását, így többszörösen is visszahat a nemzeti jövedelem alakulására. A gazdaságos export ösztönzésére létesített 45 milliárd forintos hitelkeretet a tapasztalatok szerint a vállalatok jól használják fel, ami arra is utal, hogy az alaposan átgondolt beruházási célok, a beruházások jó előkészítése meghozza eredményét. Szóvá tette: sok vállalatnak nem kifizetődő a különféle alkatrészek gyártása. De helytelen, hogy így takarékoskodnak. Gondolniuk kell arra, hogy értékes berendezések állnak, fontos termékek gyártása húzódik el alkatrészhiány miatt. Kollár József (Budapest), a Csepel Müvek főművezetője arról beszélt, hogy a jubileumi munkaverseny kezdeményezői, a csepeli dolgozók, a munka termelékenységének javítására és egyéb számszerűen kifejezhető feladatokra vállalt egész évi kötelezettségüknek 59 százalékát teljesítették június közepéig. Ennél azonban még talán jelentősebbek azok az eredmények, amelyek számszerűen nem fejezhetők ki, mindenekelőtt a minőség javítása, amellyel itthon és külföldön még nagyobb megbecsülést akarnak szerezni termékeiknek. Rendhagyó áruházi séta Tetszik a vásárlóknak a megszépült Centrum (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Faluvégi Lajos pénzügy- miniszter terjesztette elő az 1976. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Kifejtette, hogy a népgazdaság az elmúlt évben egészében véve kielégítően, az V. ötéves tervben meghatározott irányban fejlődött. Tovább nőtt a termelés és a fogyasztás, bővültek a nemzetközi gazdasági kapcsolataink, csökkent külkereskedelmi passzívumunk. A nemzeti jövedelem növekedési üteme — és emiatt az élet- színvonalé is — elmaradt azonban a tervezettől. Ennek fő oka, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt a vártnál jóval kisebb volt a mezőgazdasági termelés, de közrejátszottak a világgazdaságban végbement változások és saját hibáink is. Ez utóbbiak között az, hogy a vállalatok inkább beruházásokkal, mint meglevő eszközeik jobb kihasználásával kívánják növelni termelésüket. A gépek, berendezések a felmérések szerint a munkaidőnek csak háromnegyedében működnek. Kívánatos, hogy vállalataink a bérezési, premizálási, jutalmazási lehetőségeikkel mindenekelőtt a termelékenység növelésének gyorsítására, a korszerű berendezések jobb kihasználására ösztönözzenek. Sok vállalat még nem ismerte fel a termék- szerkezet korszerűsítésének szükségességét, vagy nem találta meg ennek gyakorlati módját. Gyakran túlzottan csak a műszaki adatokra figyelnek, s elhanyagolják az ugyancsak nagyon fontos gazdasági kalkulációt. örvendetes viszont, hogy ez év első öt hónapjában megBolvári Józselné (Tolna megye) a Magyar Selyemipari Vállalat tolnai gyárának igazgatója rámutatott: a korábbi években sokat ostorozott tanácsi költségvetési pénzmaradvány most már sok esetben a minimális szint alá csökkent és megcsappantak a gazdálkodás biztonságát szolgáló tartalékok is. A tapasztalatok bizonyítják, hogy a tanácsi szabályozórendszer csak akkor töltheti be igazán szerepét, ha legalább minimális bevételi többletet biztosít. Ezért a szabályozók pontosítását folyamatos feladatként kell kezelni, mindenképpen ügyelve arra, hogy a tanácsok megbízható tartalékokhoz jussanak. szággyülé Sanuiat a 1 f (Munkatársunk telefonjelentése) Púja Frigyes külügyminiszter expozéját hallgatva Kuliga, az NDK-ban élő magyar fiú jutott eszembe tegnap az Ország házban. A budapesti szakmunkás a lipcsei Poligraph Művektől a magyar fiatalok 15 kilométerre levő állomásáig futott a villamos után. Ez volt a napi edzésadagja. Mielőtt beszélgetni kezdtünk a magyar fiatalok NDK-beli életéről, százszor kinyomta a 25 kilós súlyzót, aztán lezuhanyozott és tréfásan azt mondta: nyolc órát dolgoztam, az edzésadagot teljesítettem, most beszélgessünk az otthonról, hazánkról. A magyar fiatal találkozásunkkor kitűnően