Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-15 / 163. szám

e Dunántúlt napló 1977. június 15., szerda Hetven éve történt (II.) Ezen a kiállításon minden megtalálható Meghívom most Önöket, tegyünk egy sétát a 70 év előtti ki­állítás területén még a hivatalos megnyitás előtt, és fogadják el kalauzolásom olyan mértékig, amennyit e témáról összegyűjtöt­tem. A kiállítás bejárata az Indó- ház utcában volt (Szabadság út), a mai Mártírok úti keresz­teződésben. A főkapu egy me­sébe illő, székely fafaragások­kal díszített tornyos, erkélyes, faépület, kerítéssel és három bejárattal (1). A pénztárnál tábla függ, hirdeti a belépő­díjakat. A megnyitás napján 13 óráig 10 korona. 13 órától 2 korona. A többi napokon 7— 18 óráig 1 korona. 18 órától, amikoris a pavilonok zárnak és kezdetét veszi az egyéb szóra­kozás, színház, filmvetítés, ka­tonazene, cigánymuzsika és a korzó, 20 fillér a belépődíj. Ha a kapu alatt elhaladunk, egy pompás makadám útra lépünk, mely egyenesen a főbejárattal szemközt emelt kéttornyú Ipar­csarnokhoz (13) vezet. A csar­nok 2500 négyzetméter alap- területű, hatalmas terem. Itt kerültek elhelyezésre a követ­kező termékcsoportok: 1. vas-, fém-, faipari, színes- és nemes­fémek gyártása, 2. gépgyártás, villamosipar, hangszeripar, mű­szerek, tudományos eszközök, 3. kő-föld-anyag- és üvegipar, 4. bőr-, sörte-, szőr-, toll-, via­szosvászon és ruggyantaipar, 5. fonó- és szövőipar, 6. ruházati ipar, 7. papirosipar, 8. élel­mezési és élvezeti cikkek gyár­tása, 9. vegyészeti ipar, 10. építőipar, 11. sokszorosító- és műipar, 12. fürdők, hőforrá­sok. Csak érdekességként említe­ném meg, hogy a Ganz Gyár 10 vagonnal mutatta be ter­mékeit. Az iparcsarnok előtt gyönyörű park és kényelmes padok várják a megpihenni vá­gyókat. Mi azonban nem ál­lunk meg, hanem visszafelé haladva ismerkedünk a pavi­lonokkal. Jobboldalon kisebb magánpavilon áll (16), majd a borászati pavilon elé érünk. A kastélyszerű épület három ku­polával épült. A középső kupo­la tetején hordón ülő Bacchus hívogatja az arra járókat. Az épület alapterülete 800 négy­zetméter. A pavilonban az or­szág minden részéről termelt borokat és szeszesitalokat mu­tatják be, s kinek kedve szoty- tyan, még kóstolót is kaphat olcsó áron. A kiállított borok­ból 1000 palackkal neveztek be a borversenybe. A zsűri két na­pon át végezte munkáját, „de józan ítélőképességét nem veszette el”. Hosszú lenne fel­sorolni a díjnyerteseket, mert a legtöbb kiállító kitüntetést kapott. A borászati pavilonnal szem­ben épült az erdészeti csarnok, stílszerűen fából (12). A csar­nokban a látogatók megtalál­ják a vadászat minden gyö­nyörűségét és büszkeségét. A pavilont körülvevő térséget a sellyei uradalomból származó különleges facsoportokkal, dísznövényekkel telepítették be. Mellette találjuk a közlekedési csarnokot (11), 600 négyzet- méter alapterülettel. Itt mutat­ták be termékeiket a Magyar Folyam- és Tengerhajózási RT., a M. Kir, Államvasutak és számos gép- és kocsigyártó iparos, a legegyszerűbb sze­kértől kezdve a repülőgépig. Ezen épület végében he­lyezkedik el a Budapestről ér­kezett Kertész Tódor torna- és sportcikk magánpavilonja. Az ajtón belépve felhívást olvas­hatunk: „Sok bajt megelőzhe­tünk, ha naponta 15 percet szentelünk testünk ápolásának és edzésének!” Szemben, a közoktatásügyi pavilon 1500 négyzetméter alapterülettel épült fel. Itt a látogató meg­találhatott minden szemlél­tetőeszközt, tanfelszerelést az elemi iskolától kezdve, a preparált állatokon, ásvány- gyűjteményeken át a csontvá­zakig, a jogtudományig. Mel­lette áll a kiállítás büszkesé­ge, a legtöbb látogatót vonzó Zsolnay Gyár csarnoka (19) 1000 négyzetméter alapterüle­ten. A falak, a bejárati kupo­la, a tetőzet, a berendezés, a porta díszítése majolika, amely a szivárvány színeit játssza a legfinomabb színárnyalatok­ban. A csarnokba lépve a ki­állított tárgyakkal találkozunk: majolika díszedények, majolika használati edények, különle­ges ólommentes mázú haszná­lati edények, kályhagyártmá­nyok, terracotta