Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)
1977-06-18 / 166. szám
1977. június 18., szombat Dunántúli napló 3 Együtt a lakossággal, a társadalmi szervekkel A Határőr községekben folyó politikai munka tapasztalatai A Magyar Szocialista Munkáspárt Határőrség pécsi Végrehajtó ” Bizottsága megvizsgálta és ülésén elemezte a határőr községekben folyó határőrizetet segitő honvédelmi nevelőmunka és a határőrséggel való együttműködés tapasztalatait. Megállapította, hogy azok a politikai célkitűzések, melyek érvényesülését követelményként tűzte a párt a határőr községek elé, a napi politikai munkában realizálódnak, végrehajtásra kerülnek. A célkitűzések az alábbi vo- ugyanakkor tartalmában és natkozásban vannak napiren- színvonalában tovább fejlődőén a határőr községek párt-, jön. állami, gazdasági vezetése, a tömeg szervezetek és mozgal- mák részéről: — Segíteni a párt honvé- vívjx v delmi nevelőmunkára vonatko- iíílf " zó határozatainak végrehajtó- ;X;X;X*;^^**:^'?:.^:??^?^x'x'x: sát úgy, hogy a határőr köz- £í:ví:$í:$í>w ségekben az egész lakosság a szavakban történő egyetértés A határőrközség-mozgalom mellett cselekvőén vegyen részt tartalmi gazdagításához az az államhatár őrizetében. utóbbi években kedvező felté— Segítse elő a népi. nem- te|euk teremtődtek. Nagymérzeti egység erősítését, a sok tekben hozzájárul ehhez, hogy nemzetiségű határmenti közsé- belpolitika, eleiünk szilárd es gekben pártunk nemzetiségi kiegyensúlyozott, mely nagy ha- politikájának követelmények tussal volt a kozvelemenyre a szerinti érvényesülését, a ha- hatarment, községekben ,s. gyományok ápolását, a határ- Nagy megértésre talált pár- vidék-szemlélet helyes alaki- tunk XI. kongresszusának az a tását. határozata, mely a politikai , munkában a hangsúlyt a vég— Az egész hatarmenti la- rehajtásra irányította. Mindez kosság mozgósítása a határ- meghatározó tényezőként hat sértők elleni harcra, hogy a a területén élő emberek lakosság döntő többsége a gondolkodására és cselekvésé- határőrökkel együtt őrizze a re ||yen vonatkozásban ered- község határszakaszát, és e ményesek és hasznosak a ha- tevékenységet minden ellen- tárőr községek vezetőivel — szolgáltatás nélkül, mintegy er- párttitkárokkal, tanácselnökök- kolcsi kötelezettségből vállal- ke|_ gazdasági vezetőkkel, jók. KlSZ-titkárokkal, Hazafias Nép— A határőr községek terű- front elnökökkel évenként létén lévő határőr alegysége- megtartott értekezletek, melyek két tekintsék a község része- elemeznek és értékelnek 1—1 ként. Tevékenységük legyen éves tapasztalatot, és együt- összehangolt, és a tervezett tesen meghatározzák a követfeladatoknál a kölcsönös érdé- kező év politikai feladatait, keket, illetve az államhatár Az 1970 óta elvégzett munka szilárd őrizetének elsődleges- eredményei alapján ma már ségét vegyék figyelembe. ezekben a községekben a Kiváló határőr község címért foXX-X-XXX-X-XXXX-XX-XX-X-XXXvX- lyik a versengés, és ezzel pár- :x:::::::::::::x^:äx:':'::i^:::ife:,:,:x:::::::::::x:::::x huzamosan tovább folytatjuk a határőr község címért a foliti- kai és szervezési előkészítő fajitmunkát. Jelenleg Beremend községben folyik az előkészítő XvivXvXvy!