Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)
1977-06-15 / 163. szám
e Dunántúlt napló 1977. június 15., szerda Hetven éve történt (II.) Ezen a kiállításon minden megtalálható Meghívom most Önöket, tegyünk egy sétát a 70 év előtti kiállítás területén még a hivatalos megnyitás előtt, és fogadják el kalauzolásom olyan mértékig, amennyit e témáról összegyűjtöttem. A kiállítás bejárata az Indó- ház utcában volt (Szabadság út), a mai Mártírok úti kereszteződésben. A főkapu egy mesébe illő, székely fafaragásokkal díszített tornyos, erkélyes, faépület, kerítéssel és három bejárattal (1). A pénztárnál tábla függ, hirdeti a belépődíjakat. A megnyitás napján 13 óráig 10 korona. 13 órától 2 korona. A többi napokon 7— 18 óráig 1 korona. 18 órától, amikoris a pavilonok zárnak és kezdetét veszi az egyéb szórakozás, színház, filmvetítés, katonazene, cigánymuzsika és a korzó, 20 fillér a belépődíj. Ha a kapu alatt elhaladunk, egy pompás makadám útra lépünk, mely egyenesen a főbejárattal szemközt emelt kéttornyú Iparcsarnokhoz (13) vezet. A csarnok 2500 négyzetméter alap- területű, hatalmas terem. Itt kerültek elhelyezésre a következő termékcsoportok: 1. vas-, fém-, faipari, színes- és nemesfémek gyártása, 2. gépgyártás, villamosipar, hangszeripar, műszerek, tudományos eszközök, 3. kő-föld-anyag- és üvegipar, 4. bőr-, sörte-, szőr-, toll-, viaszosvászon és ruggyantaipar, 5. fonó- és szövőipar, 6. ruházati ipar, 7. papirosipar, 8. élelmezési és élvezeti cikkek gyártása, 9. vegyészeti ipar, 10. építőipar, 11. sokszorosító- és műipar, 12. fürdők, hőforrások. Csak érdekességként említeném meg, hogy a Ganz Gyár 10 vagonnal mutatta be termékeit. Az iparcsarnok előtt gyönyörű park és kényelmes padok várják a megpihenni vágyókat. Mi azonban nem állunk meg, hanem visszafelé haladva ismerkedünk a pavilonokkal. Jobboldalon kisebb magánpavilon áll (16), majd a borászati pavilon elé érünk. A kastélyszerű épület három kupolával épült. A középső kupola tetején hordón ülő Bacchus hívogatja az arra járókat. Az épület alapterülete 800 négyzetméter. A pavilonban az ország minden részéről termelt borokat és szeszesitalokat mutatják be, s kinek kedve szoty- tyan, még kóstolót is kaphat olcsó áron. A kiállított borokból 1000 palackkal neveztek be a borversenybe. A zsűri két napon át végezte munkáját, „de józan ítélőképességét nem veszette el”. Hosszú lenne felsorolni a díjnyerteseket, mert a legtöbb kiállító kitüntetést kapott. A borászati pavilonnal szemben épült az erdészeti csarnok, stílszerűen fából (12). A csarnokban a látogatók megtalálják a vadászat minden gyönyörűségét és büszkeségét. A pavilont körülvevő térséget a sellyei uradalomból származó különleges facsoportokkal, dísznövényekkel telepítették be. Mellette találjuk a közlekedési csarnokot (11), 600 négyzet- méter alapterülettel. Itt mutatták be termékeiket a Magyar Folyam- és Tengerhajózási RT., a M. Kir, Államvasutak és számos gép- és kocsigyártó iparos, a legegyszerűbb szekértől kezdve a repülőgépig. Ezen épület végében helyezkedik el a Budapestről érkezett Kertész Tódor torna- és sportcikk magánpavilonja. Az ajtón belépve felhívást olvashatunk: „Sok bajt megelőzhetünk, ha naponta 15 percet szentelünk testünk ápolásának és edzésének!” Szemben, a közoktatásügyi pavilon 1500 négyzetméter alapterülettel épült fel. Itt a látogató megtalálhatott minden szemléltetőeszközt, tanfelszerelést az elemi iskolától kezdve, a preparált állatokon, ásvány- gyűjteményeken át a csontvázakig, a jogtudományig. Mellette áll a kiállítás büszkesége, a legtöbb látogatót vonzó Zsolnay Gyár csarnoka (19) 1000 négyzetméter alapterületen. A falak, a bejárati kupola, a tetőzet, a berendezés, a porta díszítése majolika, amely a szivárvány színeit játssza a legfinomabb színárnyalatokban. A csarnokba lépve a kiállított tárgyakkal találkozunk: majolika díszedények, majolika használati edények, különleges ólommentes mázú használati edények, kályhagyártmányok, terracotta és pyrogránit kőanyag árucikkek, vasklinger kockák és keramit lapok, tűzálló cikkek, porcelónáruk, fürdőkád- és falburkoló lapok, sanitär cikkek, tetőfedési cikkek, templomfelszerelések, melyről így írt a Pécsi Napló: „Az ilyen alkotások előtt még a külföld is kalapot engelve ismeri el, hogy szerintük iparban oly szegény Magyarország sokban túl tesz rajtuk...” A Zsolnay-csarnok bemutatásához kívánkozik az a történet, mely már a megnyitás után történt egy fogadás alkalmával, ahol Kossuth Ferenc (Kossuth Lajos fia), kereskedelemügyi miniszter is részt vett. A fogadás résztvevői, kik lehettek 500-an, ünnepelték a kiállítás értelmi szerzőjét, a fáradhatatlan Zsolnay Miklóst mint házigazdát. A. vendégek sorra koccintottak Zsolnayval és ez nem látszott meg rajta. A fogadás végén Kossuth miniszter így szólt Zsolnayhoz: Ügy látszik, Zsolnay, magának a gyomra is majolikával van kipáncélozva."-----iFolytat jul<) A z EIVRT Sopiana Gépgyára felvételre keres: O esztergályos O marós O köszörűs szak- és betanított munkásokat O forgácsoló szakma megszerzésére lehetőséget adunk TOVÁBBÁ: KÖZÉPISKOLÁT VÉGZETT FIATALOK részére munkalehetőséget biztosítunk az alábbi forgácsoló szakmákban: O esztergályos O marós O köszörűs Később lehetővé tesszük szakmunkásképesités megszerzését a választott szakmákban. Képesítés megszerzésének időtartama egy év. Vidékieknek munkásszállót biztosítunk! Továbbtanulást támogatjuk! Betanulási időre is magas órabért fizetünk! GYÁRUNK MEGKÖZELÍTHETŐ: a 10, 19, 30, 39, 39/a, 40, 41, 42-es autóbuszokkal. <$ JELENTKEZÉS: PÉCS, Szalai András út 8., felvételi irodán. TELEFON: 15-277/77. Ez mar több a soknál Füstbe ment milliók A szakértők szerint az USA- ban csupán a levegőszennyeződés — főleg a kéndioxid — évente 13,5 milliárd dollár korróziós kárt okoz. A vasból készült tárgyak rozsdásodása a városokban háromszor gyorsabb, mint vidéken, de a légkör tisztaságának a megőrzése csupán az erőművektől 1,68 milliárd dollárt igényelne. A tisztítóberendezések az erőművek beruházási értékének 5—8 százalékába kerülnek, és energiaigényük is jelentős. A gépkocsik káros anyag kibocsájtá- sának csökkentése még költségesebb. A „szmog" az utóbbi években 60 százalékkal csökkentette Kalifornia szőlőtermelését, de hatalmas károk érték a citrom- és narancsültetvényeket is. Angliában a levegőszennyeződés okozta korróziós kár évente 600 millió fontra rúg, de egyéb ártalmak 250 millió fontba kerülnek. Igaz, Anglia nagy költséggel megoldotta London problémáját: óriási összeggel megszüntették a lakások szénfűtését. Londonban a téli napsütéses órák száma 50 százalékkal nőtt. Az elektronikus, minikomputer-vezérlé- sű benzin-befecskendező-szi- vattyú alkalmazása a kipufogógázok szénmonoxid-tartal- mát egyharmadára csökkentette. Ez a 70 tranzisztort és diódát használó berendezés az optimálisát megközelítő benzin-levegő keveréket állít elő Fekete füstoszlopot okádnak a japán város üzemeinek a kéményéi. Az előtérben látható az általános iskola udvara és épülete, amelynek körzetében havonta átlagosan száz tonna por és korom hullik le egy négyzetkilométeres területre. a motor terhelésétől, az időjárástól stb. függően. Japánban ez év márciusában be kellett zárni egy általános iskolát a másfélmillió lakosú Kitakyuskuban, a japán nehézipar egyik fellegvárában, mert az egyik városnegyed üzemeinek a kéményeiből kiáramló füst és korom nagy mértékben veszélyeztette a gyerekek egészségét. Az iskolába 1956-ban, a megnyitáskor több mint 1600 tanuló iratkozott be; 1977-ben, az utolsó tanévben a kerület elnéptelenedése miatt már csak 133 diák járt ide. Az cszem-iszom következményei A konyhához láncolva „szépen” elhízunk A z ünnep és a társasági élet nálunk szinte el sem képzelhető máshol, mint a húsosfazék mellett. Rokonokat, barátokat alig látunk másként, mint kés- sel-villával a kezükben. Ki merné hát tagadni, hogy az ember élettevékenységeinek legfontosabb