Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-24 / 172. szám

1977. június 24., péntek Dunántúli napló 3 ÍGY ÉLiilUK (4.) T avalyelőtt a városok közül Siófokon volt a legnagyobb az egy lakos­ra jutó kiskereskedelmi forgalom — 51 765 forint —, de ugye, ebből nem következhet, hogy itt a legtehetősebbek az embe­rek. Hiszen a tekintélyes összeget magyarázza az Qdülővendégek jelenléte. Rögtön hozzáfűzhetjük: nemcsak erre az esetre érvényesen, ezért kell a számokkal óvatosan bánni, megkeresni összefüggé­seiket. Valamivel megbízhatóbb támpontot kínál az a tény, hogy öt esztendő alatt az egy lakosra számított kereskedel­mi forgalom Zalaegerszegen növekedett a leggyorsabban, 80 százalékkal. Azt sem tart­hatjuk mellékesnek, hogy a gyorsan iparosodó városokban a kereskedelmi forgalom az átlagosnál nagyobb iramban bővül, ám a vásárlás, a vásár­lási képesség csak részténye­zője, s nem meghatározója az életszínvonalnak. Hamis azonosság Tavaly a szocialista iparban foglalkoztatottak havi átlag­bére 2984 forintot tett ki, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 2877 forint volt. Ami ez utób­bit illeti: az olvasók egy ré­sze rögtön kétségbe vonhatja az összeget, mivel kevesebbet keres, egy másik része vi­szont azért, mert többet. Ezek csoportjába nemcsak a bányászok tartoznak — amint azt sémákra hajló ismereteink alapján hinnők —, hanem a kohászok is, a közlekedési esz­köz iparban dolgozók, a villa­mosé n e rg ia - i pa r, a papíripar munkásai. Mégis, mindennapi életünk­ben valahogy nem érzékeljük eléggé a munka jellege meg­szabta keresetkülönbségeket, szinte mindenütt azt hallani, hogy „ez a bér kevés". Hamis azonosságot hozunk létre ipar­ágak, iparcsoportok, sűrűn népgazdasági ágazatok között, s nehezen vagy sehogysem is­merjük el az egyes munka­fajták társadalmi értékének el­téréseit. A munkások órabére — két esztendeje végzett elemzés szerint, ám feltételez­hető, az arányok azóta sem változtak lényegesen — Pé­csett volt- a legnagyobb, az országos átlagot 17,6 százalék­kal haladta meg. Megyén­ként tekintve Komáromban kapták átlagosan a legmaga­sabb és Somogybán a legala­csonyabb órabért az iparban A háló hossza A munka jellege szabta keresetkülönbségek dolgozó fizikai foglalkozásúak. Az ipari kenyérkeresők havi átlagos bére — 1975-ben — Komárom megyében volt a leg­több, 3267 forint, ám koránt­sem biztos, hogy egyben az életszínvonal, s annak növe­kedése is itt tekinthető a leg­magasabbnak. S nemcsak azért, mert az ipariakon kívül sok más fajta foglalkozású ember él egy-egy területré­szen, hanem mert a névleges jövedelmek alapján nem sza­bad messzemenő következte­téseket levonni sem az élet- körülményekre, sem az élet- színvonalra. Bizonyítva ezt, ha csak hi- vatkozásnyi példával is: a la­káshelyzet, a száz lakásra jutó lakók szómát tekintve, So­mogybán a legkedvezőbb! Itt 263 lélek él átlagosan száz lakásban, míg Szabolcs-Szat- már megyében 321. Ha most viszont arra vagyunk kíván­csiak, a negyedik ötéves terv­ben a lakásállomány növeke­dése arányaiban hol volt a legszámottevőbb, kiderül — 15,1 százalék —, Fejér me­gyében, mennyiségében vi­szont a főváros után Pest me­gyében (35 ezer). A lakáshely­zet fontos elem az életszínvo­nalban — s elgondolkoztató, ha valaki új lakásba költözik, csak rövid ideig tartja ezt gyarapodásnak, életkörülmé­nyei javulásának, utána már legtöbbször — mint szocioló­giai vizsgálatok igazolták — csupán az ezzel járó terheket említi. Tágabb, a lakás mellett sok mást is magába foglaló tényező a kommunális fejlesz­tés, s itt, 1975-ben, az egy la­kosra jutó beruházások össze­ge szerint — a főváros után — Fejér megye vezetett. Még­sem lehetünk bizonyosak ab­ban, hogy a kiadott summa mindenki életkörülményeire