Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-29 / 177. szám

Az országgyűlés nyári ülésszaka Az Elnöki Tanács szerdára összehívta az országgyűlést. A kormány javasolta: az ország- gyűlés tűzze az ülésszak napi­rendjére a Magyar Népköztár­saság és a Német Demokra­tikus Köztársaság közötti ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerző­dés megerősítéséről és tör­vénybeiktatásáról szóló törvény- javaslatot; a Magyar Népköz- társaság 1976. évi költségveté­sének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot; az Országos Vízügyi Hivatal elnökének be­számolóját a vízgazdálkodás helyzetéről és feladatairól. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztár­saság közötti barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződés — ame­lyet március 24-én irt alá Ber­linben Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke, illet­ve Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának főtitká­ra, az NDK Államtanácsának elnöke. Az új szerződés tükrözi azt a fejlődést, amely a két ország, népeink kapcsolataiban bekövetkezett, s internaciona­lista összefogásunk erősödésé­nek, barátságunk, szövetségünk kiteljesedésének újabb nagy jelentőségű dokumentuma. Parlamenti gyakorlattá vált már, hogy a mögöttünk levő esztendő pénzügyi zárszámadá­sának elemzése a nyári ülés­szak feladatai közé tartozik. Az 1976. évi állami költségvetés végrehajtását az elmúlt napok­ban nyolc parlamenti munka- csoport, a mezőgazdasági, a szociális és egészségügyi, a jo­gi-igazgatási és igazságügyi, a kulturális, az építési és közle­kedési, a kereskedelmi, az ipari, valamint a terv- és költ­ségvetési bizottság vette gór­cső alá. Az üléssorozaton fél­száznál több képviselő fűzte hozzá véleményét a kiadások, bevételek alakulásához. Megállapításaik egybevágtak a zárszámadást összeállító Pénzügyminisztérium vélemé­nyével: az elmúlt év gazdálko­dási eredménye — a mérsékelt növekedésű ütem ellenére — összességében kielégítő volt. A fejlődés iránya az iparban alapvetően helyes volt, a vál­lalatok a korábbinál nagyobb figyelmet fordítottak az erőfor­rások takarékosabb felhaszná­lására és az önköltség csök­kentésére. örvendetes tényként nyugtázták a képviselők, hogy a termelés növekedése teljes egészében az élő munka ter­melékenységének emelkedésé­ből származott. A mezőgazdasági üzemek je­lentős része is alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez, nagyobb figyelmet fordított az intenzív fejlődést segítő gaz­daságszervezési módszerekre. Igaz, az időjárás tavaly is sok - gondot okozott, így a nagyüze­mek termelési eredménye 15 százalékkal maradt el az 1975. évitől. Jóllehet a jövedelem- csökkenés azzal járt, hogy a nagyüzemek nyereségéből ke­vesebb jutott a fejlesztésre, a képviselők magnyugtatónak tar­tották, hogy ennek ellenére rendelkezésre állnak az idei beruházásokhoz szükséges erő­források. Az eredmények nyug tázása mellett természetesen sok szó esett a bizottsági fó­rumokon gazdálkodásunk fo gyatékosságairól is. Nem kevésbé fontos témája lesz a nyári ülésszaknak az Or szágos Vízügyi Hivatal elnöké' nek beszámolója. 16-17.: Duna menti #tataiak 10. találkozója Az idei nyáron — július 16- án és 17-én — tizedik alka­lommal rendezik meg a Du­na menti fiatalok hagyományos találkozóját a KISZ szervezésé­ben. A jubileumi rendezvény szín­helye most első alkalommal Paks lesz. A találkozó fő cél­ja ugyanis, hogy a Duna men­ti megyék ifjú munkásai meg­ismerkedjenek az atomerőmű beruházás programjával, a KISZ-építkezés feladataival. Ez azért időszerű, mert a roppant méretű építési és szerelési munkához egyre több munkás­kézre lesz szükség. Azt remé- ik, a személyes tapasztalatok még vonzóbbá tehetik a fia­talok közreműködését az ipari óriás megvalósításában. Az ünnepélyes megnyitóra a Duna partján lévő víziszínpa­don kerül sor. Az első napi program kiemelkedő esemé­nye lesz az a tanácskozás, amelyet „a KISZ-védnökségtől a KISZ-építkezésig" címmel tartanak. Ezen a paksi atom­erőműnél és más, KlSZ-véd- nökséggel épült és épülő nagyberuházásokon dolgozó KISZ-vezetők, ifjúsági szocia­lista brigádvezetők cserélik ki tapasztalataikat. A tanácsko­zás után megtekintik a ma­gyar energiaipar eddigi leg­nagyobb alkotását, a készülő atomerőművet. A klubvezetők módszertani tapasztalatcseréjével segítséget kívánnak adni a Pakson mű­ködő, vagy ezután létesülő if­júsági klubok programjának kialakításához. A KlSZ-alap- szervezetek sportfelelősei az „edzett ifjúságért” tömegsport mozgalom szervezési feladata­it beszélik meg. Reggeltől késő estig egy­mást követik a programok, amelyek tartalmas pihenést, szórakozást biztosítanak a részt vevő fiataloknak. A paksi művelődési házban a Duna menti fiatalok találkozójának történetét bemutató mozgalmi kiállítás, MHSZ kiállítás, sza­badtéri szoborbemutató, keres-f kedelmi termékbemutató vár­ja az érdeklődőket. Lesz séta­hajózás a Dunán, „ki nyer ma” vetélkedő, játékos, zenés, táncos program divatbemutató­val. Gálaműsort adnak az 1977. évi „ki mit tud" győztesei. Bő­séges látnivalót adnak a sport- versenyek is. A kétnapos találkozó a Du­nán rendezett fáklyaúsztatás- sal, tűzijátékkal, zászlólevo­nással ér majd véget. H-né Ügyvédek az igazságszolgáltatásban Munkaközösségi vezetők országos tanácskozása A legsokrétűbb jogalkalma­zói hivatás gyakorlói az ügyvé­dek, s munkájuk bázisa, szo­cialista jellegű műhelye a mun­kaközösség. Bevált szervezeti formája a szocialista ügyvéd­kedésnek a munkaközösségi tevékenység. Mintegy 160 ilyen jogi műhely működik az or­szágban, egészében megfele­lően; szervezetükben és műkö­désükben azonban még talál­hatók a fejlődést gátló ténye­zők. Ezek megszüntetése, az ügyvédi kollektívák és az ügy­védi munka közösségi jellegé­nek teljes elismerése a mun­kaközösségek további fejlődé­sének alapvető feltétele. — Legfontosabb megállapításai­ban ezeket rögzítette a munka- közösségek, illetve a főváros­ban és a megyékben működő ügyvédi kamarák vezetőinek kedden befejeződött kétnapos országos értekezlete, amelyet az Országos ügyvédi Tanács rendezett. Dr. Kárpáti László, az OÜT elnöke vezette az ér­tekezletet, amelyen — fő téma­ként — dr. Szilbereky Jenő igazságügyi miniszterhelyettes vitaindítója alapján értékelték az 1976-ban megszabott ügy­védpolitikai új irányelvek érvé­nyesülését a gyakorlatban, ele­mezték a munkaközösségek ve­zetői, káder-utánpótlási, pénz­ügyi, etikai és szakmai munká­jának tapasztalatait. Rámutattak egyebek között: az ügyvéd feladata, hogy — a hatóságok jogalkalmazó tevé­kenységét elősegítve — az ügy­védi törvényben foglaltak meg­tartásával, a jogszabályok sze­rint megbízói érdekében a bí­róságok, a hatóságok és más szervek előtt eljárjon, illetve ügyfeleinek jogi segítséget nyújtson, védje ügyfele jogait, törvényes érdekeit. Felvetődött az értekezleten, hogy fokozni kell az etikai kö­vetelményeket és erősíteni kell az ügyvédi szerveken belüli fegyelmet. Maradéktalanul meg kell követelni az ügyvédi etikai kódex előírásainak meg­tartását. Tanácskozás Prágában ..H ül agy Október és a mai uílóg” „A Nagy Október és a mai világ” cimmel kedden Prágában háromnapos tu­dományos-elméleti konfe­rencia kezdődött a „Béke és Szocializmus^-nak, a kommunista és munkáspár­tok elméleti és tájékozta­tó folyóiratának rendezésé­ben. Az értekezleten több mint 70 kommunista- és munkáspárt, továbbá forra­dalmi-demokratikus és nemzeti felszabadító párt és mozgalom képviselői emlékeznek a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójáról, és elemzik a forradalom tör­ténelemformáló szerepét, a világ haladására és a mai nemzetközi folyamatokra gyakorolt hatását. A tanácskozáson részt ve­vő magyar pártküldöttséget Győri Imre, az MSZMP KB titkára vezeti. A konferenciát Konsztan- tyin Zarodov, a „Béke és Szocializmus” főszerkesztő­je nyitotta meg. Utána az első felszólaló Borisz Po- nomarjov, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának pót­tagja, a KB titkára, a szov­jet küldöttség vezetője volt. A tegnapi ülésen töb­bek között felszólalt Győ­ri Imre, az MSZMP KB tit­kára is. (Folytatás az 5. oldalon.) Új gyártócsarnok épül a MEZŐGÉP cserkúti telepén, melynek ki­vitelezője a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat. A mintegy 2200 négyzetméter területű épület beruházása a gépi berende­zésekkel együtt közel 50 millió forintba kerül, s várhatóan 1978 második felében helyezik üzembe. Nyolcvan százalékuk továbbtanul A pályairányításról tanácskozott a cigány albizottság Elkészült a következő tanév beiskolázásáról szóló jelentés A „cigány” elnevezés már egymaga is bizonyos kötelező tapintatosságot kíván, mert egyesek szégyellik, mások egyenesen megtagadják, töb­ben jó vagy rossz értelemben büszkén vallják, és csak keve­sen tartják természetesnek — szögezi le a Baranya megyei Tanács Cigány Albizottságának tegnapi ülésére készített je­lentés. S hogy az előbb em­lített elnevezés elveszítse min­den kellemetlen mellékzöngé- jét, az albizottság az, amely sokat tett, és sokat tesz, per­sze más szervekkel együtt. A tegnapi ülésen a cigány népesség képzésével, tovább­tanulásával foglalkoztak. Elké­szült az idei beiskolázási je­lentés, számos elgondolkodtató ténnyel, számmal. Az elmúlt Az ÉPGÉP Nagyárpád úti gyáregységében továbbra is sorozatban gyártják a gőzfejlesztő gépeket, amelyek az építkezéseken nélkülözhetetlenek. Ebben az évben 170 darabot gyárta­nak, ebből 30 darabot csehszlovák exportra. Több nemzetközi kiállításon mutatják be leg­újabb típusait. Fotó: Kopjár Géza tanévben 249 cigány fiatal vé­gezte el a nyolcadik osztályt, 131 fiú és 118 leány. Minden­képp pozitívum, hogy közülük 198, csaknem nyolcvan száza­lék továbbtanul. A többiek kö­zül negyvenketten munkát vál­lalnak, viszont egyáltalán nem örömteli, hogy a tíz otthonma­radó — se nem tanulnak, se nem dolgoznak — között fiú is akad, valamint olyan lányok is, akik férjhez mentek. Azok közül, akik továbbta­nulásra jelentkeztek, egyet már biztos nem vettek föl, további tizenhét pedig a jelentés le­zárásáig még nem kapott ér­tesítést. Száznyolcvanöten je­lentkeztek Baranyában, illetve más megyékben levő szakmun­kásképző intézetekbe, tizenket- ten szakközépiskolába — meg­lehetősen kevés -, általános gimnáziumba senki sem jelent­kezett. Gimnáziumban illetve szak- középiskolában hárman végez­nek idén, közülük egy felsőfo­kú tanulmányok végzésére je­lentkezett. A szakmunkásképzőt harmincketten fejezték be, harmincegyen munkába áll­nak, egy fő a katonai pályát választotta, ilyen jellegű isko­lába megy szeptembertől. Az ülésen, melyen részt vet­tek a Békés megyei Cigány Koordinációs Bizottság képvi­selői is, megvitatták továbbá a Pályaválasztási Tanácsadó jelentését. Az intézet 6—18 éves korig 7—8 ezer cigány fiatalt segít, pályaválasztási szempontból mintegy háromez­ret. Megállapították, hogy az általános iskolában jelentős a lemorzsolódás, az iskolások ne­gyedrésze túlkoros — akikhez hozzáférnek, azt segítik, zömük azonban az intézet számára el­érhetetlen. A szakközépisko­lákban a cigány tanulók főleg vájár, géplakatos, kőműves, kereskedelmi és vendéglátó pá­lyákra jelentkeznek, az iskolá­ban kevés a gond velük, szor­galmasak, jól beilleszkednek... Sz. P. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 177. szám 1977. június 29., szerda Ara: 80 fillér. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents