Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)
1977-06-27 / 175. szám
Sok, szép árut hoznak a külföldi eég«lr Vasárnap délután az epala vásárban A Magyar Hirdető budapesti vásárrendezői veszélyeztetik a jugoszláv áruk bemutatását Ingyen palacsinta teflonból A Pécsi Ipari Vásár területén igazi vásár volt tegnap délután. Persze a kiállítások és vásárok megszokott eseménye, hogy a megnyitás előtti percekben még ezernyi a tennivaló, mire azonban az első látogatók megérkeznek minden a helyére kerül. Pécsett a Köztársaság téren jónéhány pavilon készen áll, több helyen már a bemutatásra kerülő áruk is helyükre kerültek. Másutt a szervezők, dekoratőrök hada dolgozik, a PIV vezérkara tegnap délután ki tudja hányadszor járta velem végig a három iskolát, a környező utcákat. Elsősorban a külföldi kiállítók termékeit, kiállító helyiségeiket szerettük volna megtekinteni. A Szlivenből és a környező ipari településekről érkező 10 bolgár cég árui megérkeztek, a Köztársaság téri iskola tornatermében jól halad a zöld- fehér-piros díszítésű pavilonok építése, a bútorokból is kicsomagoltak már néhányat. A textiláruk, csillárok, mosógépek, villamossági cikkek, jófajta bolgár italok, meseszép szőnyegek bizonyára tetszést aratnak majd a pécsi látogatók előtt. A 27 jugoszláv cég bútort, textilárut, kozmetikai cikkeket, élelmiszert mutat be. Olyan ismert cégek hozzák el termékeiket, mint a Slavonije Industrie, vagy a LIO (eszéki, len- árut feldolgozó vállalat, amely farmer ruházati cikkeket hoz) a MOBILIA bútorgyár, a POD- RAVKA élelmiszergyártó cég. Az új iskolában kerülnek bemutatásra a jugoszláv termékek, sajnos a pavilonokban teljes káoszt találtunk, a Magyor Hirdető Vállalat budapesti kiállításokat rendező csoportja erősen veszélyezteti az érdeklődéssel várt áruk bemutatását. A drága kiállítási elemek egymás hegyén-hátán, a legnagyobb elővigyázatosság mel lett sem tudtunk úgy közlekedni, hogy ne tapossunk rajta. Az egyik teremben a kék szőnyeg- padlóra a szardiniás dobozból olaj ömlött, a félig üres doboz kenyérmaradékokkal ott hevert a pavilonban, az ablak alatt sörösüvegek halmaza, a paravánok tetején a dekorációsok levetett papucsai díszelegnek. Tizenhét ember 1 hete dolgozik a jugoszláv kiállításon, nekem úgy tűnt, hogy a visszalevő két-három napban aligha lesznek készen. Asztalos Ferenc, a PIV igazgatója és Császár Lajos, a helyettese sokszor átélte az utolsó pillanatok zűrzavarát, amikor is a végén mégis minden rendben volt. Most azonbon ők is nagyon borúlátóak. És tehetetlenek is, hiszen a Magyar Hirdető Vállalat a jugoszláv cégekkel áll jogviszonyban. A PIV sikerét azonban nincs joguk így sem veszélyeztetni, az áruk bemutatása helyett azért is írunk erről kicsit hosszabban. Még van három nap! A jugoszláv pavilonból a rendben levő Hajdúsági Iparművek kiállítási helyiségeit néztük meg, a magyar cég az NSZK-beli AEG licence alapján készített mosógépét mutatja be, amelyet többféle alakja és mérete miatt a panel lakásokban is jól el lehet helyezni. Végezetül nem lehet szó nélkül elmenni a PIV minden bizonnyal legnépszerűbbé váló pavilonja mellett: a TITÁN és az Alumíniumgyár gyorskonyhájában kuktákat és teflon edényeket mutatnak be. A baromfifeldolgozó ipar, a tejipar itt egész nap ingyen palacsintát és sült csibét kínál a látogatóknak . . . Lombos! Jenő IPARI VÁLLALAT munkaés üzemszeruezöi ÖNÁLLÓ MUNKAKÖRBE gépészmérnököt vagy közgazdászt alkalmaz Jelentkezes lelteiben: „DH" jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe. „tpró, mérgezett