Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)

1977-05-11 / 128. szám

6 Dunántúlt napló 1977. május 11., szerda Jogi tanácsadó szerkesztőség postájából E Támadás a bölcsőde ellen I B. N. olvasónk kérdezi, Hogy mikor szünetel a lakásbérleti jog­viszony? Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 69. §-a értelmében, ha az épület karbantartásával, fel­újításával, helyreállításával, át­alakításával, illetőleg bővítésé­vel kapcsolatos munkák csak a lakás kiürítése esetén végezhe­tők el és a bérlő, valamint a vele együttlakó személyek át­meneti elhelyezése biztosított, a lakásbérleti jogviszony a munkák végzésének időtarta­mára szünetel. A szünetelést a bérbeadó és a bérlő megálla­podása, ennek hiányában ta­nácsi bérlakás esetében a la­kásügyi hatóság, más lakás esetében pedig a bíróság ha­tározata állapítja meg. A bérlő és a vele együtt la­kó személyek a lakásbérleti jogviszony szünetelésének idő­tartamára kötelesek a lakást kiüríteni. A kiürített lakással kapcso­latban a szünetelés időtartama alatt a) a bérlőt karbantartási és lakbérfizetési kötelezettség nem terheli; b) érvényesek a lakásbérleti jogviszony folytatására, a le­mondásra és a lakáscserére, valamint a bérbeszámítási jog­ra vonatkozó rendelkezések. A lakásbérleti jogviszony szü­netelése véget ér, ha a kiürí­tett lakásban végzett munkákat befejezték és - az építésügyi jogszabályokban meghatározott esetekben — az építésügyi ha­tóság a lakásra a használatba­vételi engedélyt megadta. A. T.-t más vállalathoz helyez- ték át, szabadságát nem vette ki. Kérdése: a ki nem vett szabad­ságot melyik munkáltatójától kap­ja meg? A 6/1967. (X. 8.) MŰM sz. rendelet 16. § (3) bekezdése értelmében, ha a dolgozót év közben más vállalathoz helyez­ték át, szabadságát a két vál­lalattól együttesen kapja meg. Ennek megfelelően a ki nem vett szabadságot a dolgozónak új munkahelyén kell megkap­nia, a többletet pedig be kell számítani az új vállalattól járó szabadságba. A ki nem adott, illetőleg a többletszabadság mértékét a „munkavállalói iga­zolási lap”-ra fel kell jegyezni. Olvasóink közül többeket is érdekel, ezért itt mondjuk el, hogy ugyanezen rendelethely (1) bekezdésének értelmében, ha a dolgozó munkaviszonya év közben szűnik meg, vagy pedig sorkatonai szolgálatra hívták be, és az évben a válla­latnál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. Ha pedig a dolgozó a mun­kaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe an­nál, ami az évben a vállalat­nál töltött időre megilletné, a különbözeire járó átlaqkerese- tét a munkabéréből le kell vonni, illetőleg tartozását a „munkavállalói igazolási lap"- ra fel kell jegyezni. Nem> szabad a többletet le­vonni, ha a dolgozót sorkato­nai szolgálat teljesítésére hív­ták be vagy munkaviszonya nyugdíjazásra tekintettel szűnt meg. Ugyancsak nem vonható le a többlet a dolgozó halála esetén. I Z. D. olvasónk kérdezi, hogy mi­ként kell a lakás alapterületét megállapítani és mi számít be? Az 1/1971. (II. 8.) ÉVM. sz. rendelet 6. §-a értelmében a lakás helyiségei alapterületé­nek megállapításánál a vakolt falsíkok között — a padlószínt felett egy méter magasságban — mért méreteket, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területet kell számításba