Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)
1977-06-21 / 169. szám
1977. június 21., kedd Dunántúli napló 3 Nem vár* fordulat a pincemunkáknál Tervhiány miatt lassult a kivitelezés Lépések az egyensúly helyreállítására Most a Sallai utcai pince- rendszer felszámolása a „főcsapás iránya”. Előreláthatóan július végéig dolgoznak itt az aknamélyítők és összesen 27 pincét tesznek ártalmatlanná tömedékeléssel, megerősítéssel. Az év elejétől május végéig Pécsett 73 pincében készültek el az előírt munkák 36 millió forint értékben, s az év végéig még további másfél száz pince vár megerősítésre, vagy tömedékelésre. Megfordult a helyzet A munka felgyorsult, ez tagadhatatlan. És még lendületesebb tempóban haladhatna, ha nem merült volna fel a közelmúltban egy olyan nehézség, amivel korábban senki nem számolt. Arról van szó, hogy a pécsi pincemunkálatok tervellátottsága nem tart lépést a kivitelezéssel. A közelmúltban ennek a váratlanul jelenkezett gondnak a gyors felszámolására hívott össze megbeszélést az UNIBER. A résztvevők az érdekelt vállalatok vezetői voltak. Mi történt? Magyarázatképpen emlékeztetünk azokra az időkre, amikor Pécs még a saját, innen-onnan elcsípett mil- liócskáival próbált úrrálenni a pincegondokon. Akkoriban a Bányászati Aknamélyító Vállalat szinte kisipari módszerekkel dolgozott, amihez képest a Pécsi Tervező Vállalat elképzelhetetlen mennyiségben ontotta a terveket. Ugyanis a pince térbeli elhelyezkedését és a megerősítés vagy megszüntetés módját tartalmazó terv nélkül nem lehet alapos munkát végezni. A terv az alaposan megkutatott környezet ismeretére épül. Gondoljuk el, milyen későbbi bonyodalmakkal járhat, ha egy megszüntetett pincéről csak évek múlva, egy nem várt leszakadás következtében derül ki, hogy az annakidején végzett munka tökéletlen volt. A kiviteli munka nagyon gyorsan kinőtt a kisipari keretek közül. Olyannyira, hogy Szabó Pál, a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat létesítményi főmérnöke kénytelen volt elismerni: „Megfordult a helyzet, a kivitelezés gépesítettségét nehéz a tervezéssel utolérni”. A tervezés szűk keresztmetszete pedig a kutatásnál, a feltárásnál van. Lehetőség még többre is Az előzés egyik tényezője az, hogy a BAV a pincemunkákra kapott állami támogatásból úgy felfejlesztette gépparkját, hogy a hajdani kisipari ténykedést nagyon termelékeny munkával sikerült felváltania. Ebből következően — Kerekes Jenőnek, a BAV vezérigazgatójának megállapítása szerint — az idei tervezett 47 millióval szemben 55 milliós, vagy ennél is nagyobb értékű munkát tudna végezni. A BAV a még folyamatban levő gépbeszerzésekkel arra a szintre emeli a kapacitását, amit a generálkivitelezői megbízatás elfogadásakor vállalt. A másik tényező: a KÉV- Metró megjelenése Pécsett. A metrósok viszonylag kis létszámmal, de roppant termelékeny gépparkkal vonultak fel tavaly augusztusban. Ma az a gond, hogy nem kapnak olyan ütemben munkaterületet, mint ahogy dolgozni tudnának. Emiatt máris van lemaradásuk. „Önkiszolgáló” tervezés A megnövekedett kiviteli kapacitáshoz kell tehát igazítani a tervellátottságot. De hogyan? A ma munkában levő pécsi pincék túlnyomó többségét a PTV szakemberei tárták fel és dokumentálták, s ez képezi a mai tervezői tevékenység alapját. Ezek nyomán terjesztik ki a kutatást az ismert pincék ismeretlen környezetére és pontosítják a pincék térbeli ábrázolását. Lehet, hogy a PTV-felmé- rések nem voltak szabatosak, de vajon szükséges-e új energiát fektetni a megszüntetésre váró pincék ismételt felmérésére? Itt bizonyára lehetne gyorsítani az ütemet egy bizonyos ésszerű határon belül. A tervellátásba bekapcsolódik a két kivitelező vállalat is. Egyfajta önkiszolgáló rendszerre vállalkoztak. Ha kijelölik az általuk rendbeteendő pincéket, saját eszközeikkel elvégzik a szükséges kutatást és feltárást, s ezek alapján elkészítik a kiviteli terveket is. Ez feltehetően meggyorsítja majd a pécsi munkákat. Hársfai István Diákok Pakson Tolna megyében is egybegyűltek az építőtáborok első csoportjainak önkéntes ifjúmunkásai. A paksi atomerőmű építkezésénél az augusztus végéig tartó öt turnusban félezer dunántúli diák segédkezik. A 22-es számú Állami Építőipari Vállalat gondoskodik a tanulók ellátásáról, munkájuk irányításáról. Az első turnusban Vas és Zala megyei fiatalok vesznek részt a munkában. Ünnepélyesen fogadták a Bács- Kiskun megye építőtáboraiba, a Duna—Tisza közi kertgazdaságokba érkező diákokat, akik az ország minden tájáról jöttek, hogy segítsenek a mezőgazdaságban. A somogyi önkéntes ifjúsági építőtábor lakóit a Siófoki és a Balatonboglá- ri Állami Gazdaságban fogadták. Vasárnap este ünnepélyes zászlófelvonás és nyitótábortűz jelezte az augusztus 27-ig tartó táborozás kezdetét. 60 méter hosszú pinceszakasz a Jókai utca és Teréz utca alatt, amelynek boltozatán már elvégezték a megerősítést ZiM utat a zöldségnek Épül a pécsi burgonyatárolö Több zöldséget vetettek megyénkben mint tavaly, nagyobb lesz a termés. Hol tárolják a nagy tömegű zöldárut a téli hónapokra? Fel- készülten éri a felvásárló vállalatot a zöldségdömping? A válasz: sajnos Pécs városnak egyetlen szózvagonos zöldségtárolója van, ami öt évvel ezelőtt is kicsi volt. A ZÖLDÉRT jogelődje, a BARANYAMÉK már 1974-ben tervpályázatot nyújtott be egy 300 vagonos kapacitású burgonyatároló építésére állami támogatással. Ha akkor nem állítják le a beruházást, 12 millió forintból megépült volna. Most — a közbejött anyagáremelések miatt - 17 millió forintért építik meg ugyanezt a raktárt. Az anyagi problémák rendeződtek és Pécsett a Megyeri úton végre épül a városi burgonyatároló. A legkényesebb mélyépítési munkák már elkészültek. Az eredeti tervek szerint olyan lett volna a tároló, mint egy földbe süllyesztett teknő, mert az épület nagyobb részét a föld alá tervezték. Kiderült, hogy a városnak ezen a részén magas a talajvíz, emiatt csak 30 centiméter kerül a föld felszíne alá. A föld feletti oldalfalakat a szokásosnál erősebben szigetelik. A generálkivitelező, a Bala- tonboglári Talajjavító Vállalat, nagy erőket vont össze a pécsi építkezésre. Már a légcsatornákat szerelik — a tárolt burgonyát alulról, a padozat alól ventillátorokkal szellőztetik, s így minimálisra csökkentik a romlási veszteséget. A ZÖLDÉRT beruházási osztályán elégedettek a balatonbogláriak munkájával, jónak tartják az ütemet. Ha ez nem csökken, a szerződésben vállalt határidő előtt egy hónappal, november 30-án átadják a tárolót rendeltetésének. Ez azonban mégis azt jelenti, hogy burgonyaszedés idejére nem készül el a tároló. Ahhoz, hogy az idei burgonya- termést ebben tárolják, már szeptember 10-ig át kellene adni. Téli káposztát és más kései zöldségféléket már tárolhatnak benne az idén és ez is sokat jelent. A burgonyatároló üzembehelyezése jelenleg nem építési Ikoticsélc u eg Hajrája Hetuehelyen Magál- épitők közölt a Mecsek pieken Irigylésre