Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-23 / 171. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli nanlö XXXIV. évfolyam, 171. szám 1977. június 23., csütörtök Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Ülést tartott az IUIS2 Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1977. június 22-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Gyenes Andrásnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót és Borbély Sán­dornak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a tagsági könyvek cseréjének vég­rehajtásáról szóló jelentést. Megvitatta és elfogadta továbbá Óvári Miklósnak, a Politikai Bizottság tagjának, a KB titkárának előterjesztésében az időszerű kulturális kérdésekről szó­ló tájékoztatót A Központi Bizottság ezt követően folyó ügyeket tárgyalt. Az ülésről közlemény jelenik meg. A KGST-ülésszak második napja KS/D. NAPLÓ. ítLfcPOtO Egy emlékezetes pillanat a KGST XXXI. ülésszakáról: tegnap a küldöttek megkoszorúzták Varsóban az ismeretlen katona em­lékművét. A holland exportra készülő szekrényeket szerelik össze a faipari szövetkezet l-es üzemének kéziműhelyében Erb János felvétele Eszmecsere Pécsett a szövetkezeti ipar export­tevékenységéről A tanácskozás jól szolgálja a szocialista közösséij ügyét Lázár György beszéde Szerdán délelőtt Piotr Jaro- szewicz lengyel miniszterelnök megnyitotta a KGST 31. ülés­szaka második munkanapját. Folytatódott az első napon el­hangzott referátumok kedden este megkezdődött vitája, amelyben elsőnek Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisz­tertanácsának elnöke szólalt fel, majd a vitára bocsátott kérdésekhez a delegációk ve­zetői szóltak hozzá. Az aláb­biakban közöljük Lázár György, a magyar küldöttség vezetőjé­nek felszólalását. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke a tanácskozás második napján elmondott be­szédében a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a magyar kormány nevében köszöntötte a XXXI. ülésszak résztvevőit — külön a házigazda szerepét betöltő Lengyel Népköztársaság veze­tőit —, majd bevezető sza­vaiban rámutatott: — Számunkra, szocialista tervgazdálkodást folytató or­szágok számára nincs benne semmi meglepő, mégis szólni kell róla — mert sokatmondó és fontos tény — hogy miköz­ben a vezető tőkés országok kormányai továbbra sem ta­láltak megoldást súlyos gaz­dasági nehézségeik leküzdésé­re, a KGST tagállamok nép­gazdaságai — amint erre a végrehajtó bizottság beszámo­lója is rámutat — a legutób­bi ülésszak óta eltelt időben is sikeresen fejlődtek. A komp­lex program megvalósításának keretében kielégítő ütemben halad azoknak a feladatok­nak a végrehajtása, amelye­ket a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervé­ben irányoztunk elő. Ezek a példa nélkül álló hatalmas vál­lalkozások — mint többek kö­zött az orenburgi gázvezeték, az uszty-ilimszki cellulózkombi­nát, a 750 kilovoltos távveze­ték — meggyőző bizonyítékai annak, milyen óriási erőforrást és szervező erőt jelent közös­ségünk tervszerűen összehan­golt internacionalista együtt­működése, a szocialista gaz­dasági integráció, amely egy­idejűleg növeli a KGST világ- gazdasági súlyát, és szilárd alapot biztosít országaink gazdasági fejlődése, ezen ke­resztül népeink jólétének to­vábbi növelése számára. A továbbiakban elmondot­ta, hogy a magyar népgazda­ság az elmúlt két évben igen nagy erőfeszítéseket tett a vi-' lággazdasági változásokból adódó hátrányok leküzdésére, a ráfordítási költségek növe­kedésének ellensúlyozására, a népgazdaság egyensúlyi hely­zetének fokozatos javítására. — A megoldás kulcsát ab­ban látjuk, hogy erőteljesen fokozzuk a termelés hatékony­ságát, meggyorsítsuk a terme­lékenység emelésének, a ter­melés korszerűsítésének folya­matát és számottevően növel­jük népgazdaságunk exporttel­jesítményét. — Rendkívüli módon érde­keltek vagyunk abban, hogy még teljesebben kihasználjuk a szocialista gazdasági integ­rációból származó előnyöket, még szorosabbá tegyük és el­mélyítsük együttműködésünket a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. — A magunk részéről is nagy fontosságot tulajdonítunk annak, hogy fokozzuk kölcsö­nös gazdasági kapcsolataink stabilitását, erősítsük hosszú távú jellegét és szélesítsük az öt évnél hosszabb időszakra szóló együttműködési megálla­podások körét. Amint a be­számolókból kitűnik, e téren nem kevés a tennivalónk. — Véleményünk szerint is kiemelkedő jelentősége van a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásának, mert ezek fogják képezni jö­vőbeni együttműködésünk ge­rincét. Odvözöljük és támogat­juk a tervezési együttműködé­si bizottságnak azt az ajánlá­sát, hogy erőinket határozott céltudatossággal most a leg­alapvetőbb kérdések megoldá­sára, mindenekelőtt az ener­gia- és nyersanyagellátás biz­tosítását, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekben mutatkozó szükségletek kielé­gítését, és a gépipar legfon­tosabb ágazatai összehangolt fejlesztését szolgáló célprogra­mok kidolgozására összponto­sítsuk. — Közösségünk energia- és nyersanyagszükségletének ki­elégítésében meghatározó sze­repe van a Szovjetunióval Befejeződtek a szovjet -francia tárgyalások L. Brezsnyeu vissza utazott Moszkvába A rambouillet-i kastélyban szerdán délelőtt aláírták a Szovjetunió és a Francia Köz­társaság közös közleményét azokról a tárgyalásokról, ame­lyeket Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának fő­titkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Valéry Giscard d’Estaing, a Francia Köztár­saság elnöke folytatott. Ugyancsak aláírták a két fél közös nyilatkozatát az enyhü­lés kérdéseiről és a nukleáris fegyverek elterjedésének meg­akadályozásáról. A három okmányt Leonyid Brezsnyev és Valéry Giscard d'Estaing irta alá. Ugyancsak ünnepélyes ke­retek között írták alá azt a két megállapodást, amelyet a két ország a közlekedési, il­letve a vegyipari együttműkö­désről kötött. Ezen kívül a két ország kereskedelmi minisztere az államfők jelenlétében jegy­zőkönyvet írt alá a szovjet— francia gazdasági és ipari együttműködésről kötött tiz évre szóló megállapodás el­mélyítéséről. A két megállapodást a kül­ügyminiszterek, Gromiko és Guiringaud látták el kézje­gyükkel. Az aláírásokat megelőzően Brezsnyev és Giscard d'Es­taing megtartotta utolsó meg­beszélését — ezzel egyidőben a szakminiszterek is tárgyal­tak a gazdasági kapcsolatok kérdéséről. Francia részről ezen a megbeszélésen részt vett Raymond Barre miniszter- elnök. Az ünnepélyes aláírás után Brezsnyev, Rambouillet-ből Pá­rizsba ment, ahol a szovjet nagykövetségen ebédet adott a francia elnök tiszteletére, majd a délutáni órákban el­utazott Párizsból. (Közös nyilatkozatok az 5. oldalon) A tanácskozások többségén kevés kézzelfogható eredmény születik, a résztvevők inkább csak az elvi megállapodások jelentőségét szokták hangsú­lyozni. Merőben más volt teg­nap a Pécs városi Ipari és Szol­gáltató Szövetkezetek pártbi­zottságának kezdeményezésére létrehozott eszmecsere, melyen részt vett Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkára, dr. Simku József, az MSZMP KB munka­társa, a Külkereskedelmi Mi­nisztérium, az ARTEX, a TANIM- PEX, a HUNGAROCOOP párt­ós gazdasági vezetői, Haász József, a KISZÖV elnöke, az exporttevékenységet folytató baranyai szövetkezetek párttit­kárai és elnökei. Szigeti Károly, a Külkereske­delmi Minisztérium pártbizott­ságának titkára tájékoztatást adott hazánk külkereskedelmé­nek 1977. évi helyzetéről, majd a baranyai szövetkezetek képvi­selői és a vendégek között élénk eszmecsere alakult ki. A 96 százalékban exportra ter­melő pécsi Kesztyűs és Bőr­díszműipari Szövetkezet pél­dául a termelés bővítéséhez nélkülözhetetlen gépeket ké­séssel kapja meg, a bőrdísz­mű áruhoz szükséges kellékek beszerzése egyre nagyobb ne­hézségeket okoz, a kesztyűk kötött bélésanyagát rossz mi­nőségben kapják. A TANIM- PEX képviselője hangsúlyozta, hogy hazánkban a kesztyűgyár­tásra különös figyelmet kell fordítani, a világ exportjának 15 százalékát Magyarország bonyolítja. A jövőben a TAN- IMPEX magára vállalja a kel­lékek beszerzését, lehetőségei­hez képest minden erővel tá­mogatja a pécsi szövetkezetét exportáru alapjának bővítésé­ben. A Pécsi Népművészeti Szö­vetkezet szabad kapacitással rendelkezik. Termékei a világ több országába eljutottak, a bemutatott minták tetszést arattak, a külkereskedelmi vál­lalat azonban késlekedik a szerződések megkötésével. A HUNGAROCOOP és az ARTEX képviselője konkrét ígéretet tett, hogy az értékes kapacitást rövid időn belül lekötik, jelen­tős export rendelést biztosíta­nak. A Pécsi Faipari Szövetkezet az elmúlt tíz esztendőben tíz­szeresére növelte exportját, most azonban a megpályázott hitel késik, pedig a szövetkezet újabb fejlesztést szeretne, a piac szinte korlátlanul felveszi a 19 stílusirányzatot felölelő termékválasztékot. A tanácskozáson más bara­nyai szövetkezetek is felaján­lották kapacitásuk egy részét, kérve a Külkereskedelmi Mi­nisztérium segítségét exportte­vékenységükhöz. A megbeszélés összefoglaló­jában Maletics Miklós, a Pécsi Ipari és Szolgáltató Szövetke­zetek pártbizottságának titkára elmondotta, hogy fél esztende­je a szövetkezetek és a külke­reskedelmi vállalatok között sok érdekellentét, vita volt. A mostani tanácskozáson az együttműködési hajlam konkrét megállapodásokban is érvény­re jutott, a népgazdasági ér­dek egyre inkább a felek mind­egyikének fő szempontjává vá­lik. L. J. (Folytatás a 3. oldalon.) Szeptemberben kívánják átadni a szentlőrinci új általános iskolát

Next

/
Thumbnails
Contents