Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)
1977-05-31 / 148. szám
6 Dunántúli napló 1977. május 31., kedd Munkaerő-gazdálkodás, munkajogi viták A telefonnal r • Áthelyezéshez a dolgozó beleegyezése is szükséges • Mikor milyen szolgálati időt kell elismerni? Alizka története Alizka szokatlan története bizonyára zavarba ejtett sokakat, másokat haragos ellentmondásra ingerelt, ismét másokat — feltehetőleg — lelkes helyeslésre ösztönzött. A Szemes Marianne rendezte dokumentumjáték témája általánosan fogalmazva az egyedülálló nők helyzete lett volna, de nem a szokványos módon fel-felvil- lantva eseteket, élethelyzeteket, s nem a szokványos módon oda kilyukadva, hogy „hát istenem, milyen sok szomorú dolog van is a világon meg mennyi probléma’1. Hanem úgy, hogy a kérdés megoldási lehetőségeit a dokumentum- játék az „életből merítette", megmutatott néhány olyan sorsot, olyan döntést is, amely túllépett a megszokott keser- gésen és vergődésen. Alizka története így a film szempontjából „tipikusnak" volt mondható, noha az életből vett tapasztalataink szerint egyáltalán nem az. A játékfilmmé feldolgozott történet előtt-mellett azután felsorakozott néhány riportalany, akik vagy elmondták saját hasonló vagy eltérő esetüket, vagy tárgyilagosan közölték a tényeket, mint például a bírónő, akitől megtudtuk, hogy a bíróságokon egyre több Alizka-féle eset fordul elő. Mit tett tehát Szemes Marianne dokumentumjátéka? Azt a tanácsot adta a férjhezmenő korból már-mór „kiöregedő" nőknek, hogy szüljenek gyereket „önmaguknak"? Nem, csak megmutatta, hogy akadnak nők, akik a látszatok, a megalkuvások, az egyedül maradás félelméből vállalt házasság helyett ezt az utat választják. Alizka döntése éppúgy nem teljes értékű, éppúgy vitatható, mint sok más megoldás. Még önzőnek is nevezhetnénk. De hát a film nem is tanácsot kívánt adni, hanem csak élesen és megalkuvás nélkül megmutatott egy élő problémát. Nem baj, ha nem értünk egyet azzal, amit itt láttunk. Az alkotók sem értenek mindig egyet hősükkel. Alizka vitatható, de izgalmas története nem válaszokat, hanem kérdéseket fogalmazott meg. A válaszok megfogalmazása az élet dolga, s gyanítható: évtizedek feladata lesz. A múlt heti telefonügyeletün- kön a foglalkoztatáspolitika új követelményeivel, ezen belül a munkaerő-gazdálkodás hatékonyságának növelésével, munkajogi vitákkal kapcsolatban több kérdés hangzott el. Ezek közül az alábbiakban közlünk néhányat. A kérdések elsősorban arra irányultak, hogy miben látja a Megyei Tanács munkaügyi osztálya a hatékonyság növelésére irányuló törekvések megvalósítását szolgáló intézkedéseket a munkajogi vitákkal kapcsolatban. Erre dr. Schmidt Antal, a Baranya megyei Tanács munkaügyi osztályának a vezetője adott választ: — Népgazdaságunk intenzív fejlesztésével eljutottunk oda, hogy munkaerő-tartalékaink kimerültek. Ennek következtében a jövőben a többtermelést szinte kizárólag az intenzifikó- lás eszközével lehet megoldani és végrehajtani. Miután nincs több munkaerő-tartalék, ezért a foglalkoztató szerveknek, vállalatoknak, üzemeknek stb. mindenekelőtt a belső munkaerő-tartalékok feltárására kell figyelmüket fordítaniuk. A belső tartalékok feltárásánál alapvető feladat a legkorszerűbb üzem- és munkaszervezés megvalósítása, ezen belül a különböző címen előforduló munkaidő-veszteségek kiküszöbölése. A munkaidő-veszteségek nagy részét a munkafegyelemmel kapcsolatos problémák okozzák, és ebből erednek jórészt a munkaügyi viták. A termelés intenzív növekedésében tehát komoly szerepe van a munka- fegyelem megsértéséből eredő kiesések száma alakulásának. Miután a munkafegyelem megsértése következtében viszonylag magas a kiesett munkaidő, ezért nagyon komoly szerepe van annak, hogy a belső munkaerő-tartalék feltárását itt kezdjék el a foglalkoztató szervek, a munkáltatók. — Igen fontos, hogy ebben a kérdésben legyenek szigorúak és következetesek. Ameny- nyiben ilyet észlelnek — a szigorúság és következetesség elve alapján — lépjenek fel egységesen a munkafegyelem megsértőivel szemben. Mindenféle elnéző magatartás politikailag káros és az elérhető eredményekre van hatással. A munkafegyelem megsértőivel szembeni fellépés ugyanakkor megkívánja, hogy szocialista jogrendszerünkön épülő jogi normativákat, azaz a Munka Törvénykönyvében előírtakat tartsuk be. — A Munka Törvénykönyvében előírtak betartása a fegyelmi felelősségre vonás vonatkozásában — az elmondottak alapján — így eléri minden bizonnyal azt a célkitűzést és hatást, amely a munkatermelékenység javítását és a hatékonyság növelését célozza. A következő kérdésekre dr. Grabecz Ferenc, a Munkaügyi Bíróság elnöke válaszát közöljük: Kérdés: Lehetséges-e a dolgozók megkérdezése nélkül őket más vállalathoz átirányítani vagy áthelyezni, ha a vállalatot megszüntetik? — Az Mt. 24. §. (1) bekezdés rendelkezése szerint a munkaszerződés módosítására csak a felek kölcsönös megegyezése során kerülhet sor. Felek alatt a vállalatot, mint munkáltatót és a dolgozót, mint munkavállalót értjük. — Az Mt. V. 23. §. (1) bekezdés rendelkezése szerint a munkaszerződés módosítását írásba kell foglalni és ennek tartalmaznia kell a dolgozó munkahelyét, munkakörét, munkabérét és a munkaszerződés módosításának időpontját. Ezt az említett feleknek írásban kell rögzíteni és tudomásulvétel végett alá kell írni. lay kell eljárni akkor is, hogyha egy vállalat megszűnik és a dolgozókat egy másik vállalathoz akarják áthelyezni, beleegyezésük nélkül a vállalat megszűnése esetén sem végezhetnek átcsoportosítást, sem áthelyezést. Ha a dolgozók a szerződésmódosítással nem értenek egyet és a másik vállalathoz nem kívánnak átmenni, meg van a lehetősége a munkáltatónak, a megszűnt vállalatnak, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatos intézkedéseket megtegye. Kérdés: A vállalati döntőbizottságok ritkábban adnak igazat a dolgozóknak, mint a Munkaügyi Bíróság. Feltételezés szerint a döntőbizottság tagjai félnek szembehelyezkedni feletteseik döntésével. Miért? — A munkaügyi döntőbizottságok a vállalatoknál ugyanolyan hatáskörrel rendelkeznek, mint a Munkaügyi Bíróság. Jogukban áll a vállalati döntést megváltoztatni, hogyha azok nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak. Az intézkedések megváltoztatása nem azon múlik, hogy a döntőbizottságok eljáró tanácsának tagjai félnek szembehelyezkedni a fe- lettesi döntésekkel, hanem abból adódik, hogy nem rendelkeznek széles körű jogismeretekkel és ezért a döntéseiket saját belátásuk alapján hozzák. A Munkaügyi Bíróság az esetek többségében nem amiatt változtatja meg a döntő- bizottsági határozotot, mert a döntőbizottsáq nem mert megváltoztató határozatot hozni, hanem a szélesebb körű jogismeret és a tényállás tisztázása teszi ezt indokolttá. Kérdés: Előfordulhat-e, hogy a Munkaügyi Bíróság döntésével a vállalatvezetők munkafeA biztonsági öv már sok ember életét, épségét mentette meg. De sokan szenvedtek halálos vagy súlyos sérülést, pedig be voltak kötve a baleset pillanatában. És a sérülést éppen az öv okozta. De nem azért, mert használták, hanem azért, mert helytelenül használták. És ebben az esetben az öv nem védelmet, hanem újabb veszélyt jelent... Hogyan, miként kell tehát becsatolni magunkat, hogy az öv valóban védjen? A válasz előtt egy kis kitérőt kell tennünk. Az öv hatásossága látszólag független az utas helyzetétől. Az ütközési kísérletek azonban azt bizonyították, hogy a kormányhoz, műszerfalhoz közel ülők az öv ellenére gyeimet megszilárdító akcióját hatástalanítja? — A Munkaügyi Bíróság feladata, hogy a munkaügyi döntőbizottságok által elbírált fegyelmi ügyeket bármelyik fél előterjesztett keresete alapján felülvizsgálja. A Munkaügyi Bíróság a felülvizsgálati eljárás során a fegyelmi üggyel kapcsolatos összes körülményeket vizsgálat tárgyává teszi és csak olyan esetekben változtatja meg a munkaügyi döntő- bizottsági határozatot és ennek kapcsán a vállalati fegyelmi határozatot, hogyha arra megfelelő jogalap van. — A megváltoztatás jogalapjául szolgálhat elsősorban az a tény, hogy ha a fegyelmi felelősségre vont nem követett el fegyelmi vétséget vagy munkaköri kötelezettségszegést. Abban az esetben is megváltoztatja a fegyelmi határozatot, hogyha eltúlozzák a fegyelmi büntetést és egyáltalán nem szolgálná a büntetés a nevelés célját. A Munkaügyi Bíró- sáq figyelemmel kíséri a vállalatok fegyelmi helyzetét és kirívó esetekben, — amikor indokolt volt a fegyelmi büntetés kiszabása —, megváltoztatásra nem került sor. Kérdés: A vállalatnak van-e igaza, amikor csak a hasonló munkakörben eltöltött szolgálati időt ismeri el és az előzőket nem veszi figyelembe a besorolásnál? Például segédmunkási munkakörben töltött időt. — A 7/1971. MüM rendelet is, valcmint az ezt megváltoztató, illetve hatályon kívül helyező 16/1976. (XII. 11.) MüM számú rendelet mellékletében fel van sorolva, hogy kit, milyen munkakörbe, hogyan kell besorolni. A rendelet 4. sz. melléklete a besorolási feltételeket határozza meg, ahol pontosan rögzítve van az A—B (a C és a D) kategóriába sorolandók köre. Ezen túlmenően az ágazati szakminisztérium meghatározhatja, hogy milyen munkakörbe milyen gyakorlattal rendelkező dolgozókat lehet besorolni és azok melyik bér- kategória melyik tételébe sorolhatók be. Ahol a rendelet csak szakmai gyakorlati időt ír elő a besorolás feltételeként, ott a segédmunkási munkakörben eltöltött időt figyelembe venni nem lehet. Ahol viszont csak munkaviszonyban töltött időt határoz meg, ott minden, munkakörbea eltöltött időt figyelembe kell venni. is megsérülhetnek. Első teendőnk tehát az legyen — ha nem így lenne —, hogy a két első ülést a lehetőség szerint állítsuk hátra. Még akkor is, ha ezzel a hátsó utasok kényelme csökken. A vezetőülést annyira, hogy a pedálokat jól elérjük és nyújtott karral a kapcsolókat is. Az ülés támláját döntsük hátra (az ülés lapjához viszonyítva) 100—105 fokos szögbe. A beállításnak olyannak kell lennie, hogy a kormányt majdnem nyújtott karral fogjuk. Teljesen helytelen — nemcsak biztonsági okból, de a nehézkes kormánykezelés miatt is — a kormányhoz közel ülve, azt szinte átölelve vezetni! Az első utas PÉCS SZÜLETTEK Fucskár Adrienn, Bocz Péter, Horváth Zsolt, Rupert József, Berda Jenő, Péter-Szabó Mihály, Kádár Nóra, Rónaszéki Szilvia, óvári Pál, Vincze János, Takács Éva, Csonka Szilvia, Mihályka István, Batanos Brigitta, Huzián Péter, Bálint Brigitta, Jovánovics Gábor, Áts Bernadett, Kálai Agnes, Kovács Krisztina, Bene Anita, Várbíró Veronika, Rozsnyai Katalin, Harcsár Anikó, Böhm László, Begovácz Károly, Kiss Andrea, Olasz Anna, Panka Zoltán, Berta Zsuzsanna, Mesztegnyei Lajos, Vető Zsolt, Schiller Csaba. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Lippai Tibor és Czégény Etelka, Kőszegi György és Kelle Ilona, Gelencsér Tibor és Egyed Zsuzsa, Pál Sándor és Kovács Margit, Ott Ede és Békefi Éva, Julcsár István és dr. Szőke Piroska, Béldi Béla és Finta Éva, Gothár László és Veres Éva, Fajcsi László és Klakk Magdolna, Kövér László és Paragi Erzsébet, Teller Zoltán és Szeifert Gizella, dr. Wéber János és Nesz Éva, Bodrogi Sándor és Parragi Mária, Németh László és Vári Zsuzsanna, Szita Zoltán és Futó Györgyi, Drenda Attila és Ébert Magdolna, Szabó Csaba és Csallos Edit, Thész Gábor és Szász Erzsébet, Gálosi József és Keglovics Borbála, Vas József és Kovács Zsuzsanna, Tóth Lajos és Nyisztor Éva, Bauer Mátyás és Lengyel Julianna, Pinterics József és Baranyai Margit, Tunyoghy András és Szegvári Margit, Bodó János és Bőhm Valéria, Terbe Ferenc és Király Irén, Nagy András és Stefán Éva, Farkas József és Török Ilona, dr. Hollóváry DáMegérkezett Pécsre a Volánhoz az első 80 darabos jegy- automata-szállítmány abból a háromszázból, amelynek szállítása ebben az esztendőben esedékes. A szovjet készülékeken a magyar észrevételek alapján bizonyos módosításokat eszközöltek, így ezeken már nem fordulnak elő a korábbiaknál gyakorta előforduló meghibásodások, hogy ti. elakad a bedobott érme vagy összegyűrődik a jegyszalag, s emiatt az utasok nem tudtak jegyet váltani.-Az új készülékek nem veszik be a görbe érméket sem. A most érkezett készülékekkel további csuklós autóbuszokat látnak el, nevezetesen a 10- es, 20-as, 26-os, 32-es, 40-es és 47-es vonalakon közlekedőket. Ezzel valamennyi pécsi csuklós ülését hasonlóképpen állítsuk be. Nagyon fontos az öv vállhevederének bekötési magassága. Ezt abba a horgonyhelybe kell becsavarozni, amely biztosítja, hogy az öv mellkasunk és vállunk közepén feküdjön fel. A felsőkaron vagy a nyakon fekvő öv balesetveszélyes! A bekötött öv hason és mellkason átmenő ágának egyaránt szorosan kell a testre simulnia. Nem lehet laza vagy megcsavarodott. A laza öv kényelmesebb ugyan, de súlyos sérülést okozhat. Az előrelendülő test súlyát az alsó övrész fogja fel és ez hasi sérüléseket okoz. További veszély a csigolyasérülés, amely akkor következik be, amikor a test ostor módjára visszapattan. A megcsavarodott övben a csökkent felületen jelentős terhelés-növekedés lép fel, amelyet az érintett testrész már nem képes elviselni. A vastag ruha az öv védelmét csökkenti, többek között azért is, mert nagykabátra, kabátra nem lehet simán, feszesen becsatolni az övét. Az öveniel és Juhász Zsuzsanna, Fórizs Lajos és Wilhelm Magdolna, Molnár Emil és Falkai Éva, Kárpáti Árpád és Studer Brigitta, Vas Lajos és Gáli Zsuzsanna, Tischnór László és Borbás Mária, Nagy Lajos és Takács Angyalka, Török János és Vörös Katalin, Tóth József és Vas Mária, Szikra Gyula és Sáfrány Rózsa, Pataki Kálmán és Molnár Klára, Hajnal Jenő és Bádi Irén, Getta Nándor és Fizi Julianna, Debreceni Nándor és Eszter Rózsa, Lehőcz József és Kiss Aranka, Zsámboki László és Nagy Györgyi, Szántó István és Molnár Judit, Hetesi Zoltán és Tóth Agnes, Verebes Tibor és Schlitt Erika, Tóth László és Kormány Jolán, Vajda Gábor és Szabó Erzsébet, Radnóti János és Rezsdo- vics Judit, Tóvári Gyula és Aracsi Erzsébet, dr. Tomcsányi Tihamár és dr. Horváth Veronika, Horváth László és Leitert Jolán, Szabó Rudolf és Horváth Edit. MEGHALTAK Pinczel Ferencné Tót Ilona, Dalos Jánosné Pozsgai Anna, Frabtich Aurél, Kis József, Császár László, Nagy Józsefné Berta Mária, Majorosi Györgyné Novotni Mária, Mészáros Bálintné Rittinger Margit, Bogdán László, Kapus Zoltán, Ravasz Gyula, Palatinszky Vilmos, Brantner Antal, Kovács József, Aszódi Mihályné Hajdú Erzsébet, Bakos Jánosné Rapp Zsuzsanna, Vass Péter, Tischler Györgyné Nagy Mária, Ludvig Lajos, Széli Ferencné Szélig Anna, Kis Györgyné Vajczik Jozefa, Polozsgai Sándorné Tombi Erzsébet. Pecskó József, György László, Szollár Anna, Kaufmann Henrikné Berninger Katalin, Knoch Péter, Markó Imre. autóbusz el lesz látva jegyadó automatával. A fizető utasoknak tehát még inkább oda kell figyelniök, hogy mindig legyen náluk kétforintos érme, hiszen a készülékek csakis ezzel működnek. Az átállás napja egyébként vasárnap lesz: ettől kezdve már nem kalauzok adják a jegyet a csuklósokon. Az év folyamán érkező további készülékekkel folyamatosan látják el a városban közlekedő szólókocsikat is, mégpedig vonalcsoportonként. Minthogy ezeken mindenképpen az első ajtónál lesznek a készülékek, emiatt már a csuklósokon is megváltoztatják a felszállás eddigi rendjét. A fizető utasoknak ezután az első ajtónál kell felszállniok, minthogy ott lesznek elhelyezve a készülékek. két gondosan óvni kell a sérüléstől. A legkisebb sérülés helyén is terheléscsúcs lép fel és ez az öv elszakadását eredményezi a kritikus pillanatban. A balesetnél használt vagy sérült övét haladéktalanul cseréljük ki! A biztonsági öv védelme tulajdonképpen fejtámasszal együtt válik teljessé. Ezek stabil beépítésére egyre több kocsinál találunk lehetőséget. Az ülés támlájában található gyári furatok szolgálnak erre a célra. Ha kocsinkon van ilyen, feltétlen használjuk ki! Az ülés támlájára tűzött fejtámaszok ritka kivételtől eltekintve nem biztonsági, hanem csak kényelmi célokat szolgálnak. Ugyancsak lényeges, biztonsági okokból, hogy az utastérbe ne helyezzünk súlyos csomagot vagy tárgyat. Különösen ne a hátsó ülésre és a hátsó ablakba. Ezek ütközés esetén előrevágódva súlyos sérülést okozhatnak. Az öv csak az említett elemi szabályok betartása esetén válik valóban biztonsági övvé! Búsbarna László H. E. Építkezők, figyelem! Most vásárolja meg cserépszükségletét Bátaszéki sajtolt cserepet 1000,— Ft-os engedménnyel vásárolhat, amíg a készlet tart! Engedmény feltétele: f. év június 30-i elszállítási határidő betartása. 2030,—Ft helyett W30,—Ft vételár Befizetés fuvarvállalással is a bátaszéki gyárban! Biztonsági övvel — biztonságosan Vasárnaptól s Jegyautomata az összes pécsi csuklós buszon Következnek a szólókocsik