nyilak.,.” Mesél a pécsi utca A városi ember az utcán nyitott szemmel jár, aligha tud szórakozott professzorként elmerülni gondjaiba, mert vagy fellökik, vagy beleszalad a piros-tilosba, lásd a pécsi belváros szaporodó közlekedési lámpáit. Szóval ki kelt nyílnia a világra, akkor viszont lép- ten-nyomon (csúnya kifejezéssel) behatások érik. Többnyire — most leszámítva a szebbik nemet (kinek-kinek vérmérséklete és jólneveltsége szerinti) sanda, avagy tolakodó pillantásokkal legyező foglalatosság örömeit — kellemetlen behatások, ha tetszik, fúvócsőből elősziszegő apró mérgezett nyilak érik. Legtöbbször persze a kirakatok bosszantják, vagy az. ami nincs, vagy ami van a kirakatban. Sokáig például a művirág és az étolaj a húsból tok kirakatában. Vagy például az, hogy a vetőmagbolt később nyit ki, mint a mellette lévő késes-köszörűs, bizonyságául annak, mennyire nem tud al kalmazkodni a jóval nyolc órai nyitás előtt a városba érkező falusiak igényeihez. Egy kis tábla egyik üzletünk ajtaján: „Tatarozás miatt ettől és ettől zárva”. Mintha nem az érdekelné az embert, vajon meddig tatarozzák. Ámbár ezt nemhogy ők, de a jó isten sem tudná megjósolni. Ezek után van szerencsénk néhány apróságot képekben is bemutatni, nyilván, hasonlóakkal olvasóink is tudnának szolgálni. A Jókai téren barbár kezek letörték a díszkút egyik vízköpőjét. Sajnos, nem az első eset, hogy áldozatul esik valamelyik köztéri kincsünk. A kutat a Zsolnay-gyár ajándékozta a városnak, íme, egy csibész Így fejezte ki háláját. Pécsiek, vigyázzatok, legyetek éberebbek! Második képünkön: Itt a világ közepe, ha nem hiszed, gyere be .. . Idegenforgalmi propaganda? Félig igen. Mármint hogy antipropaganda. A jobb sorsra érdemes hirdetőoszlopot bárki megszemlélheti a Széchenyi tér és a Hunyadi út sarkán. Végül valami szívderítőbb, a Bem utcai halbolt kirakatából. Harcsa, csuka, ponty... és a hirdetmény tanúsága szerint; 500-as FIAT bontva is eladó. Állítólag a halászlébe, passzí- rozva jó. (Miklósvári—Erb) Pediculus humánus capitis Kényes téma • Tetű van, csak nem beszélünk róla # A gyerek az óvodában szedte össze? A megfelelő, kitűnő minőségű ellenszer hiánycikk... Egy egészségügyi minisztériumi leiratot böngészgetek, első sorai szerint világszerte emelkedett a tetvesség előfordulása és gyakorisága. A fejtörést leginkább a fejtetű — pediculus humánus capitis — okozza, és nemcsak fejtörést, hanem' intenzív fejvakarást is. Mert vakarja a fejét az, akién ott szaladgálnak a tet- vek, és vakarja az is, aki szeretné kipusztítani róla. Igen sok esetben tehetetlenek a KÖJÁL szakemberei, de más egészségügyi, vagy tanácsi szervek képviselői is. o Tavaly hírét vettem, hogy az egyik belvárosi óvodában tetű miatt bezártak. Ez a hír — már az utóbbi — nem felelt meg a valóságnak, a tetű viszont igen. Elsősorban gyermekközösségekben terjed gyorsan, az öt és tizennégy év közötti életkorú népesség körében. Irtása nem okoz gondot, sokféle szer létezik, a legjobb a Pedex-sampon, amely tényleg olyan, mint bármely hajmosószer, az illata is, és egyszeri alkalmazása nemcsak a futkosó állatok, hanem a serkék ellen is hatásos. Ez, persze ritkaság, inkább a hiánycikkek listáján szereplő áru. Van másféle készítmény is, amellyel be kell dörzsölni a fejbőrt, és használ is, olyan helyzet tehát nem fordulhat elő, hogy semmit sem kap valaki, aki tetűirtó szerért kopogtat. Van tehát tetű, de kényes téma, és valamiféle álszeméremből nem beszélünk róla, Amiről nem beszélünk, vélekednek igen sokan hazánkban, az nincs is. Mert