Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)

1977-05-31 / 148. szám

/ Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli llrmlo Közös célok, közös akciók Területi politikánk egyik leg­fontosabb jellemzője, az utób­bi esztendőkben immár min­dennapos gyakorlata: gyümöl­csöző, „naprakész" kapcsola­tok szövődtek a megyei taná­csi szervek és a szakszerveze­tek megyei tanácsai között Tűnőben van az a helyte­len felfogás, mintha minden érdemi munka és lényeges döntés a fővárosra centralizá- lódnék, s a megyék csak amo­lyan gépies végrehajtó felada­tokat kellene, hogy ellássanak. Az ország tizenkilenc megyé­jében a helyi szellemi erők­nek teret nyitva alkotó, a he­lyi lakosság életét alakító, munkáját ezerféle módszerrel segítő munka folyik, s hova­tovább magától értetődővé lesz az a konzultatív, egymást tapasztalatokkal is segítő te­vékenység, amely rendszeresen hozza közös asztal mellé a he­lyi tanácsi és szakszervezeti vezetőket, munkatársakat. Ha például Békés megyében napirendjére tűzi a megyei ta­nács a kereskedelem társadal­mi ellenőrzésének kérdését, er­re a tanácskozásra nemcsak meghívják a megyei szakszer­vezeti fórumok vezetőit, hanem a közös munkamódszerek te­kintetében is megállapodnak. Eljutva egészen odáig, hogv közös erővel szervezik meg a társadalmi ellenőrző hálózatot, segítik az ellenőrzők gyakorla­ti munkáját, majd számba ve­szik a tapasztalatokat. A ta­nács irányító, államigazgatási tevékenysége, együtt jelentkez­ve a szakszervezeti érdekvédel­mi munkával — közös hasznot hoz a megyei lakosság érde­kében. Fontos politikai akció az ilyen közös, elemző vizsgála­tok lebonyolítása. Sok száz munkás, helyi lakos megkér­dezése, véleményének meghall­gatása után születnek az át­fogó, konkrét teendőkre is utaló elemzések, közös jelen­tések. Korántsem valamiféle „papírmunkáról" van szó. Ellen- kezlőleg. A helyi politika va- lóraváltásában vállal részt mindkét testület, feladatainak és lehetőségeinek megfelelően. A közös „területek”, az együttműködés ágai kiterjed­nek az üzemekre, a kereske­delemre, a tömegkulturális munkára, az iskolákra, egyéb gyermekintézményekre, kórhá­zakra, a területfejlesztéstől az ellátásig, minden vonatkozás­ban. Csak egy példa az igen biztató közös tevékenység, amelyet a „Mindenki iskolája" segítésekor együttesen végez szinte valamennyi megyei he­lyi tanács és szakszervezet. A mozgalom szolgálatába állítot­ta a szakszervezetek anyagi erőforrásait is, ugyanakkor a tanácsi kezelésű művelődési intézmények a maguk lehető­ségeit adják hozzá az akció­hoz, később közös mérleget készítenek az eredményekről. Ha sok is a jó példa — tu­lajdonképpen még az út ele­jén tartunk. Még előfordul — szerencsére ritkán —, hogy azonos témakörben, de egy­mástól függetlenül „futnak” tanácsi és szakszervezeti vizs­gálatok, s végső soron az azo­nos tapasztalatok mérlegelése hozza közös asztal mellé a ta­nácsi és szakszervezeti vezető­ket. És munkamódszerek te­kintetében is sokféle finomí­tás, a kölcsönös egyeztetés le­hetőségét hordozzák magukban az elkövetkező idők. Várkonyi Margit Igazságos feltételek mellett végrehajtandó leszerelést! Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára vasárnap este beszédet mondott a moszkvai televízió­ban a francia televízió heté­nek befejezése alkalmából. Brezsnyev emlékeztetett arra, < hogy tavaly októberében a francia televízió sugárzott egy héten ót szovjet műsorössze­állítást, „úgy tűnik — jegyezte meg a főtitkár —, hogy Francia- ország és a Szovjetunió ezzel a különböző társadalmi rend­szerű országok közötti rendsze­res programcsere új formáját vezette be. Jó dolog lenne, ha ez a kezdeményezés hagyo­mánnyá válna". — Általánosságban is joggal beszélhetünk a szovjet-francia együttműködésben felhalmozott