Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)
1977-05-04 / 121. szám
1977. május 4., szerda Dunántúlt napló 3 Méstígy csak egy határig bfrja Emelkedik a képesítés nélküli pedagógusok száma Baranyában A Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztálya a közelmúltban számolt be az Oktatási Minisztériumnak a megye képesítés nélküli pedagógusainak helyzetéről. A beszámoló megdöbbentő adatokat tár elénk: amig 1956/57-ben egész Magyarországon csupán 58 képesítés nélküli pedagógus működött, az utóbbi tanév adatai szerint egyedül Baranyában ennek több mint kilencszerese van, az egész országban pedig mintegy 18—20 ezer fő. Főleg az óvodákban súlyos a helyzet, ahol az elmúlt öt év alatt megkétszereződött a képesítés nélküliek száma. E számadat mögött az a tény búvik meg, hogy örvendetesen gyarapodott az óvodák száma. Az örömből üröm lesz azonban, ha arra gondolunk, hogyan látják el az iskolai előkészítést ezek a szép új intézmények, ahol tavaly csaknem minden harmadik óvónő képesítés nélküli volt. Félő, hogy tartósan meggyöngült egy döntő fontosságú nevelési intézmény a kellő szakemberellátottság híján. ■liiilili A képesítés nélküli tanítók, tanárok, oktatók alkalmazását is jól ismert országos gondok indokolják: országszerte fokozódik a pedagóguspálya elnőiesedése. A jelenség összetett okai eléggé köztudottak, a következményei azonban csak felszínesen. Az elnőiesedés, fiatalodás együtthatása (o pedagógusok csaknem fele az ifjúsági törvény szerint is fiatal) törvényszerűvé teszi a nagyszámú családalapítást, gyermekszülést, az alacsony fizetések pedig a gyakori gyermekgondozási szabadságokat. Éppen ezért indokoltnak látszik a pedagóguslétszámok megalapozottabb tervezése, amire a Pedagógusok Szakszervezete 1971. február 8-i ülése is felhívta a figyelmet. 1974-ben Magyarországon a 3570 végzett pedagógusnak 6247 állást hirdettek. 74,98 százalékos volt az alultervezés. Többségük felsőfokú intézményben tanul ü velük való törődés közügy rendezi meg a művelődésügyi osztály az intenzív előkészítő tábort, s a tapasztalatok alapján évről évre finomítják a tematikát. A soron következőt a gyakorlatiasabb nevelés és oktatásmetodika irányába kívánják orientálni. A képesítés nélküliek folyamatos továbbképzésének kulcsemberei a szak- felügyelők, különösen az óvodákban és az alsó tagozaton. Elgondolkodtató azonban, hogy a szakfelügyelet már jó ideje a leggyengébbekre kénytelen koncentrálni a jó nevelőkkel való foglalkozás, a jó szakmai kezdeményezések támogatásának a rovására. A legnagyobb és legfolyamatosabb segítséget itt is az intézményvezetőknek kellene adniuk és a legtapasztaltabb pedagógusoknak. A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya a Pedagógusok Szakszervezete bevonásával patronálási rendszert próbált kiépíteni, ami sok helyen életképes lett. Másutt a munkaközösségek vezetői vették át a szerepet. Az egyik legfontosabb tapasztalatszerzési formának, a hospitálásnak az alkalmazása a körülmények miatt kivihetetlen: egytanerős óvodákban és kisiskolákban az óralátogatás megvalósíthatatlan. A fiatal képesítés nélkülinek nemegyszer több tárgyat kell tanítania, s olyat is, amire nem készül. Hivatástudat és tamtás Milyeneknek ítéli a felügyeleti szerv a képesítés nélküli pedagógust? A legjobbak erős hivatástudattal készülnek pályájukra. Van olyan diploma galmi élet kötelezettségei is rájuk várnak. Mindezek ellenére csak megtűrtként kezelik őket, ami részükről is kedvezőtlen viszontreagálást vált ki néha. A megyei tanács művelődésügyi osztálya a továbbiakban tökéletesíteni próbálja jónak bizonyult kezdeményezéseit a képesítés nélküliek érdekében. Nagy segítséget vár az országos főhatóságtól is a meqfelelő létszámtervezés, a jegyzetellátás, a konzultációs óraszámok felemelése terén. Újra felül kell vizsgálni a képesítés nélküliek helyzetét, megszigorítva a felvételiket, de javítva anyagi és társadalmi megbecsülésüket. Érdemes arra felfigyelni, hogy nemcsak az óvoda és az alsótagozat, de más iskolafokozatok is hasonló gondokkal küzdenek: pl. a szakoktatók helyzetével is átfogóbban kellene foglalkozni. Az utánpótlás összegzésül: a képesítés nélküli nevelők létszáma Bora. nyában is tartósan magas, sőt emelkedő tendenciájú. Nem lehet aggodalom nélkül figyelni a pedagógus társadalom színvonalának alakulását, ha a képesítés nélküliek közé többnyire gyenge előképzettségű fiatalok kerülnek, akik nehéz körülmények között folytatják továbbtanulásukat. A művelődésügy ezt csak egy határig tudja ellensúlyozni, de bizonyos dolgokban nem a művelődéspolitika tud segíteni. Mindez azért is érdemel megkülönböztetett figyelmet, mivel több évtizedre meghatározó módon ez lesz a pedagógusutánpótlás egyik legfontosabb és legtömegesebb csatornája. A jelenlegi törődés a majdani pedagógustársadalom alapkérdése. Egyenlő esélyeket és több ügyeimet a személyiségre A tehetséges gyermekeket észre kell venni a középiskolában • Nem növekszik a munkásszülök továbbtanuló gyermekeinek száma • A felvételi rendszer produkcióközpontú I. A napokban az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem folyosóján egy hajdani tanítványommal találkozva meghökkentő felismerésben volt részem. A valamikori „stabil közepes" rendű szakközépiskolai diák elmondta, hogy az egyetem harmadéves pszichológia szakos hallgatója. A szakközépiskola elvégzése után többször is megpróbálkozott a felvételivel — mígnem végül is fölvették. Nem emlékszem arra, hogy szülei valaha is fiúk továbbtanulási terveit említették volna. Tanulmányi eredményeiből sem lehetett fölvételi esélyekre következtetni. A folyosón álldogálva, beszélgetve mégis amolyan bűntudatféle érzés vert bennem gyökeret: észre kellett volna vennem annak idején, mi von ebben a srácban. Pedig figyeltem erre, szívügyem volt pedagógus koromban, hogy akit lehet, a képességeinek megfelelő pálya választására ösztönözzék. II. Különösen nagy az ilyen jellegű hibalehetőségek száma a fizikai dolgozók gyermekeinek esetében. Ez főleg akkor jelent súlyos problémát, ha tehetséges, jó képességű gyermekről van szó. Az MSZMP Középfokú Oktatási Intézmények Végrehajtó Bizottsága okkal tűzte napirendjére egy — a közelmúltban megtartott — ülésén a középiskolába járó fizikai dolgozó-gyermekek tanulmányi helyzetének, továbbtanulási esélyeinek vizsgálatát. Tény ugyanis, hogy a fizikai dolgozó szülők gyermekeinek továbbtanulási esélyei az utóbbi években romlottak, az őket érintő, nem teljesen kielégítő felvételi számarányok megállapodtak. A végrehajtó bizottság elé került anyagot dr. Erhardt Imre és Lőrinci József, a pártbizottság mellett működő munkabizottságok elnökei terjesztették elő. Kovács József, a középfokú oktatási intézmények pártbizottságának titkára a napirendre került kérdéseket öszszefoglalva beszélgetésünkkor elmondta, hogy a témát a helyzetelemzés felől közelítették meg annak érdekében, hogy javítani lehessen a jelenlegi helyzeten, amely elsősorban a továbbtanulási számarányokat érinti kedvezőtlenül. III. Az ezzel kapcsolatos feladatok megítélése napjainkban az egyes tantestületekben is ellentmondásos. Arról van ugyanis szó, hogy a tehetséges gyermekeket kell mindenekelőtt észrevenni, hogy a korábbi társadalmi egyenlőtlenségből eredő hátrányokat nevelési, oktatási többletmunkával korrigálni lehessen. Csökkenteni kell a lemorzsolódást is, gazdagítani kell a módszereket, nevelésioktatási formákat — egyszóval azokat a lehetőségeket, amelyek az ilyen gyermekek gyors fölzárkózását szolgálják. A tanulók személyiségfejlesztésével párhuzamosan a szülőket is orientálni kell: ne érjék be a rendszerint kézenfekvőnek látszó, de nem mindig helyes pályaválasztási döntéssel. A pályaválasztási munka hatékonyságának növelése természetePécsváradon, a művelődési házban hétfőn délután „Játsz- szunk a szóval!" címmel Vargha Balázs, az OKISZ Könyvtár- tudományi és Módszertani Központ tudományos főmunkatársa tartott csoportos foglalkozást az alsótagozatos tanulóknak. Ugyancsak hétfőn délután Pécsett, a Városi Könyvtár ll-es sz. gyerekkönyvtárában foglalkozott a felsőtagozatos tanulókkal Vargha Balázs. — A metaforák játéka volt a fő téma, amelyen az irodalom, a zene, és a képzőművészet komplexitásáról beszélgettek a gyerekek. Tegnap Szigetváron, a sen iskolai feladat is. Mindezzel szorosan összefügg a kollégiumi nevelés színvonalának folyamatos emelése, javítása. A kollégiumi diákság 85 százalékát ugyanis éppen ezek a gyermekek képezik. A kollégiumokban a szervezett tanulás feltételei adottak, módszerei jobbak, hatékonyabbak, mint az egyéni tanulásé. IV. A napirenden szereplő kérdés tárgyalásakor az is elhangzott, hogy a fizikai dolgozók gyermekei egyre kevesebbet szeretnének hallani „származásukról”, szívesebben vennék, ha inkább a konkrétumok terén látnának előrelépést. Az újságírónak — sokakkal egyetértésben — az a véleménye, hogy a jelenlegi felsőoktatási felvételi rendszer túlzottan produkcióközpontú, kevéssé van tekintettel a felvételiző személyiségére, útjára, amit a felvételi napjáig megtett. Talán ezt sem ártana a jövőben közelebbről szemügyre venni ... Bebesi Károly Városi és Járási Gyerekkönyv- tárban szavalóversenyt rendeztek az alsótagozatos tanulóknak, legkedvesebb verseikből. Fölfedezem a könyvtárat címmel játékos foglalkozást tartanak a felsőtagozatos tanulóknak szerdán délután 2 órakor Komlón, a József Attila gyerekkönyvtárban. A foglalkozást vezeti Vargha Balázs. Mágo- cson, a községi könyvtárban csütörtökön délután 2 órakor Könyvtárismeret, környezetismeret címmel az alsótagozatos tanulóknak tartanak foglalkozást a gyermekkönyvhetek keretében. Pécs—baranyai gyermekkönyvhetek Formával kifejezni az érzelmet Szilágyi Gábor festőművész kiállítása A képesítés nélküli nevelők kiválasztásában Baranya megye az igényességet és a 'körültekintést igyekezett képviselni. 1969-től intenzív pályaelőkészítést szervezett a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztálya. Egy kézikönyvszerű „házi” kiadvánnyal adták a képesítés nélküli fiatalok kezébe a legfontosabb pedagógiai, pszicholóqiaí, neveléselméleti, gyakorlati és oktatáspolitikai ismereteket tartalmazó szakmai segédanyagot. A jelöltek korábban arra kényszerültek, hogy előképzettség nélkül sok helyről, áttekinthetetlenül nagy szakirodalomból válogassák össze a legfontosabb alapismereteket. E kiadvány hasznosságát igazolta, hogy két kiadásban is megjelent 1969 óta és több megye is átvette. 1974-ben bővített és tartalmában felfrissített kiadás korrigálta a legelső hiányosságait. A nyári tan* fáfyamök áéija Javult a nyári tanfolyamok munkája is. Három éve a megyei úttörőelnökséggel közösen nélküli baranyai nevelő, akinek a cikkét már országos szaklap is közölte: az eltelt évek során több igazgató, vezető óvónő, sőt szakfelügyelő is kinevelődött közülük, egyikük állami díjat kapott munkájáért. Pedagógiai munkájuk tehát erősen differenciált, de a több éves vizsgálatok igazolták, hogy az első évek többszörös megterhelése után hivatástudatban és szakmai téren semmivel sem maradnak el