beszélt németül. Wartburgja a szomszédban bérelt garázsban pihent, a gépiparban szakmát szerzett, s mint mondotta, kitűnően érzi magát. Egyetlen dolog izgatja, hogy itthon elfogadják-e az NDK- ban szerzett szakmunkás oklevelét. Remélhetően az 1977. március 24-én megkötött és az országgyűlés által tegnap törvényerőre emelt második magyar—NDK kölcsönös segítség- nyújtási szerződés keretében mód lesz arra is, hogy egyértelműen rendezzék a szakmunkásoklevelek két ország közötti általános elfogadását. Természetesen az országgyűlés első napirendjén sokkal többről volt szó, mint a magyar—NDK munkaerő egyezményről. Hazánkban az alkotmány módosítását követően első ízben történt, hogy az országgyűlés emelt törvényerőre más országgal kötött együttműködési szerződést. Korábban jogkörénél fogva az Elnöki Tanács szentesítette a kormányok által megkötött szerződéseket. Novics Jánossal, Baranya megye országgyűlési képviselőjével, az országgyűlés külügyi bizottságának tagjával az új törvény jelentőségéről beszélgettünk a szünetben. Mint elmondotta, a szerződés és mellékletei olyan kölcsönös előnyöket tartalmaznak mindkét ország számára, hogy a bizottságban erről vitatkozni Dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter elmondotta: tavaly a tervezettnél kisebb mértékben nőtt a lakosság fogyasztása, aminek elsősorban az volt az oka, hogy a lakosság vásárlóereje is kisebb mértékben nőtt, mint ahogy azt számították. Az igényeknek jobban megfelelő kínálattal azonban — különösen a múlt év első felében — javíthatta volna forgalmát a belkereskedelem. Az idén már dinamikusabb fejlődésre számíthatunk. Ez év első öt hónapjában tíz százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mint tavaly ilyenkor. Egyre inkább éreztetik hatásukat az ipar és a kereskedelem között hosszú távra létrejött megállapodások, amelyek jó alapot nyújtanak a kiegyensúlyozott ellátáshoz. Ma már számottevő a közszükség- leticikk-import is, amely a teljes kereskedelmi forgalomnak immár 18 százalékát alkotja. Dr. Sághy Vilmos belkereske delmi miniszter beszél Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből választékosabb a kereskedelem kínálata, mint az előző években, sokat javult a hús- és húskészítményekből az ellátás. Az emelkedő tejfelvásárlás nyomán az idén újabb 200 helységet tud ellátni a kereskedelem pasztőrözött tejjel. Javult az ellátás burgonyából, zöldségből, gyümölcsből is, bár a tavaszi fagykár érezteti hatását. A zöldségfelvásárlás új szervezeti rendjétől az várható, hogy a felvásárló szervezet gyors és határozott intézkedésekkel gondoskodik minden fogyasztásra alkalmas termék átvételéről, s arról, hogy ezek a lehető legrövidebb úton eljussanak a fogyasztóhoz. nem is lehetett, legfeljebb a várható kétoldalú előnyökről tanácskoztak. Elsősorban a gazdasági kapcsolatokat emelem ki, bár a kulturális, sport, idegenforgalmi és katonai egyezmény hasonlóan jelentős. Magyarországról öt esztendő alatt 20 000 Ikarust szállítunk az NDK-ba, ipari fejlődésünkre hasonlóan ösztönző lehet, hogy a Német Demokratikus Köztársaság a Szovjetunió után hazánk második legnagyobb kereskedelmi partnere, atomerőmű berendezéseket rendelt tőlünk. Mi villamoskocsikat, vegyipari gépeket, az eocén programhoz bányagépeket, kombájnokat kapunk. Országaink között évente egymilliárd rubelt meghaladó árucsere folyik, egyre gyakoribbak a két ország kooperációjával, együttműködésével készült termékek is. A tegnap törvényerőre emelkedett szerződés hatását Baranyában is kézzelfoghatóan érzékelhetjük majd. A megye kapcsolatait ugyan a szerződés nem rögzíti, legfeljebb annyiban, hogy a 3. cikkely kimondja: „A dolgozók, üzemek, intézmények, területek közötti közvetlen kapcsolatteremtést támogatni kell." Korábban BaA múlt évhez viszonyítva az iparcikkek szállítása is tervszerűbbé vált, de