tapasztalatokról: gyakorlatilag évente megrendezésre kerülnek országaink között a legfelsőbb szintű találkozók. Állandósultak Leonyid Brezsnyev televíziós beszéde a konzultációk a kölcsönös kapcsolatok elmélyítése és az időszerű nemzetközi kérdések­kel kapcsolatos véleménycsere céljából. Az árucsereforgalom országaink között ötévenként megkétszereződik. Gazdag tör­ténete van már a kulturális ér­tékek széles kicserélésének. — Mi amellett vagyunk, hogy országaink népei kapcsolatai­nak intenzitása szüntelenül nö­vekedjék, e kapcsolatok for­májukat tekintve még sokolda­lúbbá, tartalmukat tekintve még gyümölcsözőbbé váljanak. Egy­re többet fogunk tudni egymás­ról, mind jobban megismerjük egymást. Ez pedig kölcsönös bizalmat eredményez. fiz országok közötti bizalom erősítése intézkedésekre. Végtére is a „részleges" nagyon szerény ki­fejezés ezekre az intézkedé­sekre, hiszen bármelyikük vég­rehajtása elodázná bizonyos mértékben a háború veszélyét, megkönnyítené a fegyverkezési hajsza terhét, amely a dolgozó tömegekre hárul. — Miről van szó? — Azzal kezdem, hogy a nukleáris fegyverek további el­terjedése megengedhetetlen. E fegyverek birtoklásának újabb országra való kiterjedése egyi­kük biztonságát sem növeli és semmiképp sem segítheti elő a mostanáig kialakult viszonyla­gos egyensúly megőrzését. Nö­veli viszont a nukleáris konf­liktus keletkezésének veszélyét, (Folytatás az 5. oldalon.) — Mindenki számára étrhető, milyen fontos korunkban az or­szágok közötti bizalom erősíté­se. Kivételesen fontos ez a bizalom, amikor a kapcsolatok olyan kényes területéről van szó, mint az összes és külön- külön minden egyes nép biz­tonságának szavatolása, alap­vető feladat e tekintetben a fegyverkezési hajsza további spirális növekedésének meg­akadályozása. — Egyesek talán úgy vélik, hogy erről a témáról már sok szó esett. Csakhogy az igazság nem váltópénz, amely a gya­kori használatban elkopik. Emellett pedig felfelé haladó spirális mozgás nem egyszerű ismétlődés. Bár bolygónk már telítve van tömegpusztító fegy­verekkel, mégis reális és év­ről évre növekvő veszély a fegyverek és fegyverrendszerek olyan új fajtáinak létrejötte, amelyek sokszorta nagyobb rombolóerőt fognak jelenteni. Jogos a kérdés: meddig foly­tatódhat ez még? Nos, itt az ideje, hogy megállítsuk. — Meggyőződésem, hogy a háború veszélye elleni küzde­lemben egyetlen állami vagy társadalmi vezető személyiség, egyetlen gondolkodó ember sem vonhatja ki magát a rá­háruló felelősség alól, elvégre az emberiség jövőjéért viselen­dő felelősségről van szó. — Nem titkolom, hogy aggo­dalmunk a fegyverkezési hajsza, ezen belül a stratégiai fegyver­kezés folytatása miatt tovább fokozódott az új amerikai kor­mányzat, e kérdésben képviselt irányvonala miatt. Ez az irány­vonal nyilvánvalóan egyoldalú előnyök szerzését célozza az Egyesült Államok számára. E politika természetesen semmi­képp sem segíti elő a Szovjet­unió és az Egyesült Államok közötti új, hosszúlejáratú stra­tégiai fegyverzetkorlátozási megállapodás előkészítését és megkötését. E szerződés kidol­gozása amúgyis mértéktelenül elhúzódott. — Igaz, a Szovjetunió és az Egyesült Államok külügyminisz­terének a napokban megtartott genfi találkozója eredménye­ként a márciusi moszkvai tár­gyalásokéhoz képest kirajzoló­dott az álláspontok bizonyos közeledése, a korábban nem egyeztetett kérdések némelyi­kében. Mégis őszintén meg kell mondani, hogy az Egyesült Államok vonala nem konstruk­tív, s emiatt komoly haladást egyelőre nem sikerült elérni. E területen láthatóan még nagy erőfeszítésekre van szükség. A legfontosabb az, hogy az ame­rikai kormányzat egészen reá­lis álláspontra helyezkedjen, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvéből induljon ki. Ami a Szovjetuniót illeti, er­ről a közelmúltban már be­széltem és most még egyszer megismétlem: mi nem kímél­jük erőnket a fegyverkezési hajsza mennyiségi és minősé­gi korlátozásáért, sem pedig a kölcsönösen elfogadható igaz­ságos feltételek mellett végre­hajtandó leszerelésért vívott harcban. Ha nem lehet azon­nal kimozdítani helyéből az ide tartozó problémák sokasá­ga által alkotott kőtömböt, egycsapásra megoldani a há­ború utáni években felhalmo­zódott összes kérdéseket, akkor mi készek vagyunk a részleges Kádár János fogadta Eskanderi Iradjo! Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső titkára hétfőn fogadta a hazánkban tartózkodó Eskanderi Iradjot, az Irá­ni TUDDEH Párt Központi Bizottságának első titká­rát. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón vélemény- cserét folytattak pártjaik tevékenységéről, a két test­vérpárt kapcsolatáról, va­lamint a nemzetközi kom­munista és munkásmozga­lom időszerű kérdéseiről. A találkozón jelen volt Gyenes András, a Közpon­ti Bizottság titkára. Vörösfenyők a Rigópusztán lévő szociális otthon parkjában. — Szokolai felv. ­Védetté nyilvánítják a helesfa i és a rigópusztai parkot Hazánk legnagyobb gyantás cédrusa Szabályos kupola alakú, gyö­nyörű üdezöld koronájú fa áll a helesfai szociális otthon parkjának közepén: hazánk legnagyobb méretű gyantás cédrusa. Magassága 21 méter, törzsének kerülete 286 centi. Idősebb korára terebélyesed­ni kezd: most érte el ezt az időszakot. A bejáratnál is ma­gasodik néhány kisebb pél­dány. A csaknem kéthektáros kert bővelkedik fakülönleges­ségekben, egzótákban. Zömét az egykori nemesi kúria tulaj­donosai, a Nódasdiak telepí­tették, de később a Matya- sovszky család újabb csemeté­ket nevelt. Az egyik mammut- fenyő a hazai legnagyobb pél­dányok közé tartozik, 27 méte­res magasságával és 416 cen­tis törzskerületével. Haragos­A Pécsi Dohánygyárban most állították munkába a csehszlovák Skoda gyár által készített 900 ezer forint értékű gyüjtő-csomagoló gépet, amely egyelőre a Metropol cigarettát cso­magolja, műszakonként egymillió 600 ezer darabot zöld, pikkelyes levélkékből álló lombozata szinte a földet sú­rolja. Díszlenek itt még vas-, narancseper- és fekete diófák is. A tulipánfa most hozza zöl­des-fehér, enyhén lilás virága­it, melyek kellemes fűszerillat­tal töltik meg a völgyet. Ide látogattak május 30-án a Baranya megyei Természet- védelmi Bizottság szakemberei Örkényi Miklós elnök vezetésé­vel. A védetté nyilvánítást elő­készítő helyszíni bejáráson a tulajdonos, a kezelő, a helyi tanács, a föld- és a természet- védelmi hivatal képviselői vet­tek részt. Megállapították, hogy a növényeket alaposan és szakszerűen gondozzák, in­kább az utak, valamint a kör­nyezetben lévő épületek szo­rulnak gondozásra. A rekonst­rukciós terveket már elkészítet­te a Pécsi Kertészeti és Park­építő Vállalat. Királyegyházán a rigópusztai parkot is eredeti szépségében akarják az utókornak megőriz­ni, ezért védetté nyilvánítását javasolták. A rekonstrukciós tervek elkészítéséhez most ke­resnek vállalkozót. Inkább esz­tétikai szépségei miatt értékes a szociális otthon körüli síksá­gon elterülő négyhektáros park — nem messze a Drává­tól —, különféle matuzsálem korú fákkal. Baranya megyében eddig ki­lenc parkot tettek védetté, kö­zel ötven hektárnyi területen, így Bolyban, Margitmajorban, Gödrén, Sellyén, Szigetváron, Csertőn, Mozsgón, Görcsöny- ben és Püspökszentlászlón. A tegnap bejárt kettőn kívül több már nem szorul védelemre, ugyanis különleges értékeik nincsenek. Ezzel valamennyi régi és igazán szép park most már védett megyénkben. Csuti I. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja XXXIV. évfolyam, 148. szám 1977. május 31., kedd Ára: 80 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents