Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)

1977-05-07 / 124. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 124. szám 1977. május 7., szombat Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Edzett ifjúság Ma kerül sor az „Edzett ifjú­ságért" mozgalom pécsi nyitá­nyára a mandulásban megren­dezendő futóversenyekkel. Az­után folytatódik a sorozat a városi sportcsarnokban, vasár­nap pedig megnyitják a sport­telepek kapuit is a sportolni vá­gyó fiatalok előtt. Az „Edzett ifjúságért" moz­galom nem pusztán tömegsport rendezvények sorozata, nem csak sportügy. A KISZ IX. kong­resszusa igy fogalmazott: „Sze­mélyes érdekünk, nemzeti ügyünk a testnevelés, a sport, a turisztika fellendítése." A fő­hangsúlyt a nemzeti ügyön ér­zem. Hiszen lehet egy nemzet bármilyen fejlett társadalom­ban, rendelkezhet a legmaga­sabb színvonalú technikával, életképtelenné válhat, ha tag­jai szellemi és fizikai ereje nem felel meg a kor követelményei­nek. Lehet, furcsán hangzik, hogy korunk fizikai követelmé­nyeket is támaszt az egyre in­kább gépiesedé világ emberé­vel szemben. Napról napra adunk számot arról, hogy itt és ott könnyebbé válik, sőt eltűnik a fizikai megerőltetést kivánó munka. Akkor tehát miért állí­tunk fel fizikai követelménye­ket? Nem elsősorban a munka követelményei miatt, bár a szellemi munka végzéséhez is szükség van fizikai állóképes­ségre. A nyápic tudós manók csak a mesék világában élet­képesek. Az emberi élet fenn­maradása érdekében emelnek szót világszerte és ösztönözzük mi is a fiatalokat és időseket egyaránt az egészséges élet­módra, a sportszerű edzettség­re. A ma útjára induló tömeg­sport mozgalom életforma vál­tozást is kiván. Nevezetesen azt, hogy gyermek- és ifjúkor­ban váljék minden ember éle­tének részévé a testedzés. Eh­hez kivétel nélkül mindenkinek1 hozzá kell járulnia. Szerveze­teknek, intézményeknek, isko­láknak, vállalatoknak, de sze­mély szerint is mindenkinek. Akár úgy mint szülőnek, akár mint munkahelyi vezetőnek, akár mint egyszerű résztvevő­nek. Testünk edzése természete­sen megkívánja nézeteink némi átformálását is. Nevezetesen arról van szó, hogy nem kevés még azoknak a száma, akik hajlamosak felesleges időtöltés­ként elkönyvelni az erdei futó­pályán, vagy az uszodában és egyebütt eltöltött időt. A roha­nó életben úgymond nincs idő ilyesmire, mert akkor az em­ber elmarad. Miről és mitől? Hivatkozni bőven lehet erre is, arra is. Tanulásra, művelődés­re, televízióra, mozira. Persze korántse higgyük, hogy ezek az érvek tényleges tevékenységet takarnak. Inkább divatos szóla­mok, amelyek évek során ala­kultak ki, mintegy mellékter­mékeként a csenevész testal­katnak, a katonai szolgálatra való alkalmatlan fizikumnak. Nos jó lenne, ha divattá válna az olyan életrend, amelyben a tö­megsportrendezvényről való le­maradás okozna alkalmat a pi- ronkodásra. A „sikk" pedig d széles váll, a kisportolt testal­kat, az egészséges életmód lenne. Szóval bizakodással kívánunk sok sikert az „Edzett ifjúságért" mozgalomnak. Kívánunk telt sporttelepeket, örömmel sportoló lányokat és fiúkat, egész­séget és boldogságot a sport­ban. Kurucz Pál Javul a mezőgazdaságban a termelői, beruházói kedv Dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter sajtótájékoztatója 40 százalékkal nő a tőkés export Energia, nyersanyag, élei - _ miszer. Az élet e három fon­tos tényezője áll ma az embe­riség érdeklődésének központ­jában. Energia és nyersanyag készleteink korlátozottak. Élel­miszer termelésre és exportra viszont gazdaságföldrajzi és természeti adottságaink kedve­zőek. Hazai elsődlegessége mellett a mezőgazdasági áruk, az élelmiszerek exportja nem­zetgazdaságunk lényeges té­tele. Jelenleg minden mező- gazdaságban dolgozó személy­re ezer dollár évi exportbevé­tel jut és ezt még növelni szükséges. Ezekkel a mondatokkal ve­zette be tegnap délelőtt a Par­lamentben megtartott sajtótá­jékoztatóját dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, aki pár nappal ezelőtt érkezett haza Tunéziá­ból, ahol — mint arra utalást tett — érdekeltek vagyunk bi­zonyos befektetésekben. A mezőgazdaság és az élel­miszeripar fejlesztésének idő­szerű kérdései címmel megtar­tott előadásában a miniszter értékelte az ágazat elmúlt évi eredményeit, szólt a paraszt­ság megváltozott életviteléről, foglalkozott a háztáji és kise­gítő gazdaságokkal, a terme­lést meghatározó közgazdasá­gi feltételekkel, ismertette az ágazat idei feladatait, a me­zőgazdasági és feldolgozó ipari kapacitások fejlesztését, és az élelmiszer export túltel­jesítésében rejlő lehetőségeket. Európai összehasonlításban értékelte a növénytermelési és kertészeti ágazat elmúlt évi eredményeit. Az aszály egész Európát sújtotta. A növényter­melés aránya a bruttó termelé­sen belül egy sor nyugat-euró­pai országban több mint 10 százalékkal csökkent. A gabo­natermés 8 országban csök­kent, 7 országban emelkedett, köztük nálunk, hisz búzából 38,7 hektáros rekordtermésünk volt. Az állattenyésztés kedvező évet zárt. Tehénállományunk 6 ezerrel, az egy tehénre ju­tó tejtermelés 238 literrel — 10 százalékkal — nőtt, annyi­val mint előtte 10 esztendő alatt. A tervhez képest 10,8 százalékkal az előző évhez 8 százalékkal nőtt a sertésállo­mány s kedvező ütemben fej­lődött a juhászat és a barom­fiágazat is. A tavalyi terv közepes feltételekre készült, de összességében csak az állami gazdaságoknak sikerült teljesí­teniük. Nyersanyaghiányok miatt az élelmiszeripar sem ér­te el a tervezett szintet, ennek ellenére alapvető élelmiszerek­ből az ellátásban nem volt hiány. Igaz, hogy a zöldség-, a burgonya- és a gyümölcster­melésben mutatkozó kiesések érzékenyen érintették a közvé­leményt, amivel a sajtó is be­hatóan foglalkozott. Az igények jobb kielégítésé­re máris sok intézkedés tör­tént. A fogyasztói igények ma már egyre inkább a nagy bio­lógiai értékű, jó minőségű, tet­szetősen csomagolt élelmisze­rek felé tolódik el. Sokkal több primőrzöldséget kellene ter­melnünk, hogy az alacsony fo­gyasztás — paradicsomból 19 deka, zöldpaprikából 27 de­ka, uborkából 17 deka, salátá­ból 0,41 fej jut egy főre éven­te — emelkedjen. Az ország aktív kereső la­kosságának ma már csak 15 százaléka dolgozik a mezőgaz- dasáaban, s ez a mostani öt­éves tervben újabb 130 ezerrel csökken. Ma már a mezőgaz­dasági munka is kvalifikációt, műszaki, technikai felkészültsé­get kíván, s ezért a paraszti jövedelemnek továbbra is az ipari ágazatokban dolgozók jövedelmi szintjén kell marad­nia. Az idei feladatokról szólva rámutatott, hogy az 1977-es évet jobb feltételekkel kezdtük, a kalászosok jól teleltek, s a tavaszi munkák végzése és mi­nősége is megfelelő. Kedvezően alakul a tej- és sertéshústermelés. A kiemelt ágazatokat érintő határozatok végrehajtása ütem szerint halad. A mezőgazda-- sági nagyüzemek 10 százalé­kos, az élelmiszeripari üzemek 8 százalékos termelésfejlesztést irányoztak elő, 1977-re. A termelői kedv mellett a beruházási kedv is nőtt. A ta­valyinál nagyobb fejlesztések indulnak és valósulnak meg. Jelenleg 44 műtrágyatároló-te­lep építése, 30 új szarvasmar­hatelep előkészítése folyik pá­lyázati úton. Befejezésül a miniszter tá­jékoztatót adott az időszerű mezőgazdasági munkák hely­zetéről és válaszolt az újság­írók kérdéseire. — Rné — Megkezdődött Varsóban a béke építőinek világközgyűlése A varsói Kultúra és Tu­domány Palotájának kong­resszusi termében péntek délelőtt megnyílt a béke építőinek világközgyűlése. A kék, fehér színekkel és a békegalamb hatalmas sti­lizált rajzával díszített nagyteremben a megnyi­tás napján 110 ország, az ENSZ és valamennyi sza­kosított szervezetének, va­lamint 50 nem kormánykö­zi szervezetnek 1345 kül­dötte gyűlt össze, és üd­vözölte a közgyűlés elnö­kévé választott Romesh Chandrát, a BVT főtitká­rát, Edward dereket, a LEMP KB első titkárát, Henryk Jablonskit, a len­gyel Államtanács elnökét és Piotr Jaroszewicz mi­niszterelnököt, valamint a díszelnökség tagjait. A lengyel vendéglátók nevében Josef Cyrankie- wicz, az összlengyel Béke- tanács elnöke köszöntötte a közgyűlést. — Büszkék vagyunk arra, hogy Varsó, ez az életnek a halál fölötti győzelmét jelképező város, vendégül láthatja a világ békéjé­nek kiemelkedő építőit, azokat az embereket, akik­nek közös célja a háborút örökre kitörölni az embe-. riség történelméből — mon­dotta Cyrankiewicz. Ezután a lengyel nemzet nevében Edward derek köszöntötte a közgyűlés résztvevőit Emlékeztetett Lengyelország és a lengyel nép második világhábo­rús tragédiájára, szenve­déseire és kiemelte, hogy ezek az emlékek megha­(Folytatás az 5. oldalon) Aranyat ár a A bemutató résztvevői megtekintették a különböző legeltetést módokat Legelőgazdálkodási nap Nagypeterden 520 mázsa fű hektáronként Feltárni a rejtett tartalékokat A magyar gazdában ember- emlékezet óta az él, hogy jú­niusnál előbb nem kell kaszál­ni a füvet. Pedig ahhoz, hogy annak sarjadzóképességét többször ki lehessen használ­ni, mór előbb szükség van a kaszára. Mezőgazdasági nagy­üzemeink is sokáig összeegyez­tethetetlennek tartották a sza­bad legeltetést a korszerű ál­lattenyésztési módszerek elter­jesztésével. Ma már nem egé­szen ez a nézet, ámbár a gyep termőképességét korántsem használják ki teljesen. A mo­dern szemlélet alakítását, a szabad legeltetés lehetőségei­nek felismerését szolgálta a megyei tanács mezőgazdasági osztálya és az agráregyesület tegnapi rendezvénye, amikor- is Nagypeterden és Szentdéne- sen a megye állattenyésztő szakembereinek bemutatták a korszerű legelőgazdálkodást. Baranyában mintegy 60 ezer hektár fűtermő terület van, en­nek hasznosítása elsődleges népgazdasági érdek. Ezt nem mindig ismerték fel termelőszö­vetkezeteink. Pedig lehet szép eredményeket elérni, amint ezt a nagypeterdi tsz 99 hektáros mintalegelőjén tartott legelő­gazdálkodási bemutató bizo­nyította. Megismerkedhettek itt a szakernjperek azokkal a kor­Gyors ütemben halad a Bajcsy-Zsilinszky utcai 10 szintes házak építése. A 180 másfél és háromszobás lakást folyamatosan szeptember és novemberben adja át a Baranya megyei Építőipari Vállalat. szerű módszerekkel, amelyek alkalmazásával a termelőszö­vetkezet elérte, hogy rendsze­res talajfelszín egyengetéssel, gyomirtással, műtrágyázással, ősgyepről hektáronként 420 mázsa, telepített gyepről pe­dig 520 mázsa a fűhozamuk évente. Ennek a mennyiségnek 60-65 százalékát az állatok le­gelik le, a többit kaszálással takarítják be. A bemutatón részt vett dr. Haraszti Ede, az Állatorvostu­dományi Egyetem tanszékveze­tője is, aki kérésünkre a kö­vetkezőkkel egészítette ki a lá­tottá kát.- A legelők hasznosítása még messze van a kívánatos­tól. Füvet termeszteni olcsón,* nagy mennyiségben, minél ki­sebb veszteséggel — ebben foglalható össze a nagyüze­mek feladata a gyepgazdál­kodást illetően. Baranya állat- tenyésztése országosan is az elsők között van, s ebben' nagy a szerepe annak, hogy a le­gelőgazdálkodást is mintegy „beleötvözik" a korszerű állat- tenyésztésbe. Ebből adódóan itt már felismerték a jövő út­ját: az iparszerű állattartási formák mellett nem lehet nél­külözni a fűtermesztésben, le­gelőgazdálkodásban levő rej­tett tartalékokat. A legeltetési bemutatók jelentősége abban van: jó példával, meggyőzően bemutassák, hogyan lehet és kell a legelőket hasznosítani, a meglevő takarmánygondokon enyhíteni. Horváth László Koszorúzás a győzelem napja alkalmából A győzelem napja, valamint a német nép fasizmus alóli fel- szabadulásának 32. évforduló­ja alkalmából Gerhard Reinert nagykövettel az élen a Német Demokratikus Köztársaság bu­dapesti nagykövetségének tag­jai pénteken a Szabadság té­ren megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen voltak a fegyveres testületek, a Kül­ügyminisztérium képviselői, va­lamint V. J. Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete.

Next

/
Thumbnails
Contents