Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-22 / 170. szám

Dunántúli napló 1977. június 22., szerda Tovább tart az ebzárlat Besompolygott egy róka már­cius 23-án Pécsett, az egyik Móra Ferenc utcai lakásba. A „szelíd" állatot az előszobá­ban verték agyon, majd a helyszínre érkező szakemberek megállaptíották, a lakott terü­letre merészkedő állat veszett volt. Ekkor a városi Tanács mezőgazdasági és élelmezési osztálya ebzárlatot rendelt el, melynek tegnap kellett volna befejeződnie. Azóta azonban újabb veszett állatokról tett be­jelentést a lakosság. Az eltelt időszak tapasztalatairól dr. Ta­si László, városi főállatorvos számolt be. — Pécs területén eddig 8 veszett állatot találtak, mely­ből négy róka, két macska és egy-egy kutya illetve sertés volt. Utoljára május 31-én találkoz­tunk a járvány nyomaival, ak­kor Vasason egy rókát, az Ál­latkísérleti Intézetben egy macs­kát kellett elpusztítanunk. így az állattartási rendelkezés ér­telmében ettől a naptól szá­mított 90 napig, tehát egész nyáron továbbra is érvényben marad Pécsett az ebzárlat. Első tünetei a betegségnek, hogy az állat viselkedése meg­változik, bereked a hangja és erős nyálfolyás jelentkezik. Az állat kezdetben szelíd, barát­ságos, majd agresszív, mar, támad végül a bénulás tüne­tei mutatkoznak, aztán bekö­vetkezik az elhullás. Tilos a be­tegségben elpusztult állatot fogdosni, bőrét lenyúzni! To­vábbá a megbetegedést és az elhullást azonnal jelenteni kell az állatorvosnak és a gyep­mesternek. Mivel a veszettség még gyó­gyíthatatlan, főként a megelő­zésére kell törekedni, melynek feltétele az ebtartási rendsza­bályok betartása; vagyis min­den ebtulajdonos köteles há­rom hónapnál idősebb kutyáit nyilvántartásba vetetni a ta­nácsi-kerületi hivatalok pénz­ügyi osztályán. Továbbá az évenként esedékes kötelező veszettség elleni védőoltásra elvinni. Sajnos sokan nem tart­ják be az előírásokat, s ez komoly gondokat okoz mind­nyájunknak. A városban még sok a gazdátlan, kóbor ku­tya és macska. Ezeknél az ál­latoknál nagyobb a betegség előfordulási lehetősége. Elfo­gásukra széles körű „gyűjtő ak­ciót” rendezett a városi tanács a rendőri szervekkel közösen. Kérjük a lakosságot, hogyha új lakásukba költözve nincs lehetőségük kutya, macskatar­tásra, akkor állataikat ne en­gedjék szabadon, hanem adják le a városi gyepmesternek. Mit várhatunk az elkövet­kezendő hónapokban? Miután a veszettség nagymértékben el­terjedt az erdei ragadozók, rágcsálók körében — előfordu­lásával ezentúl is számolni kell. Ezért tanácsos — különö­sen erdőben — minden szokat­lanul szelíd állatot kerülni. Jankó Tamás skT Szabad idős programon a gárdisták. Focimeccs a strandon és váriátogatás. Fotó: KopjárGiza Baranyai diákok az ODOT-on Szeretnének bizonyítani Kecskeméten is Tavaly a baranyaiak nyer­ték az ODOT kupát Nyír­egyházán, most kupa ugyan nem lesz a kecskeméti Or­szágjáró Diákok Országos Találkozóján, de a részver­senyekben is bizonyítani kell, hogy nem volt véletlen a múlt évi siker. Tegnap reggel különvonat várta a pécsi nagyállomáson a versengésre utazó lányo­kat és fiúkat. A megye és Pécs középiskolásai és szak­munkástanulói megszállták a szerelvényt, — összesen háromszázhuszonheten. Meg­számlálhatatlan felszerelési tárgy: háti- és hálózsákok, sátrak, bográcsok, gumimat­racok, felsorolni is nehéz, hogy még mi minden uta­zott velük az egyhetes tá­borozásra. Ilyen nagy cso­portot még nem indított a megye az országos találko­zóra, ahol a kempingezés, a turisztika és a természet- járás fiatal hívei töltenek egy hetet romantikus kör­nyezetben. — M. L. — Országos Ifjú Gárda szaktábor Siklóson Közel százan „vonultak" be hétfőn délután a siklósi lakta­nyába az ország határterületi megyéinek ifjúgárdistái közül a IV. országos határőr szak- aleqyséqi tisztségviselők felké­szítő táborába. Az egyhetes felkészítés során politikai és határőr szakmai ismereteik gyarapításával készülnek a fiúk és lányok az 1977/78-as képzési évre. Kuzma János Nagykanizsáról, Ródai Gvörgy Győrből, Dán Zsuzsa Sopronból és Kiss Va­léria Mosonmagyarórvárról ér­kezett, valamennyien izgalom­mal várják a szakmai képzést. Eavebek közt az egyik őrs mea- látogatását, a tereptani foglal­kozást, a nyomolvasást, a fi- avelési módok avakorlását. va­lamint a nyomok észlelésével foglalkozó előadást várják nagy érdeklődéssel. Reméljük, otthon majd hasznosítani tud­juk az itt tanultakat - mond­ják. Tegnap délelőtt tartották az ünnepélyes megnyitót, melyen a felsorakozott egyenruhás gárdistáknak Szokács József, az IG országos parancsnoka a rendező szervek nevében ered­ményes munkát kívánt. Ott volt Piti Zoltán, a KISZ megyei és Németh Antal, a KISZ Siklós városi-járási Bizottságának tit­kára. valamint a pécsi határőr kerület és a vendéglátó egy- séa parancsnokságának képvi­selői is. A megnyitó után megkezdőd­tek az előadások, így többek között a párt ifjúságpolitikájá­nak végrehajtásáról és ezzel kapcsolatban a KISZ, illetve az IG időszerű feladatairól, a ha­tárőrségről és egv sor fontos szakkérdésről esik még szó, ezeket csoportos foglalkozáso­kon is megvitatják. Bérces László százados, a tá­bor parancsnoka a délutáni szabad idős programokról is beszámolt: filmvetítések, kul­túr- és sportprogramok, vár- és strandlátogatás várja a gár­distákat a szombati táborzárá­sig. Tegnap délután „kirajzot­tak” a fiatalok a laktanyából. Voltak, akik a várba látogat­tak el, a többség a hűs vizű strandot kereste fel. Sokan most vannak először Siklóson. Murányi László Napirenden: Harkány fejlesztése A Mecsek-vidéki Intéző Bi­zottság Siklós—Harkány területi albizottsága minap megtartott ülésén számolt be Harkány- fürdő helyzetéről és fejleszté­séről: eszerint új autóparkoló épül, rendbehozzák a lebon­tott llona-fürdő területét, fej­lesztik az arborétumot. Azzal, hogy Siklós és Harkány két különálló településsé lett, problémát okoz az arborétum gondozása: határvonalat kell húzni, meddig Siklósé és med­dig tartozik Harkányhoz. A Pé­csi Állami Erdőrendezőség vál­lalta a rekonstrukciós tervek elkészítését. A harkányi gyógyfürdőben évente mintegy másfél millió ember fordul meg: nagy a zsúfoltság. A fürdő bővítésre szorul, így egyebek között a gyógyászati részt fejlesztik, vagyis a gyógyító munka kerül mindinkább előtérbe. A jövő évben adják át azt a meden­cét, ahol csak betegek füröd­hetnek, szigorú orvosi ügyelet mellett. Fizikotherápiás és víz­gyógyászati részleg is épül. Nagy gond az ivóvízellátás. A Siklósról kapott víz mennyi­sége kevés, a harkányi kutak vizét pedig csak vastalanítás után használhatják fel. Szük­ség lenne több és jó minőségű ivóvízre. A kereskedelmi ellátottság jelenleg megoldott, azonban bővítést igényel az új víkend- telepen lévő bolt. Veres Került) n£II«ül Horkőxtyig Meleg volt kint is, bent is tegnap Görcsönyben. Az utcán a nap fűtötte az embereket, a községi tanács nagytermében pedig a vita heve mellett a jól­eső izgalom, amely a műszaki átadásokat szokta kísérni. A tegnapi különösen az érdeklő­dés középpontjában állt, hi­szen a Pécs-Harkány között elkészült vonatpótló út „sorsá­ról” döntöttek a szakemberek. Több mint egy évvel ezelőtt adtunk hírt a „vonat-stopról”, s a vasúti közlekedés ezen a szakaszon meg is szűnt 1976. szeptember elsejével. Mint is­meretes, erre azért volt szük­ség, mert a század elején in­dított kisvasút már korszerűtlen és kihasználatlan volt. A to­vábbra is hosszú menetidő mellett is nyolcvanmillió forint­ba került volna a felújítása. Ezzel szemben még a főidény­ben is naponta csupán 4-5 ez­Vonatpótló út Görcsöny —Diósviszló között INDULHAT A FORGALOM ren, télen pedig 3 ezren vették igénybe a vonatot. Az árufor­galom is az öt évvel ezelőtti­nek a felére csökkent. Tavaly a Közúti Építő Válla­lat elkészítette a Diósviszló— Harkány közötti szakasz felújí­tását. A KPM Közúti Igazgató­ság a részére bocsátott vasúti koncepciós hitelből fedezi az új, most elkészült 10,5 kilomé­ter hosszú út költségeit, mely az Aszfaltútépítő Vállalat kivi­telezésében épült. A Göcsöny -Diósviszló közötti rész 54 mil­lió forintba kerül, és a kivite­lező egyéves garanciát vállalt felette. Az úttest egy része, közel 2,5 kilométeres szaka­szon, Szava—Diósviszló között a vasút régi nyomvonalán ha lad, ami jelentős költségmeg­takarítást jelentett. A helyszíni szemle utón oz építtető átvette az utat, s ez azt jelenti, hogy mától már mindenfajta jármű kerülő nél­kül juthat Harkányba. B.A. Akik a szerepelnek Kovács Jenő és Gvimesi János Hivatásuk; őrizni a közlekedés rendjét — Viharos szakma — mondja csendesen és ezen mind a ket­ten eltűnődünk egy ideig. A kánikulai meleg most az egy­szer nem zavar, az újmecsekal- jai barátságos lakás kelleme­sen hűvös, pedig légkondicio­nálást mindössze csak a füg­göny biztosít. És most az egyenruha sem kötelez — Ko­vács Jenő rendőralezredes a közlekedésrendészeti osztály éléről június elsején ment nyugdíjba. A megérdemelt pihenés 40 éves munkaviszony, 32 eszten­dős belügyi szolgálat után kö­vetkezhet. Igazi tüke pécsi, a Major utcában született. — Ma is megvan ez a kis utca — mondja nevetve — a Zsolnay Gyár mellett. De lak­tunk másfelé is Pécsett, a Me­gyeri úton, Gyárvároson ... Akkor még elképzelhetetlen­nek tűnt a város mai képe, és a közlekedés is egészen más volt, mint ma. 1964-ben szer­vezték a közlekedésrendészeti osztályt, kezdettől fogva ezt ve­zette a Megyei Rendőrkapi­tányságon. Munkájára így em­lékezik: — Sokat kellett foglalkozni az emberekkel - meséli -, de ez viszonylag könnyű volt, hi­szen sok éves személyzeti mun­ka is állt mögöttem. Az ott szerzett tapasztalatokat jól le­hetett hasznosítani a közleke­désrendészet területén is. Mert nem csak a saját embereink­kel, hanem az úgynevezett „el­követőkkel” is foglalkozni kel­lett ... Szem előtt kellett tar­tani a szakszerűséget, a szigo­rúságot, ezeket következetesen kellett alkalmazni, betartani és betartatni a törvényességet, a rendőri intézkedéseket mind kultúráltabbá tenni. És mind­ezt emberségesen kellett elvé­geznünk. Nagy szeretettel és megbe­csüléssel emlegeti az osztály valamennyi dolgozóját, munka­társait, akik hosszú éveken át segítették munkájában. És sze­retettel emlékezik mindenre, pedig hát akadtak hálátlan feladatok is. — Nagyon sokszor az én fel­adatom volt egy-egy halálos végű közúti baleset után a hozzátartozókkal közölni a szo­morú hírt. Ez megviselte az embert lelkileg, de még ennél is jobban megviseltek a gyer­mekbalesetek ... Valóban viharos szakma. Most, hogy megnőtt a szabad idő, az adósságokat törleszti. — Nagyon sok könyvvel, szín­házi előadással tartozom ma­gamnak és a feleségemnek. Ezen kívül szilárd elhatározá­som, hogy fellendítem a belső turizmust, ellátogatunk az or­szág olyan helyeire, ahol még nem vagy csak átutazóban jár­tam. s ha még mindig van időm, annak eltöltéséről gon­doskodik a három unoka __ A búcsú szép volt — ékes bi­zonyítéka ennek az az arany­gyűrű, amelyet a hosszú és eredményes belügyi szolgála­tért kapott. Gratulálunk hozzá és jó egészséget kívánunk. Amikor 1964-ben megszer­vezték az osztályt, közlekedési járőrként kezdett dolgozni a Megyei Rendőrkapitányságon Gyimesi János törzsőrmester. Neki már akkor komoly közle­kedési múltja volt. — Én mindenáron közlekedé­si rendőr akartam lenni — mondja most, immár őrnagy­ként —, a közlekedés mindig nagyon érdekelt és foglalkoz­tatott. Az autóközlekedési igazgatóságon kezdtem el dol­gozni, mint forgalmi ellenőr, ott végeztem el a forgalmi tisz­ti iskolát is. így került a közlekedésren­dészeti osztályra, ahol igen ha­mar forgalomszervezői előadó lett. Az életút töretlenül ívelt fölfelé — megismerkedett a rendőri munka szinte vala­mennyi területével. Közben hat évig nem kizárólag a közleke­déssel foglalkozott. Gyimesi János — Idén szeptember elsején töltöttem volna be a harmadik évemet Siklóson — mondja. Városi-járási rendőrkapitány volt. De a forgalom, még min­dig a legizgalmasabb a szá­mára. — Lehet, hogy másnak ez hihetetlen, de én órákig képes vagyok gyönyörködni a höm­pölygő forgalomban. Állok az utcán és csak nézem. Nagyon sok szépséget találok benne. Június elsejétől ő vette át a marsallbotot a közlekedés- rendészeti osztály élén. Tervek? — Azt a munkát folytatjuk, amit 1964 óta ez az osztály produkált. Természetesen vár­juk azt a széles körű társadal­mi segítséget, ami nélkül tu­lajdonképpen semmiféle rend­őri munka nem képzelhető el hatékonyan. Számítunk az MKBT tagjainak, szakbizottsá­gainak munkájára, és azoknak a társadalmi aktíváknak a se­gítségére, akik eddig is nagyon sokat segítettek a munkánk­ban. Mindenkinek az a célja, hogy a közlekedés biztonságos és zökkenőmentes legyen. Ehhez minden ember hozzásegíthet, aki közlekedik. Már ami az em­beri tényezőket illeti . . . — A forgalomszervezés na­gyon fontos dolog. És nem pusztán elméleti ügy, a forga­lom szervezőinek egy kicsit mindig a gépkocsivezető fejé­vel kell gondolkodnia. Egysze­rűen, balesetmentesen kell a manővereket végezni, a forgal­mi csomópontokat úgy kell megtervezni, hogy azok átte­kinthetőek legyenek. Pécs for­galmáról nem állítom, hogy rossz, de azt sem, hogy jó. Nagyon sok lesz a tennivalónk ezen a téren. Mindig öröm arról hírt adni, hogy egy ember azzal foglal­kozik hivatásszerűen, ami a célja volt, ami érdekli. Gyimesi János közlekedési rendőr akart lenni - most a megye közleke­désrendészetét irányítja. Sze­mélyében kitűnő szakember é$ humánus vezető került az osz­tály élére. Kampis Péter

Next

/
Thumbnails
Contents