és pyrogránit kőanyag árucikkek, vasklinger kockák és keramit lapok, tűz­álló cikkek, porcelónáruk, für­dőkád- és falburkoló lapok, sa­nitär cikkek, tetőfedési cikkek, templomfelszerelések, melyről így írt a Pécsi Napló: „Az ilyen alkotások előtt még a külföld is kalapot engelve isme­ri el, hogy szerintük iparban oly szegény Magyarország sok­ban túl tesz rajtuk...” A Zsolnay-csarnok bemuta­tásához kívánkozik az a törté­net, mely már a megnyitás után történt egy fogadás al­kalmával, ahol Kossuth Ferenc (Kossuth Lajos fia), kereskede­lemügyi miniszter is részt vett. A fogadás résztvevői, kik le­hettek 500-an, ünnepelték a kiállítás értelmi szerzőjét, a fá­radhatatlan Zsolnay Miklóst mint házigazdát. A. vendégek sorra koccintottak Zsolnayval és ez nem látszott meg rajta. A fogadás végén Kossuth mi­niszter így szólt Zsolnayhoz: Ügy látszik, Zsolnay, magá­nak a gyomra is majolikával van kipáncélozva."-----iFolytat jul<) A z EIVRT Sopiana Gépgyára felvételre keres: O esztergályos O marós O köszörűs szak- és betanított munkásokat O forgácsoló szakma megszerzésére lehetőséget adunk TOVÁBBÁ: KÖZÉPISKOLÁT VÉGZETT FIATALOK részére munkalehetőséget biztosítunk az alábbi forgácsoló szakmákban: O esztergályos O marós O köszörűs Később lehetővé tesszük szakmunkásképesités megszerzé­sét a választott szakmákban. Képesítés megszerzésének időtartama egy év. Vidékieknek munkásszállót biztosí­tunk! Továbbtanulást támogatjuk! Betanulási időre is ma­gas órabért fizetünk! GYÁRUNK MEGKÖZELÍTHETŐ: a 10, 19, 30, 39, 39/a, 40, 41, 42-es autóbuszokkal. <$ JELENTKEZÉS: PÉCS, Szalai András út 8., felvételi irodán. TELEFON: 15-277/77. Ez mar több a soknál Füstbe ment milliók A szakértők szerint az USA- ban csupán a levegőszennye­ződés — főleg a kéndioxid — évente 13,5 milliárd dollár kor­róziós kárt okoz. A vasból ké­szült tárgyak rozsdásodása a városokban háromszor gyor­sabb, mint vidéken, de a lég­kör tisztaságának a megőrzé­se csupán az erőművektől 1,68 milliárd dollárt igényelne. A tisztítóberendezések az erőmű­vek beruházási értékének 5—8 százalékába kerülnek, és ener­giaigényük is jelentős. A gép­kocsik káros anyag kibocsájtá- sának csökkentése még költsé­gesebb. A „szmog" az utóbbi évek­ben 60 százalékkal csökken­tette Kalifornia szőlőtermelését, de hatalmas károk érték a cit­rom- és narancsültetvényeket is. Angliában a levegőszennye­ződés okozta korróziós kár évente 600 millió fontra rúg, de egyéb ártalmak 250 mil­lió fontba kerülnek. Igaz, Ang­lia nagy költséggel megoldot­ta London problémáját: óriási összeggel megszüntették a la­kások szénfűtését. Londonban a téli napsütéses órák száma 50 százalékkal nőtt. Az elekt­ronikus, minikomputer-vezérlé- sű benzin-befecskendező-szi- vattyú alkalmazása a kipufo­gógázok szénmonoxid-tartal- mát egyharmadára csökkentet­te. Ez a 70 tranzisztort és dió­dát használó berendezés az optimálisát megközelítő ben­zin-levegő keveréket állít elő Fekete füstoszlopot okádnak a japán város üzemeinek a kémé­nyéi. Az előtérben látható az általános iskola udvara és épüle­te, amelynek körzetében havonta átlagosan száz tonna por és korom hullik le egy négyzetkilométeres területre. a motor terhelésétől, az idő­járástól stb. függően. Japánban ez év márciusá­ban be kellett zárni egy álta­lános iskolát a másfélmillió lakosú Kitakyuskuban, a japán nehézipar egyik fellegvárában, mert az egyik városnegyed üzemeinek a kéményeiből ki­áramló füst és korom nagy mértékben veszélyeztette a gyerekek egészségét. Az iskolá­ba 1956-ban, a megnyitáskor több mint 1600 tanuló iratko­zott be; 1977-ben, az utolsó tanévben a kerület elnéptele­nedése miatt már csak 133 diák járt ide. Az cszem-iszom következményei A konyhához láncolva „szépen” elhízunk A z ünnep és a társasá­gi élet nálunk szinte el sem képzelhető máshol, mint a húsosfazék mellett. Rokonokat, barátokat alig látunk másként, mint kés- sel-villával a kezükben. Ki merné hát tagadni, hogy az ember élettevé­kenységeinek legfontosabb megnyilvánulása a