Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)
1977-06-21 / 169. szám
Gyorsabban, kényelmesebben A kormány legutóbbi ülésén megvitatta a közlekedési és postaügyi miniszter jelentése alapján Budapest és az öt megyei város, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs és Győr, tehát a legnagyobb magyarországi városok tömegközlekedési helyzetét és a fejlesztési lehetőségeket. Szóljunk most a megyei városokról. Az elmúlt évtizedben mindannyiójuk viharosan fejlődött, évszázados toporgás után rátérhettek a modern nagyvárosi fejlődés európai útjára, amely fejlődésnek nálunk egy sajátos jelzője van: „szocialista”. Ez a jelző sok mindent feltételez és meghatároz. Legfontosabb követelménye, hogy a sokirányú fejlesztésnek legfőbb célja az emberek szolgálata. Sem üzleti, sem vállalati, sem önzőén privát, sem szűkhatárú lokális érdekek nem lehetnek mozgató rugók. Ez vonatkozik a közlekedés ama tartományának fejlesztésére is, amely milliók gyors és kényelmes városon belüli mozgásáról hivatott gondoskodni, a szolgáltatás fontos ágazataként. Az öt megyei nagyvárosban évente és summázva mintegy 500 millió utas szállításáról kell gondoskodni. A szám önmaga is mutatja e városok nagyléptű fejlődését. A jelenlegi helyzetre tekintve, a szegedi és győri közlekedéssel lehetünk viszonylagosan elégedettek, kevésbé a debrecenivel és pécsivel, a legnagyobb feszültség az igény és a szolgáltatás szintje között Miskolcon tapasztalható. Mindezt a korábbi állapotok, a topográfiai, népesedési, ipartelepítési viszonyok határozzák meg, sok más ősz- szetevővel egyetemben. A „más” összetevők között kell például említeni a lépcsőzetes munkakezdéseket, amelyeket Pécs kivételével alig-alig szerveztek meg az illetékesek. Nehezíti a helyzetet, hogy a fejlesztés már nem képzelhető el hagyományos eszközökkel, a tömegközlekedés terén elértük a típusváltozás, hálózat átalakítás idejét. A munkaerőgondok ma már ugyanúgy jelentkeznek a megyei nagyvárosok közlekedési vállalatainál, mint a budapestieknél, ahol viszont anyagi kedvezményekkel tudják vonzóvá tenni a szóbanfor- gó munkaköröket. Mindezt a fejlesztési elképzelések messzemenően figyelembe veszik. Miskolcon, ahol a járműállomány jelentősen fejlődött az elmúlt fél évtizedben, garázsépítéssel, hálózatfejlesztéssel oldják a feszültségeket. Debrecenben e tervidőszakban befejeződik a villamosvonal korszerűsítése, megkezdődik az új lakótelepi közlekedési gondok megoldása. Szegeden a második Tisza-híd elkészültével új autóbusz-hálózat vár kiépítésre, majd később a Lenin körutat kell alkalmassá tenni a forgalmi terhek elviselésére. Pécsett megkezdődik a déli városrész bekapcsolása a tömegközlekedésbe. Győrben 1980-ig decentralizálják a város tömegközlekedését négy új végállomás létrehozásával és bevezetik a lépcsőzetes munkakezdést. Gyors vázlata ez a fejlesztési elgondolásoknak. Mindenképpen a gyorsabb és kényelmesebb, városokon belüli utazást szolgálják. S. I. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb hivatalos látogatásra Franciaországba érkezett. Képünkön: Leonyid és Valery Giscard d'Estaing elnök kíséretében. Megkezdődtek KS/D. NAPLÓ, TELEFOTÖ Tanácsa Elnökségének elnöke Brezsnyev Rjabenko tábornok a hivatalos tárgyalások Leonyid Brezsnyev különrepü- lőgépe hétfőn délben leszállt a párizsi Orly repülőtéren. Az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke pontosan 12 óra 35 perckor (helyi idő) lépett ki a repülőgép ajtaján és a lépcső tetejéről felemelt karral üdvözölte a várakozókat. Leonyid Brezsnyevet elkísérte Andrej Gromiko külügyminiszter, Borisz Bugajev polgári repülési miniszter, valamint Nyi- kolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszter és más személyiségek. A lépcsőnél, a vörös szőnyeg kezdetén Valéry Giscard d'Estaing köztársasági elnök várta a szovjet vendéget. A hosszas, baráti kézfogás után a két államférfi néhány szót váltott, majd megkezdődött az üdvözlő szertartás. Giscard d'Estaing üdvözlőbeszédében kijelentette: az enyhülés az egyedüli nyitott utat jelenti a béke és népeink közeledése felé. Franciaország elkötelezte magát az enyhülés mellett és tudatában van annak, hogy milyen nagy fontosságot tulajdonítanak e kérdésnek a Szovjetunióban, majd ezeket mondotta: Az ön franciaországi látogatására, amely megfelel a francia és a szovjet vezetők közötti csúcstalálkozók hagyományának, néhány nappal azután kerül sor, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökévé választották. Ezért fogadjuk önt mindazzal a megbecsüléssel, amely a hatalmas és erős Szovjetunió élén betöltött kiemelkedő tisztségében megilleti. Találkozásunkra olyan időpontban kerül sor, amikor a világ súlyos kérdésekkel néz szembe: ezek közé tartozik a leszerelés folytatása, a nukleáris fegyverek elterjedésések veszélye, a fegyverzetek felhalmozódása és a feszültséggel járó helyzetek fennmaradása különböző helyeken. önt fogadva szeretném aláhúzni azt az odaadást, amelyet Franciaország táplál az enyhülés politikája iránt. Ez számunkra átgondolt és hosszútávú döntés. Igaz, nem hagyjuk figyelmen kívül koncepciónk