venni. Nem szabad azonban a he­lyiség alapterületébe beszámí­tani a falsíkon kívül eső terü­letet (az ajtóknál és ablakok­nál lévő beugrásokat, a 0,5 tró­néi kisebb alapterületű falfül­két stb.) és a falsíkból kiugró falpillérek által elfoglalt terü­letet. Áldatlan állapotok uralkod­nak a pécsi Budai Nagy Antal utcában nemrég elkészült, minden képzeletet felülmúlóan szép és praktikus módszertani bölcsőde környékén. Mi, szü­lők szeretnénk szépnek látni gyermekeink környezetét, örömmel is tapasztaltuk, hogy amint az időjárás engedte, megkezdődött a parkosítás; a kerítés és az udvari létesítmé­nyek jelenleg készülnek. Dél­után, gyermekeinkért menve, viszont elszoruló szívvel látjuk, hogy a nemrég füvesített terü­leten 5—12 éves gyermekek kergetőznek, labdáznak és randalírozva rongálják a ké­szülő homokozókat, triászokat, kerítést és járdát. Annak ellenére, hogy a böl­csőde területén levő járdákat, teraszt gondosan takarítják, mégis, minden reggelre ren­geteg a szemét az épület kör­nyékén, de már az is előfor­dult, hogy a tisztára mosott ablakokat sárral kenték be. A szemét nemcsak kellemetlen látvány, de fokozott fertőzési veszélyeket is rejt magában. Sajnos, a tervező elképzelése szerint elkészülő kerítés sem jelent különösebb akadályt, mert — mint azt az óvoda ke­rítése is bizonyítja — bárki könnyedén átmászhat. A bölcsőde vezetősége min­dent megtett annak érdekében, hogy a kialakult áldatlan álla­potokon változtasson. Felhívta a tanács illetékeseinek figyel­mét, segítséget kért a rend­őrségtől, megkereste a kör­nyékbeli iskolák igazgatóit. Mégis minden változatlan ma­radt. Ezért fordultunk most önökhöz, s önökön keresztül a nyilvánossághoz — segítsenek! A kiscsoportosok szülői munkaközössége, 20 aláírás Vízben, bűzben S ha már a bölcsődék kö­rül járunk, hadd tegyük szóvá a pécsi Köztársaság téri böl­Lapunk április 2-i számában megjelent fenti című cikkünkre az alábbi választ kaptuk: 1977. május 22-től (az új me­netrend életbelépésével) a MÁV Pécsi Igazgatósága ismé­telten közlekedteti a Beremend- ről 3.55 órakor induló és Har­kányba 4.43 órakor érkező sze­mélyvonatot. így Pécsett a Me­csek expresszhez való csatla­kozást biztosítjuk a Harkány vasútállomásról .5.02 órakor in­duló és Pécsre 6.00 órakor ér­kező vasútpótló autóbuszjárat­tal. A Mecsek expresszről (mely Pécsre 21.45 órakor érkezik) Beremendre való eljutást szom­bati és vasárnapi napokon ugyancsak biztosítjuk, mivel autóbuszjáratunk Pécs vasútál­lomásról 21.55 órakor indul. Harkányba 22.30 órakor érke­zik és a Harkány—Beremend között közlekedő személyvonat pedig 23.55 órakor indul. Pécs felől menet, a vasúti felül­járó előtt 300 méterre és az elága­zásnál van útirányjelző és előjelző. Budapest felől az első becsatlako­zó útnál szintén előjelző és útirány- jelző hívja fel a figyelmet Vasasra. A kettő között van még egy elága­zás, ott nincs jelezve Vasas, mivel az lassú járművek részére, terelőút- nak van fenntartva. Tájékoztatásul közölnünk kell, hogy mivel csak az Elnöki Tanács által jóváhagyott helységnevek sze­repelhetnek az útirányjelző táblá­kon, így a „Vasas” feliratú hely­ségnévjelző táblákat el kell távo­litanunk. Vasas megszűnt és Pécs néven szerepel hivatalosan min­denütt, még az autóstérképeken is. csődé környékén uralkodó ál­datlan állapotokat. A bölcső­de, az iskola, az óvoda és a vízügyi igazgatóság székháza által közrefogott téren, a böl­csőde előtt eső után óriási víz- tenger alakul ki, s az ott is marad és bűzlik napokig a nyári forróságban. Elképzelhe­Nem hiszem, hogy a város­nak a Sétatéren kívül még sok olyan helye van, mint a Surá- nyi és Kalinyin út, ahol a cse­csemőtől a veterán korig szí­vesen levegőznek. Az idegenek is — akik a városban megfor­dulnak — örömmel sétálnak ezen az útvonalon, mivel a jó levegő, napfény mellett Pécs panorámájában is gyönyör­ködhetnek. Sajnos, a sétálókat sok kellemetlenség is éri. A járdatest hepehupás, a köz­művek aknái magasak, kis eső után sártenger van. A görön­Töttös község Hazafias Nép­front Bizottsága és a tanácstagi csoport április 25-én borver­senyt rendezett. A zsűri tagjai a Szőlészeti Kutatóintézet szak­emberei és a helyi gazdák kö­zül kerültek ki. A fehérborok kategóriájában első helyezést Ladányi Antal rizlingszilváni bora ért el, má­sodik helyet ketten, harmadik helyezést nyolcán kaptak, míg 12-t oklevéllel tüntettek ki. A vörösborok kategóriájában az első helyre Pancza Endre oportó bora került, második Hétfőtől péntekig munkana­pokon az eljutás azonban ilyen formában nem biztosított, mi­vel Harkányból a vonat 22.10 órakor már indul Beremendre. Ellenben az új vasúti menet­rend szerint Budapestről 13.35 órakor induló gyorsvonat 17.05 órakor érkezik Pécsre, vasútpót­ló autóbuszjáratunk pedig Pécs vasútállomásról 19.04 óra­kor indul és Harkány vasútál­lomásra 19.58 órakor érkezik. A Harkány—Beremend között közlekedő személyvonat ugyan­akkor Harkányból 20.24 órakör indul és Beremendre 21.17 óra­kor érkezik. Az esetenkénti minimális uta­zási igények miatt Beremendre a kérdéses időpontban így új autóbuszjárat beállítását nem tervezzük. Laki Pál igazgatóhelyettes Pécs feliratú útirányjelző táblát nem tehetünk ki a kérdéses helyek­re, mivel a 6. sz. úton érkező ide­geneket félrevezetnénk. A helyi la­kosság tudja, hogyan kell ezt a vá­rosrészt megközelíteni, az idegenek pedig térkép alapján igazodnak el a város területén, így a város ke­leti nyúlványán is. A helyismerettel rendelkezőt a kérdéses útcsatlako­zásnál sötétben és ködben, az út­elágazásoknál levő fényvisszaverő fó­liás főútvonaljelző kellően tájékoz­tatja mindkét irányból, hogy úfel- ágazás van. Kardos Imre, a KPM Közúti Igazgatóság forg. techn. osztályvezetője tő a szülők keserve, akik ba­bakocsival kénytelenek bele­gázolni a pocsolyába. Bűz és fertőzésveszély a kicsinyekre; vajon meddig kell ezzel együtt- élniük a Köztársaság téri gyer­mekintézményeknek? ! M. Z. gyös úton még a babakocsi kereke is kirázódik. A pécsi polgár ezen úgy segít, hogy igénybe veszi az úttestet, ami a fentiek előnyeivel szemben balesetveszélyt rejt magában. Ezenkívül hiányosak és testet­lenek a meglevő padok. Nem tudom, az illetékesek mikor szüntetik meg a felsorolt hiá­nyosságokat. A város apraja és nagyja nevében kérünk gyors intézke­dést a Magaslati út járdaré­szének aszfaltozására. Tegzes Béla helyet ketten értek el, és 3. he­lyezést is kétten kaptak. A zsű­ri elnöke, dr. Diófásj Lajos, a Szőlészeti Kutatóintézet igaz­gatója elismeréssel szólt a be­mutatott borokról és tanácsok­kal látta el a helyi gazdákat S. Töttös Salakos utat szeretnénk... Nem volna szabad közömbö­sen végignézni az olyan jó gyümölcstermelő és állatte­nyésztő adottságokkal rendel­kező település vergődését, eset­leg pusztulását, mint például Képespusztla. Jól tudjuk, ez a helység kevés lakószáma miatt nem kaphat bekötőutat, de szi­lárd burkolatú mezőgazdasági utat már kaphattunk volna. Most csupán csak egy kis, keskeny, egy kilométer hosszú salakos utat szeretnénk építeni, hogy az év minden szakában eljut­hassunk Szabadságmajorba, ahonan már van bekötőút az ország útjaihoz. Ehhez kérünk segítséget a hetvehelyi tanács­tól, a hetvehelyi Egyetértés Mtsz-től és a Szentlőrínci Álla­mi Gazdaságtól. Mikoly András és 37 aláírás Gyors Intézkedést kérünk... Nagyárpád lakossága jól tudja, hogy a Főtér és környéke (a Viga­dó, Havasi, Paál László, Mester utca) kútjai nem szolgáltatnak jó ivóvizet. Az iskolások hazulról hoz­zák az innivalót, mert a KÖJÁL nem tudott egyetlen kutat sem ki­jelölni az iskola részére. Evekkel ezelőtt szóba került, hogy Nagyárpádot bekötik a városi víz­hálózatba. Ez nem történt meg és ezért javasoljuk egy törpevízmű megépítését. A tsz udvarán két igen bővizű, egészséges kút van, amelynek vize, a tejház magas higiéniai követel­ményeinek is megfelel. Meggyőző­désünk, hogy ezen a részen olyan víznyerő terület van, amelyről Nagy­árpádnak nemcsak jelenlégi, de a későbbi ellátására is elegendő vizet kaphatnánk. Viszont szükség lenne a városi tanács és a tsz kooperáció­jára. Kérjük az Illetékeseket, vizs­gáltassák meg a víznyeréshez alkal­mas területet, hogy feltevésünk hi­telességéről meggyőződjenek és mielőbb intézkedhessenek a törpe­vízmű megépítéséről. Nagyárpád Hazafias Népfront Bizottsága Ax illetékesek válaszolnak „Beremend a világ vége” „Addig semmi baj, amíg jó idő van” Gondolatok a Magaslati útról... Eredményes borverseny Leveleink nyomában Egy kevés figyelem... Elgondolkodva tartom ke­zemben a levelet, arra a számtalan más levélre gon­dolok, amelyet egyetlen fin­torral löktem odébb: nem nagy ügyek, nem éri meg a fáradságot. Most alaposan feladták a leckét. Mi hót a nagy ügy? Amiért érdemes elutazni, elmenni Pellérdig, de még Püspökladányig is? Ami az újságíró tollára va­ló dolog, szenzáció, cseme­ge? Nézzük meg a kis ügyeket. „Nem fárasztani akarom magukat,” írja K. D. Pécs­ről, „hanem szeretnék egy kicsit rávilágítani arra, hogy mi mindentől függ az em­ber napi teljesítménye. Éb­redéskor már morózus vol­tam, tele vagyok gondokkal, feleségemmel is veszekedtem, kinézett jónéhány napos mo­solyszünet. így indultam el a munkahelyemre. Rossz ked­vemet csak fokozta egy rosszullét, amit kávéivás utón vettem észre. El is határoz­tam, hogy felhívom az orvo­somat, ki is telefonáltam a III. kerületi rendelőintézet­be. És most jön az, amiért tulajdonképpen írtam. Há­rom csengetés után felvették a telefont, és igen kedves hangon szóltak bele, rende­lőintézet, tessék parancsolni. Mondtam, hogy kit keresek, mire a férfihang azt mond­ta, azonnal kapcsolom ké­rem. Kisvártatva újból bele­szólt, és szíves türelmemet kérte, mert az illető mással beszél, de meg is nyugtatott, hogy mihelyst befejezi, kap­csol. Ha hiszik, ha nem, en­gem ez a telefonközpontos megnyugtatott. Olyan kedve­sen és emberien beszélt ve­lem, amilyent még telefon- központostól életemben nem hallottam. Még a rosszullé- tem is elmúlt, idegességem is csillapodott, fokozatosan jobban éreztem magam. Ez­úton szeretnék köszönetét mondani a III. kerületi ren­delőintézet telefonközponto­sának, nem tudom, ki az il­lető, de kérem a magam és a többi telefonáló nevében, tartsa meg azt a szokását, hogy figyelmes a hívókhoz.” Még egy telefon-sztori, egy régi levélből. A levél írója is­meretlen, de akár humoristá­nak is elmehetne. Módszere érdemel különös figyelmet, „...valami baj lehet a telefon- vonalammal az irodában, mert valahányszor városi vonalat kérek azzal a fehér gomb­bal, szinte minden alkalom­mal beugrik egy városi hívó a vonalamba. És rendszerint kérik ezt vagy azt az elvtár­sat. Hétfő reggel is ez tör­tént, mindjárt fél kilenckor, én mondtam az illetőnek, hogy nem tudom kapcsolni, mert mellék vagyok, hívja új­ból a céget. Azt mondta, hogy nem hívja. Kapcsoljam. Én türelmesen válaszoltam, hogy csak nyugodtan tegye le, mert sürgősen a városba szeretnék telefonálni. Erre ő, hogy dehogyis teszi, örül, hogy megkapta a céget, te­gyem le én, majd csak fel­veszi a központos. Én mond­tam, hogy nem teszem, mert a városba szeretnék telefo­nálni, mire ő félreérthetetlen célzást tett az értelmi erőim­re. Én meg az övére. Két perc múlva paprikavörösen kiabáltam azt, hogy ökör, meg ilyeneket. Ö is. És csak­ugyan nem tette le, de én sem, csökönyösek voltunk, mint a szamarak. Aztán mel­létettem és elmentem egy másik szobába telefonálni. A pasas délben még mindig ott volt és megnyugtatott, hogy ráér, ő ezért kapja a havi fi­zetését. Akkor letettem a kagylót. Félóra múlva újból a városba szerettem volna te­lefonálni, megint csak kat­tant, és türelmetlenül bele­szóltak, halló. És jött az ih­letett pillanat; tessék, mon­dom, nemibeteggondozó in­tézet ... Azonnal letette, ne­kem meg jött a városi vo­nal. A módszer azóta is be­vált, ajánlom mindenkinek.” Kedves. H.-né Pécsről ír egy kö­szönetét. „Esett az eső, és szorongva álltam a gyalog- átkelőhelynél, mert az úttes­ten hatalmas tócsa díszeleg a Szliven előtt. A város fe­löl jött elég gyorsan egy Zsi­guli, de észrevett, fékezett és nagyon udvariasan intett is, hogy mehetek. Egy marcona- képű férfi ült a volán mel­lett, nem néztem volna ilyen udvariasnak, de ezúton is kö­szönöm figyelmét. Átenge­dett, és nem fröcskölt le. Csak a kocsi színét és rend­számát tudtam megjegyezni, szürke autó volt, UL 20-20 volt a száma. Sok ilyen autóst az utakra!” Mi is gratulálunk. Kampis Péter A Mecseki Szénbányák felvesz: 18—35 éves férfi munkavállalókat föld alatti CSILLÉS, SEGÉDVÁJÁR, VÁJÁR, LAKATOS munkakörbe. 35 ÉV ALATTI ÚJ DOLGOZÓINKAT legalább egyéves föld alatti munkaviszony után KOMLÓN ILLETVE PÉCSETT 1V2—2 ÉV MÚLVA, KÉSZPÉNZBEFIZETÉS NÉLKÜL, RENDKÍVÜL ELŐNYŐS ANYAGI FELTÉTELEK MELLETT JUTTATJUK LAKÁSHOZ. A lakáskiutalás feltétele: 10 éves föld alatti munkaszerző­dés. A lakás kiutalásáig kényelmes munkásszállói elhelyezést és kedvezményes, teljes ellátást biztosítunk Komlón, illetve Pécsett. Címünk: MECSEKI SZÉNBÁNYÁK MUNKAÜGYI OSZ­TÁLYA 7629 PÉCS, KOMJÁT ALADAR U. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents