Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)

1977-05-30 / 147. szám

Wutladék-üj rtthusznosifó rendszer R ijekának néhány hó­napon belül megol­dódnak a szemét- gondjai, s az elkövetkező negyedszázadban aligha törik fejüket a városatyák: hová tegyék a város sze­metét? Európa jónéhány városában működik az olasz Cecchini cég hulla- dék-újrahasznositó rend­szere, amely az eddigiek közül a legegyszerűbb és leggazdaságosabb. Min­den bizonnyal eldönti a vi­tát az égetők és tárolók között. A városi szemét elégetése szennyezi a levegőt, és viszony­lag sok salakot ad, amelyet el kell helyezni. A válogató és új­rahasznosító a szemétnek csak egy hányadát égeti, a bútor­roncsokat, háztartási gépeket, ládákat, s az innen kapott hő­vel fedezi az egész rendszer hőszükségletét. Értékes másodanyag Többszöri rostálással távolít- ják el a finom szemetet, ennek nagy a hasznosítható üvegtar­talma. Az optikai rendszer szí­nek szerint válogatja szét az üvegcserepet. Ezután szellemes megoldású légosztályozóban válnak külön a papír és köny- nyű műanyag hulladékok, ebből papírpép készül, amit kitűnően tud hasznosítani a papíripar. A visszamaradt részek nedves osztályozóba kerülnek, ahol el­különítik a szervesanyagokat. Ez a szervesanyag-tömeg mint takarmány-alapanyag, szépen csomagolva hagyja el a tele­pet. A visszanyert másodanyagok idegen anyagoktól mentesen kerülnek a kereskedelmi forga­lomba. A másodnyersanyagok­nak igen jó áruk van a piacon. Gondoljunk csak a fémhulla­dékra, amelyet bálázva, tömö­rítve értékesítenek a kohászat­nak. Külön a vas- és a színes- fémhulladékok. Az üveg tisztán, őrölt állapotban adható el az üveggyáraknak. A papírpép ki­váló papírgyártási alapanyag. A granulált szervesanyag pe­dig különböző vitaminok, kuko­ricaliszt és egyéb tápanyagok hozzáadásával eredményesen használható szarvasmarhák, ju­hok, sertések, szárnyasok és nyulak táplálására. Hazánkban is megvizsgálták már a mintát, s az előzetes in­formációk birtokában a Phy- laxia Oltóanyag és Tápszerter­melő Vállalat véleménye az volt, hogy mint alapanyagot le­het értékesíteni a keverőüze­meknek. A Cecchini berende­zés a beérkező városi hulla­déknak hatvanöt százalékát hasznosítja, a fennmaradó rész­arányt égeti. Az Építésügyi Minőségellen­őrző Intézet településtisztaság­védelmi osztálya vizsgálta az újrahasznosító bekerülési és üzemi költségeit. Bizonyos, Nyereséges szemétiizem ? A Cecchini berendezés hosszú távra megoldaná Pécs gondjait ■hogy a Cecchini rendszer léte­sítési költsége jóval olcsóbb, mint egy hasonló kapacitású szemétégetőé. Az üzemeltetési költségeket illetően megálla­pították, hogy egy bizonyos nagyságrend felett nemcsak az üzemeltetés költségeit fedezi, hanem nyereséges is lehet. In­formálódtak az irányban is. hogy az olasz cég milyen fel­tételekkel adja át technológiá­ját. Licencet kínáltak és „know­how" megvételt, és további olyan kooperációs szerződése­ket, amelyek során a cég komplett kiviteli dokumentációt, üzemelési tapasztalatot, szak- tanácsadást és művezetést biz­tosít. És kiderült az is, hogy nem minden igényel tőkés de­vizát, hiszen a nem speciális gépegységeket — szállítószala­gokat, markolókat — hazai iparunk állíthatná elő, és az épület is forintért épülhet. Az összköltségnek mintegy huszon­öt százalékát tenné ki a spe­ciális, Cecchiniék által szállí­tott berendezések értéke. Kezdjük előkészíteni a ha­todik ötéves tervet, érdemes egy pillanatra elgondolkodni. Pécs városa temérdek gonddal