hozzá kell tenni, a vizsgálódások szerint a fejtetű nem kizárólagosan a cigánytelepekről származik, sőt. Sokhelyütt többet találtak más, kevésbé rossz higiénés körülmények között élő városiaknál, mint a putrikban. Nem vitás, hogy gócként kell nyilvántartani az elhanyagolt, zsúfolt, primitív lakhelyeket is, mint amilyenek a cigánytelepeken vannak, de a védekezést sokkalta szélesebb körben kell végezni. o Ha egy gyerekről kiderül az iskolában, vagy óvodában, hogy fejtetűje van, az még nem ok a kétségbeesésre. Inkább arra kell törekedni, hogy a tetves gyermek egész környezetében alkalmazni kéne a mentesítő akciót, tehát mindazok, akik kapcsolatba kerültek a kisgyerekkel — szülők, testvérek, rokonok, szomszédok — mossák meg egyszer a hajukat Pedex samponnal. De ez még kivihetetlen. Ha szólnak, hogy a gyerek tetves, skandalumot emlegetnek, írnak a miniszternek, mindent megtesznek, csak azt nem, amit kell. Egyetlen holtbiztos tényt hangoztatnak, hogy náluk ez nem fordult elő, azt a tetűt a gyerek az óvodában szedte össze. Ez igaz is lehet, senki sem vonná kétségbe. De ha már megvan . . . Másutt, elhanya- goltabb területeken élők körében is lehetetlen a családi környezetet megvizsgálni. Lármáznak: engedélyük nélkül nem hatolhatnak be a lakásba, az magánlaksértés, őket pedig nem lehet kényszerű kezelésbe vonni, mert az meg személyi szabadságukban sérti őket.. . Ilyenkor mindenki képzett jogász, a tetvek meg vidáman szaporodnak a paragrafusok között. Kényszerintézkedéseket, hatósági eljárásokat csak járvány esetében lenne szabad alkalmazni. A tetű — elsősorban a ruhatetű. de a fejtetű is — a kiütéses tífuszt terjeszti. Ahhoz tehát, hogy gyökeres fordulatot kapjon ez a téma — úgy tűnik —, okvetlen meg kell várnunk, hogy egy ember megbetegedjen kiütéses tífuszban. Abban a betegségben pedig — ahogyan a KÖJÁL szakembere megfogalmazta — illik meghalni . . . o Mindenkinek vannak jogai és kötelességei. Köelességei, még saját magával szemben is. A személyi higiéné kötelez egyrészt, másrészt a mentálhigiéné, hogy ha már én megkaptam valakitől — aki nem volt tekintettel másokra —, hát én ne terjesszem tovább. Sok volna ezt kérni az emberektől? Nem hiszem. Ne csináljunk ebből titkot, szégyenfát, botránykövet, tegyünk ellene, de hamar. Miért kéne szégyenkezni valami kellemetlenségen? Kampis Péter „Merinda” alkoholmentes új üdítőital-család Narancs, citrom és tonik aromájú A jövő év tavaszától megjelenik a magyar üzletekben a narancs, a citrom, illetve a tonik aromájú Merinda üdítőital, a Pepsi Cola konszern addig Magyarországon még nem árusított alkoholmentes italcsaládja. Ennek kapcsán az immár Bulgária kivételével valameny- nyi európai szocialista országgal üzleti kapcsolatban álló konszern kelet-európai és ausztriai részlegének alelnöke, Herbert Ley világazdasági napilapunknak a következőket nyilatkozta: A Pepsi Cola elterjedése és nagy népszerűsége arra ösztönzött bennünket, hogy újabb italfajtákkal bővítsük a választékot. Magyarországi exportunk évente mintegy 1,2—1,4 millió dollár és — mint ismeretes — 100 százalékos visszavásárlási kötelezettséget vállaltunk. Ezt a konstrukciót a jövőben is fenntartjuk, s reméljük, hogy a választékbővítés révén Magyar- országra irányuló szállításaink, illetve ezzel párhuzamosan a visszavásárlás értéke eléri majd a 2 millió dollárt. Magyarországról az üdítő- ital-koncentrátumok fejében különböző szolgáltatásokat és árucikkeket vásárolunk. Az egyik legnagyobb tétel például, hogy a konszern Magyarországon készített filmet.
