Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)
1977-05-31 / 148. szám
1977. május 31., kedd Dunántúli napló 3 Baráti összefogás a gépiparban IIL A Szerszámgépipari Művek EV 630-as esztergagép-családját ma már Európa-szerte ismerik és''nemcsak a kiállításról. hanem több országban munkába állítva, üzemi tapasztalatok alapján is. A szovjet gépiparban Szovimaq RNC típusjelzéssel terjedt el. Ez az elnevezés — Szovimag — utal arra is, hogy e gép szovjet— magyar együttműködéssel készül. A szovjet márkajelzés utolsó két betűje pedig azt jelzi, hogy ezek a legújabb magyar tárcsaesztergák már a szerszámgépek legkorszerűbb változatai közé tartoznak: számjegyvezérlésűek és a munkadarab, valamint a működési program cseréjén kívül az ösz- szes többi műveletet — szerszámváltás, előtolás, fordulat- szám-változtatás stb. — automatikusan elvégzik. Pár év múlva a hagyományos, tehát a nem programvezérlésű szerszámgépek sorozatgyártása már nem lesz kifizetődő, de többnyire az alkalmazásuk sem, oly nagy a termelékenységi különbséq a régi és az NC- gépek között s a számjegyvezérlésű gépekkel végzett munkaminőség is sokkal jobb. A legnagyobb megrendelők kívánsága A SZIM-nél a fejlesztés 7 évvel ezelőtt kezdődött, megközelítően a nemzetközi élvonallal egyidőben, amikor még a hazai iparban az ilyen gépek iránt aliq volt kereslet, de a gyártásukhoz szükséges ipari háttér sem volt még kielégítő a kohászatban, az elektronikai iparban. A gyár konstruktőrei mindenekelőtt a legnagyobb megrendelővel, a szovjet gépiparral tisztázták, hogy elsősorban ők milyen gépekre számítanak majd az elkövetkezendő években Kőbányáról. A kívánság az volt, hogy készítsenek a magyarok olyan NC tárcsaesztergákat, amelyek különleges, hőálló acélok megmunkálására is alkalmasak. A gyár elfogadta a javaslatot, majd fejlesztési és különféle részegységekre gyártásszakosítási megállapodást is kötött a szovjet féllel. A mai EV 630-as család (hiszen az első modellnek jelenleg már 4 változata is létezik) tervei teljes egészében a magyar fejlesztési intézetben készültek el, de az együttműködés révén a szovjet szakemberekkel sok értékes konzultációra is mód nyílott. Például szakSzovimag (avagy: hogyan lehet a hazai lehetőségeket kitágítani?) mai viták során közösen alakították ki a forgácselvezetés módját, vagy a gépágy dőlési szögét, amelyek a gép „erényei" közé tartoznak, mivel igen megkönnyítik a kezelését és a nemzetközi átlag fölé emelik a konstrukció forgácsteljesítményét. Ma már két változat sorozatgyártása folyik. Az egyik revolverfejjel készül, 6 szerszámmal dolgozik, ezeket cserélni kell, ha a 6 szerszám nem elég a bonyolult munkadarab megmunkálásához. Az újabb változat programozható automatikus szerszámcserélővei és adagolóval készül, szerszámtartójába 12—16 szerszám fér el. Várakozás nélkül A szovjet ipar a részegységszakosítási megállapodás értelmében mindkét változathoz több főelemet szállít: például magát a számjegy vezérlő berendezést, továbbá különleges villanymotorokat, tengelykapcsolókat, tokmányokat. Többnyire tehát azokat a korszerű gépelemeket, amelyeket a hazai ipar esetleg még nem gyárt megfelelő színvonalon, vagy elegendő mennyiségben vagy a tervezés idején még nem gyártott. A SZIM azonban a szovjet gépiparral kialakított termelési kooperáció révén mentesülhetett attól, hogy sokáig várakozni kényszerüljön a hazai ipari háttér teljeskörű felzárkózására, tehát idejében felkészülhetett a versenyképes, gazdaságosan exportálható NC- gépek gyártására. Ezzel lényegében húzóerőt is gyakorol ma már hazai alkatrész szállítóinak fejlesztésére, illetve lehetőséget ad a hazai gépfelhasználóknak, hogy korszerű NC- gépekkel emelhessék technikai színvonalukat. 