Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-23 / 171. szám

2 Dunántúli napló 1977. június 23., csütörtök Tizenkét pályamű közül egy volt pécsi Eredményesen zárult a pincemegerő­sítési és -megszüntetési pályázat Sok új módszerre tettek javaslatot Eredményes munka Komlón II közlekedés legyen társadalmi ügy Kibővített ülést tartott a Baranya megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége Értékelték a közlekedésbiztonsági heteket Környezeti ártalmak és környezetvédelem Pécs vámsában Dr. Krassó Sándor tanulmánya A termelőerők gyarapodása, a technika fejlődése a társa­dalmi környezetben is változá­sokat idéz elő. Városunk lakói élet- és munkakörülményeinek alakulására igen jelentős a környezeti ártalmak felismerése és azok csökkentése. E nagy­fontosságú problémával foglal­kozik dr. Krassó Sándor most megjelent tanulmánya. A szerző a települési környe­zetet vizsgálva megállapítja, hogy Pécs jóval városiasabb az ország többi megyei városánál, mert itt a legmagasabb a nép- és a laksürűség. Mivel a kör­nyezeti adottságok közül a zsú­foltság a nagyarányú lakásépít­kezések ellenére sem szüntet­hető meg, feloldására legin­kább a lakótelepek zöldterüle­tei alkalmasak. A szintén gyors ütemben városiasodé Szegeden vagy Szolnokon azonban csak­nem háromszor annyi a park­terület aránya, mint Pécsett. Az egyik érdekes statisztikai adat szerint Pécsett kereken 530 ezer m2 kiépített járda ta­lálható. A 310 km hosszú bel­területi úthálózatnak 85 száza­lékára jut átlagosan egy-egy méter kiépített járda. Ez az ál­lapot — írja dr. Krassó Sán­dor — egyrészt nem kielégítő, másrészt a járdaburkolatok igen sok helyen hibásak, a csapadékvíz, és csatornázatlan helyeken a szennyvíz elvezetése Pécsett még rendezetlen. Eddig is sok szó esett Pécs levegőtisztaságának védelmé­ről. Krassó Sándor táblázatok­kal igazolja, hogy e téren vá­rosunkban „mérsékelt javulás" észlelhető. A tanulmány további része a vizek tisztaságának védelmére és a zajártalmakra hívja fel a figyelmet. Pécsett 1975-ben 15 vállalatnál és szövetkezetnél csaknem háromezer munkást foglalkoztattak egészségre ár­talmas zajforrás közelében. Sok a hibás kipufogódobbal, rob­banásszerű zajt okozó utógyúj­tással, hangtompító nélkül köz­lekedő gépjárművek száma. (Különösen a dömperek okoz­nak nagy lármát.) A tudományos alapossággal megírt tanulmány mindvégig érdekesen tárja fel, hogy váro­sunk lakosságának élet- és munkakörülményeire mennyire kihatnak a környezeti ártalmak, s ezért a beruházások előkészí­tése és megvalósítása során csökkentésükre kell törekedni. Tizenegymillió forintba kerül a Szigetvári Városgazdálkodási Vállalat új telephelye, amely­nek átadása a jövő év második felében várható. Jelenlegi köz­pontjuk a hajdani zárda istál­ló és fészer épületeiből alakí­tott helyiségekben van, ahol egyébként gépkocsik és külön­böző anyagok tárolására már nincs is hely. Az új telep léte­sítésére többek között azért is szükség van, mert a vállalat evek óta egyre növekvő felada­tokat hajt végre a város terü­letén. Többek között erről tárgyalt Szigetváron a Városi Tanács végrehajtó bizottsága. A vállalat munkájáról Har­cos József igazgató számolt be. Elmondotta, hogy az elmúlt évben a 14 millió forintos ár­bevételi tervet túlteljesítették. Ebből az összegből fedezték Mint hírül adtuk, közel egy hónapig tartó munka után, hétfőn fejezte be munkáját az a zsűri, amely a pécsi és egri pincék megerősítésének, illetve megszüntetésének új műszaki megoldásaira kiírt pályázatot értékelte. A pályázatot a két város tanácsa az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium­mal közösen írta ki, s e há­rom szerv a legjobbaknak 450 ezer forint összegű pályadíjat ajánlott fel. A maga nemében egyedül­álló