egyformán hatott. Sőt, köny- nyen megtörténhetett, hogy a fejlődés megszüntetett bizo­nyos ellátási különbségeket, de ugyanakkor újakat teremtett. Igenek és nemek Hosszú háló kerítheti csak be mindazt, ami — bár eset­leg számításba sem vesszük — közrejátszik életszínvonalunk alakulásában. Igenek és nemek egyaránt meglelhetők ebben a háló összefogta tarkaság­ban, azaz időről időre az is bekövetkezhet, hogy életszín­vonalunk egy ideig nem emel­kedik, sőt — mivel gyermek született, s az addig két- vagy háromfelé oszló jövedelem most már három vagy négy Megkezdődött a Kesztyűgyár 2. sz. gyárában a termelés! Világszínvonalú gyártástechnológia, légkondicionált mű­helycsarnok, korszerű szociális létesítmények biztosítása mellett várjuk 14 éves kortól SZABÁSZ, GÉPI VARRÓ munkakörbe 4—6 hónapos átképzéssel a jelentkezéseket. FELVESZÜNK: TAKARÍTÓNŐKET, SEGÉDMUNKÁST, KÖSZÖRŰST, LAKATOST, KONYHAI dolgozókat 4 órás foglalkoztatással. JELENTKEZÉS: PÉCS, VADÁSZ u. 89., munkaügyi csoport. részre tagolódik — átmeneti­leg csökken. Ellentmondásos pl. a nyugdíjasok helyzetének alakulása is, mert a nyugdíjak átlagos összegének növekedé­se ellenére, sokuk megélheté­se vált nehezebbé az áremel­kedések miatt. Ezért képletes hálónknak nemcsak- összefog­nia kell a sokfajta tényezőt, hanem óvnia is azokat. Mészáros Ottó (Következik: A „részvényesek”) Öntödei ifjúsági napok Mohácson A III. országos öntödei ifjúsági napokat Mohá­cson tartják a mai naptól vasárnapig a Vasas Szak- szervezet megalakulásá­nak 100. és a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére. A Mohácsi öntödei Vállalat a házigazdája a három­napos rendezvénysoro­zatnak — melyre kétszáz­harminc fiatalt várnak az ország különböző helyei­ről. A program összeállítá­sánál figyelembe vették a korosztály érdeklődését, melyben szellemi és sport- vetélkedők, kispályás foci, disco, szakmai rendezvé­nyek és természetesen vá­rosnézés is szerepel. A megye gépjárműveinek gazdái KPM Áutófelügyelet • Időszakos és hatósági vizsgák # Az engedélyek kiadása A gépjármű üzembentartó közületek biztosan tudják már, de vajon a magángépkocsival rendelkezők eléggé ismerik-e az időszakos műszaki vizsgával kapcsolatos teendőket, és hogy ez ügyben kihez fordul­janak? Ez év márciusától dol­gozik a KPM Autófelügyelet Baranya megyei Közlekedés- felügyeleti Osztálya Pécsett. Munkájukról Lakatos György osztályvezető adott felvilágosí­tást. — Mi a leiadatuk? — Műszaki téren a gépjár­művek vizsgáztatása és a kü­Harminc éves a rendőrtiszthelyettes^képzés Látogatás a „Kon Béla” iskolában Megjátszott karambol A személyautó vezetője már csak az utolsó pillanatban ve­szi észre a hirtelen eléje ka­nyarodó kerékpárt, — beleta­pos a fékbe, a csikorogva blokkoló kerekek fekete csíkot radíroznak az aszfaltra, — de hiába, az összeütközést elke­rülni már nem tudja ... A ke­rékpáros férfi a földön fekszik, mozdulatlanul, biciklije néhány méterre összetörve ... Rendőrök érkeznek, mérősza­lagot húznak, krétával jelölik a nyomokat... Semmi ok az izgalomra. Igaz, az autó valódi, a kerék­pár is, de a földön fekvő „ke­rékpározó férfi” — bábu. A karambol „megjátszott”, a helyszín pedig a Budapest, Bö­szörményi úton levő Kun Béla rendőr tiszthelyettesképző is­kola tágas udvara. A „karam­bolt” körbeálló rendőrök — az iskola hallgatói — nagy figye­lemmel szemlélik társaik hely­színelő tevékenységét, tanulják a szakszerű tennivalókat „ha­sonló" esetekben. A nagy épületekből álló is­kola-tömbbe az ország minden részéből érkeznek a hallgatók. A harmincéves múltra vissza­tekintő oktatóbázis, a Kun Bé­la nevét viselő rendőr tiszthe­lyettesképző intézmény évente bocsátja ki falai közül a mun­kájukhoz szükséges tanulmá­nyokat jól elsajátító rendőrö­ket. Az iskola „múzeumi termé­ben” az új magyar népi rend­őrség megalakulását, munká­ját, fejlődését vitrinekben el­helyezett fényképek, írásos do­kumentumok láttatják. Fényké­pek a karhatalmi gyakorlatról, — a járőrszolgálatban megoldan­dó feladatokról... A lőfegy­verek „kiállítása” bepillantást nyújt a rendőrségnél haszná­latban volt puskákról, piszto­lyokról, - és a jelenlegi, kor­szerű fegyverekről is. Az épület egyik folyosóján kivilágított vitrinekben az or­szágosan körözött bűnözők fényképei. — Mivel iskolánk hallgatói az ország minden részéből te­vődnek össze, — közszemlére tettük ki az országosan körö­zött bűnözők fényképeit azzal a céllal, hogy hallgatóink ami­kor szabadnapra hazautaznak, sok emberrel találkoznak vona­A terepasztal ton, autóbuszon is, — felismer­hessék ezeket a körözött sze­mélyeket — mondja az iskola egyik tanára. Alaposabban megnézem a „tablót” és baranyai portrét is találok: Simon Lászlóné, született Szederkényben, 1956- ban, legutóbbi lakhelye Pécs, Engels u. 18. sz. Sikkasztás bűntette miatt körözi a rend­őrség. Az iskola különböző oktató­termei kitűnően felszereltek. Mint egy iskolai osztályterem — elöl a tanári „katedra”, szem­ben vele a „padok”. Csakhogy itt az asztalon mikroszkópok, írásvetítők. A helyszínelő .és balesetvizsgáló teremben ta­nulják többek között a hely­színrajz elkészítését, itt ismer­kednek meg a nyomfelkutatási eszközök célszerű használatá­val, az ujjnyomrögzítés techni­kájával. A közrendvédelmi, közbizton­sági tanteremben sajátítják el alaposan például a körzeti megbízott beosztással járó tennivalókat vagy a járőrszol­gálat sokrétű ismereteit. Képet kapnak itt a hallgatók a kar­hatalmi ismeretekről is, — de tanulmányozzák a vegyi és biológiai fegyverek elleni vé­dekezést, tereptant, fegyver­technikát ... „Kérem a személyi igazolvá­nyát" - hangzik el igazoltatá­sok alkalmával. A rendőr kéz­be veszi az igazolványt és ha minden rendben, visszaadja. Ha minden rendben! Mert egy személyi igazolványban sok „látnivaló" van. Itt a teremben egy színes film segítségével — kis részét nekünk is levítették, — oktatják a személyi igazol­vány ismereteket. A vízjelmin­tákból és még sok egyébből a szakértő szem gyorsan megál­lapítja a dokumentum valódi­ságát vagy hamis voltát is ... Az útlevelek ismerete is „tantárgy”. Több mint száz or­szág útlevelét tartalmazó „kiál­lítás" mutatja be az okmányo­kat. A legtöbb arab ország útlevelét például hátulról visz- szafelé kell lapozni, az utolsó lapon van a fénykép és visz­Fotó: Bata Lásztó szafelé az egyéb bejegyzé­sek ... Az egyik leglátványosabb a közlekedési tanterem. A hall­gatók asztalain egy-egy me­netlevél, fuvarlevél-minta, — a sok egyéb dokumentum mellett, — ezek segítségével tanulják a szakszerű közúti gépjárműel­lenőrzést. Nagy terepasztal, — úthálózattal, az épületek ma­kettjeivel — a forgalomszerve­zési ismeretek megszerzésé­hez nyújt segítséget. A KRESZ-t is tudniok kell. Jelzőtáblák, egy gépjármű motorjának ke­resztmetszete is az oktatási eszközökhöz tartozik. A 10 hónapos rendőr tiszt­helyettes-képző iskolára az 1 éves rendőrképző iskolát már elvégzettekből kerülnek ide a hallgatók. Tanulmányaik sike­res elvégzése után többségük körzeti megbízott beosztásban dolgozik majd. Baranyából is jónéhány rendőr tanul itt. — Hallgatóink többsége pil­lanatnyilag az épületen kívül van, de talán az egyéni tanu­lás foglalkozáson levők kö­zül tud néhánnyal beszélni, mindjárt megszervezem — mondja készségesen kísérőm. Kis idő múltán már „kerék­asztalnál” beszélgetek Deák János szakaszvezetővel, — Szik­szói Sándor őrmesterrel és Me­rényi György őrmesterrel. Mindhárman Pécsről kerültek az iskolára. Jól érzik itt magu­kat — mondják —, de azonos a véleményük abban is, hogy a sokrétű