méltó, örök emlékű alkotás Tüsszög, csörög a kanalas kotró, előrelendül, beletúr a kőzetbe, puttonyába dobja a köbméternyi meddőt. Hátraszökken, sivítását felerősíti a több mint négyszázméteres „cső” a hetvehelyi domb alatt. Műanyag kobakos csoport érkezik: asszonyok, férfiak. Debrecenből zarándokoltak eddig, hogy csodájára járjanak az alagútépítésnek. Mindenre kíváncsiak a legapróbb részletekig. Nem csoda, mert Magyarországon, az abaligeti új alagutat nem számítva, több mint hatvan esztendeje nem fúrtak ilyen utat a sziklák alatt. Az aknamélyítősök nem örülnek túlzottan a látogatóknak. Ők inkább azt szeretnék, ha végeztével néznék meg munkájuk eredményét. A vasutasokat viszont éppen ennek a különleges tevékenységnek az izgalma vonza, hozza ide az ország minden részéből. Vándor Béla, az aknamélyítő vállalat mecseki körzetének aknásza, a hetvehelyi munkálatok vezetője ettől függetlenül büszke arra, amit tesznek: ritkán adatik meg egy ember életében, hogy három alagutat építsen egyhuzamban. A hetvehelyi pedig igen jelentős abban a sorban, amit a Budapest—Pécs között folyó rekonstrukciónak neveznek vasutas berkekben, összeszokott emberek az itt dolgozók. Ikotics József és társainak többsége Abaligetről vonult át ide két esztendeje, hogy kihajtsák a fejtórót, elvégezzék a boltozat kövezését, amit még egy sor bányászati jellegű munka követett. A mecseki körzet második legnagyobb beruházásáért felelnek, a nyolcvan ember közel százmilliós értékű munkát végez el a hegy alatt és a külszínen. Erről így beszél Vándor Béla fiatal aknász. kérdés, sokkal inkább függ attól, megérkeznek-e időben az import berendezések. A csomagoló, osztályozó, manipuláló gépsorok már két éve ott állnak a ZÖLDÉRT udvarán, még a beruházás leállítása előtt szerezték be az NDK-ból. A berendezés 65 százaléka megvan, de a hiányzó 35 százalék olyan fontos egységekből áll, mint a fogadó garat, a burgonyabetároló- és burgonya- kitároló-gép. Ezeket a ZÖLDÉRT megrendelte az AGROTRÖSZT- nél, de az NDK partner eddig nem igazolta vissza szállításukat. Nem kétséges, hogy a várt import szállítmány előbb-utóbb megérkezik. A kérdés csak az, hogy ki kapja meg előbb' a gépeket, hiszen az országban 19 helyen épül a pécsihez hasonló burgonyatároló. Pécsett 160 ezer lakos vár évek óta erre a tárolóra, mert az eddiginél jobb téli ellátást csak ettől remélhet. — Rné — — Ikoticsék ötvenfős brigádja a négyszázharminc méter hosszúságú alagút zsalu- zási munkálatait nagyrészt elvégezte. Alig negyvenöt métert kell még előrehaladniuk, hogy végigérjenek a nyílegyenes csövön: június végére befejezik az alagút oldalívének betonozását is. Előtte fokozatosan eltávolítják a talpat takaró négyméteres meddőréteget. Az ütemmel sincs különösebb baj. Január óta naponta átlagosan két métert haladnak előre. Ehhez a munkához is csak jó emlékek fűznek majd. A tervekbe foglalt átadási határidő december vége, de a csepeliek felhívása nyomán vállaltuk, hogy november 7-re befejezzük az alagútépítést. Remélem, hogy felajánlásunkat október tizenötödikére teljesítjük. Addigra szeretnénk túlesni a talp betonozásán és a kábelcsatornák kiépítésén is. Ezenkívül még két nagy munka vár ránk... Kifelé indulunk, aztán a pesti kapuzat kijárata előtt megállunk. A faácsolatú álláson Horváth Gyula, Krémusz László, Agrinós Béla vájárok, Bácsi János kőműves dolgozik, Bódis László csilléssel a bejárat bővítésén dolgoznak. Az alagút innenső végét tizennégy méterrel meghosszabbítják, a palást egy része már a napszintre nyúlik. A legalább tíz méter magas kapuzat 250 köbméter betont nyel el, fölötte halad majd a közút. Átellenben, az alagút Bük- kösd felőli oldalán, a napokban ismét megrázkódik a domboldal. Tövéből több tízezer köbméter sziklát távolítanak el robbantással. Néhol tizenhat méter magas bevágást kell kialakítani az építendő vasúti pálya miatt. Az év végén ezen a szakaszon is enyhébb ívben közlekedhetnek a szerelvények. Az aknamélyítők munkája ugyan nem látványos, mert nagyrészt a domb öle takarja őket, mégis többször megállították Vándor Bélát a helybeliek: legutóbb a bükkösdi hentes érdeklődött az aknásztól, hogyan i^ haladnak az építéssel. A kapcsolat viszont nem csupán a környéken lakók figyelmességében merül ki. A tavasszal rendezett MEDOSZ sportnapról nem hiányoztak Ikoticsék sem. A hetvehelyiek és az okorvölgyiek előtt megnyerték a körmérkőzéses labdarúgótornát. Az ebédlőben díszes kupa és oklevél tanúskodik a győzelemről. Vonatfütty hangja szűrődik az irodába. A szerelvény átcsattog a völgyön és a túlsó kanyarban eltűnik a szemem elől. Pontosan ott, ahol a leendő harmadik alagút egyelőre fából ácsolt bejáratát deszkaajtó zárja el a kíváncsiskodóktól. — Az elmúlt esztendőben hajtottuk ki a kutatótárót, a vételezett minták alapján a Budapesti Műszaki Egyetem azt ajánlotta a MAV-nak, gazdaságosabb ha ezen a szakaszon egy újabb alagutat építünk: a későbbi fenntartás ugyanis elhanyagolhatóan kis összeget igényel. Nem úgy, mintha rézsűt képezünk ki. Az omladékony és repedezett kőzet, a nagyfokú erózió miatt sokba került volna a karbantartás. A kisalagút 112 méter hosszú lesz, a közelmúltban jelölték ki a végleges helyét. A nyomvonal tíz méterrel beljebb kerül mint a megfúrt kutatótáró tengelye. Az új munkaterületen az ősszel kezdjük el a fúrást-robbantást és a jövő esztendő végére az újabb föld alatti átjáró is elkészül. Ez az alagútépítési program utolsó szakasza. — mondja az aknász. Az első „cső” építése után arra sem volt idejük, hogy megünnepeljék a „győzelmet”. Mikor a hetvehelyi alagút kihajtásával végeztek, fellobogózták az irodaépületet, műszak után sör is került az asztalokra... Az új abaligeti és hetvehelyi alagutak gerincéből több mint hatvanegyezer köbméter sziklát-törmeléket távolítottak el. Ha elkészül a harmadik betonátjáró is, 1217 méteren át száguldhatnak a szerelvények a Mecsek lankai alatt. Irigylésre méltó, betonba merevedett, örök emlékű alkotás lesz. Salamon Gyula Normál hegesztőgépek a KGST-ozszágokból A Transelektro Külkereskedelmi Vállalat a közelmúltban több mint tíz olyan szerződést kötött, amelyek alapján egyes, eddig tőkés piacról beszerzett villamosipari termékek szocialista importja, illetve hazai kooperációs gyártása válik lehetővé. A szerződések révén a a vállalat ebben az évben mintegy hét-nyolcmillió dollárral csökkenti tőkés importját. t A hazai vállalatok körében rendkívül nagy az igény a különböző típusú normál hegesztőgépek iránt, amelyeket mostanáig a nyugat-európai országokból importáltunk. Ebben az évben az import hegesztőgépek mintegy 90 százaléka már a KGST országokból érkezik. Hasonló a helyzet a savas és a lúgos akkumulátorok terén is. Ugyancsak tőkés import megtakarítást eredményez már ebben az évben az, hogy a Transelektro anyagi támogatásával és saját erőből a Kontak- ta és a VBKM meggyorsította a villamosszerelési anyagok gyártásának fejlesztését.