még sok a tennivaló. Javítani kell például a tartós fogyasztási cikkek alkatrészellátását, a mezőgazdasági kistermelőket a jelenleginél magasabb szinten kell ellátni kisgépekkel, szerszámokkal, anyagokkal. A minőség sem mindenütt kielégítő. Weiszböck Rezsőné, a Soproni Szőnyeggyár igazgatója (Győr-Sopron megye) arról a probémáról beszélt, hogy miközben az üzemekben egyre nagyobb a munkaerőhiány, új üzemek épülnek, amelyek újabb munkaerőket igényelnek. Véleménye szerint megoldható konfliktusról van szó, ehhez azonban az szükséges, hogy a közgazdasági szabályozókkal is hatásosabban ösztönözzék a vállalatokat a gazdaságtalan termékek, sőt gazdaságtalan munkahelyek megszüntetésére, a munkaerő átirányítására olyan helyekre, ahol azt gazdaságosabban fel tudják használni. Táborszki Gyuláné (Hajdú megye), az OTP derecskéi fiókjának vezetője a megye oktatási és szociális intézményeinek fenntartásával kapc'olatos gondokról beszélt. A meglévő anyagi erők felhasználását nehezíti az építőipari kapacitás hiánya. A helyzeten úgy próbálnak segíteni, hogy az üzemeknek különféle kisgépeket juttatnak, amelyekkel tatarozásokat, felújításokat végezhetnek el. Megfontolásra ajánlotta a képviselő, hogy a felújításoknál tapasztalható kapacitáshiány enyhítése érdekében vizsgálják meg a termelőszövetkezetek és az ipari szövetkezetek anyagi érdekeltségét. A vitában elhangzottakra dr. Faluvégi Lajos válaszolt. A tanácsi gazdálkodással kapcsolatos feszólalásokra utalva kifejtette, hogy a magasabb követelmények a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása érdekében továbbra is indokoltak. A vállalati gazdálkodásban is csak jobb eredményekkel, mindenekelőtt gazdaságosabb termékszerkezet kialakításával lehet elérni nagyobb nyereséget, magasabb jövedelmet. Bejelentette, hogy a közgazdasági szabályozók jövő évre várható bizonyos korrekcióiról kellő időben tájékoztatást kapnak majd a vállalatok, előbb, mint a korábbi években. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés csütörtök délelőtt tíz órakor az OVH elnökének beszámolójával folytatja munkáját. ranya megye és az NDK kapcsolatát a köztudatban legfeljebb a Pécsi Tervező Vállalat Schwerinbe és Cottbusba tervezett kórházai és a szénbányák zwickaui testvérkapcsolatai jelentették. Az elmúlt napokban a schweriniekkel szélesebb kapcsolatot teremtettek Baranya párt- és állami vezetői, július 1-től a Konzum Áruházban az NDK áruk széles skáláját ismerhetjük meg. Az NDK a viiág tíz legfejlettebb országa közé tartozik, nem érdektelen, hogy szellemi életét, ipari termelését, nem utolsósorban sportsikereinek titkát megismerjük. Az NDK-beli turisták szívesen választják hazánkat úticélul. Az elmúlt években csaknem egymillió NDK állampolgár járt hazánkban. Magyarországról is több százezren jártak az NDK-ban, a Szász-Svájc szépségei, a Keleti-tenger egyre vonzóbb lesz számunkra. A szerződés igazi jelentőségét mégis abban kell keresnünk, hogy gazdasági és egyéb kapcsolatainkat a kölcsönös érdekek alapján a lehető leg- szorosabbra kössük. Lombosi Jenő Rendhagyó áruházi sétával kezdte legutóbbi ülését a pécsi Centrum Áruház vásárlók tanácsa. Az áruház vezetői ez alkalommal mutatták be a négymillió forintos költséggel korszerűsített földszinti és emeleti osztályokat. A mai Centrum, az egykori Állami Aruház 1949-ben nyílt, s azóta — azonos körülmények között — megtízszerezte forgalmát. A széles pultok, régi polcrendszer elavult, megkopott, a fejlődés gátjává vált. Égető szükség volt az áruház felújítására. A pécsi Centrum mintaszerű előkészítéssel és lebonyolítással — mindössze 23 nap alatt valósította meg a nagy munkát. Az árusítás az átalakítás során sem szünetelt, az áruház részlegesen üzemelt, folyamatosan nyitották meg a megszépült, új berendezéssel ellátott, áruval feltöltött osztályokat. Levegőssé, világossá, (Folytatás