Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-15 / 163. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli tlanlö XXXIV. évfolyam, 163. sióm 1977. június 15., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Ismét közös asztalnál E urópa történetében bi­zonyára jegyzik majd ezt o napot. Ma meg­kezdik tanácskozásai­kat azoknak az országoknak a diplomatái, akik csatlakoztak a helsinki záróokmányhoz. Két esztendővel ezelőtt történt, hogy a harminchárom európai és a két észak-amerikai állam legfőbb vezetői összeültek a finn fővárosban. Ott volt Leo- nyid Brezsnyev és Gerald Ford, Kádár János és Bruno Kreisky, Erich Honecker és Helmut Schmidt, mindenünnen az első ember, jeléül egy fontos ese­mény készülődésének. Ekkor ír­ták aló az európai biztonsági és együttműködési értekezlet munkájának százoldalas do­kumentumát. A földrész életé­ben példátlan méretű találko­zó megmutatta, hogy valami új vette itt kezdetét. S ha a résztvevők szemlélete sok te­kintetben és szükségszerűen el is tért egymástól, egy alapve­tő szándékuk közös volt: fenn akarják tartani az európai bé­két és enyhülést, e végett fej­leszteni kívánják az együttmű­ködést. A nagy találkozót két esz­tendei aprómunka előzte meg. Ennyi idő kellett a harmincöt ország Genfbe települt diplo­matáinak, szakértőinek, hogy megfogalmazzák és összeállít­sák a záróokmányt. Sokféle né­metet, szembenálló érdeket, kü­lönböző ideológiákat, a más­más társadalmi rendszerből fa­kadó ellentéteket kellett össze­hangolni a nemzetközi kap­csolatok legdemokratikusabb módszerével: a konszenzussal. Addig, amíg akár egyetlen kormány is kifogást emelt va­lamelyik tétel, mondat, akár egyetlen kifejezés ellen, nem foglaltatott az okmányba. A záróokmány magába fog­lal „politikai illemszabályokat", kimondja egyebek között a ha­tárok sérthetetlenségét, felhív az emberi jogok tiszteletére, és tiltja a beavatkozást egy­más belügyeibe. A második főrész (népszerű kifejezéssel: a második kosár) a gazdasági problémákat tartalmazza, üd­vösnek tartja az akadályok nél­küli kereskedelmet, ösztönzi a kooperáció minden formáját, földrészt átfogó közös tervek lehetőségeit sorolja föl, együt­tes tudományos kutatásokra hív. A humanitárius kérdések­kel foglalkozó fejezet az em­beri kapcsolatok fejlesztésével, a tájékoztatás javításával, a kulturális értékek és az ok­tatási tapasztalatok cseréjével foglalkozik. Ezt a sokrétű ok­mányt írta alá 1975 nyarán Helsinkiben a harmincöt veze­tő. Ha eddig a múltat idéztük, tekintsünk most a közeli jövő­be. A záróokmány előírta, hogy a résztvevők 1977-ben szervezzék meg képviselőik ta­lálkozóját és tárgyaljanak a kapcsolatok további javításá­ról, az együttműködés fejlesz­téséről. Ez egyértelmű útmuta­tás. A szocialista országok az­zal a szándékkal mennek Belg- rádba, hogy ilyen szellemben tevékenykedjenek. Céljuk egy­részt beszámolni arról, amit ed­dig tettek, a dokumentum ajánlásainak valóra váltásáért, egy kosarat sem kihagyva, egyiket sem a másik fölé emelve. Másrészt, és talán ez a fontosabb: a nyugati part­nerekkel közösen meghatároz­ni, hogyan lehetne gyorsabban, jobban, átfogóbban eleget ten­ni annak, amire Helsinkiben szerződtek. Szándékunk az, hogy Belgrád a kollektív tapaszta­latcsere színhelye legyen. Az utóbbi hónapok arról ta­núskodtak, hogy számottevő nyugati erők nem egészen így készültek o találkozóra. Ügy tervezgettek, mint akik panasz­nappá, a vádaskodások színte­révé akarják tenni Belgrádot. Két irányzat — olykor egy kor­mányon belül, egy politikus gondolatvilágában is — két egymástól eltérő szándék bir­kózik nyugaton. Az egyik, amely összecsapásokat és politikai győzelmet Belgrádtól remél, a másik, amely tudja, hogy ez semmi jóra nem vezetne, hogy Európa számára nincs más ész­szerű út, mint a békés együtt­működés. Van megalapozott re­mény arra, hogy ez utóbbi ke­rekedik felül a nyugati tábor­ban, sok felelős államférfi nyi­latkozatából ez a józan szán­dék cseng ki. M ost a találkozó elő­készítését kezdik el Belgrádban, az ér­demi tanácskozás előreláthatóan a kora ősszel indul meg. A vár­ható alaphangulatra, a légkör­re azonban már az első na­pokban is következtetni lehet. A magyar küldöttek szocialista barátainkkal, szövetségeseink­kel együtt azzal a szándékkal indultak a jugoszláv főváros­ba, hogy a találkozó egész földrészünk javát szolgáló, az építő tapasztalatcsere színhe­lye legyen. Tatár Imre Megérkezett Debrecenbe Kádár János Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára ked­den este megérkezett Debre­cenbe, Nicolae Ceausescuval, a Román Kommunista Párt fő­titkárával, a Román Szocialista Köztársaság elnökével folyta­tandó határmenti baráti ta­lálkozó magyarországi színhe­lyére. Elutazásakor a Keleti pálya­udvaron Biszku Béla, Németh Károly, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Borbély Sándor és Győ­ri Imre, a Központi Bizottság titkárai, Benkei András bel­ügyminiszter, Púja Frigyes kül­ügyminiszter, valamint Pullai Árpád közlekedés- és posta­ügyi miniszter búcsúztatták. Elkísérte Kádár Jánost Gye- nes András, a Központi Bi­zottság titkára, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság tagja, miniszterelnök-helyettes, Katona István, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője, Varga István, a KB osztályve­zető-helyettese, Roska István külügyminiszter-helyettes és Bi- czó György, a Magyar Nép- köztársaság bukaresti nagykö­vete. A debreceni pályaudvaron Kádár Jánost és kíséretét Siku- la György, az MSZMP Hajdú- Bihar megyei Bizottságának el­ső titkára és Szabó Imre, a megyei tanács elnöke, vala­mint a város párt- és tanácsi vezetői fogadták. A pályaud­varon sok százan gyűltek ösz- sze a Központi Bizottság első titkárának üdvözlésére. Kádár János és Nicolae Ceausescu megbeszélése szer­da délelőtt kezdődik meg Debrecenben. A román párt főtitkárát a reggeli órákban várják a városba. Lázár György Finnországba utazik Lázár György, a Minisztertanács elnöke Kalevi Sorsának, a Finn Köztársaság miniszterelnökének meghívására szerdán hivatalos látogatásra Finnországba utazik. Ma parlamenti választások Spanyolországban Hétfőn este a pártok veze­tőinek rövid televíziós beszé­dével véget ért a szerdára ki­tűzött spanyol parlamenti vá­lasztások hivatalos propagan­da kampánya. Madrid polgári kormányzója közölte, hogy keddtől újra életbe léptek azok a rendelkezések, amelyek engedélyhez kötik a gyűlések meg.artását és tiltják az utcai tüntetéseket. A 21 napon át tartó válasz­tási kampány a baszk terror­szervezetek által végrehajtott merényletek és robbantások el­lenére, a demokratikus játék- szabályok legteljesebb tiszte­letben tartásával, rendben és nyugalomban folyt le. Egyes jobboldali polgári körök Adol­fo Suarez miniszterelnök sze­mére is vetik, hogy túlságosan is szem előtt tartotta ezeket a «. 1 Kedden Pécsre látogatott dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter (Tudósítás a 2. oldalon.) szabályokat, és egészen a leg­utóbbi napokig tartózkodott a választási kampányban való közvetlen személyes részvétel­től. Ezekben a körökben ezzel is magyarázzák, hogy az egy­mást követő közvéleménykuta­tások eredménye szerint való­színűleg elmarad a miniszter- elnök vezetésével induló párt­koalíció, a Demokratikus Cent­rum Unió eleinte nagyarányú­nak várt választási győzelme. Sőt, a Gallup-intézetnek a Ya című napilap számára készí­tett, s kedden nyilvánosságra hozott közvéleménykutatása már a Spanyol Szocialista Munkáspártot várja az első helyre 28,9 százalékkal, és csak második helyre a De­mokratikus Centrum Uniót 25,6 százalékkal. A Gallup adatai szerint harmadik a Spanyol Kommunista Párt lesz 5,7 szá­zalékkal, az 5,6 százalékos Jobboldali Népi Szövetség (Alianza Popular) előtt. A szavazás szerdán reggel 9 órakor kezdődik. A madridi kongresszusi palotát sajtóköz­pontnak rendezték be a vá­lasztásokról tudósító, körülbelül 1700 újságíró számára. A tele­vízió szerda este tíz órától csü­törtök reggel 8 óráig színes ünnepi műsort ad, amelyben táncok, dalok, jelenetek, fil­mek