küzd, évtizedes gondokkal, sőt, nyugodtan állíthatjuk, százados gondokkal is. Követelni nem lehet, s azt is tudomásul kell venni, hogy mindent nem tud­nak megoldani. Az anyagi erő véges. Ismeretes a szennyvíz­gond, az új városrészek létesíté­sének valamennyi problémája, a közművesítés korszerűsítése, a pincék okozta károk tömege, ez mind elemészti a város pén­zét. Kevés is. Éppen ezért a szeméttel időben és okosan kell foglalkoznunk. Tavaly itt jártak Cecchiniék, tudják, hogy a Kénes úti telep két, de leg­feljebb három és múlva meg­telik. A Földtani Intézet tanul­mányterve szerint a közelben csak a Keszű—Kökény környé­ke jöhet számításba az új sze­méttelep kialakítására. Ott pe­dig közelben lesz a pécsiek leendő pihenőhelye. Finanszírozni kellene A Mecseki Szénbányák felvesz: 18—35 éves férfi munkavállalókat föld alatti CSILLÉS, SEGÉDVÁJÁR, VÁJÁR, LAKATOS munkakörbe. 35 ÉVES­NÉL FIATALABB ÚJ DOLGOZÓINKAT Komlón, illetve Pé­csett 1,5—2 év múlva KÉSZPÉNZBEFIZETÉS NÉLKÜL, RENDKÍVÜL ELŐNYÖS ANYAGI FELTÉTELEK MELLETT JUTTATJUK LAKÁSHOZ. A lakáskiutalás feltétele: 10 éves szerződés föld alatti munkára. A lakáskiutalásig kényelmes munkásszállói elhelyezést és kedvezményes, teljes ellátást biztosítunk Komlón, illetve Pécsett Címünk: Mecseki Szénbányák munkaügyi osztálya, 7629 Pécs, Komját Aladár út 5. tására? Ez hosszú ideig kitűnő exportlehetőséget biztosítana számukra. Jó lenne, ha az ÉVM egy ilyen berendezés akár kí­sérleti jellegű kipróbálására Pécset jelölné ki, és magára vállalná a költségeket. Környe­zetünk védelme megkívánná. Kampis Péter „Sok jó közül a legjobbat” Mi lesz a Sétatérrel ? Szakemberek javaslatai a történelmi értékek megmentésére A HDN április 25-én megjelent számában „Sok jó közül a legjobbat" címmel hírt adtunk arról, hogy a pécsi sétatéri vízlép­csővel kapcsolatos tervezési megbízást megújították. Cikkünkben felvetettük: ha nincs még rá pénz és idő is van hozzá, célszerű lenne hazánk egyik legszebb terének rendezésére, illetve a mos­tani vízlépcsőt „utódló" létesítményre és az ókeresztény sirtemp- lom védőépületére nyilvános tervpályázatot kiirni. Minthogy javaslatunkra mindeddig nem érkezett hiva­talos válasz, most az építészet néhány kiválóságának ez ügy­ben kifejtett véleményét közöl­jük. Az Építési és Városfejlesztési Minisztériumban támogatják egy Pécsett létesítendő Cecchi- ní-berendezés beruházását, de tovább kéne gondolni — más támogatni valamit és más fi­nanszírozni. Mintának is jó len­ne, huszonöt évre megoldaná Pécs és Komló gondjait, és — persze, csak egy ötlet — az ÉPGÉP miért ne állhatna rá KGST-szinten a Cecchini nem speciális berendezéseinek gyár­Együtt ax otthon, a nyaralás, szórakozás „Zimmer frei!“ - a Balatonnál A szemüveges, kopaszodó vendég kissé rosszkedvűen ül le a halványzöld papírabrosz- szal leterített asztalhoz. Elfog­laltuk kedvenc helyét a bejá­rattal szemben, pedig négy esz­tendeje május elejétől szep­temberig minden áldott nap ugyanazon a helyen szokott ül­ni. A brassóit kedvetlenül eszi, s mintha csak figyelmeztetni akarna bennünket, hogy itt milyen jogai vannak, odaveti: — Harminc esztendeje itt a Balatonon kívül semmi sem volt, a mi házunk volt az utolsó Boglár határában. Most meg szálloda szálloda hátán, az ét­termek egymásba érnek. A „SIESTA" Gasthaus házi­asszonya ellentmond: a nagy­mamám háza — ez itt — már akkor is állt. Igaz étterem, ét­kezde van néhány, de még mindig nagyon kevés, nyáron sokszor ránk döntik a kerítést, annyian szeretnének enni. A tulajdonos, Klein József mesterszakács (felesége a cuk­rászmesterség művésze) meg­erősíti, hogy mennyire kevés még ma is a Balaton partján a szállás, az étkezési lehető­ség. Őket például a barátok, a tanács, a párttitkár beszélte rá, hogy nyissanak étkezdét. Korábban Moszkvától New Yorkig járták a világ nagy szál­lodáit konyhaművészetükkel, míg nem a bogiári nagymama rozzant falusi házából olyan ét­kezdét csináltak, ahol a ven­dég törzsasztalt kap, bekuk­kanthat a konyhára, esetleg bele is kóstolhat az ételbe, kérhet még, ha éhes maradt, a gyerekek játszhatnak a ké­zilabda pályányi gyepen a ki­készített játékokkal. Szesz nincs. Az üdítők viszont jegel­tek, az ételek kitűnők, a fize­tővendég szolgálatot igénybe­vevők sokan járnak ide. A mennyezetet népi motívumok­kal díszített festett tányérok, cserép edények, fatányérok és evőeszközök borítják. Húsz fo­rintból megebédeltem . .. Sok mindenre gondol az em­ber egy jó ebéd után. Lángos- és palacsintasütő milliomosok a Balaton partján ... A palacsintasütő hajnaltól éjszakáig talpon Ahol a vendég még kérhet, ha éhes marad... Szükség van a „Siesták”-ra — Azám, kaphatnék pala­csintát? — Természetesen. Milyet? Kleinék minden reggel négy­kor kelnek, este 11-kor kerül­nek ágyba. Bizonyára megéri, ha a világ nagy szállodáit fel­cserélték a nagymama falu­széli házából átépített „SIES- TÁ"-val. De a vendégnek is megéri. A diófa alatt kávézva együtt élvezheti a vendég a nyaralás, az otthon, a nyuga­lom és a szórakozás adta örö­möket. Szükség van a kis ven­déglőkre nagy kasszánk, a Ba­laton partján. Persze hirtelen­jében nem is tudjuk, mit mond­junk a hévízi napszámos ese­téhez, akit a munkahelyén ke­resett fel a postás a televízió díjért. A segédmunkás el akart kéretőzni, mert, hogy nincs nála annyi pénz. Itt az ötven forint — mondta amaz —, azért nem kell hazamenni. De nyolcszáz kell, tizenhat készü­lékem van, minden szobába tettem a vendégeknek... Balatonlellén a COOP- TOURIST 200—250 szállásadó­val áll szerződésben, 80 száza­lékban a nyár minden napjára küldenek vendéget. Az első­osztályú szobában személyen­ként 85 forintot kell fizetni, ehhez jön 10 forint, a fürdő­szoba és 5 forint a konyha­használatáért. A szobának tisz­tának kell lennie, szép szőnye­gekkel a fekhely csak heverő vagy rekamié lehet, a fürdő­szobában hideg-meleg víz szükséges. Számolás kérdése. hogy mennyit jövedelmez egy szoba, két szoba, három szoba. A hé­vízi segédmunkás esete azért szélsőséges. — A nevemet ne írjo ki, van elég irigyem úgyis, — mondja a siófoki szállásadó — de azért a jó nyári jövede­lemért mi is adunk ám! Egész nyáron 24 órában takarítónő, mosónő, londiner vagyok. Emellett olyan légkört kell biz­tosítanom, hogy a vendégek otthon érezzék magukat, mert nem kizárólag azért kedvelik ám a fizetővendégszolgálatot, mert a szállodákban nincs elég hely, és mert mi olcsóbbak va­gyunk, hanem azért, hogy a nyaralás alatt is fesztelenül, otthonosan élhessenek. A bú­tort. az ágyneműt szinte éven­te fel kell újítani! Látja még kinn a tábla: Zimmer frei. Két hét múlva leveszem, szeptem­bernél előbb nem kerül ki, minden napra lefoglalták a né­metek. A SIOTOUR 24 ezer fizető­vendég szállással rendelkezik. A COOPTOURIST, mint emlí­tettük, Ledén, azonkívül Bog­láron, Szemesen, Siófokon, Za- márdiban. Szárszón, valameny- nyi nagyobb helyen rendelke­zik szobákkal. Ez csak a déli part. Épülnek a szállodák, étter­mek. Az államkassza szempont­jából is fontos nekünk a Ba­laton. Sokan