táplál­kozás? Bizonyára senki. Nem kell, és nem is le­het tagadni, hiszen a ter­mészet hatalmas erővel, az önfenntartás ösztönével kényszerít valamennyiün­ket arra, hogy a szükséges élelemről gondoskodjunk. Táplálkozási szokásaink dzsungelében kalauzol bennün­ket dr. Tarján Róbert profesz- sZor, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Inté­zet igazgató főorvosa. — Négy tényezőről kell szól­ni. Először, hogy a lakosság életszínvonala milyen, reáljö­vedelméből mennyit tud vagy hajlandó élelmiszerre fordíta­ni. Az egy főre eső kalória- átlag jelenleg 3200 körül in­gadozik, ami egyértelműen sok. Az egy főre eső évi húsfo­gyasztás 65 kg, zsiradékból 27,5 kg. Megnőtt a cukorfo­gyasztás, s ugyanakkor a ke­nyér és liszt még mindig elő­kelő helyet foglal el a sor­ban, s bár a tojásból 15 kg-ot eszünk, de sajnos a tej és tej­termék egy tejliterbe átszámít­va a 120 litert alig haladja meg, o gyümölcs 70—75 kg között ingadozik, a zöldség-, főzelékfogyasztás is lehetne több, 85 kg jelenleg. Nem mehetünk el szó nél­kül amellett, hogy ennek a részben túlzott (zsír, cukor, liszt, kenyér), részben elégtelen táplálkozásnak egyik oka, hogy ha az élelmiszeripar fokozato­san javuló módon el is látja Budapestet és a nagyvároso­kéit, de az ország lakott tele­püléseinek számottevő részén — elsősorban o községekben — az ellátás elégtelen és hiá­nyos. Hasonló irányba hat a ke­reskedelem és az élelmiszer- ipar propagandája, mellyel nemcsak fenntartja, hanem még fejleszti is az említett egyoldalú táplálkozási szoká­sokat. Az az igazság, hogy eh­hez még árpolitikánk is hoz­zájárul, hiszen — állami tá­mogatással — pl. az ipari szalonna árát olyan alacso­nyan tartjuk, hogy a húsipar­nak kifizetődőbb minél több zsiradékot beledolgozni a hen­tesáruba. — Azután itt van a vendég­látás. A cél az volna, hogy a hétvégén — is! — mentesít­sük a háziasszonyokat a da­rabolás, előkészítés, főzés, mo­sogatás gondjaitól, vagy lega­lábbis csökkentsük azokat. Ennek egyik lehetősége az éttermi ebédelés, viszont ün­nepnapokon és hét végén ke­vésnek bizonyulnak az étter­mek székei, nem is beszélve az állandóan szűk — nevez­zük nyugodtan igénytelennek és unalmasnak — étlapi vá­lasztékról. A másik lehetőség az otthoni gyors és ízletes ebéd. Ezzel egyúttal már rá is tér­tünk a háztartások technoló­giai felszereltségére. A techni­ka már belépett a háztartások ajtaján, de ai konyhaajtónál még megállt egy kicsit. Egyre több a hűtőszekrény, s ez azt jelenti, hogy az ipar gyárthat már nagyobb arányban mély­hűtött vagy fagyasztott élelmi­szereket — ezek maradéktala­nul megőrzik vitamintartalmu­kat — s így mind több ház­tartásban van lehetőség, hogy a friss élelmiszerek mellett —• vagy azok helyett! — a gyors- fagyasztott, a félkész- és kész­ételek is segítsék a háziasz- szonyokat és egészségesebbé tegyék étrendünket. A baj azonban ott kezdődik, hogy kevés és rossz a propaganda és a bolti hűtőpult. .. Azután szólnunk kell néhány szót arról is, hogy megjelen­tek a grillsütőboltok és a ház­tartási grillsütők, s ennek eredményeként a grillcsirke, amely mindinkább átveszi a hagyományos, zsírban sült csir­ke helyét. A negyedik tényező, ami dön­tően meghatározza a hétvégi — és hétközbeni — táplálko­zásunkat, a táplálkozási isme­retek milyensége és mennyisé­ge. Erről csak annyit — mi­vel az előbb elmondottak rész­ben ide is tartoznak —, hogy a gyerekben már az általános és középiskolákban ki kellene alakítani a helyes táplálkozási ismereteket. — Az orvos szemével össze­gezve tehát: a szervezetnek nincs szüksége a hétvégi lako- mázásra, eszem-iszomra. Nem kell látványos különbségnek lenni a hét vége és a többi nap között, s a felszabaduló időt és energiát egyéb kelle­mes és értelmesebb, egészsé­gesebb szórakozásra, kikapcso­lódásra használhatjuk. Az a háziasszony, akt hétvégén is mélyhűtött, félkész- és készéte­lekből főz, 3—4—5 óra helyett 10—15 perc alatt legalább olyan ízletes és feltétlen egész­ségesebb ebédet készít a csa­ládnak. Cs. L.

Next

/
Thumbnails
Contents