Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)
1977-05-09 / 126. szám
Kevesebb tartalom, több szín Az emlékkönyv legyeződiszes borítója Hanyatlóban a külföldi amatörmezgalem ? Nógrádi Róbert a villachi fesztivál tapasztalatairól Szombatra virradó éjszaka érkezett haza Ausztriából a Pécsi Nemzeti Színház 37 tagú küldöttsége. A karinthiai Villachban szerepeltek a kétévenkénti „Spectrum ’77" elnevezésű színházi fesztiválon, ahol tizennégy tengeren inneni és túli országból vettek részt különböző modern színházi kísérletekkel foglalkozó, túlnyomó többségben amatőr együttesek. Köztük három hivatásos színház lépett föl: a A legújabb szerzemény Teleki Pál emlékkönyve Miért a fuvofista? Jozef Szajna vezette Studio Teatr Warszawa; a nyugat-berlini Theater Manufactur és a Pécsi Nemzeti Színház, amelynek a Paál István rendezte Caligula produkcióját hívták meg. (Paál István korábban, már amatőr rendezőként is sikert aratott a szegedi egyetemi színpaddal a Kőműves Kelemen és PetöH-rock c. produkciókkal). A fesztiválon részt vettek a pécsi színház művészeti vezetői: Nógrádi Róbert igazgató; Sík Ferenc főrendező; Czimer József fődramaturg; Katona Imre dramaturg, valamint Szalai Attila művészeti titkár. A színház igazgatóját kértük meg: szóljon legfontosabb tapasztalataikról: Egyszer egy Corvinát 5 ezer fontért vettek „Melyik a házasságra való idő? Az ifjaknak még nem, az öregeknek már nem kell házasodniuk." A fenti sorokat Pápai Páriz Ferenc, az enyedi kollégium tudós professzora 1699. augusztus 7-én jegyezte be Teleki Pál — az erdélyi kancellár fiának emlékkönyvébe, aki néhány nappal előtte érkezett haza európai körútjáról. A legyeződíszes kötésű emlékkönyv a közelmúltban került egy magángyűjtőtől az Országos Széchenyi Könyvtár kézirattárának tulajdonába, amely ebben az esztendőben ünnepli megalapításának 175. évfordulóját. A XVII. századból való bőrkötésű könyvet lapozgatva több mint harminc németalföldi, svájci, angol és francia bejegyzést találok, köztük Johannes Coccejus heidelbergi teológus kézjegyével találkozom. A magyarok közül első helyen lelem meg II. Apafi Mihálynak az aláírását, aki ugyan Erdély fejedelme volt, de sohasem uralkodott. Kalauzom V. Windisch Éva,, a kézirattár vezetője és hét munkatársa félmillió dokumentumot őriz, kezel és kutat a kódexektől az egyoldalas levelekig. A kézirattár alapját, a Széchényi Ferenc gyűjteményéhez tartozó 1200 kötet kézirat vetette meg. A mai állomány, a magyar történelem különböző korszakainak dokumentumait őrzi. — A kézirattár úgyszólván keletkezése időpontjától gyűjti a hagyatékokat, levelezéseket. A fondok (szervesen összetartozó iratok gyűjteménye) között található a nagy természettudós, Kitaibel Pál és Sadler József terjedelmes hagyatéka, Bessenyei György és Révai Miklós kéziratai. A XIX. század második felében került a kézirattár tulajdonába Bajza József, Szigligeti Ede hagyatéka, valamint a Martinovics-mozgalom résztvevőinek az anyaga. A polcok nagy mennyiségű, vagy teljes hagyatékot őriznek Petőfi Sándortól, Ady Endrétől, Babits Mihálytól. A prózaírók közül Jókai Mór és Krúdy Gyula kéziratai a legkiemelkedőbbek. Az elmúlt esztendőben kalandos úton került a kézirattárba Jókai három regényének kézirata: az Erdély aranykora, a Törökvilág Magyarországon és a Janicsárok végnapjai. A könyvtár a Caracasban élő Vladár Ervintől szerezte meg a kéziratokat, amelyeket a család akkor kapott az írótól, mikor a szabadságharc bukása után menedéket nyújtott a bujdosó Jókainak — Hogyan jutnak a hagyatékokhoz, a kéziratokhoz? — Egyrészt gyűjtés útján, másrészt pedig mi kezdeményezzük a fond megvásárlását. Az eladók sokszor kérik, hogy az átadott anyagot kezeljük bizalmasan: számtalan olyan kézirat van a_ birtokunkban, amit 30 évig zárolnunk kell. Az ilyen kérést természetesen méltányoljuk. Sok esetben egyébként külföldről érkezik az ajánlat egy-egy dokumentumgyűjtemény, vagy akár csak egy értékes levél eladására. E mellett rendszeresen