1980-ig 150 ilyen gépet szállít a SZIM a szovjet gépiparnak. Ezek darabja jelenleg mintegy "5 millió forint, egy hagyományos tárcsaeszterga ára alig haladja meg a félmilliót. Az NC-gépek ennyivel értékesebbek a hagyományosaknál. w Évente egyszer olvasnak villanyórát Iparági kísérlet a DÉDÁ5Z területén A lakosság villamosenergiafogyasztásának számlázásával és elszámolásával kapcsolatos iparági kísérlet kezdődik a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat területén, ami azon alapszik, hogy évente csak egyszer olvassák le a villanyórát. Ev közben, meghatározott gyakorisággal és azonos összegű „részszámlát" kapnak a fogyasztók. A környező országokban már jól bevált ez a rendszer. A Dé- DÁSZ két éve foglalkozott a tapasztalatok megismerésével, a számítógépes programok felkészítésével, a fogyasztói körzetek kialakításával. Ezek után kapott engedélyt országos szervektől, hogy keszthelyi üzem- igazgatósága területén, mintegy ötvenötezer fogyasztónál új számlázást vezessen be, kísérleti jelleggel. Az új rendszer 'több előnyt ígér. Kevesebbet zaklatják a fogyasztókat, akik kéthavonként- tehát évente öt alkalommal — egyforma, ismert összegű áramszámlát fizetnek. Különösen célszerű ez a városi bérházakban, évente csak egyszer szükséges, hogy a pénzbeszedővel találkozzanak. Igen nagy a lehetősége az OTP-n keresztül történő fizetés kiterjesztésének, mivel azonos összegű számlára tudnak felkészülni. A kísérlet helyéül azért választották a keszthelyi üzem- igazgatóságot, mert a fogyasztói összetétel tükrözi a vállalat sokrétűségét. A kísérleti számlázásnál minden olyan probléma felmerülhet, ami a vállalat életében előfordulhatna. Az átállást július elsején kezdik és az év végéig tart. Egy év után értékelik a tapasztalatokat és döntenek széles körű alkalmazásáról. E két adat alapján bárki felbecsülheti, mennyire nem mindegy ugyanazon munkaidőben, gépen, munkaerővel, energiával félmilliós vagy ötmilliós értékű termékeket előállítani. A közös, magyar—szovjet szerszámgépipari fejlesztés előtt pedig a 80-as évekre már körvonalazódnak az új célok, közöttük — úgy lehet — a lézer-technikával is bővítik a legkorszerűbb szerszámgépek „tudását”. (9) Trítíkalenemesítés A nemzetközi kutató állomások bevonásával eredményesen dolgoznak a magyar triti- kálé-nemesítők Kecskeméten, a népélelmezési szempontból sürgető új gabonafajta előállításán. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet világhírességének, a tritikálénak a tovább- javítása azt a célt szolgálja, hogy egyes törzsei a Föld különböző égtájain is gazdaságosan termeszthetők legyenek. Ehhez a Nappal közömbös fajtákat keresik, a hazai talajokra pedig a búzával verseny- képes, nagyhozamú hibrideket szelektálják. Az intézet tenyész- kertjében most végzik a párosításokat, keresztezéseket, s így több mint nyolcezer új egyedet nyernek a további kutatásokhoz. Űj törvényerejű rendelet a kisipari tevékenység szabályozásáról Csaknem 20 évvel ezelőtt szabályozták utoljára törvény- erejű rendelettel a kisiparosok tevékenységét. Az azóta végbement társadalmi, gazdasági fejlődéssel együttjáró változások tették indokolttá a kisiparosok működésének felülvizsgálatát, átfogó egységes szabályozását. A kisipar a szocialista szektorral összehangoltan, azt kiegészítve változatlanul fontos s.zerepet tölt be a lakosság ellátásában. Termelésének, illetve teljesítményének értéke 1976- ban megközelítette a 11 milliárd forintot. Különösen jelentős a kisipar szolgáltató tevékenysége, amely összteljesítményének 82 százalékát teszi M&bd utat a zöldségnek 0 tompái titok Rekordtermés szárazművelés mellett A pécsi zöldségárusok között többen is szállítanak Tompáról paradicsomot, paprikát. Képünk, a Petőfi mozi melletti zöldségboltban készült. 1 ól kihasználják a táj adottságait Egy termelőszövetkezet, amelynek nincs olcsó termálvize, sőt semmilyen vize nincs, szárazműveléssel másfél évtizede a zöldségből él, abból gazdagodott meg, unikumnak számít, meg kell tőlük kérdezni, hogy csinálják. Ez a kíváncsiság vitte Baranyából egy kü- lönbusszal a tompái Kossuth Tsz-be azt a kis szakembercsoportot — Görcsönyből, Szederkényből és a megye más üzemeiből — akik szeretnének jövedelmezően sok zöldséget termelni. Tompán aznap épp a paradicsomot palántáztók, géppel, ágyásos rendszerben. Mozgó tartálykocsikból locsolták be a töveket. A vízbe starter műtrágyát oldottak, tomasolos kezelést adtak a zsenge gyökérnek. — Ez a paradicsom most lát utoljára mesterséges vizet, mert a többit a természetfelelősre bízzuk, de beterveztünk 315 mázsát hektáronként. Tavaly 350 mázsát szedtünk le a fagykár mellett. Mike Árpád főagronómus szavai ezek, aki a kertészet ügyeit teljes mélységben ismeri, szívügyének tartja. Nem titkolja el a gondjaikat sem. Beismeri, hogy a paradicsomtermelés még ilyen hozamok mellett sem nyereséges. S csak úgy futnak ki nullára, hogy 20— 30 százalékos előszedést végeznek, amit friss áruként adnak él. Ilyenkor ifjúsági tábort nyitnak a faluban, törzsvendégeik a kaposvári mezőgazda- sági főiskolások, és 150-180 embert vesznek fel idénymunkára a környező falvakból, Mélykúttól Kelebiáig 40 kilométeres körzetből. Saját paradicsomfeldolgozó- jük van, a levet tartálykocsikon szállítják Kecskemétre, sajnos 110 kilométerre vannak a gyártól. Közelebb csak 60 kilométerre lenne a Szegedi Konzervgyár, dehát az már nem Bács megye. így aztán tetemes szállítási költség terheli a paradicsomot. Ezt úgy ellensúlyozzák, hogy a magot is kinyerik, megszárítják és értékesítik, erre szerződésük van a Vetőmag Vállalattal. Ezzel együtt a 60 hektár paradicsomon nincs semmi hasznuk. Annál több a pritamin paprikán, amit ugyancsak 60 hektáron termelnek. A pritamin a nagy üzlet, egy kiló szűkített önköltsége tavaly 3 forint 80 fillér volt, 195 mázsát termeltek hektáronként, és kilónként 7 forintos átlag-árat kaptak érte. — Táji adottság — jegyzi meg egy baranyai. Homokos, fekete, humusz talaj a Bácska szélén és évi több mint 2000 napfényóra. Itt biztos nem kell a pritamin paprikát vegyszerrel pirosítani, bepirosodik magától is.- FOLEFUCT-tal permetezzük, éréskor — mondja nevetve Mike Árpád, elárulva a kulissza- titkokat. Egyébként a paprikánál megengedhető, de a paradicsomnál kényszerérést okoz, s ez csökkenti a lékinyerést. Valamikor a kiskunhalasi járásnak ezen a részén fűszerpaprikáztak, de most már a háztáji termelők is áttértek a pritamin paprikára, hatvan hektáron termelik a kisüzemekben. Táji adottság, de jól ki is használják. Baranyában egyetlen hektár pritamin paprikát — nálunk salánkinak mondják; piros, vastaghúsú, paradicsom alakú, ebből készül a paprikalekvár, a tubusos paprika-paszta — nem találni. Igaz, nekünk nincs homokos humuszunk, de van napfényóránk és másutt nem is, Mohács-szigeten kiválóan megteremne a pritamin. Tompára érdemes volt elbu- szozni néhány jó ötletért, elFotó: Erb János lesni a fóliasátrak hazai megoldású ventillációját, a fóliába „vágott” sűrű ablaksorokat, amit a déli melegben felnyitnak. A sátrak szellőzése országosan megoldatlan, az ablak nélküli sátrakban penészedik, gombásodik a palánta, a fülledt párás meleget a dolgozók is nehezen viselik el. Milyen kór, hogy a legmodernebb gör- csönyi fólia telepünkön is ablaknélküli sátrakat állítottak. Dehát tanulni nem szégyen, korrigálni sosem késő. A legfőbb tompái tanulság: olcsón és sokat termelnek. Mivel nincs vizük, az öntözés költségeit is megtakarítják. Rekord terméseiket nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni, hogy táji adottság. No és egy ha az? Kihasználják: talán annak is van némi szerepe e rekordban, hogy a kis, mindössze 1900 hektáros tompái Kossuth Tsz-ben 12 diplomás szakember — köztük három kertészmérnök, 24 középiskolát végzett és 407 szakmunkás dolgozik, akkor, amikor az átlagos létszámuk 460 fő. Ez sokmindent megmagyaráz és hihetővé teszi a hihetetlent: tavaly a termelőszövetkezet nyereségének több mint 50 százaléka a zöldségből származott. Kétszáz hektáron 20 millió volt az árbevétel, plusz kétmillió a fóliából. Az idén már 240 hektár zöldségük van, a háztájival együtt 300 hektár. Pedig