pályázat írásba foglalt feltételeit száznál többen vet­ték ki. 27 pályaművet adtak be, ebből kettőt elutasított a bizottság, a 25 közül pedig 12-t tartott díjazásra és meg­vételre alkalmasnak. Három pályamű 60, egy pedig 50 ezer forintos díjban részesült, 2 pályaművet 35, 6-ot pedig 25 ezer forintos megvételben ré­szesítettek. E 12 pályamű kö­zött mindössze egyetlen pécsi volt: a PMMF Nagy Zoltán vezette kollektívájáé. Legered­ményesebbek a MÉLYÉPTERV szakemberei voltak: 2 díjazott és 2 megvásárolt pályaművel szerepeltek a pályázaton. A bírálóbizottság munkájá­ban szakértőként részt vett Vó- kó János, a pécsi városi épí­tési és közlekedési osztály ve­zetője. Tőle kértünk tájékozta­tást a pályázatról. — A bizottság tudatában volt annak, hogy nem várható olyan kiugró pályamű, amely mindenre megoldást ad. Vol­tak olyan pályaművek, ame­lyek a jelenleg is alkalmazott módszereket foglalták rend­szerbe, voltak olyanok, ame­lyek új és különleges megol­dásokat kínáltak, s találkoz­tunk olyanokkal is, amelyek igen alapos statikai számítá­Ismét gazdagabb lett egy létesítménnyel a pécsi állat­kert. A hüllőháztól délre elké­szült az új állatház, amiben helyet kapott a régen áhított „állatklinika” is. A faházat tavaly vásárolta a Mecseki Kultúrpark a MER­KUR Személygépkocsi Értékesí­tő Vállalat pécsi telephelyétől, miután ott elkészült az iroda­épület. A 84 négyzetméter alapterületű házikót felújították és az igényeknek megfelelően átalakították, mintegy 150 000 forintért. 13 ketrecet építettek az állatoknak, ahol jelenleg majmokat és tarajos sülöket helyeztek el, de ezekben rág­csálókat is tarthatnak. A ket­többek között a temető fenn­tartási költségeit, továbbá út­karbantartást, tatarozást és parkosítást végeztek. Az építő­ipari részleg például csupán az állami lakóházak felújítását több mint kétmillió forint ér­tékben végezte el. A közületi megrendelések értéke szintén kétmillió forint volt. Autó- és motorjavító részle­gük is közel egymillió forint értékben végezte a kismotorok, teherautók javítását, illetve személygépkocsik műszaki vizs­gára való előkészítését. A saját kertészetükhöz tar­tozó virágüzlet több mint fél­millió forintot forgalmazott, nemcsak a hagyományos, ha­nem az olyan különleges viró­sokkal támasztották alá aján­lataikat. Egy-egy pályázó több ötlettel is jelentkezett. — Milyen összetételben vol­tak megerősítésre illetve meg­szüntetésre vonatkozó javas­latok? — Szinte valamennyi pályg- zó olyan népgazdasági érték­nek fogta fel a pincéket, ame­lyeket meg kell menteni, ezért a megerősítési módszerek na­gyobb hangsúllyal szerepeltek a pályázaton. Voltak lőttbeto­nos és torkrét-betonos meg­oldások, kózetcsavaros és hor- gonyzásos módszerek, voltak előregyórtott szerkezetek fel- használására vonatkozó aján­latok, mások pedig különböző zsaluzatokat ajánlottak. Volt például egy módszer, amely olyan műanyagzsaluzatot hasz­nálna a megerősítésnél, amely végleg bent maradhat a pin­cében, s esztétikus felületet ad. — Tehát sokféle új módszer közül lehet válogatni . . . — Igen. S hogy melyiket használjuk, azt ezután kell el­dönteni. A bírálóbizottság ajánlatot készített, amely a két városban közvetlenül alkal­mazható módszereket jelöli meg és külön azokat, amelye­ket előbb ki kell kísérletezni. Július 1-én lesz az ÉVM-ben a hivatalos eredményhirdetés. Azután szándékozunk össze­hívni a pécsi munkákban közreműködő partnereket a nálunk is alkalmazható mód­recek előtt 44 négyzetméter kifutót hoztak létre. Az álla­tokat az épületen kívül és be­lül is megtekinthetik a látoga­tók, ami újszerű a pécsi állat­kertben. Az állatház másik ré­szén állatorvosi ambulanciát, betegállatszobát és gyógyszer­tárolót rendeztek be. A kis ál­latkórházban kisebb