különbözőségét, sem pedig azt, hogy ragaszkodunk saját elveinkhez. Igaz, mindegyikünk felelősséget visel saját országa biztonságáért, de tudjuk, hogy az enyhülés ma a béke és a népek közötti közeledés felé vezető egyetlen út. Azt is el szeretném mondani elnök úr, hogy találkozásaink nyomán ismerem az ön személyes elkötelezettségét az enyhülés iránt és azt, hogy őri nagy fontosságot tulajdonít e koncepciónak a Szovjetunió politikai orientációjában. Európában csak Franciaország és a Szovjetunió adhatja meg az enyhülésnek a hitelesség bélyegét. Beszélni fogunk a gazdasági, tudományos és kulturális együttműködésről is, amely országaink között alakult ki. Biztos vagyok abban, hogy új ösztönzést adunk ennek az együttműködésnek. Elnök úr! Köszöntőm önt Franciaország földjén, abban az öreg országban, amely régóta ismeri az önét és abban a modern országban, amely arra számít, hogy együtt dolgozunk majd a békéért. Békét és jólétet a szovjet népnek! — Leonyid Brezsnyev rövid válaszában örömét fejezte ki, hogy ismét Párizsban lehet, köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért, és a biztonság, az enyhülés, a béke erősítése, a leszerelés fontosságát hangsúlyozta, majd így folytatta: Elnök úr! Kedves barátaim! Szívből köszönöm szívélyes szavait és a meleg fogadtatást Úgy tekintjük ezt, mint az országunk és a szovjet nép iránti baráti érzelmek megnyilvánulását. örömmel látogattam el ismét Párizsba. Mindig kellemes (Folytatás az 5. oldalon.) Hazánkba érkezett a lengyel nemzetvédelmi miniszter Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter meghívására hétfőn hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a LEMP Politikai Bizottság tagja, nemzetvédelmi miniszter vezette lengyel katonai küldöttség. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Czinege Lajos és a Honvédelmi Minisztérium katonai tanácsának tagjai fogadták. Jelen volt Stefan Jedry- chowski, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagykövete is. Évente huszonöt—harmincezer méter hídgerenda készül a Beton- és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi gyárának hirdi telepén. 1972 őszén kezdték gyártani a hídgerendákat, melyeket felüljárók és a metró építésén kívül az M 1-es autópálya Győr—Budapest közötti szakaszán is felhasználnak. Gregorics felvétele Vízügyi szervezetek segítsége a mezőgazdaságnak Vizet, szivattyúkat, tanácsot adnak Az elmúlt héten kiadós eső öntözte meg a szomjas földeket. Néhány órás napsütés után azonban a baranyai mezőgazdasági területek többsége ismét puskapor száraz volt. Az elmúlt évi tapasztalatunk alapján a mezőgazdasági üzemek bár sokkal rendszeresebben, nagyobb területeket öntöztek mint a korábbi esztendőkben, mégis messze nem használták ki öntözőberendezéseiket. Az idén a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság hatékonyabban kívánja segíteni a mező- gazdasági üzemekben az öntözést, a vízügyi szervezet több szakemberét, gépi berendezéseinek egy részét ennek szolgálatába állítja. Havonta járják végig a mezőgazdasági üzemeket az igazgatóság szakemberei az öntözés akadályait felülvizsgálva, tanácsot adva. Júniusban főként a zöldségterületeket öntözték, a hónap első napjaiban mintegy 350 hektárt, a meleg, száraz időjárás miatt később mind több és több gazdaság hozta üzembe öntözőberendezéseit. A mohácsi „Új Barázda” Termelő- szövetkezet 85 hektáros területet öntöz, a vízügyi szervezet saját szivattyúival a tábla mellé szállítja a vizet, amint a termelőszövetkezet saját berendezéseivel nem tudja magát vízzel ellátni. A drávaszabolcsi szövetkezet 34, a felsőszentmártoni 41, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát 30 hektáros területet öntöz. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság valamennyi gazdaságnak rendelkezésre bocsátja átemelőszivattyúit, gépjavító kapacitását. Sajnálatos, hogy több gazdaság a legjobb akarata ellenére sem tudta zöldséges területeit a hónap első felében öntözni: a kovácshidai, a som- bereki, a nagydobszai termelő- szövetkezetek korábban megrendelt öntözőberendezéseiket az aszályos idő kezdetére nem kapták meg. Az öntözés a terméshozamok növelésének egyik jelentős tényezője, szükségességét aligha kell hangsúlyozni. Az ipar, a kereskedelem, a vízügyi szervezetek, s természetesen a mezőgazdasági üzemek is mindent el kell hogy kövessenek, a maga felelősségét mindegyiküknek fel kell mérnie a repedezett földek láttán. A mostani forró napokban pedig már a szántóföldeket is be kell kapcsolni az öntözőrendszerbe. L. J. A Pécsi Kesztyű és Bőrdíszmű Szövetkezet hárommillió forintos beruházás eredményeként új üzemegységet létesített a régi Szikra Nyomdából. Most folyik a próbaüzem, de már erre az évre 170 000 darab női divattáskát készítenek 35 millió forint értékben szovjet és cseh exportra. Részt- vesznek a budapesti bőrdíszmű kiállításon, majd a Pécsi Ipari Vásáron. Képünkön az új munka- csarnok. Kopjár Géza felvétele Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 169. szám 1977. június 21., kedd Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának Iái LEOMVID BREISNVEH RMRlZSEMtN
