Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)
1977-05-01 / 118. szám
★ Éljen az MSZMP, társadalmunk vezető ereje! * Aki részt vesz ebben a munkában, az nem élt hiába Az atomerőmű hűtövizcsatornái közül kettő. Az atomerőmű már sejteni engedi milyen lesz a z Atomerőmű csontváza is félelmetesen lenyűgöző, akár csak a méretek. Úgy énem, mintha óriás kristályrács venne körül: acél és fa állványerdő. A méternél vastagabb falak vasszerkezete már sejteni engedi, milyen is lesz hazánk első nukleáris energiabázisa. Most még a reaktortérbe is bejöhettünk, Kovács Jenő műszaki ellenőr készségesen megmutatja, hol szabadítja fel majd az ember az urán energiáját, melyhez hasonló folyamatot csak a Napra tekintve tudunk elképzelni. Tizenkét vasbeton pillér valóságos kerengőt képez itt, ezeken nyugszik majd a reaktor. Két méter vastagságú nehézbeton falak zárják majd körül az aktív zónát, csupán a reaktortér köré háromezer tonna acélt építenek be. Tu- lajonképpen előregyártott acélcellákból, szobányi vasdobozokból építik ki a hermetikusan záró térséget, amely biztonsággal képes megfékezni az itt születő energiákat, a sugárzást. A nehézbeton falakba ólomsörétet kevernek, a fal belső és külső borítása hermetikusan záródó szénacél, rozsdamentes vaslemez. Az itt dolgozó mérnökök, szakmunkások különleges képzésben részesültek, hazánk építőipara még soha nem állt különlegesebb, nehezebb feladat előtt. Az Atomerőmű építésében részt vevő sok száz vállalat állja a próbát, különösen a 22-es és 2ő-os Állami Építőipari Vállalatok munkásainak szaktudását teszi próbára az atomváros. A hegesztők például évtizedes gyakorlat után sem kapnak itt azonnal bizalmat, csak külön kiképzés után vehetik kezükbe a hegesztőpisztolyt. A beépített valamennyi „paket”-ről (előregyártott házfalnyi vasszerkezetek), a hegesztésekről több tízezer röntgenfelvételt készítenek, melyeket az archívumban évtizedek múltán is elővehetnek, ellenőrizhetik a falak teherbírását, sugárzásijiztonsá- gót, a hegesztések minőségét. Nem tudom, hogy magamban hordozom-e a jövendő századokat idéző alkotás iránti borzongató csodálatot, a fantasztikus filmek élményei kelnek-e életre bennem, vagy a látottak, a suttogva visszhangzó falak sejtetik az ember alkotókészségének határtalanságát . . .? Félelmet. . .? A napra kijövet meg a méretek lenyűgözőek: az üzemi főépületbe például húszezer átlagos méretű lakószobát gond nélkül el lehetne helyezni. Amott a betonfalon a hűtővízrendszer csatorna nyílásai tátongnak, a több tonnás betonszállító jármű átjöhetne rajta. Hatszáz munkás dolgozik csak a főépületen (háromezernél több az Atomerőmű egész területén) mégis alig látni embert. A gépházban például két autódaru is dolgozik, úgy tűnik, játékautók manővereznek egy lakószobában. Amott az egyik óriásdaru a munkagödör felé fordul terhével, köbméternyi betont surrant az acélváz közé. Lassan kitöltik a munkagödör méter vastagságú acélszerkezetét betonnal, a húsz futballpályányi terület így egy méter vastag vasbeton lemezzel lesz borítva. Átjövünk a munkagödör északi részére, itt már a speciális fürdő, öltöző és mosoda alapjain dolgoznak: innen kijönni majd csak megfürödve, tetőtől talpig átöltözve lehetséges. Minden nap tiszta ruhát kell majd a munkásoknak húzniuk. A munkagödör pereméről jól látni: délen épül már a vízlágyító. Északra a tmk- műhely, raktár, a hegesztőberendezések karbantartó épületeinek impozáns sora, „U”- alakú betonpanelek határolják a templomnyi épületek belső tereit. Elkészült a kazánház is: óránként 75 tonna gőzt képes előállítani, a fűtésen kívül ezzel fűtik majd fel az induláskor az erőművet is. A járművek ai Duna-töltötte homokpadon porfelhőbe burkolózva közlekednek, az épületcsoportokat azonban sztrá- dányi betonútok kötik össze. A sárga színű DEAMAG autódaru állít meg: olyan mint egy holdjáró, kételkedve írom le: száz tonnányi terhet képes mozgatni, gémje akár 70 méterig is felemelkedik, most is apró széljelző forog tetején, a folyó felől erős légáram homokot szór arcunkba. Tiszányi vízfolyás partján megyünk a Duna felé. A hűtővíz hideg csatornája annyi vizet hoz az Atomerőmű felé, mint amennyit az alföldi fo- lyónk közepes vízállásnál szállít. Erre építik a nehézkikötőt: 1979-ben ide érkezik majd a reaktor. A Dunánál már átvágták a töltést, a víz azonban békésen tűri a biztonságos töltések szorítását. Néhányon horgásznak a partján, melegebb itt a víz, mint a Duna, sodrása is kisebb .. . A Tolna megyei Tanács elnöke fenn a lakótelepi étteremben mondta még reggel, hogy a 600 esztendős Paks nem volt egyéb mint a löszfal, a Duna, a hal, meg a konzerv. Többet aligha mondhattak régebben róla. Huszonhat- milliárd forint! 1976 és 1980 között ennyi értéket hoznak itt létre az építők. Aztán ki tudja, talán még ennyit. A Dunapart- ról nézve napfényben fürdenek a „tulipános házak”, a három kilométernyi távolságból is városias látványt nyújt a löszfalra épült lakótelep. Jó a folyót bámulni, elkapja a tekintetet az épülő város is, az Atomerőmű lenyűgöző látványa azonban nem tűri, hogy sokáig másfele nézzen az ember. A 70—-80 méter magas sárga POTAIN daruk méltóságteljesen köröznek az üzemi főépület felett, a szellőző kémény alapja csaknem akkora, mint a Körönd Budapesten. Nézni élmény, az építésében részt venni talán fárasztó, talán felelősséggel, gondokkal jár, előfordulhat, hogy életet, egészséget követel. Aki azonban részt vesz ebben a munkában, bármit tesz is később, már nem élt hiába . . . Lombosi Jenő Az üzemi főépületben a darusautók is játékszernek tűnnek. A pécsi pincék Tavaly 90, idén 140 millió forint, a következő években is hasonló nagyságrendű állami támogatás Pécs pinceproblémáinak megoldására. Óriási az összeg, de óriási a feladat is: biztonságossá tenni Pécs történelmi városközpontját. Néhány éve még a csapások kivédésével járó kapkodás jellemezte a helyzetet. A rendszeres állami támogatás nyomán kibontakozó komplex megelőző-elhárító tevékenység hatására a tervszerű megelőzésé már a vezető szerep. Ezekben a hetekben városszerte 27 munkahelyen dolgoznak, ezek közül 22 a tervszerű megelőzés kategóriájába tartozik, s csupán öt helyen folyik a közvetlen életveszély elhárítása. A pincék újra-hasznosításá- nak igénye kezdettől fogva igen erősen él. Az utópia köKész ugrópálya a föld alatt rébe kell sorolni olyasmit, hogy pl. a Széchenyi tér alatti pincerendszert gyalogos aluljáróvá fejlesszék, meg azt is, hogy a nagyobb pincékből földalatti autóparkolót csináljanak. Ezekből aligha lesz valaha valami. A realitás: az alkalmas pincéket raktározásra, pinceklubnak, vendéglátó létesítménynek stb. kell felhasználni. A pincemunkák tervszerűvé válása hozta meg, hogy végre gondolhatunk egyes pincéink közösségi célok szolgálatába óljítására. Az alábbiakban három olyan pincébe látogatunk, amelyeknek újrahasznosítása már túl van az egyszerű elképzelésen. zető szerint a földalatti atlétikai pálya szeptembertől a belvárosi diákok rendelkezésére áll. A pince helyreállítási költsége egyébként megközelíti a négymillió forintot. Landler Jenő utca (volt) 18. Ki gondolná, hogy a roskatag városfal tövében látszó bányabejárat mögött nagy igényességgel —■ és 1,5 milliós költséggel — helyreállított pince van. A látvány a Rísz Antal. Tóth Balázs és Wunderlich János vezette brigádok kezemun- káját dicséri. Rövid folyosóból kerek előtérbe jutunk, ahol kupolaszerű boltozat hajlik fölénk. Innen kisebb helyiségbe lépünk, itt lesz a majdani létesítmény — nem is mondtuk még: pince-borozó — ún. vizesblokkja. Itt is, mint minden más, közösségi célra hasznosítható pincénél, a felszínen vagy felszínközeiben alakítják mmt (Kopjár Géza felvételei) ki a mosdókat, wc-ket; így takaríthatok meg a költséges vízemelő berendezések. A történelmi belváros túlsó csücskében, a Rákóczi út 65— 67. alatt 12 méter mélységben A városfal alatt létesítendő pinceborozó előtere. a legnagyobb és legdrágább pincék egyikében Tóth János bányász szocialista brigádja dolgozik 1975 decembere óta. Folyosók labirintusa 12 kisebb- nagyobb termet köt össze, az egésznek mintegy 1200 négyzetméter az alapterülete. Áz egykori borospince méreteihez igazodik a helyreállítás költsége: kb. 12 millióba fog kerülni, mire elkészül úgy, hogy új szerepkörére felkészítsék. A hatalmas költség az igen célirányos felhasználást ösztönözte már akkor, amikor hozzákezdtek a helyreállításhoz. Az öt pécsi felsőoktatási intézmény jelentkezett felhasználónak: összevont pinceklubot akarnak itt létrehozni. Az új felhasználást a BARANYA- TERV-nél tervezik. A 12 teremből 6-nak a terve már kész, s folyamatosan készül a többié is. Lesz lent 120 személyes színházterem, táncterem, előadótermek, klubszobák, büfé... A pinceklubbá-alakítás további 9,2 millió forintot igényel. De vajon elő tudják-e teremteni a felsőoktatási intézmények e hatalmas összeget? Vagy... Ti. van már olyan pincénk, aminek a költséges helyreállítása után nincs még használója. A túlsó sarkokon, a Rózsa Ferenc út 1. és 2. alatt több mint 5 milliós költséggel erősítettek meg egy-egy pince- rendszert. Az előbbi — még az új koncepció előtt — jogászklub lett volna, az utóbbit közétkeztetési célra akarták felhasználni. Pillanatnyilag mindkettőt a csend üli meg. Előkészületben van a Munkácsy Mihály utca 31-et a Per- czel utca 30-cal összekötő pincerendszer megerősítése — felhasználására lehet jelentkezni. Csakúgy, mint a Kazinczy utca 3/1 alattira és majd a többire, ami a nagy „pincehadművelet” során új szerepkörben lesz felhasználhatóvá. Hársfai István Jókai utca 15. Az épület alatt 66 méter hosszú nyílegyenes folyosó, végében két rövi- debb ággal. Amikor meghatározták a 9,7 méter talpmélységű pince új szerepkörét, a Jókai utca alatt átjárót nyitottak a középiskolai fiúkollégium alagsorába, s most ez az egyik megközelítési lehetőség. Az új szerepkör: a pince a belvárosi iskolák földalatti atlétikai pályája lesz. A főág alkalmas gumiszőnyeggel futófolyosóként funkcionál, a nagyobb térfogatú mellékágban lesz az ugrópálya (a homokkal feltöltött ugrógödör az első kész atlétikai létesítmény), a kisebbikből öltöző-pihenőhelyet alakítanak ki. Teszler József és Tarlósi János aknamélyítő szocialista brigádjai május 1-re befejezték a munkát. Csorba Tivadar városi művelődésügyi osztályveA Tóth-brigád tagjai az egyik pincefolyosó idomköves megerősítésén dolgoznak. Atlétikai pálya Tájjellegű borozó Színházterem, klubszobák más szerepkörben