ismeretek megszerzése fegyelmezett, állandó tanulást igényel. A tantárgyak — töb­bek között - politikai ismere­tek, közrendvédelem, igazga­tásrendészet, büntetőjog, bün- tetőeljórásjog, közlekedésren­dészet. .. Néhány nap múlva vizsgáznak és — mint mondják, — remélik jó eredménnyel. Mindhárman fiatalok, nősek, családosak. Az iskolán végzettek amikor ismét munkába állnak tudás­ban felvértezve, alaposabban, hozzáértőbben lesznek képesek szolgálatuk ellátására. Garay Ferenc lönféle típusváltoztatási, mó­dosítási, átalakítási kérelmek engedélyezése, de ha valaki magának akar utánfutót bar­kácsolni, az is jobban teszi, ha előtte felülvizsgáltatja a tervrajzot... A forgalmi terü­letünk már változatosabb. A telephelyeken azt nézzük, hogy a rendeleteknek eleget tesz­nek-e? A közületek üzemelte­tési engedélyeit is mi adjuk ki — természetesen, ha minden rendben van a gépjármű kö­rül —, ellenőrizzük a lakossá­gi szolgáltatást végző javítás­sal foglalkozó vállalatok, szö­vetkezetek és magániparosok munkáját. De rendszeresen el­lenőrzést végzünk a forgalom­ban is. Ha a menetokmányok körül valami „eltérés" van, vagy a gépjármű műszaki ál­lapota kifogásolható, úgy megtesszük a szükséges intéz­kedéseket. — Mit kell tudni a magán- tulajdonban levő személygép­kocsik műszaki vizsgáztatásá­val kapcsolatban? — A szükséges vizsgáztatá­si egységcsomagok és a tájé­koztatók a postahivataloknál vásárolhatók. A vizsgadíj befi­zetését a vizsgalapon is iga­zoltatni kell és csak úgy lehet jelentkezni a megyei Autó­felügyeletnél (7634 Pécs, Rác­város 68.) levélben vagy sze­mélyesen köznapon 8—16.30 és szombaton 8—12.30 között. Levélben egy hónapon belül két időpont megjelölése aján­latos a vizsga idejére. — Hol és mikor tartják a vizsgákat? —• Pécsett, az AFIT Bolgár Néphadsereg úti telephelyén hétfő—szerda—péntek délután kettőtől és szombat reggel 7- től. Július végétől belép az AFIT Szigeti úti szervizállomá­sa is, ahol teljes műszersorral — vizsgáztatjuk a kocsikat. Komlón a Volánnál kedden — esetenként csütörtökön is —, Mohácson az AFIT-nál hétfőn, Siklóson a Volánnál is hétfőn, míg Szigetváron a Volán te­lephelyén csütörtökön, mind a négy városban délután. Az úgynevezett „hatósági” vizsga- átalakítás, újbóli forgalomba- helyezés stb. esetén — csak Pécsett van, csütörtöki napon, az AFIT Bolgár Néphadsereg úti telepén. (Erre vizsgalap csak nálunk szerezhető be.) Lehetőség, hogy a közületek legalább tíz jármű felkészítése esetén kérhetik a házi vizsgát. — Mire kell ügyelni az idő­szakos vizsga előtt? — Sokan a Merkúrnál vesznek rendszámtábla nélküli közületi kocsit, nem tudják, hogy azt is fel kell készíteni a műszaki vizsgára és vizsgáztat­ni is kell! A vizsgára viszont vinni kell az esedékes kötele­ző biztosítási díj befizetésének igazolását is — a feledéke­nyek csak kéthónapos ideigle­nes hosszabbítást kaphatnak. A vizsgára olyan műszaki ál­lapotú gépjárművet kell kiállí­tani, melynek a biztonsági be­rendezései üzemképesek és tö­kéletesek: fék, kormány, futó­mű, világító- és jelzőberende­zés, de a szélvédőüveg is, hogy megfeleljenek a közúti forgalom műszaki és esztétikai követelményeinek. Minden vizs­gabázison műszerrel mérjük a kipufogógáz szénmonoxid- és füsttartalmát. Ha a négyüte­mű Otto-motor gáza túllépi a 4,5 térfogatszázalékos CO, vagy a dízelmotor az 550 mg füstöt köbméterenként, akkor egy év múlva ismét jelentkez­het műszaki vizsgára az üze­meltető. Nem árt tudni, hogy július 1-től kötelező a biztonsági övék beszerelése és használata minden olyan kocsiban, mely­ben gyárilag beépítették a rög­zítésükre szolgáló három „pontot” — ahol a rögzítő­pontok hiányoznak, ott nem szabad használni. Murányi László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents