Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-22 / 170. szám

6 Dunántúlt napló 1977. június 22., szerda Bezárja kapuit a Tündérváros • Kossuth Ferenc beszéde • Léghajó és egyéb látványosság • Miniszteri kitüntetés a megye és a város vezetőinek D szerkesztőség postájából A környezetvédelemért Gyerekek a KRESZ-parkban Mégis lehet gomba - fából tették, 10 esetben pedig kény­telenek voltak szabálysértés miatt feljelentést tenni. Dr. Csősz Gyula hozzászólá­sában kiemelte a környezetvé­delem fontosságát, ezen belül különösen az élő vizek, a vé­dett állatok és növények vé­delmét. A környezetvédelmi bi­zottság tagjait és az őket se­gítő aktívákat emléktárgyakkal ajándékozták meg. Fürstenhof- fer János és Szalonnás József őr jól végzett munkájukért el­ismerő oklevelet kaptak a HNF megyei elnökségtől. Radios Károly tanácselnök Pécsvárad ján. A parkban jelzőtáblák, forgalomirányító fényjelző ké­szülékek, fénysorompók segít­ségével az „élő” közlekedés­hez hasonló szituációk alakít­hatók ki. A gyerekek segédmo­torokkal, kerékpárokkal, kisau­tókkal közlekednek és így sa­játítják el a közlekedés gya­korlati tudnivalóit, veszélytelen körülmények között, megfelelő felügyelet mellett. Az 1976-os esztendőtől kezdődően a 8. osztályosok segéd motorkerék­pár-vezetői ismereteit is itt próbáljuk meg a készség szint­jére emelni. Ezek a törekvések a jövő gyalog vagy járművel közlekedő emberét udvarias, szabályosan közlekedő ember­ré formálják. A közlekedésbiztonsági he­tek akcióprogram keretén be­lül mintegy 500 gyermek láto­gatta meg a közlekedési par­kot, akik közül 50 fő önkéntes kerékpáros KRESZ-vizsgát tett. Bércesi György Katonai díszpompával vette kezdetét a fogadás. Zsolnay Miklós köszöntője után Kossuth Ferenc vette át a szót, melyről a tudósító így számol be: „ .. . Történelmi nevezetesség, hogy Kossuth Lajos fia födet- len fővel odaállott hansburgi Frigyes főherceg elé ezzel a mondással: — Fenséges magyar királyé főherceg úr! Hódolat­teljes üdvözletünk fenséged­nek, hogy megjelenésével ki­tüntetni méltóztatott..." — majd Pécs városáról szólva így folytatta — „Szent István emel­te fel e várost pogány rom­jaiból. Itt temetkezett Péter ki­rály 1046-ban, itt koronázták meg másodszor Salamon ki­rályt, itt alapította Nagy Lajos az első magyar egyetemet 2000 hallgatóval és Mohácsnál az egyetem 300 hallgatója lelte halálát. Igazság tehát, hogy Pécsnek lakossága mindig tel­jesíteni tudja kötelességét. Ez a kiállítás hivatva van tanú­ságot tenni egész hazánk me­zőgazdasági és ipari haladá­sáról ...” A következő történet kívánkozik ide: „Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter megjelenésekor a cigányzene- kar nagy áhítattal elkezdte a Kossuth nótát húzni. Alig mu­zsikáltak két taktust, amikor az egyik rendező sápadt arccal odaugrott. Guszti! — rivallt a cigányra. — Ezt a nótát itt nem szabad muzsikálni! Valaki az­tán közbelépett, mire a cigány bátorságot kapott és egész megnyitás alatt azt játszotta, hogy „mit üzent Kossuth La­jos . . ." A megnyitóra érkező vendé­gek elutaztak, de jöttek nap mint nap az ország különböző részeiből a látogatók. Somogy és Tolna megye talán teljes lakossága megfordult itt. A kaposvári napilap így írt a pécsi kiállításról: „...Az ő örömük a mi örömünk is, az ő dicsőségük a mi szívünket is érinti... Nagyon sokat al­kotnak itt, nagyon sokat fog­nak itt produkálni, ami a ma­gyar géniusz tündöklését, sajá­tosságát, előrehalalását jelen­ti és mutatja be. Tükörben fogjuk látni a magyar gyár- és kézipar haladását az utóbbi évtizedben. Mérlegelhetjük itt, hogy méltán versenyezhetünk Ausztria sok gyári és kézipa­rosával, tehát nem szükséges pénzünket Wien s az idegen­be küldeni. A dunántúli városok, az ipar­kodó, mozgalmas, közmívelő- désben is első városa oly moz­galmas lesz, annyi maradan­dót mutat be, hogy saját fej­lődési jövőjére is kiható lesz. ösztönt ad az emelkedésre. Pécs sok maradinak szemüve­get tesz a homloka alá, hogy íme: mit alkotott Zsolnay segí­tőtársaival, a közönség támoga­tásával. Felhívjuk Somogy vár­megye iskoláinak igazgatóit, a kir. tanfelügyelőt, a lelkészi és tanítói kart, hogy az iskolák növendékeit vezessék el a kin­cses székvárosba, Pécsre tanul­ni. Megismerni Magyarország gazdagságát, haladását, ere­jét.” Számos napilap méltatta a magyar ipar erejét és lelkesí­tette olvasóit. Ezeknek a pub­licitásoknak egyik eredménye a milliós látogató tömeg .........Az or szág közvéleménye figyelmes­sé lett e városra s ma már tudni fogják, ha magyar vi­dékről lesz szó, micsoda Pécs, milyen missziót teljesít. . ..” A zsúfolt program egyik kö­zönséget vonzó látványossága volt a Turul léghajó felszál­lása, és lehetőség nyílott ar­ra is, hogy bátor jelentkezők is felszálljanak. Június 27-én, csütörtökön a Ráth utcában hatalmas tömeg vette körül a vastag gázcsőre erősített lég­gömböt, melynek két nap kel­lett ahhoz, hogy gázzal feltölt­sék. A feltöltés után a sport­telepre vonszolták, ahonnan három utassal és Král Sándor főhadnagy vezetésével emelke­dett fel a magasba a légha­jó, mely 1300 köbméter gázzal volt töltve. 1400 méter magas­ba emelkedett és 35 perc alatt 14 km utat tett meg, amikor is Kökényben szállt le. A kiállí­tás ideje alatt háromszor emel­kedett a magasba a léghajó. Ejtőernyős ugrást is terveztek, melyet egy Katalin nevű hölgy hajtott volna végre, azonban az időjárás veszélyeztette az ejtőernyős hölgy épségét és így e bemutató elmaradt. Látvá­nyosságnak ígérkezett Szigeti Antal elgondolása is, miszerint egy automobil omnibuszt kívánt megvásárolni, hogy Pécs kö­zönségét a városban azzal szál­lítaná a látnivalókhoz. Akkori­ban a rendőrség láthatta el a biztosító szerepét, mivel a ké­relmezőtől nagy összegű kaució letevését kérte azzal az indok­kal: „hogy ezen összeg az esetleges elgázolásoknál és más baleseteknél fedezetül szolgálhasson." Mivel a kaució letétele elmaradt, elmaradt az omnibuszos városnézés is. Még javában tartott a vásár, mikor a Pécsi Naplóban meg­jelent egy hirdetés, mely kö­zölte, hogy „Eladók a kiállítá­si pavilonok. Nyilvános árveré­sen megvásárolhatók a követ­kező pavilonok: díszkapu, do­hánytőzsde, mezőgazdasági csarnok, borászati pavilon, köz­oktatási, közlekedési, gépészeti, bútoripari, népművészeti, mű­vészeti csarnokok, erdészeti pa­vilon, az ünnephelyek csarno­ka, a sporttribün és különféle kerítések.” Ezt követően budapesti ke­reskedők jelentek meg a szí­nen, méregettek, számítgattak és minden bizonnyal megtették vételi ajánlatukat a kiállítás rendező bizottságának. Jelentős eseménynek számí­tott a kiállítás időtartama alatt megrendezett Zsolnay-hét, mely­nek keretén belül került többek között felavatásra a ma is meglévő Zsolnay-szobor, a „Munkát dicsérő jelkép" — ahogy az egykori újság erről beszámolt. Október 10-én tar­tották meg a sorsjegyjátékok húzását, ahol 50 ezer korona került kiosztásra. Az utolsó na­pokban hirdetett eredményt a zsűri, ahol kiosztották az állami arany, ezüst és bronz érmeket, a kiállítás arany-, ezüst- és bronz érmeit, a miniszteri ki­tüntetéseket, az Ipartestület arany, ezüst és bronz érmeit, az okleveleket. Miniszteri kitün­tetésben részesültek a megye, a város vezetői, a kiállítási bi­zottság tagjai, valamint 25 pol­gár. Zsolnay Miklóst ekkor vá­lasztották meg a város dísz­polgárává. Stappel Béla, a ki­állítás főfelügyelője szerződést kapott a Londoni Világkiállí­tási Részvénytársaságtól az 1908-as magyar kiállítás szer­vezésére. És elérkezett a kiállítás z<4 rásának napja. A korabeli Pé­csi Napló „Legördült a füg­göny" címmel búcsúzott a ki­állítástól „ .. . a harangok, me­lyek öt hónapon ót érces nyel­veikkel megszólaltak, ma tom­pa, fájdalmas lett a csengé­sük. Bezárja kapuit a Tündér­város és kezdődnek a szürke hétköznapok ...” majd így foly­tatja — .......a sok csüggedést é s kishitűeket csak Zsolnayék tudták legyőzni, kiknek a lá­bára állva e kishitűek még a válláig sem tudtak felérni. . . Szólnunk kell Pécs város kö­zönség rajongásáról a város iráni és az idegenek, kik sze­rény várost véltek itt találni, távozóban az elragadtatás lep­lezetlen hangján szólhattak Pécsről és szertevitték Pécs szépségéről, jövőjéről szóló hí­reket.” E sorok leírását 62 esztendő követte, míg 1969-ben tényleg ebben a térségben megszólalt a gyárvárosi úttörő fúvószene­kar, hogy jelezze: — a megye és a város vezetőinek döntése alapján kinyitja kapuit egy új ipari vásár. Molnár György Jogi tanácsadó L. J.-né olvasott ai új lakás­szövetkezeti rendeletről. Kérdé­se: ki lehet a szövetkezet tagja? A májusban megjelent 1977. évi 2. számú tvr. 20. §-a ér­telmében a lakásszövetkezet­nek tagja lehet az, a) aki lakájtulajdon szer­zésére jogosult, vagy a lakás­nak már tulajdonosa és b) írásbeli nyilatkozatban vállalja, hogy — az alapszabály rendelke­zéseit magára nézve kötelező­nek elismeri, — a lakásszövetkezet céljá­nak megfelelően előírt fizetési és más jellegű kötelezettsége­ket teljesíti, továbbá — a fizetési kötelezettségé­nek nem teljesítése esetére a tartozásának az illetményéből való levonásához — a megfe­lelő illetményrésznek a lakás- szövetkezet javára történő en­gedményezésével — hozzájárul. Itt ismertetjük azt is, hogy a kiskorú tag tagsági jogait a törvényes képviselő gyakorolja. Balogh I. olvasónk ai iránt ér­deklődik, hogy a felmondási időnek mennyi az időtartama? A Munka Törvénykönyvének 27. § (1) bekezdése értelmé­ben a felmondási idő tizenöt naptól hat hónapig terjedhet. Ezen a kereten belül a fel­mondási idő mértékét a mun­kaviszonyban töltött idő tarta­mától és a végzett munka jel­legétől függően a kollektív szerződés határozza meg. A vállalat és a dolgozó az előírtnál hosszabb, de hat hó­napot meg nem haladó fel­mondási időben is megálla­podhatnak. Abban az esetben, ha a kol­lektív szerződés vagy a felek megállapodása hosszabb időt nem állapít meg, a tizenöt na­pos felmondási idő a) a dolgozó által munka- viszonyban töltött tíz év után négy, húsz év után ö t, har­minc év után hat hétre emel­kedik, a most közölteken túlme­nően a vezetőállású dolgozók­nál négy héttel, azoknál a dolgozóknál pedig, akiknek jelentős a közvetlen befolyásuk a vállalati eredmények alaku­lására, két héttel meghosszab­bodik: ez utóbbiak körét a kollektív szerződésben kell meghatározni. A. K. olvasónk kérdezi, hogy az árvaellátás meddig jár és azt a nyári szünetben is meg­kapja-e az árva? Az 1975. évi II. törvény 71. §-a értelmében az árvaellátás az árva tizenhatodik életévének betöltéséig jár. Ha az árva ok­tatási intézmény nappali tago­zatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik élet­év betöltéséig jár. Abban az esetben, ha az árva jogosult­ságának megszűnése előtt megrokkan, a rokkantság tarta­mára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti. Fel kell hívnunk olvasónk fi­gyelmét arra, hogy nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha az árva vagy életben ma­radt szülője házasságot köt, vagy az árvát örökbe fogad­ják. Az iskolai tanulmányok cí­mén az árvaellátás a tanul­mányok befejezéséig a nyári szünet tartamára is jár. A ta­nulmányok folytatását az iskola által kiállított igazolással éven­ként, legkésőbb a tanulmányok megkezdésétől számított há­rom hónapon belül kell igazol­ni. Szerkesztői üzenetek Kovács Kálmánná, Pécs: A műn ka bérkiegészítés csak egy címen vehető fel — jelen