nappalin végzett kollégáiktól. A képesítés nélküliek nagy része továbbtanul valamelyik felsőoktatási intézményben, nemegyszer fáradságos utazással közelíti meg a konzultáció, a vizsga helyét. Folyamatos felkészülésüket olyan súlyos gondok zavarják, mint a hiányos jegyzetellátás, a nehezen beszerezhető kötelező irodalmak. Tanulmányi szabadságuk egybeesik az iskolai munka dandárjával, s így kis intézményekben sokszor ki sem tudják venni. Szociális helyzetük, lakás- és étkezési körülményeik általában kedvezőtlenek. Túlzott teljesítményt igényel tőlük mindenki: diplomásokkal azonos óraszámban tanítanak, teljesértékű továbbtanulást várnak tőlük, kisebb településeken a társadalmi-mozA feketekávé-imádat „tette" festővé Szilágyi Gábort. A pa- cséri születésű fiatalember a középiskola után az újvidéki tanárképző biológia, majd irodalom szakára iratkozott be, de valahogy egyik sem tetszett neki igazán. Kiszökve az óráról, céltalanul kóborolt az épületben, s végül letelepedett a folyosón, ahol frissen főzött kávéillat burkolt be mindent. Nyílt az ajtó és o rajztanszék profesz- szora lépett a fiatalember mellé. Miért nincsen előadáson? — és a bizonytalan válaszra megragadta a kórját. — Hát rajzolni tud-e? — s már tessékelte is be a terembe. Kezébe nyomta a rajzszenet, a papírt és rámutatott egy görög szoborfejre. — Azt! — s természetesen azonal megkínálták őt is, csakúgy, mint a tanszék hallgatóit, forró kávéval. A rajz elkészült, a professzor pedig átirattá Szilágyi Gábort rajzszakosnak. A mesébe illő kezdet után komoly munka következett Az eltelt idő igazolta; a választás helyes volt. Szilágyi Gábor ma az egyik legismertebb jugoszláviai festőművész. A Szabadkai Képzőművészeti Találkozó igazgatója, valamint a Vajdasági Képzőművészek Egyesületének elnöke. Irányítja a vajdasági művésztelepeket, ugyanis az 1962- ben megalakított Képzőművészeti Találkozó a modern művészek intézményévé fejlődött. A vajdasági telepeket szoros kapcsolat fűzi Baranyához és a Dunántúlhoz. Évente egy kollektív és egy egyéni kiállítást cserélnek, s kölcsönösen hat művésznek teszik lehetővé a látogatást. — A művésztelep nemzetközivé tétele az egyetlen közvetlen kapcsolat a különböző nemzetek művészei között, amely azonban az ember-ember közti kapcsolatokat is kialakítja. Ilyen nemzetközi telepünk az istriai, ahol olaszok, franciák is vannak. De „unokatestvérei” lettünk Pécs testvérvárosainak is, és így szélesül, erősödik a nemzetközi híd — mondja Szilágyi Gábor. Ennek a kapcsolatnak a során jött most Pécsre, kiállításával betekintést engedve 25 éves munkásságába. Ez a 15. önálló tárlata, a 200 kollektív mellett, melyeket Brüsszeltől Kaposvárig mutatott be. — Az itt látható képek, rajzok o Jugoszláviában rendezett retrospektív vándorkiállításom részei, az ott kiállított 140 képből hoztam el harmineva- lahárryat. A festmények többsége a természethez kötődik, belőle ered. A jellegzetes vajdasági égalj, a szeretett szülőföld története. jelene, érzelme fogalmazódik meg a színekben és a formákban. — Utazó diák voltam, naponta három órát töltöttem vonaton. A napkeltét és a napnyugtát minden reggel és este élvezhettem. Csak most kapcsolok utólag, hogy ez a látvány mennyire megragadott, s hányféle értelmet keltett bennem. A táj, a környezet és az ember védelme, a testvériség-keresése, drámai ereje fűti a festményeket. — Nekem a képzőművészeti crescendót az amorf természeti formák és a mindig geometrikus jellegű emberi konstrukciók feszülése jelenti — mondja Szilágyi Gábor. — Ezt próbálom keresni, felkutatni, s megtölteni hangulataimmal, benyomásokkal. Ha az emberek ezt meglátják képeimben, elértem célomat. Barlahidai Andrea