az 1. oldalról) Volán. Nyilván, mindezt nem lehet egy tollvonással elintézni, megkezdődött tehát a reális helyzetfelmérés és elemzés, hiszen tisztázni kell, milyen feladatokat, s milyen feltételekkel célszerű átadni, s ami a legfontosabb, a közületeknek garancia kell, hogy a Volán mindenkor rendelkezésre áll, s hogy a fuvarozás nem kerülhet többe, mint amennyibe a saját gépkocsival eddig került. Egyébként a tröszt készített már költségelemzéseket, kimutatva, korszerűbb szervezéssel a fuvarköltségek harmada is megtakarítható a vállalatoknál. A vezérigazgató-helyettes e megállapodások előnyeit hosz- szasan ecsetelte. A Volán a vállalat gépkocsijait könyvjóváírással veszi át, ezt követően már ő gondoskodik az elhasználódott kocsik pótlásáról. Jobb lesz az eszközök kihasználása, kevesebb üres kocsi futkározik az utakon, pazarolva a drága energiát. Leveszik a fuvaroztatók válláról a gépkocsik műszaki karbantartásának terheit. Enyhülhetnek a vállalatok munkaerőgondjai, a Volán gépkocsivezetőket, rakodókat biztosít. Gépeket a rakodáshoz. Az előnyöket még tovább sorolhatnánk, de ezt nyilván fényesen és teljesebben bizonyítja majd az új gyakorlat, melyet a két megyében az őszszel, vagy év végén kísérletként — de persze nem a vállalatokkal és a fuvarfeladatok elvégzésével kísérletezve - bevezetnek, elterjesztenek. Most tehát összeülnek a hajlandóságot mutató vállalatokkal, minden részletkérdést tisztáznak, majd megfelelő banki támogatás után megkötik a vállalatokkal a szerződést. tetszetőssé vált a tágas vevőtér, a korábbi 30 százalék helyett az árukészlet 70—85 százaléka a vásárlók szeme előtt van. Az átalakítás előtt az áruház vezetősége kikérte a vásárlókból alakult tanács véleményét, s a mostani ,,bejáráson" arra várt választ: sikerült-e mindent a vevők kívánsága szerint elrendezni. A tanács tagjai köszönetét mondtak a bravúrosan gyors átalakításért, gratuláltak a hagyományokkal rendelkező áruház megújulásához. Köszönték egyben azt is, hogy kérésükre a Centrum nem végzett profil- tisztítást, azaz egyetlen árucikk-csoport árusítását sem 'szüntették meg. A mostani rekonstrukció csak a beruházás első üteme volt, a további fejlesztésről ugyancsak a vásárlók véleményét kikérve döntenek. A tanácskozásnak sok hozzászólója volt. Szabó László, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója üdvözölte az elképzeléseket, megemlítve, nekik például szükségük volna egy új szervizre, 40 millióba kerülne, ám nincs rá pénzük, így a Volán tényleg nagy terhet venne le a vállukról. Dr. Cseh Lajos, a KPM főosztályvezetője figyelmeztetett, a Volán jól nézze meg, milyen feladatokat vesz át, csak amit tényleg hatékonyabban el tud végezni. Klement László, a Pécsi Faipari Szövetkezet elnöke speciális bútorszállító kamionok beállítását szorgalmazta, tekintettel a bútorokat érő — jelenleg nagy százalékot kitevő — törési kárra. Szilágyi Gyula, az ÉPFU vezérigazgatója többek között arra intett, gondosan, körültekintően, a gépkocsivezetők átvételénél az egzisztenciális gondokra is ügyelve kell az új gyakorlatot bevezetni, nehogy megbukjon a jó kezdeményezés. Az átveendő gépkocsivezetők egzisztenciális gondjaira, a bérszínvonalbeli különbségekre utalt dr. Fekete Sándor, a Dél-dunántúli Kőbánya Vállalat igazgatója is. Tallós György, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese a kezdeményezés várható eredményeiről, milliós megtakarításokról szólt, s hasonlóképpen üdvözölte a kezdeményezést Papp János, az MSZMP KB ipari, mezőgazda- sági és közlekedési osztályának munkatársa. Végezetül 7a- polczai Kálmán, a Volán Tröszt vezérigazgatója sorakoztatott fel még újabb érveket a kezdeményezés mellett, fogadkoz- va, a Volán kiemelten kezeli az együttműködő partner vállalatokat. Miklósvári Zoltán Jobb munkamegosztás szükséges a közúton!