eset­ben saját jogon —, tehát az özvegyi nyugdíjjal nem kap­hatja meg mégegyszer. „Egy olvasójuk" jeligére üzenjük, hogy a Zsolnay Műve­lődési Házban lévő Magáno­sok Klubja minden hétfőn 6 órakor nyit, az Alajos utcai klubhelyiség pedig minden kedden 6 óra után. Május 28-án tartotta a pécsváradi környezetvédelmi bizottság az 1976. év munká­járól készült beszámolóját a festői Dombay-tó mellett léte­sített úttörőtábor étkezőjében. A bizottság tagjai az elmúlt évben több tüzet oltottak el, például a zengővárkonyi gesz­tenyésben, valamint az élővi­zek szennyeződését akadályoz­ták meg, a használt mérgező hatású vegyszerek helyes táro­lását és felhasználását ellenő­rizték. Figyelmeztetéseikkel el­érték, hogy a termelőszövetke­zet majorjának szennyvize nem kerül az útmenti árokba. Az egyes rendbontókat az év fo­lyamán 300 esetben figyelmez­Az 1974/75-ös tanévtől kez­dődően minden általános is­kolában kötelező jelleggel be kellett indítani a közlekedési ismeretek oktatását a 102/1974. OM sz. rendelet alapján. A közlekedés, a motorizáció fej­lődése indokolta ezt a lépést. Szükséges volt, hisz a szabá­lyok ismeretében, annak he­lyes alkalmazásával gyerme­keinket a szabályos, kultúrált közlekedésre neveljük és ezál­tal — reméljük — a balesetek száma is csökken majd. A fenti rendelet szellemé­ben működteti a Mecseki Kul- túrpark Pécsett a közlekedési parkot, a Pécs megyei város Tanácsa VB Művelődésügyi Osztály és a KBT szakmai irá­nyításával, segítségével. A tanulók az iskolában megismerkednek a közlekedés szabályaival, majd a KRESZ parkban a gyakorlatban alkal­mazzák a szabályokat, előre meghatározott ütemterv alap­A Hétfői Dunántúli Napló május 9-i gombatenyésztési cikkhez szeretném hozzáfűzni: A vasasi kísérletek, hogy fá­ból gomba legyen, egyáltalán nem értelmetlen próbálkozások — amit bizonyíthatok: 2—3, sőt 4 éves termő telepemmel. Tehát nem újkeletű a laska­gombatermesztés, csak nem elterjedt, kevésbé ismert. Nem­csak laskát, de ízletes tőke- és Shitoba japán gombát is le­het ehhez hasonló körülmények között szaporítani. A termelési A fenti című cikkben mél­tánytalannak tartjuk a Felső- szentmártonra vonatkozó meg­állapítást: „Felsőszentmárton­ban mindössze öt méterre fo­lyik egy szennyvizes árok és ugyanilyen távolságban olaj­tározó áll. Eddig nem használt a kérés, de a büntetés sem. A kutat vékonyka záróréteg sem védi.” A teljesség kedvéért megem­lítem, hogy a szennyvízlevezető árok már több mint 50 éve a mostani nyomvonalon van. 1962— 63. évben újították fel. 1963- ban a termelőszövetkezet részére 24 méteres kút létesült. Ennek a kútnak nincs megfele­lő zárórétege és így a törpe vízmű rákapcsolása még ab­ban az időben is törvényelle­haszon szempontjából nem el­hanyagolható a faanyag meg­választása. Felsorolnám fontos­sági sorrendben: papír-nyár, fűz, dió, bükk, tölgy, eper, gyertyán és cseresznye. A fa nem lehet 3 hónapnál régebbi, de legjobb a friss vágású. Ne­kem egy évben több termő te­lepem is van. Ezen kívül foglal­kozom paradicsomfa és citrom termesztésével is. nes volt. A törpe vízmű 1967- ben alakult és 1969-ben került átadásra. (A termelőszövetke­zet majorja pedig 1957-ben lé­tesült.) Az illetékes hatóságok­nak többször felhívtuk a figyel­mét a kúttáI kapcsolatos prob­lémákra. A beruházás megkez­dését megelőző falugyűlésen ezt a problémát a lakosság ré­széről több hozzászóló megem­lítette és javaslatot tett, hogy a kutat más területre, a felál­lítandó hidroglobushoz köze­lebb, magasabb terepszintre kell létesíteni. Az illetékes ha­tóságok ezen észrevételezést nem vették figyelembe. Győri Pál tsz-elnök, Felsőszentmárton Lendvai József Pécs, Ybl M. u. 7/3. Az illetékes „Az új községi vízműveket csak több forrásra lehet telepíteni”

Next

/
Thumbnails
Contents