műtéteket is_ elvégezhetnek. Az állatház átalakítását a Mecseki Kultúrpark brigádja végezte, de 1200 társadalmi munkaórában a Mecseki Érc- bányászati Vállalat Mecsek és Vosztok szocialista brigádjai is segítettek. Az állatház átadá­sára tegnap került sor. gokból, mint például a közked­velt orchidea. A vállalat ker­tészei Szigetváron 215 ezer négyzetméter parkterületet gondoztak, de az Idegenfor­galmi Hivatal megbízásából Harkányban és Abaligeten is végzik a parkok karbantartá­sát. Ami az ez évi feladataikat illeti, érdemes megemlíteni, hogy 30 lakás korszerűsítését, komfortfokozat-növelését vég­zik. Ezen kívül felújításra, ki­sebb tatarozásokra közel há­rommillió forintot fordítanak. A Városi Tanács vb a válla­lat igazgatójának jelentését el­fogadta. szerek kiválasztására. Azt sze­retnénk, ha a szükséges kísér­leteket idén lefolytathatnánk, hogy jövőre már az új mód­szereket is üzemszerűen al­kalmazhassuk. E heti őrjáratunkban a jobb­oldali közlekedést figyeltük. Most azt kérdezi az olvasó: mit kell ezen figyelni, hiszen jó néhány évtizede jobboldali közlekedés van Magyarorszá­gon. Mégis szándékosan fogal­maztunk így, hogy az a Wart- burg-vezető is értse miről van szó, akit Újmecsekalján követ­tünk. A felezővonal mellett haj­tott az Építők útján, majd az Ybl Miklós utcában és még a 39-es dandár úton sem távolo­dott el a vonaltól. A rendőr kérdésére teljes magabiztos­sággal válaszolt: a jobbolda­lon hajtott. És még az ismételt rákérdezésre sem jött ró, hogy ez esetben az ún. jobbratartási kényszerre vonatkozó szabályt sértette meg. Ahol ugyanis a párhuzamos közlekedésre nincs lehetőség — mint a Tolbuhin úton, a Zsol- nay Vilmos utcában, az új 6/A úton — de az útviszonyok olya­nok, hogy a jobbratartási kény­szer alkalmazható, ott az úttest felezővonal menti részét szaba­don kell hagyni előzésre. Gon­doljuk csak meg: ha mindkét oldalon e szabály figyelmen kívül hagyásával közlekedné­nek a járművek, az előzés egy­szerűen lehetetlen volna. Egyébként az említett wart- burgos a rendőri figyelmeztetés — pontosabban a szabálysérté­si feljelentés — után is a fele­zővonal közelében hajtott, ami arra vall, hogy még mindig nem értette, miért is állították le. Különben mostani őrjára­tunk néhány órája alatt nem ő volt az egyetlen, aki nem vette figyelembe, hogy a for­galmi és útviszonyok által le­hetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni. Általá­nos „betegségről" lévén tehát szó, tapasztalatunkat megszív- lelés végett adjuk közre. A közlekedési morál javítása és a társadalom széles réte­geinek közlekedésre nevelése volt a célja az április 25-től május 29-ig tartó rendezvény- sorozatnak, melyet az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács Az Építők útján mást is ta­pasztaltunk. E rovatban volt már szó róla, most ismét meg kell említenünk, A sövény. Nemrégiben nyírták, de - amint a felvételen is látható — nem a közlekedés igényeinek megfelelő mértékben. Beáll­tunk a Radnóti Miklós utcai ke­resztezésbe és figyeltük a köz­lekedő járműveket. Hát bizony csak az utolsó pillanatban le­hetett észrevenni. Kellő körül­tekintés nélkül nehéz elkerülni a balesetet. Ez a sövény adta az ötletet, hogy bejárjuk a Mecsek for­galmasabb útjait. Nem volt fö­lösleges. Megfigyeltük ugyanis, hogy legtöbb helyen a dús nö­vényzet szinte teljesen eltünteti a közúti jelzőtáblákat. Néhány útban levő ág levágásával lát­hatóvá lehet tenni a táblákat, s ezáltal biztonságosabb lehet a közlekedés. Megnéztük azt is, hogyan közlekednek a 6-os úton Pécs és a pellérdi elágazás között. Az út északi oldalán ugyanis a közelmúltban elkészült a jár­da, s ezzel feloldották a se­bességi korlátozást is. A jár­művezetők többsége - jóllehet a megfelelő táblák kint