élnek partjain, akik minden nyáron jelentős jövedelemhez jutnak. Ha meg­dolgoznak érte, rendben van, mert azt szeretnénk, hogy ha­zánk minden állampolgára jól érezhesse magát akkor is, ami­kor a simogató vízből kijön, udvariasan szolgálják ki, kap­jon enni- és innivalót, legyen lehetősége, hol aludnia. Ehhez pedig szükség van a „SIES- TÁK"-ra, Sz-né szobájára Sió­fokon, sokezer szobára a Ba­laton partjain ... Lombosi Jenő Dr. Granasztói Pál Ybl-díjas építész, aki irodalmi munkái­ban mindig nagy szeretettel emlékezik Pécsett töltött gyer­mek- és ifjúkorára, így írt: „Minthogy a dómtér az alsó résszel együtt kétségtelenül az ország legszebb tere, s a fel­tárt leletek is különleges jelen, tőségűek, csakugyan indokolt volna e bonyolult és igényes feladatra az Országos Műem­léki Felügyelőség bevonásával tervpályázatot — esetleg sző­kébb körűt — hirdetni, melynek programjában mindenképpen az OMF szempontjai lennének a mérvadók. Vízfolyás alkalma­zása, a korábbinál kevésbé do- minálóan, ha ezt a leletek le­hetővé teszik, kedvező volna." Dr. Gerő László Állami-díjas építész így támasztja alá a HDN javaslatát: „A lelvetett nyilvános ötletpályázat — egy jó program alapján — segít­hetne a tér problémájának előbbre vitelében. E program tartalmazhatná mindhárom té­mát: a sir kamra, a vízlépcső és a virágszőnyeg kombinativ fel- használását is. Az István téri kérdést rfiindenesetre látom annyira fontosnak Pécsett, hogy a város különben is védett tör­ténelmi magjában, a műemléki jelentőségű területen belül az optimális javaslatra az Építés­ügyi és Városfejlesztési Minisz­térium évi tervpályázati prog­ramján belül kiirt tervpályázat­tal sor kerülhessen." Weichinger Károly Kossuth- díjas építész, aki a 30-as évek­ben a Széchenyi teret a ma is meglévő alakra formálta, s aki a pálos-templomot építette, így vélekedik: „A lépcsős vizeséses kiképzést annak idején Goszto- nyi pécsi építész tervezte. Már akkor is az volt a véleményem, hogy annak elaprózott léptékű hangsúlyozása nem méltó a nagyon egyszerűen fogalmazott lelsö tér monumentális tiszta­ságához. Tervpályázatot kiírni legfeljebb a Pécsi Tervező Vál­lalat keretein belül tartom in­dokoltnak, hiszen van ott szá­mos fiatal építész és vannak művészi vonatkozásban értő, nagy tudású, idősebb kollégák is, akik ezzel a nehéz kérdés­sel meg tudnának birkózni." És idézzünk egy helyi véle­ményt is. Szabó László, a Pol­lack Mihály Műszaki Főiskola tanszékvezető tanára szerint: „Egy ilyen fontos idegenforgal­mi centrumban, mint a székes- egyház előtere, valóban a leg­szebb, a legjobb megoldást kellene választani, ami csak tervpályázattal érhető el. Ja­vaslom, hogy mielőbb írják ki a pályázatot a régészeti lelet bemutatására szolgáló épít­mény és a vízlépcsők komplex megtervezésére. A pályázat el­bírálása után pedig kiállítás formájában kellene a nagykö­zönség elé tárni a pályaműve­ket, hogy a lakosság széles ré­tegei is megtehessék észrevéte­leiket. Ez a módszer más fon­tos objektum tervezésével kap­csolatban is igen kívánatos lenne." Ennyit a hozzászólásokból. Amelyek után jöjjön még egy sétatéri hír: veszély fenyegeti a Szepessy-szobor két oldalán az év minden szakában színe­sen pompázó virágszőnyeget. Füvesíteni akarják a helyét, mert — úgymond — a pisai dómtér is milyen szép, pedig ott csak sírna pázsit van és semmi virág. No igen. Csak­hogy az a pisai dómtér, ez pe­dig a pécsi dómtér. Hársfai István Hétfői □

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents