Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)

1977-05-10 / 127. szám

1977. május 10., kedd DunQntuii napló 3 Zöld utat a zöldségnek A milyen gazdag Bara­nya melegvizekben, olyan kevéssé élt ezzel a lehetőséggel a megye me­zőgazdasága. Mióta a har­kányi gyógyvíz szétmarta a siklósi tsz kisüzemi hajtató házának vascsöveit, azóta a melegvíz lekerült a na­pirendről, egyetlen tsz-ben, állami gazdaságban sem hasznosítják. A megyei ve­zetés azonban soha nem „ejtette" végleg a témát. Mindenki tudja, hogy a harkányinál vannak sokkal „szelidebb” termálvizeink is, nagy bőségben, csak „le kell nyúlni" értük. Ám egy ilyen „lenyúlás”, egy termálkút megfúrása nyolc­millió forintba kerül. Pqlántgievelő* építenek Szigetváron 100 millió forintos beruházás — együtt van a pénz Májusban bekötő út — augusztusban új termálkút Jövó're már árut ad a telep Döntő, talán történelmi for­dulatnak tekinthetjük, hogy ez év augusztusában Szigetváron megfúrják az első olyan kutat, amelynek melegvizét palánta- nevelésre, zöldséghajtatásra használják fel. Szigetváron már régen működik egy kút, amely a Lenin lakótelepet és a strandfürdőt látja el melegvíz­zel. Ez a II. számú új kút affé­le közös kút lesz a várossal — ha 1978-ban megfúrják a III. kutat, a palántanevelőét, a II. kút tartalék szerepet tölt majd be — létesítésének költségeit is közösen fedezik, négymilliót a város, négymilliót pedig a palántanevelő társulás. Nagy erőfeszítésbe, hossza­dalmas előkészítő és szervező munkába került, hogy a helyi erők példás összefogásával, és az állam segítségével a föld mélyében lévő melegvizet a jobb lakossági zöldségellátás szolgálatába állíthassák. Nem­csak a kútfúrás drága, de a palántanevelő telep megépí­tése is meghaladja egy vagy két mezőgazdasági üzem anyagi erejét. Csak az egy hektár alapterületű FERRO- GLÓBUS típusú üvegház —, amely kombinált talaj és lég­tér fűtéssel üzemel majd, s újdonsága, hogy a tartóbordá­zatban is melegvíz cirkulál — 20—22 millió forintba kerül. Nem is beszélve a 3—4 hek­tár fűtött fólia telepről és az egyéb termelési és szociális létesítményekről. A program­terv a minisztériumban van már, s a kalkuláció 98—100 millió forintos összberuházási költséget jelez. A megyének 30 millió forintot kellett leten­ni ahhoz, hogy az állam támo­gatását megkapja. Jegyzet giát, mintha olajfűtésre tervez­ték volna — ahogy eredetileg Görcsönyben szándékozták — a létesítményt. A jelenlegi te­lepméret energiaszükséglete 4,5 G kalória. Ha azonban jö­vőre üzembe lép a III. kút, ak­kor 6 G kalória áll majd ren­delkezésre, vagyis a rendelke­zésre álló kalóriának csak há­romnegyed része lesz kihasz­nálva. Ezért 1979—80-ban újabb 2 hektár fűtött fóliatelep épí­tését tervezik. Szigetvár csak az első fecs­ke, s nem is oldja meg a me­gye összes zöldségproblémáját. Ezért a hatodik ötéves tervben újabb palántanevelő telepek építésére kerül sor. A sziget­vári tapasztalatok felhasználá­sával hasonló termálkertésze­tet terveznek Eilend térségé­ben, illetve a felsöszentmárto- ni termelőszövetkezetben, amelynek határában a nagy- kanizsai olajfúrók földgázt ta­láltak. Nos, ez a pénz már együtt van a BARANYAMÉK, illetve új nevén a ZÖLDÉRT bankszámlá-. ján. A megye állami gazdasá­gai 10 millió forintot fizettek be erre a számlára, a terme­lőszövetkezetek területi nagy­ságuk arányában — hektáron­ként meghatározott összegben — járultak hozzá a beruházás­hoz. Eddig 54 termelőszövet­kezet 12 millió forintot fizetett be. A gyengébb anyagi hely­zetben lévő tsz-ek bankhitelt vettek fel, s így já’rultak hoz­zá a létesítményhez. A zöldség­forgalmazásban érdekelt MÉK 5,7 millió, a Konzervgyár — a tröszt fejlesztési alapjából —-• 5 millió forintra vállalt köte­lezettséget. A pénzügyi akadályok tehát elhárultak, indulhat a beruhá­zás. A szigetvári telep a teljes átadása után 500 hektár szán­tóföldi zöldségpalánta szük­ségletét termeli meg, ami azt jelenti, hogy a jelenlegin felül újabb 500 hektár szántóföldet lehet majd bevonni a nagy­üzemi zöldségtermesztésbe. Eb­ből a tervek szerint 400 hek­tár zöldpaprika és paradicsom lesz. Azért e két cikk, mert a megyében ezekből van a leg­nagyobb hiány. Hosszú előkészítő munka után végre sínen van a sziget- ........................................................ vári palántanevelő beruházás. Bár a ,,ki legyen a gazda" kér- yyy.:'tt^%bXf^S• Aéyyyy dés ma sem dőlt el, hisz a MÉK-ből időközben ZÖLDÉRT lett. kiléptek belőle a termelő- szövetkezetek. A konzervipar ra­A beruházás május végén gaszkodik hozzá, hogy a tele­egy új bekötő út építésével in- pet egy zöldségtermelő nagy­dul. A somogyapáti útról kell üzem, vagy több termelő üzem leágaztatni egy körülbelül egy- társulása működtesse. Ennek a kilométeres utat. Ez állami cél- társulásnak a szervezését a kö­csoportos beruházásból létesül, zelmúltban megkezdték. Mind­1,2 milliós költséggel. Közben ez azonban nem hathat zava­készül a kiviteli terv, amelyből rólag az építkezés beindulá­a MÉLYÉPTERV július elsején sóra. Jelenleg a ZÖLDÉRT be­már résztervet szállít, hogy az ruházási osztálya a „bonyolí­év második felében megindul- tó", a generálkivitelezési mun­hasson a telep építése. kákkal a Balatonboglári Talaj­Augusztusban megkezdik az új javító Vállalatot bízták meg. termálkút fúrását, 800 méter Ha a tervek időre elkészülnek mélységben 65 Celsius foknál és a kivitelezők is jól dolgoz melegebb vízre számítónak, amelynek további felfűtése már korántsem igényel akkora ener­nak, jövőre mór árut adhat a telep. Rónaszéki Ferencné Nemzetközi vegy­ipari tanácskozás Budapesten Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága vegyipari bizottsá­gának rendezésében ötnapos nemzetközi konferencia kezdő­dött hétfőn a Hotel Interconti­nentalban „Műszaki kooperá­ció a vegyiparban” címmel. A tanácskozáson 19 ország — közöttük az európai KGST-or- szágok — képviselői vesznek részt, s a vegyiparban a nem­zetközi együttműködések elmé­lyítésének kérdéseivel foglal­koznak. A konferencia alkalmából Jevgenyij Ivanovics Kazantsev, az EGB ipari osztályának ve­zetője és Szekeres Gábor, a magyar delegáció elnöke tar­tott sajtótájékoztatót. Mint el­mondták, a most első alka­lommal megrendezett tanács­kozásnak különös jelentőséget ad, hogy a legtöbb országban a vegyipar az átlagosnál na­gyobb ütemben fejlődik, s mindinkább terjednek a nem­zetközi együttműködések kü­lönböző formái. Ferde olajkutak Szeged alól ferde fúrású kutakkal hozzák felszínre az olajat. A kutak termelésének összegyűjtésére Móra-városban gyűjtőállomás épült Szegeden. Önműködő berendezései az algyői központba továbbítják az olajat. Jl nagy évforduló jegyében A komlói Május 1.-ben a „B" szalag kezdeményezett A varrógépek kattogása leáll, a gépeknél dolgozó fiatal lá­nyok, asszonyok fáradt derekukat, elzsibbadt lábaikat nyújtóz- tatják. A rádióból a munkahelyi testnevelés hangjaira most szökdelés következik, itt-ott ropognak az Ízületek. — Kell ez a kis mozgás min­denkinek, — mondja a szép görögnevű Tamásiné Véektorisz Ágnes, aki a Május 1. Ruha­gyár komlói gyáregységében a 131. számú ifjúsági szalag ve­zetője. — Nyolc órán keresztül a varrógép mellett ülni bizony fárasztó. Régebben, akinek el­fogyott a munkája, maga ment anyagért, ez alatt volt lehető­ség egy kis mozgásra, viszont nagy időkiesést jelentett, a szalag munkája akadozott. Most én viszem mindenkinek helyébe az anyagot, ezzel ren­geteg időt takarítottunk meg. — Miért volt erre szükség? — Ifjúsági szocialista brigád vagyunk, — válaszolja Rétyi Ar- pádné brigádvezető. Célunk, hogy minél jobb eredménye­ket érjünk el. A gyár dolgozói­val együtt mi is csatlakoztunk a csepeli munkások munkaver- seny-felhívásához. Sok hasznos ötlettel, időmegtakarítással igyekszünk teljesíteni a kétszá­zalékos többletmunkát. A bri­gádtagok vállalták, hogy több reszortfeladatot megtanulnak, hiányzás, betegség esetén be­Apa nélkül maradt családok Nem okolunk □ tra­gédiák­ból. Az elmúlt esztendőben tizenkilenc halálos üzemi baleset történt Baranyában; idén május elejéig pedig már tizenegyen haltak meg üzemeinkben. A rideg sta­tisztikai adatokból ugyan nem olvashatók ki az indító­okok, de a családfő nélkül maradt feleségek, gyerekek, a balesetet szenvedett közvet­len munkatársai tudják, hogy mi okozta a tragédiát. Sok esetben a gondatlanság, az előírások durva megsér­tése és az ital szerepel a halálos balesetek számláján. Nemrég a mecseki me­dence egyik bányaüzemében a szállítókas levágta az egyik munkás fejét. A rácson át behajolt az aknába, hogy a másik szintre lekiabáljon. Feleslegesnek tartotta azt a néhány lépést, amit az ak­narakodón levő telefonig kel­lett volna megtennie. Egy másik pécsi üzemben húsz­éves fiatalasszony összeron­csolt teste maradt a keverő­berendezés mellett: a vizsgá­lat azóta megállapította, hogy a közlőműből kiálló csavarok miatt történt a ha­lálos baleset. Mert nem lát­ták el burkolattal. Az egyik pécsi telephelyen a rakodó- munkás a gépkocsivezető tá­vollétét kihasználva a volán mögé ült és elindította a te­herautót ... Két embert a falhoz szorított: talán örök életükre nyomorékká tette őket. A példákat sorolhat­nám, de nem teszem, hiszen a családokat amúgyis elég­gé megrázták a történtek. Elgondolkodtató, 5°g! zenegy halálos baleset közül hat, közúti járművekkel kap­csolatos: amelyek egyébként nem az utakon történtek. Felté­telezhető, hogy közrejátszott az ellenőrzés hiánya, a fele­lőtlenség is. Éppen ezért jó szolgálatot tehetnek a május 25-ig tartó közlekedésbizton­sági hetek, amit a veszély- helyzetek ismertetésére is fel­használhatnak a vállalatok. A statisztika adatai szerint 1975-höz viszonyítva, az el­múlt esztendőben 285-tel ke­vesebb baleset történt az üzemekben. A sérülések sem voltak olyan súlyosak, mint korábban: az egy betegre eső gyógyulási idő több mint két nappal csökkent. Elgon­dolkodtató viszont, hogy a munkakörülmények nem ja­vultak kellő mértékben. A vizsgálat szerint az üzemek 25 százalékát tekintve zsú­foltak a munkahelyek, ennek következtében gyakori a technológiai fegyelem meg­sértése és főként a régebbi gépeken nem megfelelők a védőberendezések. Talán a felsoroltak is közrejátszanak abban, hogy a közelmúltban végzett vizsgálat felfedte: a vállalatok a balesetek nyolc százalékát eltitkolják, elhall­gatják. Egyszerűen érthetet­len, mert előbb utóbb a sé­rült dolgozó igazát úgyis a bíróságon keresi. Az Btóbbi években mind több gondot okoznak a különbö­ző bőrbetegségek, szemár­talmak, a nagyothallás, a gu­micsizmák okozta bőrfertő­zés és a zaj. A zajszűrés és vizsgálat még ma sem meg­oldott megyénkben, holott a szervezett ellátás mielőbbi beindítása ugyancsak sür­gető feladat. Mindezt az is alátámasztja, hogy a na­gyobb teljesítményű beren­dezések zajszintje eleve több­szöröse a korábban használ­taknak. Salamon Gyula segítenek, így nem lesz a sza­lag munkájában fennakadás. A szomszéd teremben mára 427. számú szocialista brigád dolgozik. Türkiszzöld és kék nyomottmintás jersey anyagok futnak a gyorsan kopogó tűk alatt. Itt egy kabátujj készül, amott divatos gallérfazonok formálódnak, szinte másodper­cek alatt. Női felsőkabát da­rabjai ezek, amelyet szovjet export rendelésre készítőnek. — Mondhatom magának, mióta bekapcsolódtunk a mun. kaverseny-mozgalomba, még jobb a légkör a dolgozóink között, mint előtte — mondja Illés Jánosné szalagvezető. — A szalagrendszerben nagy az egymásrautaltság, egymást biz­tatják, segítik, így jobban megy a munka, a hangulat is jobb. — Valamennyien szívesen vál­lalták a pluszmunkát? — kér­dezem a szalag egyik dolgo­zójától, László Andrásáétól. — Természetesen! — válaszol­ja, — Hisz a tervteljesítés kö­telességünk, a felajánlott két százalék többlet nem okoz problémát. Mindenkinek érde­ke, hiszen ha többet terme­lünk, több lesz a fizetés is. Meg aztán bizonyítani, igazol­ni kell szocialista brigádmivol- tunkat is. — Ezt hogy érti? — Bennünket nem lehet ösz- szehasonlítani egy férfi vagy egy ifjúsági brigáddal, ahol még sok a független lány. Mi a munkaidőn túl nem sok fel­adatot tudunk vállalni, hiszen köt bennünket a család, ház­tartás, gyerekek. így aztán az itteni munkával duplán kell bi­zonyítani. Persze azért mi is végzünk társadalmi munkát. Brigádunk patronálja a Me- csekjánosi Csecsemőotthont, Ruhákat, ajándékokat készítünk a kicsiknek. A közösségi prog­ramokból a kirándulásokat sze­retjük a legjobban, mert oda lehet gyerekestől, családostól menni. Hisz oly ritkán vagyunk együtt, és ilyenkor nagyon jól érezzük magunkat. — Kik kezdeményezték, hogy a Május 1. Ruhagyár komlói gyáregysége is csatlakozzon az Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója alkal­mából meghirdetett munkaver- seny-felhiváshoz? — kérdezem Bálint Pál igazgatótól.- A „B”-befejezőszalag szo­cialista brigádjának dolgozói voltak a kezdeményezők, és a gyár dolgozóinál jó visszhang­ra találtak. Mindenki készsé­gesen vállalta a többletmun­kát. Az első negyedévet már értékeltük, s eddig '*103 száza­lékra teljesítették a tervet. — Milyen célok vezették önö­ket? — Gyárunk 1975-ben élüzemi volt. 1976-ban sajnos nem si­került ezt újból elérni. A mun- kaverseny-vállalással szeret­nénk öregbíteni a gyár hírne­vét, és visszaszerezni az él­üzem címet. Ezenkívül szeret­nénk a dolgozóinknak több ke­resetet is biztosítani. Április el­sején dolgozónként differenci­ált fizetésemelést hajtottunk végre. Az elmúlt évben az át­lagkereset 2200 Ft volt, (1973- ban még 1320 Ft), ha munká­saink úgy dolgoznak, mint ed­dig, akkor az átlagkereset eb­ben az évben 2400-2500 Ft lesz. Mi nyugodt légkörben, megelégedett dolgozókkal sze­retünk dolgozni. — A többletmunka nem megy a minőség rovására? — Gyárunk szovjet exportra készít női felsőkabátokat, férfi öltönyöket és zakókat, a mos­tani negyedévtől pedig Kuwait- ba férfi felsőkabátot. Ezidelg a kereskedelmi partnertől még nem érkezett reklamálás. A munkahelyi testnevelés vé­get ért, ismét teljes hangerővel zakatol a több száz varrógép. Futnak a tűk alatt a pasztell­színű anyagok, kabát lesz be­lőle. Sarok Zsuzsa Befejeződött a kukorica- vetés Hétfőn befejeződött lényegé­ben a kukorica vetése Bara­nyában. Állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink maxi­mális erővel igyekeztek pótolni a hideg időjárás miatti lema­radást az elmúlt hetekben. A május 7-i esőzés ismét nehe­zítette a vetőbrigádok munká­ját. Derekas helytállásuk azon­ban meghozta az eredményt: tegnap lényegében befejező­dött a vetés, összesen 80 000 hektáron juttatták földbe a magot.

Next

/
Thumbnails
Contents