vannak - ezt nem veszi figyelembe, ezáltal indokolatlanul lassú a közlekedés ezen az útszaka­szon. Közben a száguldozó motoro­sokat is figyeltük. Feltűnt vala­mi. Baj van az irányjelzéssel. Legtöbb motoros úgy akar le­zsernek tűnni, hogy kanyarodás előtt nem szabályszerűen ki­nyújtott karral jelzi szándékát, hanem hanyagul lelógatott kézzel, amiről a mögötte hala­dó jármű vezetője nem tudhat­ja, hogy az illető jelez-e, vagy csupán a bokáját vakargatja. H.l. hirdetett meg. Az öt hétig tar­tó rendezvénysorozatot értékel­ték a tegnap megtartott el­nökségi ülésen Orbán István vezérőrnagy, a Baranya me­gyei Rendőrfőkapitányság ve­zetőjének elnökletével. A jelentések, beszámolók alapján a komlói városi szak- bizottság igen jól dolgozott. Jelentős eredményeket értek el a baleseti statisztika javulásá­ban. Az elmúlt év hasonló idő­szakához viszonyítva idén 20 százalékkal csökkentek a bal­esetek. A megelőző tevékeny­séget nagyban segíti, hogy ál­landóan figyelik és elemzik a város közlekedését. Nemcsak a járművezetők, hanem a gyalogosok, utasok számára is szerveztek közleke­dési vetélkedőket tizenegy eset­ben, 560 fő részvételével. A ve­télkedőkön a tesztláp kitöltése- után diafilmeken mutatták be a gyalogosok helyes közleke­dését. Pécsett, az ÉPFU, a 12. sz. Volán, a Bőrgyár és a Kesztyűgyár dolgozói, a me­gyében pedig a Bólyi Mező- gazdasági Kombinát, a Kom­lói Carbon Könnyűipari Válla­lat és a Szigetvári Konzervgyár dolgozói vettek részt. Érdekes, hogy az idős emberek a vetí­tett filmek iránt nagy érdek­lődést tanúsítottak. Az akció- program sikeres megvalósítá­sát segítette célkirakatverseny is, melyet a megyei tanács ke­reskedelmi osztályával közösen rendezett a Közlekedésbiz­tonsági Tanács. Sajnos nem sikerült a bal­esetek számának alakulásá­ban a csökkenő tendenciát ál­landósítani. Az elmúlt év első öt hónapjához viszonyítva idén 19 százalékkal emelkedett a sérüléses balesetek száma. A könnyű sérülések 112-ről 136- ra, a súlyosaké 101-ről 190-re, a halálos sérülések 8-ról 18 főre emelkedtek. Igen magas Mohácson az arány, ahol 16- ról 37-re emelkedett a sérül­tek száma. A beszámolók elhangzása után Fábián Lajos rendőralez­redes, az OKBT titkára kö­szöntötte Kovács Jenőt, a Me­gyei Közlekedésbiztonsági Ta­nács ügyvezető elnökét és át­adta az Országos Közlekedés- biztonsági Tanács zászlaját, va­lamint az emlékplakettet, akit egyidejűleg érdemei elismerése mellett felmentettek tisztségé­ből. A Megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács ügyvezető el­nökének Gyimesi János őrna­gyot, a Baranya megyei Rend­őrfőkapitányság közlekedésren­dészeti osztályának vezetőjét választották meg. Müller István Buszon az orvoshoz Ha csak lehet, a fogászatot szeretjük messziről elkerülni, s a gyerekek sem túl lelkesek, ha orvoshoz viszik őket. Ellen­ben ha egyszerűen nincs mód eljutni a rendelésre, egészen más szemüvegen látjuk a kér­dést. fgy volt ez Hirden is, a Pécshez csatolás után. Mind a gyermekorvosi, mind pedig a fogszakorvosi rendelés Vasason van, a buszok pedig nem tar­tották magukat ahhoz az idő­ponthoz, mikor a hirdiek or­voshoz tudtak menni. Az anyu­kák, apukák, fogfájós betegek panaszait, a városi tanács egészségügyi osztályának ké­rését gyorsan megoldotta a Volán 12. sz. Vállalat: egy kis változás a menetrendben, s ma már épp akkor érnek cél­ba a buszok, mikor a rendelés megkezdődik. Tóth István m Uj telephelyet kap a Szigetvári Városgazdálkodási Vállalat A Városi Tanács vb-ülése Új állatház az állatkertben Hársfai István így köxlekedilnk mi A kilátást zavaró sövény az Építők útján Á jobbratartási kény­szer a gyakorlatban Zavarja a látást a növényzet A motoros jelezzen szabályosan Hegedűs Magdolna Sz. P.

Next

/
Thumbnails
Contents