^ tevékenység. A mostani tapasztalatok azt mutatják, hogy Baranya megye határterüle- erre 1977 őszén sor kerülhet, tén 1970 óta — mióta a ha- A határőr községekben folyó tárőrközség-mozgalmat szerve- politikai munka tapasztalatai zik — hat község vette fel a az alábbiakban összegezhetők: Határőr község címet. Az el- — A határőr községek párt-, telt időszakban a határőrköz- állami és társadalmi szervezeség-mozgalomnak már nem- tei és a határőr alegységek csak a célkitűzéseit lehet is- pártszervezetei és parancsno- mertetni ill. propagálni, ha- kai a központi elgondolások nem azok megvalósulását, ér- és a helyi sajátosságok figye- vényesülését is bizonyítják a lembevételével közös tervben tapasztalatok. Az 1977. május rögzítik a kapcsolattartás, az hónapban a határőr községek együttműködés valamennyi — Dróvaszabolcs, Kásád, Lip- főbb feladatait, pó, Bezedek, Sárok, Ivándárda — A határőr községek vezevezetőivel megtartott együtt- tőit és a lakosságot büszkeműködési és tapasztalatcsere séggel tölti el, hogy e meg- jellegű értekezlet konkrét té- tisztelő címet viseli községük, nyekkel és sokoldalúan bizo- jól él a köztudatban, hogy ez nyitotta, hogy élő, eleven moz- arra kötelezi őket, hogy min- galomról van szó. A határőr dent tegyenek meg a határközségekben folyó pártpolitikai őrizetért, mert az nemcsak a nevelőmunka és a kerület po- határőrség érdeke és feladata, litikai tevékenységének szerves hanem a határmenti lakossá- részét alkotja, mivel a határ- gé is. őrizet ellátásában nélkülözhe- — Jelentős segítséget nyúj- tetlen a tömegkapcsolat erősí- tanak a határsértők, bűnözők tése, a lakosság határőrizetbe elfogásában, ilyenekre az el- bevonása a mozgalom kereté- múlt években több esetben ben minőségileg magasabb sor került, rendszeresek a jelszinten valósítható meg, más zések és bejelentések idegen határmenti községekhez viszo- személyek megjelenéséről. ny,tva- — A község lakossága és A kerület és alegység párt-, az °fs személyi állománya kö- katonai vezetése jól értik a '9en jó a viszony. Kölcsöhatárőrközség-mozgalom jelen- n°s a tisztelet, példamutató tőségét, a lakosság körében az együttműködés nemcsak a . ,. , .... vezetőkkel, hanem hataroreinkvegzendo honvédéin,, allam, ke| és a he!yi ,akossággo| is. es kozb.ztonsag' nevelomunka _ A pártszervezetek és a célját, szükségességét és gya- tanácsok ülésén évente egykoriad követelményeit. Tévé- két esetben önálló napirendi kenységük során figyelembe pontként is szerepelt az ilyen veszik, hogy a lakosság köré- téma. ben ezt a munkát minden , A termelőszövetkezetek szinten a területi pórtszerveze- esf az aNami gazdasagok konk- ................. . .. .... rét segítséget nyújtanak a hetek irányítják Megfelelő gon- tárQn afo|y? munkák d ot fordítanak arra, hogy ez e|végzéséheZ| a műszaki be_ az elv az együttműködés és a rendezések folyamatos karban- különböző szervekkel tartott tartásához. Néhány helyen kikapcsolatokban érvényesüljön, alakult olyan módszer is, hogy a határőr alegységek és a gazdaságok vezetői együttesen határszemlét tartanak, ezt követően meghatározzák a konkrét tennivalókat is. — A községek vezetői részéről rendszeresek az őrs személyi állományával való találkozások, ahol tájékoztatókat tartanak a gazdaságok helyzetéről, a munka feltételéről, a kapcsolattartás időszerű kérdéseiről. Kölcsönösen részt vesznek egymás rendezvényein, a fegyveres erők napján külön is köszöntik az alegységek személyi állományát. — Az együttműködés, az együttes tevékenység nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a szolgálatot teljesítő határőrök közül sokan visszamaradnak, a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok vagy a területi tö- megszervezetek megismerése alapján ott vállalnak munkát, letelepednek és családot alapítanak. — A tanácsi szervek megkülönböztetett módon közreműködnek az alegységek hivatásos állománya és sorállománya — az utóbbiak között több száz a nős és családos — különböző szociális és egyéb problémáinak megoldásában, olyanokban mint bölcsődei, óvodai elhelyezés, beiskolázási problémák rendezésében, feleségek és családtagok munkába állításában. — Az együttműködés és együttes tevékenység során több helyen új mozgalmat indítottak — Egy napot a határőr községekért címmel — társadalmi munkaakcióban. Javaslatok A határőr községek vezetőinek legutóbbi értekezletén elhangzottak olyan javaslatok, hogy az elért eredmények propagálása érdekében és a tapasztalatok szélesebb körű ismertetése céljából a lehetőségeket jobban ki kell használni. Ebből a célból a Pécsi Rádió, a Dunántúli Napló konkrétabban is foglalkozzon a határőr községek ilyen irányú tevékenységével. E cikk is e célnak szerves része. Ezúton is köszönetét mondunk a határőr községek vezetőinek és az egész lakosságnak a határőrizetben nyújtott segítségért. Kászonyi István alezredes Úttörő- csapatvezetők a közösség mozgatói Eredmények és gondok Nyári pihenés Befejeződött az 1976/77-es tanítási és egyben az úttörő mozgalmi év. A csapat'<e’etők sikondai táborozásán értékelték a végzett munkát, szó esett a nyári táborozásokról és megvitatták a következő úttörőév feladatait. Baranyában több mint 150 úttörőcsapat tevékenykedik, kettőnek faggattam a csapatvezetőjét: az elmúlt évben mi volt a legsikeresebb és a legnehezebb feladat, hogy alakul a nyári program, miként készülnek, mi a legfontosabb a szeptemberben induló új úttörőévben? Varga Jázsefné tanítónő — a gyerekeknek Nusa néni — a mozsgói 2306. sz. Petőfi Sándor Úttörőcsapat 205 kisdobos- és úttörővezetője. Elek László biológia-földrajz szakos tanár a pécsi Építők úti Általános Iskola 167. sz. Radnóti Miklós Úttörőcsapatának a vezetője, 1111 kisdobos és úttörő Laci bácsija. Mindketten már négy éve „motorjai” a közösségnek. A kérdések elhangzottak, íme a válaszok: VARGA JÓZSEFNÉ: A gyerekeim nagyon szeretik a túrázást, a versenyeket és a kü- löntféle kulturális eseményeket. Rendszeresek az egynapos túrák gyalogosan vagy kerékpárral, őrsi, raj- és csapatszinten egyaránt. Évente elhozzuk a zselici túrákon a 3. vagy 4. helyet, de az úttörő járási túraversenyt megnyertük végre idén, kaptunk egy sátrat. Mozs- gó különben is a járási rendezvények bázisa — illő helytállni. A kulturális szemlékre is folyamatos munkával készültünk, arany- és ezüstérmek, oklevelek bizonyítják, hogy sikeresen. Van irodalmi színpadunk, szólóénekesünk, kamarakórusunk és énekkarunk, versmondónk — Józsa Zsuzsika most negyedikes, de már másodikos korában aranyérmet nyert —, kisdobosoknál működik a furulya- és a rézfúvós- szakkör, kiemelkedő munkát végzett még a honismereti szakkörünk és a közlekedési rendőrőrsünk — húszán szerezték meg legutóbb is a kerékpár-jogosítványt. ELEK LÁSZLÓ: Legfőbb feladatunknak az őrsi és a rajmunka erősítését tekintettük, sikerült eredményeket elérnünk. A kiszesekkel téli túrákat szerveztünk a Jakab-hegyre és az Égervölgybe, 16 gyerekkel megalakítottuk az úttörő munkásőr szakaszt, tizenhatezer forint értékű haszonanyagot gyűjtöttünk. Úttörőink a tiszta iskolánkért, kisdobosaink a Radnóti és az Építők úti óvodák csinosításáért dolgoztak szorgalmasan. A megyei úttö- rőolimpión továbbjutott a lány kézilabda- és a fiú nagypályás focicsapatunk, az országos döntőben szerepelnek majd a repülő-, hajó- és rakétamodellezőink, akik önálló MHSZ- klubként működnek. A kulturális szemle valamennyi ágazatában részt vettünk, énekkarunk szerepelt a legjobb eredménnyel. Nehézséget jelent a gyerekek egyéni feladatvállalásainak figyelemmel kísérése. (Jaj, ez nálunk is — szól közbe Vargáné.) Az úttörőkapcsolatokról: a mozsgóiak a helybeli és az almáskeresztúri kiszesekkel, a tsz-szel, a kultúrházzal — itt alakították ki három éve a csapatotthonukat is — és a községi szervekkel létesítettek kapcsolatot. Vargáné a járási I. osztályban szereplő mozsgói kézilabdacsapat játékos edzője — most tette le a segédedzői vizsgát — községi pártvezetőségi tag és tiszteletbeli KISZ-tag, mert patronálja őket, de az MHSZ és a Vöröskereszt segítése is az ő pártmunkája, akár a társadalmi és családi ünnepek szervezése. Vezeti a majd minden járási versenyen győztes úttörő tűzoltó szakkört is. Hogy mikor van otthon? — Elvétve... Az Építők útiaknál is hasonló a helyzet: a Tanárképző Főiskola KISZ- bizottságával és a MÉV II. Bányaüzem KISZ-bizottságával van kapcsolatuk. Elek László sem dúskál a szabad időben: tagja a városi úttörő elnökségnek, a HNF III. kerületi bizottságának, vezeti a bélyeg- gyűjtő és az úttörő munkásőr szakköröket, a kötelező úttörőgyakorlatot végző főiskolásokat. Az úttörőházban az úttörő őrsvezető tanfolyamot is vezeti, valamint patronálja az ifiklubot. — Hogy telik el a nyári vakációjuk? VARGA JÓZSEFNÉ: Minden nyári szaktáborban lesz 4—5 gyerekem, de eljutnak tőlünk Zánkára és Csillebércre is. Ba- latonmárián július 6—16-ig táborvezetője leszek 36 gyereknek. Egyénileg hogy pihenek? Szervezem a húszéves érettségi találkozónkat, tíznapos edzői táborban is leszek. Aztán életemben először családos beutalóval eljutok két hétre Ba- konybélbe a lányommal és a fiammal. ELEK LÁSZLÓ: A balaton- fenyvesi táborba utazom július 16-tól 96 gyerekkel, táborvezető leszek. Murányi László Zöld körettel, magyaros fűszerekkel. Kerthelyiség fiataloknak a Fenyvesben Szerdán este hat órakor felharsant a muzsika, gazdát cseréltek a tízforintosok, s Pécs gazdagabb lett egy ifjúsági kerthelyiséggel. A mecseki Fenyves Szálló terasza már régóta kihasználatlanul állt. Most némi átrendezéssel, szépítéssel alkalmassá tették arra, hogy ifjúsági szórakozóhely legyen. A diszkópult fölötti tető kellemesen leárnyékolja a zajt, így a terasz fölötti kerthelyiségben ülőket nem zavarja. — A terasz a Doktor Sándor Művelődési Központ rendezvényi csoportjának patro- nálása alatt áll — mondja Muzslay László propagandista —, a rendezőket is mi biztosítjuk. Úgy gondoltuk, a Minaret-udvarban péntekenként inkább élő zenét, jazz-koncerte- ket szervezünk, a diszkót pedig ide költöztetjük. A bejárat mellett szabadtéri rostsütőn forgatják a pincérek a sercegő, ínycsiklandó húsokat. A mai választék: kolbász mustárral roston, és flecken zöldkörettel, magyaros fűszerezéssel. Mindez tíz-tizenkét forintért, ifjúsági pénztárcához mérve. — Külföldön már tért hódított ez a fajta szabadtéri választék, ízletes, hangulatos így étkezni — magyarázza Vert József pincér. — Úgy látszik, itt is sikerünk lesz: egy óra alatt huszonöt adag fogyott el. A későbbiekben a választékot is bővítjük... Füredi Zoltán, aki a lemezeket „lovagolja", hosszú ideje invitálja táncolni a közönséget, végre 7 óra 32 perckor megtörik a jég. A diszkós egyébként könyvtáros, s a városban több helyütt utazik zenében. — Százharmincnégy óra zenei anyagom van, ebből válogatok itt az új szórakozóhelyen, meg keddenként a Sző- lóskertben, ha sikerül leszerződnünk. Felvetődhet a kérdés, miért alakít egy szálloda ifjúsági kerthelyiséget, miért foglalkozik diszkóval? — Egyszerű a válasz — mondja Pichler József, a Fenyves ifjú üzletvezetője, — Ügy gondoljuk, a fiatal, aki ma táncolni jön, később ideszokik, s holnap már bankettra, esküvőre jár a Fenyvesbe. Egyelőre szerdánként lesz a diszkó és a rostsütés, ha később sikerül végre zenekarunknak erősítőt szereznünk, a hét töbRagyogó panoráma bi napján is zenével, flecken- nel üzemel a terasz. Szántó Péter