figyelemmel kísérjük a nyugatnémet, az angol és a francia kézirat árverési katalógusokat is. így jutottunk még 1965-ben a londoni árverésen egy Corvinához, amelyet ötezer fontért vásároltunk meg. Néhány évre ráj talán az utolsó külföldön lévő Corvinát huszonötezer fontért sem tudtuk megvenni. Ebből is látszik, milyen nagy értékűek ezek a kézzel írott könyvek. — És a jelenkori szerzemények? — Csak felsorolásszerűen néhány fontosabb tudományos, kulturális, illetve eszmetörténeti szempontból kiemelkedő anyagot. Az elmúlt évben került hozzánk Bendefy László geodéta és tudománytörténész ha zai és külföldi levelezése. Török Erzsi hagyatékának egy része, Kolnai Aurél magyar származású filozófus és szociológus — a fasizmus ellen írott világszerte ismert mű szerzőjének — visszaemlékezései: özvegye jóvoltából jutottunk a xerox másolatokhoz. Legutóbbi szerzeményünk Dienes Valéria levelezése és fordításainak kéziratai. A magyar szellemi élet nagy egyénisége ő, aki elsőként szerezte meg nő létére hazánkban az egyetemi tanári habitust. A megvett anyag két részre bontható: a hétszázötven levelet tartalmazó dokumentumgyűjtemény kivételesen értékes, amelyből Dienes Pál és Valéria kapcsolatát ismerhetjük meg. A kéziratok másik része filozófiai témájú fordításokat foglal magában. — A fondokat eléggé mostoha körülmények között tárolják. Elkerülhető-e a hallatlanul nagy anyag károsodása? — Az állomány védelme érdekében közel három évtizede minden egyes kéziratról mikrofilmet készítünk. Ennek ellenére borzasztó helyhiánnyal küzdünk. Ha a várban elkészül az új könyvtár, ez a gondunk is megoldódik. Salamon Gyula Koncert előtti beszélgetés Idényzáró hangversenyek Pécsett Vasárnap délelőtt hangzott el az Egyetemi bérletsorozat nagy- zenekari koncertje a Lisztteremben, amit ma este a színházban hallhatunk. A koncert — a Pécsi Filharmonikus Zenekar és a Pécsi Liszt Ferenc Kórus évadzáró hangversenye — Antal György Liszt-díjas karmester vezényletével műsorválasztására (Bach: V. Brandenburgi verseny; 214. kantáta; Beethoven: A dicsőséges pillanat c. kantátája) és közreműködőire nézve egyaránt a hangversenyévad kimagasló eseménye volt. Ebből az alkalomból a koncert nyolc szólistája közül két hangszeres szólistával beszélgettünk. Szkladányi Péter Fuvolaművész. A Pécsi Filharmonikus Zenekar, a Mecsek Fúvósötös és a Pécsi Reneszánsz Együttes tagja. 11 éve dolgozik a színház zenekarában; a fúvósötössel és a Mecsek Táncegyüttes zenekarával számos európai országban szerepelt. Muzsikáját gyakran hallhatjuk a társművészetek — kiállítások, irodalmi estek — különböző pécsi eseményein is. Foglalkozik a reneszánsz irodalmával és levéltári zenei anyagok, különösképp a régi Szkladányi Péter fuvolaművész Pécs zenei életének kutatásával is. Szólistaként ritkán jut „szóhoz", de mindig rangos műsorú koncerteken. Eddig két Mozart- versenyművet játszott koncer- táló szólistaként, ezúttal a Bach-versenyműben kapott feladatot. — Mindkettő — Mozart és Bach is — egyfajta csúcsot jelent a fuvolaművésznek. Amíg nem játszotta ezeket valaki, addig nem igazi fuvolás ... Az V. Brandenburgi verseny feladata nagy boldogság számomra. „Itthoni" muzsikusnak a legnagyobb megtiszteltetés ebben közreműködni. Talán mert nehezebb más koncerteknél: itt három egyenrangú szólista — Vass Ágnes (hegedű), Bánky József (zongora), s a fuvola — játssza végig a 23 perces művet. — Mi a legjellemzőbb a fu- volázásra? — A fuvolista mindig egy kicsit „mosolyogva" játszik... Ez az ajkak sajátos feszített ún. ,,ansacc"-állásából adódik, amikor az egybefüggő légoszlopot a rekeszizomtól a tüdőn át a hangszer nyílásába eljuttatja. A légzéstechnikán igen sok múlik. Mindig elegendő levegő kell a tiszta szép fuvolahanghoz. Másképpen ... Mondják — állítólag Nagy Frigyestől származik —, hogy „egy fuvolánál csak két fuvola hamisabb" . . . Mindig irigyeltem azt a hangszert, amibe „bele lehet fújni". A legnehezebb hangszer? Természetesen a fuvola ... Bánky József Zongoraművész. 1973-tól az Országos Filharmónia szólistája; zeneművészeti főiskolai tanár. Az 1953-as bukaresti VIT- versenyen tűnt fel, az akkori legjobb pianistákkal (Franki Péter, Gabos Gábor, Vásáry Tamás) egy sorban. Azóta több Bánky József zongoraművész száz önálló koncert és más föllépés áll mögötte is, különösen az utóbbi évek egyre „forgalmasabbak” számára. Jelenleg az idei évad 40. föllépésénél tart, ami a tanítás mellett igen tiszteletreméltó mindennapos erőpróbákat föltételez. Mint elmondta, naponta átlag 4—5 órát gyakorol, szombaton és vasárnap is. A mostani Bach- mű zongoraszólamát ezúttal játssza először: — Nem könnyebb ez sem bármelyik Bach-versenyműnél, sőt: kényesebb — mondta —. A. másik két szólamhoz kell alkalmazkodni, nehogy a zongora — nagyobb hangerejével — elnyomja őket... A Beethoven —Bartók közötti stílusterületek állnak a legközelebb hozzám, így ez a mostani kivételes, nem mindennapi feladat számomra és előadása különleges élvezetet okoz... — Melyik a legnehezebb hangszer? — A zongora a legnehezebb. A fúvósok egész életükben egy szólamot játszanak — és jobbára kottából. A zongorista ezerféleképpen billent az ujjaival, így képezve a sokféle hangot: puhán, keményen, ércesen, sápadtan stb., muzsikálása a billentéskultúrójón múlik. Azonfelül a zongoristától a közönség elvárja, hogy kívülről, fejből játsszék. — Mi szükséges a sikerhez? — Sok minden, a fölkészültségen, rutinon, pillanatnyi diszpozíción túl is. Külsőségek is... Például a pódiumra lépéstől is sok minden függ. Ha a művész bátran, magabiztosan, határozottan és mosolyogva lép a dobogóra, akkor a közönség hisz is neki. Ellenkező esetben csak a szakértők... A pódiumon minden apróság fontos, a meghajlástól a leülésig — a tudás nem minden ... W. E. — Tíz előadást láttunk, a két hivatásos mellett: kísérletező amatőrszínházakat. Különösen tetszett a berliniek Doktor Fa- ustus bemutatója, s egy olasz amatőregyüttes „Marta della geometrica" c, produkciója. Ez utóbbi hallatlanul érdekes volt. Olyan, mint egy dadaista vers, fény-hang-játék formájában: impressziók a világ bonyolultságáról, amiben a mérhetőség, a szabályszerűség mintha felbomlott volna.., Különleges volt a bali-szigetiek előadása, tele folklórelemekkel, amik átcsaptak egyfajta varie- té-revű stílusba, majd csodálatos technikai trükkökkel, hatásokkal; szöveg-, tánc-, énekés mozgáselemekkel folytatódott ez az egész. — Hogyan fogadták a Caligulát? — Általában igen jó közvélemény alakult ki a produkcióról, az első három között emlegették. A darabot nyilván ismerték; feszült figyelem kísérte és szép taps fogadta a végén. Az egész fesztivál egyébként tükrözte az amatőrmozgalom mai állapotát: túljutottak egy forrongó korszakon, s bizonyos hanyatlás tapasztalható. Abban, hogy kevesebbet fordítanak a tartalomra, a gondolatra. Ugyanakkor színszerűségre törekvéseik rendkívül érdekes hatáselemeket mutatnak, amik a színházi szakembereknek is tanulságosak. — Az áj kapcsolatnak folytatása várható-e? — Igen, a fesztivál igazgatóját, Alfred Meschnigget meghívtam Pécsre a jövő évadban: ismerkedni színházunkkal. (w. e.) Évadzáró bemutató Cyrano — műorr nélkül, Kaposvárott A kaposvári Csiky Gergely Színházban újabb meglepetésre készülnek. Egy sikeres népszínmű után évadzáró bemutatójuk ismét múlt századi romantikus mű: Edmond Rostand Cyranoja. A darabot Szőke István rendezi, s a meglepetés ebben az, hogy Cyranonak — Helyey László alakítja — nem lesz műorra. Persze nem azért, mert a természet a címszerepet alakító művész számára eleve gondoskodott volna „cyranoi” méretű szaglószervről, hanem a rendezőnek az az elképzelése, h'ogy Cyrononak normális, emberi orra legyen. Mint nyilatkozatából kitűnik: „Belülről kell tragikus figurának lennie." Vagyis Kaposvárott Cyrano „lélekben nagyorrú" hőse lesz az egykor oly nagysikerű, világsikerű késő-romantikus darabnak, amit május 13-án, pénteken este mutatnak be. II. Apafi Mihály bejegyzése Te leki Pál emlékkönyvében