és más szórakoztató mű­sorszámok közepette folyama­tosan ismertetik a beérkező választási eredményeket. Arra számítanak, hogy eddig az idő­pontig ismeretessé válik a vá­lasztások nem hivatalos vég­eredménye. A szerdai választás, amely több mint 40 év óta az első szabad demokratikus szavazás ebben az országban, jelentős állomása lesz a belpolitika normalizálódásához vezető fo­lyamatnak. Baranya megyei irodalomtanitási napok 77 Idén az epikai művek elemzése szerepel a programban Legnívósabb nyári egyeteme­ink színvonalára nőtt fel a Ba­ranya megyei Tanács művelő­désügyi osztályának szervezé­sében évről évre megrendezett „Baranyai irodalomtanitási na­pok" rendezvénysorozata. Teg­nap délelőtt hetedik alkalom­mal gyűltek össze az ország legkiválóbb magyartanárai, tankönyvírói, oktatási szakem­berei Siklóson, a pártbizottság épületében. A kulturális élet­ben eddig is szép feladatokat vállaló és teljesítő újdonsült város, Siklós nevében dr. Szarka Árpád, a városi tanács elnöke köszöntötte a megjelen­teket. Ezután Bernics Ferenc, a Baranya megyei Tanács mű­velődésügyi osztályának veze­tője megnyitotta a „Baranyai irodalomtanítási napok" hete­dik rendezvényciklusát. A június 14—16. között meg­rendezésre kerülő irodalomtaní­tási napok szervezői, dr. Dor- sics Györgyné szakfelügyelő és Rónaky Edit, a Baranya me­gyei Pedagógustovóbbképzési Intézet munkatársa elmondot­ták, hogy fő céljuk minden esetben az irodalomtanítás leg­fontosabb, legaktuálisabb kér­déseinek az előtérbe helyezé­se. A számbajövő témák leg­jobb szakértőit hívják meg elő­adások tartására: a korábbi években a műelemzés, a kor­társ irodalom tanításának mód­szerei, a népköltészet és a mo­dern irodalom kapcsolata, idén az epikai művek elemzé­se adta a három nap fő té­máját. Emellett mindig igen népszerűek a kiegészítő prog­ramokként szereplő kirándulá­sok, melyeken Baranya külön­féle tájaival ismerkedhetnek az idejövő magyartanárok. Idén a villányi szoborparkba és a mohácsi emlékhelyre tesznek kirándulást a rendezvény má­sodik napján. Kedvelt prog­ram a kiváló előadóművészek estje és az író—olvasó találko­zók is. Ma este Bánffy György érdemes művész „Anyád nyel­vét bízták rád a századok" cimű estjét hallgatják meg Siklóson a magyartanárok. Ä harmadik nap délelőttjén Ber­tha Bulcsu József Attila-díjas ■író találkozik olvasóival. Tegnap délelőtt két igen magasszintű és élményszámba menő előadást hallhattak az •idei irodalomtanitási napok ré ztvevői: Poszler György, az ELT E docense igen sok tám­pontot nyújtott előadásában az epikai művek elemzéséhez. Ezt követően Czine Mihály egyete­mi tanár előadása következett prózairodalmunk két kiemelke­dő remekéről, Móricz: Űri mu­ri és Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér című regé­nyéről. Irodalmunk „reprezen­tatív műfaja”, a líra mellett mindkét előadás jól érzékeltet­te az epikai művekben rejlő irodalmi és esztétikai értéke­ket. Ma délelőtt a résztvevők szekciónként az új tantervek kereteiben vizsgálják az epi­kai művek tanításának problé­máit. Délután kerül sor a vil­lányi és a mohácsi kirándulá­sokra. G. O. Sínylődnek a növények a kánikulában Kemény próbának teszi ki a növényeket a 30—32 fokos ká­nikula, amely szinte minden átmenet nélkül érkezett, és szinte fojtogatja a „felkészület­len", korábban szépen fejlő­dött és egészséges növényállo­mányt. A búza most azért is kívánja a nedvességet, mert javában tart a „szemtélítődés", amely, ha jól sikerül, jelentő­sen nőnek a hozamok, ellen­kező esetben a termésátlagok csökkenésével kell számolni. Tehát ahol lehet, még a gabo­nának is vizet juttatnak, bár most viszonylag ez a növény van a legkevésbé veszélyezte­tett helyzetben; sokkal inkább a kapásnövények, valamint a szántóföldi zöldségek, amelyek­nek egyelőre még nincsenek mélyre nyúló gyökereik, víz­utánpótláshoz csakis a talaj felső rétegéből juthatnak, te­hát onnan, ahol gyakorlatilag nedvesség, most, június köze­pén csak nyompkban található.

Next

/
Thumbnails
Contents