a kukorica náluk is megtermi a 68 mázsát, a búza a 47 mázsát, a zöldséget mégis egyenrangú ágazatként kezelik. S mivel nyitott szemmel jártunk Tompán - talán tanulságos ezt is megemlíteni - megtudtuk, hogy az ötezer lakosú községben működik egy másik termelőszövetkezet is. De termelése nem éri el a százmilliót, még az ötvenet sem, s tagjainak átlagjövedelme sem 36 000 forint, jóval alacsonyabb. Pedig a homokos humusz abban a másik szövetkezetben is táji adottság, csak éppen nem élnek vele. — Rné — ki. Ilymódon az országban végzett összes lakossági szolgáltatásoknak 44 százalékát kisiparosok nyújtják. Néhány szakmában pedig kifejezetten meghatározó a kisipar szerepe, így például az építőipari javítások 58 százalékát, a hagyományos szolgáltatások (ruha-, cipő- stb javítás) 64 százalékát végzi. A kisebb települések többségében a szolgáltatások csaknem teljes egészében a kisiparosokra hárulnak. Hazánkban jelenleq 56 000 főfoglalkozású, s további 28 000 munkaviszonyban álló, illetve nyugdíjas kisiparos tevékenykedik. A főfoglalkozásúak száma a kialakult munkaerőhelyzet következtében, s részben a kedvezőbb nyugdíjszabályok miatt a korábbiakhoz képest csökkent, növekedett viszont a munkaviszonyban álló és a nyugdíjas kisiparosok aránya. E folyamat megváltoztatta a kisipar összetételét. A kisiparban végbemenő változásokat és a szolgáltatások iránt megnövekedett igényeket, vagyis a kisiparral szemben támasztott követelményeket figyelembe véve kellett az ipar- gyakorlás fenntartásához és bővítéséhez megfelelő gazdasági és jogi feltétel-rendszert kialakítani. Az új jogszabály kimondja, hogy kisipari tevékenységet á jövőben is csak hatósági engedéllyel — iparjogosítvánnyal — lehet gyakorolni. Ennek egyik formája az iparigazolvány, amely az adott ipar körébe tartozó valamennyi tevékenységre, így az árutermelésre is jogosít. A másik forma a kisipari működési engedély, amelynek birtokában kizárólag javító, karbantartó vagy egyéb szolgáltató munkát lehet vállalni, végezni. Az új szabályozás — eltérően az eddigitől — lehetőséget ad az iparhatóság számára, hogy az új kérelmet ne csak a kiadhatóság szempontjából vizsgálja, hanem azáltal, hogy mérlegelik, iparigazolványt vagy működési engedélyt kaphat-e a kérelmező, egyben a kisiparos tevékenységének kereteit is meghatározzák. Ilymódon tehát elsősorban a szolgáltatások ellátására kívánnak ösztönözni, nem csökkentve a reális társadalmi szükséglet kielégítését szolgáló kisipari árutermelés fenntartását. A rendelet szigorítja a szakmai követelményrendszert Mindezidáig ugyanis iparigazolványt azok kaphattak, akiknek mesterképesítésük volt működési engedélyt pedig azok, akik legalább kétéves, a szakmába vágó gyakorlattal rendelkeztek. Az új jogszabály a működési engedélyhez is megkívánja a szakképesítést, adott esetben — ha az az élet, egészség, testi épség védelme, illetőleg a munka bonyolultsága miatt szükségesnek bizonyul — a mesterfokozatot is. Mestervizsgához kötik ezután például a cukrász, elektroműszerész, villany-, rádió- és televízió és gépjárműszerelő iparjogosítvány kiadását is. Fennmarad ugyanakkor az a szabály, hogy kiadható működési engedély szakképesítés nélkül is megfelelő gyakorlattal bíróknak, ám ez rendkívül szűk körre, mindössze 13 meghatározott szakmai tevékenységre szorítkozik, olyanokra, mint például a fehérneműkészítő, címfestő, a késes és köszörűs. Azokban a szakmákban viszont, amelyek -gyakorlását a jogszabály mestervizsgához köti, ez a magasabb szakmai képesítés a működési engedélyhez is kell majd. A törvényerejű rendelet meghatározza a Kisiparosok Országos Szervezetének, mint a kisiparosok társadalmi és érdekképviseleti szervének a feladatkörét is. Egyben kimondja, hogy a kisipar irányítását, igazgatását, illetve jogi szabályozását érintő minden kérdésben az állami szerveknek kérniök kell a KIOSZ véleményét, állásfoglalását. A törvényerejű rendelet 1977. július 1-én lép életbe.
