Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)
1977-06-17 / 165. szám
2 Dunántúli napló 1977. június 17., péntek Horvát oktatási szakemberek tanulmányútja Baranyában A dr. Polinszky Károly oktatási miniszter meghívására hazánkban tartózkodó dr. Stipe Suvar, a Horvát Szocialista Köztársaság oktatási, kulturális és testnevelési minisztere vezette delegáció csütörtökön Baranyába érkezett. Pécsett a megyei Tanács épületében dr. Hazafi József, a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottságának titkára általános tájékoztatást adott a megye helyzetéről, Beinics Ferenc, a tanács művelődésügyi osztályának vezetője a kulturális életet ismertette. A horvát vendégek ebéd után látogatást tettek a Pécsi Délszláv Kollégiumban. Ezt követően megtekintették a Vasarely, a Zsolnay és a Csontváry Múzeumot. A dr. Stipe Suvar vezette küldöttség pénteken Mohács város oktatási, kulturális intézményeivel és a délszláv nemzetiségiek helyzetével ismerkedik. Megkezdődött Baranyában az aratás Baranyában már szinte hagyománnyá vált, hogy minden évben a sellyei határban kezdik meg az aratást. Az idén felborult a papírforma, s csütörtök reggel hét kombájnnal megkezdték az őszi árpa betakarítását a Szigetvári Állami Gazdaság csatahelyi földjein. Az 52 hektáros területről mintegy 50 mázsás hektáronkénti átlagra számítanak. Ugyancsak tegnap a sásdi „Búzakalász" Termelőszövetkezetben is nekivágtak az árpatáblák gépesített lekaszálásához. Kereskedelempolitikai aktíva Május végén tárgyalta az MSZMP Baranya megyei Bizottságának Végrehajtó Bizottsága a megye kereskedelmi ellátását és a hálózatfejlesztést áttekintő vizsgálatok anyagát. Az előterjesztést, valamint a végrehajtó bizottságnak a megye kereskedelmi helyzetére vonatkozó álláspontját Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára ismertette tegnap a kereskedelmi vállalatok vezetőivel. Baranya megyében az utóbbi közel másfél évben tovább javult a lakosság ellátása, kevesebb volt a hiánycikk. A kiskereskedelem forgalma 1976- ban 13 százalékkal emelkedett, evvel a növekedési ütemmel megyénk az elsők között van az országban. A kereskedelmi hálózat ebben az ötéves tervciklusban 62 000 négyzetméter alapterülettel növekszik, kétszer annyival, mint az előző ötéves tervben. A kereskedelmi vállalatok feladata, hogy ebben és a következő években minden területen biztosítsák a lakosság kiegyensúlyozott ellátását, a kulturált kiszolgálást és a fogyasztók érdekeit. Határozottabban és következetesebben kell képviselniük a vásárlók igényeit az iparral szemben. A kereskedelmi ellátás javítása elsősorban a városokban, legfőképpen Pécsett s az egyéb munkáslakta területeken szükséges. A kereskedelmi beruházások határidőnek megfelelő teljesülését az eddiginél is hathatósabban szorgalmazzák a pártszervezetek, a tanács és a kereskedelmi vállalatok. D. I. illés# tartott Pécs tanácsa A hirdiekkel 124-re gya- ** rapodott a pécsi tanácstagok száma. Közülük 78-an jelentek meg a tegnapi — nyári — tanácsülésen, amely igy szavazatképes számban kezdhetett munkához. Rögtön az' elején Czente Gyula tanácselnök meleg szavakkal köszöntötte a hirdi tanácstagokat és kérte őket: munkálkodjanak eredményesen Pécs város Tanácsában. A tanácsülés először két új rendeletet alkotott. Az egyikben a gépkocsi-parkolóhelyek létesítésének és üzemeltetésének rendjét, a másikban az építés-engedélyezési eljárást szabályozta. (A két rendelet ismertetésére lapunkban visszatérünk.) Zárszámadás Ij4 milliárd formt felhasználásáról A Uj tanácsrendeletek a parkolóhelyek létesítéséről és az építésengedélyezésről Pécs 1976-os zárszámadását dr. Németh Lajos tanácselnökhelyettes terjesztette a tanácsülés elé. A város a tavalyi költségvetést 762 millió forintos bevétellel és 661 millió forintos kiadással zárta, a maradvány 101 millió forint. A fejlesztési terv bevételi oldalán 658 millió forint szerepel 596 millió forint kiadással szemben, a maradvány itt 62 millió forint. Az elnökhelyettes szóbeli kiegészítésében kitért a tervteljesítés körüli gondokra, különösen az építőipar közismert kapacitás-problémáira, amelyeknek feloldására már a tervezés és előkészítés szakaszában is óriási erőfeszítéseket kell tenni. Komáromi Ferenc, a számvizsgáló bizottság elnöke a bizottság nevében elfogadásra ajánlotta a zárszámadást. A vitában felszólaló dr. Patla Károly javasolta, hogy a maradványok elkerülése végett legyenek a tervben olyan tartaléktételek, amelyek közül valamely beruházás meghiúsulása esetén lehet megvalósításra előbbre sorolni. Dr. Dányi Pál megyei tanácselnökhelyettes ezzel vitatkozva mondta: nem plusz-igényeket kell rögzíteni, hanem a későbbre soroltakat kell ilyen esetben előbbre hozni. Felszólalásában egyébként rámutatott arra, hogy Pécs fejlesztési tervének szinte egyetlen tétele sem teljesült, az ezzel kapcsolatos elfogadott indok: a kapacitás- hiány. Ez nem olyan istencsapása, amit tudomásul kell venni. A meglévő kapacitások észszerű, gazdaságos felhasználására kell törekedni, mert erre meg is van a lehetőség. Márk Bertalan is a maradvánnyal kapcsolatban emelt szót és javasolta, hogy egy részüket a lakosság számára fontos feladatok — pl. utak, járdák felújítása — megoldására fordítsák. Lukács Jánosi a városi párt- bizottság első titkára az 1976- os tervteljesítés idén is időtárgyalt. Az elmúlt évek ipar- fejlesztési törekvései a város ipari szerkezetének megváltoztatását segítették elő és ennek nyomán változott a munkaerő-struktúra is. A jelen tervidőszakban nem látszik indokoltnak az új ipartelepítés, nagyon fontos azonban, hogy a megkezdett fejlesztések jó ütemben haladjanak tovább, s hogy ennek munkaerő-háttere is biztosított legyen. Ez igen komoly gondot jelent, s ennek jellemzésére elmondta a tanácselnök-helyettes, hogy az üzemek szakmunkástanuló-igénye mintegy ezer fővel meghaladja a ténylegesen beiskolázott létszámot. A vitában dr. Kisvári András arra a munkaerő-tartalékra hívta fel a figyelmet, amelyet a városba az elmúlt években „belopakodott" apró üzemecskék jelentenek. Dr. Erdélyi Ernő a tanácsi ipar nagyobb mértékű fejlesztésének szükségességéről beszélt. Ezután beszámolót fogadott el a tanácsülés dr. Németh Lajos tanácselnök-helyettes munkájáról, az általa gyakorolt tevékenységi felügyeletről és tudomásul vette az ifjúság helyzetéről, az ifjúságpolitikai határozatok végrehajtásáról beterjesztett jelentést. Felhatalmazta a tanácsülés Czente Gyula tanácselnököt, hogy a Pécs megyei Város Tanácsa és a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottsága között az 1980-ig terjedő időre kötött új együttműködési megállapodást aláírja. Elfogadta a tanácsülés Dómján Péter (16. vk.), Vereckei Ferenc (23. vk.), Kiinger Ta- másné (27. vk.) és Imholf Jánosáé (90. vk.) tanácstagok lemondását tanácstagságukról, tanácsi bizottsági tagokat mentett fel megbízatásuk alól és választott meg újakat, megválasztotta a kerületi tanácshivatalok mellett működő társadalmi lakásügyi bizottságok elnökeit és tagjait és garázsügyi társadalmi bizottság létrehozását határozta el. Az új bizottság elnökévé Hegedűs Béla tanácstagot választották meg. H. I. A forróság mintha megütne Munkások helytállása a szokatlan kánikulában A két Zsolnay-korabeli égetőkemence között alig lehet lélegezni, a levegő páraként táncol, hullámzik a Porcelán- gyárban. A kemencékben 1420, ajtajukban nyitáskor 55 fok a meleg. Minden órában nyitják és kihúzza a megégetett edényekkel teli nagy vaskocsit Benedek József égető, Hegedűs Antal segédégető. — Most, hogy itt a kánikula, csak kesztyűvel fogjuk a fogantyúkat. A kocsi kétszáz, a kemencék közötti levegő 35— 40 fokos. A vizes csapból öt percen át először meleg víz folyik, aztán jön a hideg. Ugyancsak emelgetjük a lábunkat úgy dél körül, mert addigra az átforrósodott kövezet égeti a talpunkat a gumicipőn át. Szakmai vetélkedő a hőerőműben Ki minek mestere? Elmélyülten dolgoztak tegnap délelőtt a villanyszerelők a kapcsolótáblák előtt. Izzadt tenyérrel szorították a csavarhúzókat, s keresték a megoldást a háromfázisú motor bekötéséhez. Tizenegy óra előtt az izgalom a tetőfokára hágott... A Pécsi Hőerőmű Vállalatnál három szakmában rendezték meg a Ki minek mestere? vetélkedőt a Pécs városi ifjúmunkás napok keretében. Harminc év alatti szakmunkások mérték össze tudásukat, képességeiket. Villanyszerelők, lakatosok, valamint kazán- és turbinagépészek ültek íróasztalhoz, álltak a gépek mellé, hogy szakmai és politikai jár-, tasságukat bizonyítsák. A mérnökökből és technikusokból álló zsűri a versenyzőkkel együtt bírálta el a munkákat, így lehetőségük volt a fiataloknak az esetleg nem tudott anyagok megtanulásához. A Hőerőmű Vállalat Ki minek mestere? vetélkedőjét a villanyszerelőknél Sziegl Ödön nyerte, míg a második Birkenstock János lett. A lakatosok közül Kárpáti László bizonyult a legjobbnak, a második helyezést Kiss József, míg a harmadikat Cservenka Zoltán érte el. Ök öten képviselik a vállalatot az iparági versenyen szakmájukban. A turbinagépészeknél Galambos Tibor végzett az első helyen, míg a kazángépészeknél Savanya Ferenc győzött. Szrenkó Zoltán és Nagy Béla pék Pécsett, a Temető utcai süteményes üzemben, a Balokány-ligeti strand hűs vizéről álmodozik és nem győzik törölni magukat.- Két napja fojtó száraz meleg levegő tör be a szabadból, a legreősebb ventillátor sem veszi fel a harcot. Kifárad a szánk, beszélni nincs kedvünk. Ez mint a gőzfürdő? Még annál is rosszabb. Egy kövér ember itt egy kiadós műszakban 2—3 kilót is leadhat. A 14-es busz, melyen Vígan Károly jár, hangosabban búg. mint egy régi típusú Hoffer- traktor. A sofőr a motorház- kulcsot perceken ót fújja, any- nyira tüzes. Zaj, forróság és az utasok is türelmetlenek: minden összejött.- A nagy forróság mintha megütne. Mire a végállomásra érek, kitikkadok. Legszívesebben levenném a kihabosodott inget, de a szabályzat tiltja. Itt, a motorháznál 45 fok szokott lenni, amit egy utas sem hisz el. Már márciusban nagyon barnára sült Borsos György kubikos a Ivov-kertvárosi építkezéseken. Árkokat ás, ahol most fojtóbb a levegő, mint fenn. Legutóbb egy hajtásra egy liter vizet ivott meg.- Nagyobb erőt kell kifejtenem, ebből érzem, hogy megvisel a hőség. Pihenni most nem jó, mert keserves az elindulás: ekkor minden megsötétedik egy pillanatra. A magasban valamivel langyosabb a levegő, de a darufülke üvege mögött így is öt- vejwfok. Nincs menekvés a nap elől Borhi Mihály darukezeló számára. Harmadszor vedlik a háta és most nehezen veszi a levegőt. Huzatot csinál, vagyis minden ablakot kinyit. — Csuti J. — Befejeződtek az irodalomtanítási napok Tegnap, csütörtökön délelőtt zárult a „baranyai irodalomto- nítási napok” június 14-én indult rendezvénysorozata. Tegnap délelőtt Tüskés Tibor József Attila-díjas író előadását hallgatták meg a dokumentumok, a tények szerepéről mai irodalmunkban. Ezt követte a taláikozó Bertha Bulcsú József Attila-díjas íróval, aki mindennapjaink, bonyolult és sokrétű, mai világunk egyik legjobb ismerője és ábrázolója. G. O. Vendégünk volt: Bertha Bulcsu szerű tanulságairól szólott. Feltétlenül javítandónak mondotta a beruházásokkal kapcsolatos előkészítő tevékenységet, amely a kapacitások ésszerűbb felhasználását teszi lehetővé. Károsnak ítélte azt, hogy sokszor olyan programok kerülnek megszavazásra, amelyekről már a szavazás pillanatában tudni, hogy valami okból nem valósulnak meg- A lakásberuházásokon kívüli építési átfutási időket általában hosszúnak ítélte; a gyorsítás a kapacitásokkal való jobb gazdálkodást szolgálhatná. Rámutatott arra, hogy a kitűzött célokat csak akkor valósíthatjuk meg, ha a rendelkezésre álló eszközrendszerből a lehető legtöbbet kihozzuk, tehát határozott beruházói magatartásra van szükség. A tanácsülés a beterjesztett 1976-os zárszámadást elfogadta, majd ugyancsak dr. Németh Lajos előterjesztése alapján a város iparszerkezetének átalakításáról, a tervidőszak iparfejlesztési célkitűzéseiről A Siklóson megrendezett baranyai irodalomtanítási napok utolsó délelőttje mai próza- irodalmunk és ezen belül is a tényirodalom kérdéskörét vizsgálta. Tüskés Tibor író ilyen témájú előadása után az irodalomtanítási napok hagyományos zárórendezvényére, az író—olvasó találkozóra idelátogató Bertha Bulcsútól azt kérdeztük meg, milyen az ő kapcsolata a tényirodalommal. — Annyi bizonyos, hogy mint író mindig a valóságból indulok ki, és a kor jellegzetes körülményei között élő ember életét igyekszem ábrázolni: különféle konfliktusait, örömeit, átmeneti elkeseredettségét, sorsfordulóit — így a valóság tényei számomra kikerülhetet- lenek. Az író persze mindig elvonatkoztat, és személyiségéből eredő sajátos látásmódjával vázolja fel a bennünket körülvevő valóságot. — Hogyan képes megőrizni az írásaiban mindig tetten érhető probléma-érzékenységet? — A való életben veszek részt, mint minden ember. Ugyanazokba az üzletekbe járok vásárolni, ugyanazokon a járműveken utazom, ugyanaz a hétköznapi élet okoz nekem is gondot, mint a többi embernek. Hacsak tehetem, elmegyek üzemekbe, gyakran megfordulok munkáskerületekben, a vidéki élethez pedig hajlamaimból eredően is ragaszkodom. Sokat járok falun. — Első színművét a közelmúltban mutatták be Miskolcon. Mi a benyomása a premierről, az első kritikákról, a darab fogadtatásáról? — Több mint tizenöt éves írói közszereplés után most vállalkoztam először színdarabírásra, mert féltem ettől a műfajtól, úgy éreztem, hogy színpadi mű megalkotásához komoly szakmai tudásra is szükség van. Dramaturgiai előisko- lázottság nélkül írtam meg első darabomat, ennél fogva nem nevezhető hibátlan alkotásnak. A bemutató közönsége, amely nagyobbrészt szakmai publikum volt, kedvezően fogadta a darabot. Sokkal nagyobb tapsot kapott, mint amire számítottam. A kritikai fogadtatás is sokszínű volt, baráti és szigorú egyszerre. A viszonylagos siker persze nagymértékben Beke Sándor rendezőnek és a színészeknek köszönhető. — Most mi foglalkoztatja, min dolgozik? — Egy regényt írok, mely a fordulat éve táján játszódik szeretett gyermekkori városomban, Keszthelyen. Főhőse egy árván maradt fiatal fiú, aki egy hajóács vízparti műhelyében dolgozik. Itt nyílik ki a szeme az akkori Magyarország állandóan változó, izgalmas világára. Gállos Orsolya