megnyilvánulása a táplálkozás? Bizonyára senki. Nem kell, és nem is lehet tagadni, hiszen a természet hatalmas erővel, az önfenntartás ösztönével kényszerít valamennyiünket arra, hogy a szükséges élelemről gondoskodjunk. Táplálkozási szokásaink dzsungelében kalauzol bennünket dr. Tarján Róbert profesz- sZor, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet igazgató főorvosa. — Négy tényezőről kell szólni. Először, hogy a lakosság életszínvonala milyen, reáljövedelméből mennyit tud vagy hajlandó élelmiszerre fordítani. Az egy főre eső kalória- átlag jelenleg 3200 körül ingadozik, ami egyértelműen sok. Az egy főre eső évi húsfogyasztás 65 kg, zsiradékból 27,5 kg. Megnőtt a cukorfogyasztás, s ugyanakkor a kenyér és liszt még mindig előkelő helyet foglal el a sorban, s bár a tojásból 15 kg-ot eszünk, de sajnos a tej és tejtermék egy tejliterbe átszámítva a 120 litert alig haladja meg, o gyümölcs 70—75 kg között ingadozik, a zöldség-, főzelékfogyasztás is lehetne több, 85 kg jelenleg. Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy ennek a részben túlzott (zsír, cukor, liszt, kenyér), részben elégtelen táplálkozásnak egyik oka, hogy ha az élelmiszeripar fokozatosan javuló módon el is látja Budapestet és a nagyvárosokéit, de az ország lakott településeinek számottevő részén — elsősorban o községekben — az ellátás elégtelen és hiányos. Hasonló irányba hat a kereskedelem és az élelmiszer- ipar propagandája, mellyel nemcsak fenntartja, hanem még fejleszti is az említett egyoldalú táplálkozási szokásokat. Az az igazság, hogy ehhez még árpolitikánk is hozzájárul, hiszen — állami támogatással — pl. az ipari szalonna árát olyan alacsonyan tartjuk, hogy a húsiparnak kifizetődőbb minél több zsiradékot beledolgozni a hentesáruba. — Azután itt van a vendéglátás. A cél az volna, hogy a hétvégén — is! — mentesítsük a háziasszonyokat a darabolás, előkészítés, főzés, mosogatás gondjaitól, vagy legalábbis csökkentsük azokat. Ennek egyik lehetősége az éttermi ebédelés, viszont ünnepnapokon és hét végén kevésnek bizonyulnak az éttermek székei, nem is beszélve az állandóan szűk — nevezzük nyugodtan igénytelennek és unalmasnak — étlapi választékról. A másik lehetőség az otthoni gyors és ízletes ebéd. Ezzel egyúttal már rá is tértünk a háztartások technológiai felszereltségére. A technika már belépett a háztartások ajtaján, de ai konyhaajtónál még megállt egy kicsit. Egyre több a hűtőszekrény, s ez azt jelenti, hogy az ipar gyárthat már nagyobb arányban mélyhűtött vagy fagyasztott élelmiszereket — ezek maradéktalanul megőrzik vitamintartalmukat — s így mind több háztartásban van lehetőség, hogy a friss élelmiszerek mellett —• vagy azok helyett! — a gyors- fagyasztott, a félkész- és készételek is segítsék a háziasz- szonyokat és egészségesebbé tegyék étrendünket. A baj azonban ott kezdődik, hogy kevés és rossz a propaganda és a bolti hűtőpult. .. Azután szólnunk kell néhány szót arról is, hogy megjelentek a grillsütőboltok és a háztartási grillsütők, s ennek eredményeként a grillcsirke, amely mindinkább átveszi a hagyományos, zsírban sült csirke helyét. A negyedik tényező, ami döntően meghatározza a hétvégi — és hétközbeni — táplálkozásunkat, a táplálkozási ismeretek milyensége és mennyisége. Erről csak annyit — mivel az előbb elmondottak részben ide is tartoznak —, hogy a gyerekben már az általános és középiskolákban ki kellene alakítani a helyes táplálkozási ismereteket. — Az orvos szemével összegezve tehát: a szervezetnek nincs szüksége a hétvégi lako- mázásra, eszem-iszomra. Nem kell látványos különbségnek lenni a hét vége és a többi nap között, s a felszabaduló időt és energiát egyéb kellemes és értelmesebb, egészségesebb szórakozásra, kikapcsolódásra használhatjuk. Az a háziasszony, akt hétvégén is mélyhűtött, félkész- és készételekből főz, 3—4—5 óra helyett 10—15 perc alatt legalább olyan ízletes és feltétlen egészségesebb ebédet készít a családnak. Cs. L.
