Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)
1977-05-28 / 145. szám
1977. május 28., szombat Dunántúlt napló 3 ttifltl ««fal |§ *ifl«lségitelc Mennyiség és minőség zöldség- és gyü- mölcsellátás örökzöld téma mind az újságok hasábjain, mind a háziasz- szonyok beszélgetéseiben. Örökzöld téma addig, amíg a jelenlegi keresleti piac át nem alakul kínálati piaccá. Egyszerűbben: addig, amig mező- gazdaságunk nem termel annyi és jó minőségű zöldséget és gyümölcsöt, hogy a felvásárló nagykereske- lem, valamint a boltok pultjainál a háziasszony elégedetten válogathasson az eladásra kinált termékek között. Megyénk, de elsősorban Pécs lakosságának zöldáru ellátásából évről évre nagyobb feladat hárul a ZÖLDÉRT-re. Az utóbbi években mind kevesebb termelőszövetkezet árusít a pécsi piacokon, s ezek sem' minden zöldségfélét. Csökkent az őstermelők által piacon árusított termények mennyisége is. Mindez a zöldség- és gyümölcsboltok forgalmának növekedéséhez vezetett. Ugyanakkor a Zöldért bolthálózatának összetétele mind a kiszolgálási forma, mind az alapterület tekintetében kedvezőtlen. A 44 pécsi kiskereskedelmi bolt közül 22-ben csupán egy eladó dolgozik, ezekből 10 üzlet tulajdonképpen egyszerű kis pavilon. A boltok átlagos alapterülete 35 négyzetméter, tehát alig nagyobb, mint egy szoba. A hálózatbővítés csak az utóbbi két-három évben kezdődött el. Segít a tanács Új lakótömbök épültek Pécsett, de 1970 és 1975 között azonban új zöldségbolt nem nyílt. A vállalat összes fejlesztésre felhasználható pénzét „elvitte” a saját erőből megépített TOO vagonos almatároló. Jellemző, hogy Lvov-Kert- városban Pécs jelenleg egyik legnagyobb zöldségboltja eredetileg papír- és fényképészüzlet volt. A bolthálózat fejlesztésében csak az 1975-ös év hozott előrelépést: decemberben megnyílt az önkiszolgáló bolttá átalakított Sallai és Bem utcai zöldség-gyüfnölcs üzlet. Tavaly előtt és tavaly lényegesen megnőttek a ZÖLDÉRT Vállalat fejlesztési lehetőségei, s a városi tanács is támogatja a vállalat bolthálózat-fejlesztési törekvéseit. A tervek szerint évente két boltot alakítanak át önkiszolgáló üzletté, s ehhez a Belkereskedelmi Minisztérium 50 százalékos támogatást ad. Még ebben az évben elkészül a Romját Aladár utcában egy 350 négyzetméter alapterületű önkiszolgáló zöldség-gyümölcs üzlet. A hálózatbővítés következő lépései: Az első negyedév mérlege a tavalyi év tükrében Új zöldség- és gyümölcsüzletek Rókus utcában 180, Kertvárosban 350 négyzetméteres önki- szolgáló rendszerű zöldségüzlet, valamint a mecsek-nyugati városrészben 600 négyzet- méteres és a siklósi városrészben egy 1000 négyzetméteres ABC-áruház létesítése. Ezt a két ABC-áruházat a ZÖLDÉRT üzemelteti, Így az árukészletek 40 százaléka zöldség és gyümölcs lesz. Áruválaszték A vásárlókat azonban nemcsak az árubőség vagy -hiány, az ár, valamint az üzletek száma, nagysága érdekli, hanem az áruválaszték és az áruk minősége is. Természetes, hogy a piacok áruválasztéka mindig nagyobb, mint a boltoké, s az is, hogy a piaci zöldségek, gyümölcsök frissebbek, jobb minőségűek, mint az üzletekben árultak, de az már korántsem természetes, hogy a különbség olyan nagy legyen, mint amilyen most. Az áruválaszték bővítése felvásárlási kérdés, s mint ilyen, alapvetően a termelőktől függ. A felvásárló nagykereskedelem ösztönözheti a termelőket minél többféle zöldáru termesztésére, esetleg felkutathatja a fél országot „nem divatos” zöldségért és gyümölcsért — ez még beletartozik a kereskedelmi profilba. A Baranya megyei ZÖLDÉRT Vállalat ennél is tovább lépett idén: Szigetváron palántanevelő és primőrtermelő telephelyet létesít. Ez szükséges és hasznos, de nem kimondottan kereskedelmi tevékenység. Akad más példa is: a boksái és a görcsönyi termelőszövetkezet idén tavasztól a primőr zöldárukat gépkocsival közvetlenül a pécsi zöldségboltokba szállítja. így 12 pécsi bolt áruválasztéka bővült jelentősen, valamint az áru fris- sesége és minősége is javult. A boltokban árusított zöldségek és gyümölcsök minősége miatti panaszok ugyanis két okra vezethetők vissza: 1. az áru minőség szerinti osztályozása rendszerint sem az átvételkor, sem a raktárba érkezéskor nem történik meg, csupán az üzletekben; 2. szállításkor és a raktárban sokat veszít a frisseségéből az áru. A felvásárlás gondjaira a cikk elején már utaltunk: a nagykereskedelem jelenleg nem válogathat. De nincs sok lehetőség minőségellenőrzésre a raktárban sem: a vállalat munkaerő-gondokkal küszködik. Az igazi minőségellenőrzés és -osztályozás a boltokban történik, s az üzletvezető lelkiismeretességén, valamint a kereskedelmi érzékén múlik. A vállalatnak ugyanis nem érdeke, hogy másodosztályú árut elsőosztályúként adjanak el, vagy hogy a teljesen leromlott árut mindenáron a vásárló nyakába varrják. Az ilyen áru kiselejtezésére elegendő kockázati alapot halmoztak fel. A szállítás közbeni minőség- romlást csak a beszerzőutak lerövidítésével lehet csökkenteni, de az árut ott kell beszerezni, ahol kapható. A raktározási gondokon — bár igen költségesen — lehet segíteni. A ZÖLDÉRT Vállalat Megyeri úti telephelyén az új 300 va- gonos tároló megépültével a zöldségek és gyümölcsök szakosított tárolása megoldható lesz. Ez javítja az áruminőséget is. Több és olcsóbb Végül néhány adat az idei első negyedév zöldség-ellátásáról, amely mind mennyiségileg, mind minőségileg jobb volt, mint tavaly. A primőrök hamarabb és nagyobb meny- nyiségben jelentek meg a pécsi boltokban. Volt paradicsom és uborka is, amit a tavalyi első negyedévben nem lehetett kapni. Zöldségfélékből öt százalékkal több került a boltokba, salátából 133 százalékkal, örvendetesen alakult a fogyasztói árindex is: a tavalyi évet bázisul véve 81,5 százalék az idei első negyedévé. Remélhetőleq ez csak a kezdet. ' Dunai Imre Országos munkásvédelmi tanácskozás Az Országos Munkásvédelmi Bizottság pénteki ülésén Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter tájékoztatója alapján megvitatta a tárcához tartozó vállalatok munkásvédelmi szabályzatának felülvizsgálatával és végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokat. A bizottság egyetértett azzal, hogy sajátos helyzetük miatt a MÁV, a Posta és a MAHART központi munkásvédelmi szabályzatot készített, az önálló egységek vezetőit pedig e szervek kötelezték az adott területeknek megfelelő előírások kidolgozására. Ugyanakkor hiba, hogy a KPM egyes munkásvédelmi szabályzataiban nem gondoskodnak kellőképpen a leggyakrabban balesetet-, okozó építési, fenntartási és szállítási munkafolyamatok biztonságáról. Az Országos Munkásvédelmi Bizottság a SZOT munkásvédelmi osztályának jelentése alapján az egyéni védőfelszerelésekkel, védő- és munkaruha-ellátással kapcsolatos kérdéseket is megtárgyalta. A sásdi tsz voit az úttörő A hathetes libák udvara Vásárosdombón Libagyárak Baranyában? Kevés befektetést igénylő, rövid idő alatt visszatérülő, s külpiacokon jól értékesíthető termék. E három fontos szempont vezérli ipari, mezőgazdasági üzemeinket egyaránt termék- szerkezetük alakításakor. Ennek jegyében kezdődött az év elején Baranyában a libaprogram. Két-három év alatt 10 millió dollár bevételt jelentene hazánknak, ha csaknem 300 vagon pecsenyelibát, mintegy 250 vagon májlibát feldolgozva exportálnánk, s ha az igen értékes tollat is külpiacra szállítanánk. A Baranya megyei Baromfi- feldolgozó Közös Vállalat, mint a libaprogram megyei koordinálója, a Szigetvári Állami Gazdasággal 15—20 ezres, a Pécsi Állami Gazdasággal 10— 15 ezres, a himesházi termelő- szövetkezettel tízezres, a som- bereki termelőszövetkezettel tízezres és a majsi termelőszövetkezettel ötezres törzsállomány telepítéséről tárgyal. Szentlászlón már van ötezres tojóállomány. Gödrén jelenleg pecsenyelibát nevelnek, 1980-ig viszont tizenötezres törzsállományt kívánnak telepíteni. Az egyetlen libatenyésztési múlttal rendelkező termelőszövetkezet a sásdi, amely három éve úttörőként kezdett libával foglalkozni. Mi történt a sásdi gazdaságban? Eelszámolták a ráfizetéssel működő sertéstelepeket és az elhagyott ólakba helyezték el a libákat, félintenzív tartásra rendezkedtek be. Két és félmillió forintért átalakították a tékesi marhaistállót, beállították az 1975-ben vásárolt 49 keltetőszekrényt, 2900 tojást tudnak keltetni egy-egy szekrényben. Ebben az esztendőben 200 000 naposliba kerül ki a IDD 0 NEVED MUNKÁDHOZ! Sokszor okoz bosszúságot, ha a lakásban elromlik a villanykapcsoló, csöpög a csap, eldugul a lefolyó. Ha a család férfitagja rendelkezik kézügyességgel, akkor nekiáll és megcsinálja, ha nem, akkor megkezdődik a telefonálgatás ismerősökhöz, barátokhoz. A sokáig helyét kereső Épület- és Lakáskarbantartó Ipari Szövetkezet az idén új vezetőséget választott, új tervekkel és új szolgáltatásokkal igyekeznek mindennapjaink bosszúságán segíteni. Az iskolák, óvodák, bölcsődék, kórházak igényeinek ellátása mellett, ami tulajTapétázás, lakásfelújítás OTP-hitelre donképpen közvetett lakossági szolgáltatás, minden lakással kapcsolatos javító- és felújító munkát elvállalnak. Új lakások átadásakor felajánlják a lakóknak az olyan apró munkák elvégzését, mint fregoli felszerelés, névjegytábla készítés és kulcsmásolás. Bagya István, a szövetkezet új elnöke elmondta, hogy a javításokat egy-két napos határidővel vállalják. Nem kell senkinek emiatt szabadságot kivennie, mert ezt a fajta munkát bedolgozókkal és mellékfoglalko- zásúakkal oldják meg, főleg a délutáni és esti órákban, így a megrendelővel egyeztetni lehet a legmegfelelőbb időpontot. A lakók bizalmának megszerzése és megtartása érdekében bevezették az „Add a neved a munkádhoz!” — mozgalmat. A szerelő névjegykártyát ad át a megrendelőnek, melyen a cég nevén és telefonszámán kívül a saját neve is szerepel. Ö a felelős a munkáért, reklamálás esetén a hibát díjmentesen köteles kijavítani. Ma már egyre többen festés helyett tapétázzák a lakásukat. Korszerű, szép, de drága. Épp ezért sokan, hogy a költség egy részét megtakarítsák, maguk fognak hozzá. Gyakorlat, szakértelem hiányában aztán előfordul, hogy fél—egy év múlva felhólyagosodik, leválik a falról, a drága tapéta tönkremegy. A szövetkezet új szolgáltatást vezetett be. A nagyobb anyagi ráfordítást igénylő lakásfelújítási munkákat, így a tapétázást, szobafestést, mázolást, parkettázást OTP-hitelre is elvégzi. Az OTP-vel történt megállapodás alapján az áruvásárlási hitel formájában történik, amelynek lebonyolítását a szövetkezet vállalja. Nagy segítség lesz ez nekünk lakóknak, s ezentúl azért sem kell kétségbeesnünk, ha egy kilincs letörik, a vízcsap elromlik, csak egy telefon és jön a mentőangyal víz-, villany- vagy egyéb szerelő képében. S. Zs. Jól értékesíthető hosszú távon A májat a franciák, a mellet az NSZK vásárolja keltetőkből, 100 000-t a termelőszövetkezet nevel, a többit mezőgazdasági üzemek, háztáji gazdaságok vásárolják meg. A nyolchetes pecsenyelibákat részben exportálják, részben kiadják házakhoz tömni. Dunaföldváron működik a termelőszövetkezet tömőszakcsoportja 14 taggal, most Vásárosdombón is ilyen szakcsoport alakul. Háromhetes intenzív tömés után veszi ót tőlük vágásra az állatot a baromfifeldolgozó. A negyven-ötven dekás májat sorolják elsőosztályba, kilónként 500 forint prémiumot fizetnek érte, a másodosztályúért négyszázat, a harmadosztályúért pedig 80 forintot. A liba kilójáért pedig 34—36 forintot ad a baromfifeldolgozó. Májat a franciák vásárolnak, a combot, mellet, zsírt főként Nyugat-Németországba szállítja a TERIMPEX. A libatöpörtyűt, a hátat és a nyakat hazai üzleteink árusítják. A kereskedők szerint hosszú távon értékesíthető tőkés piacon a liba. A sásdi termelőszövetkezet az idén hatvan vagon libát ad át a feldolgozónak, a következő évben ennek kétszeresét: bekapcsolódott a megyei programba és jelentős fejlesztésbe fogott. Először ötezer tojóval növelik törzsállományukat. A naposállatok fogadására új, ezer négyzetméter alapterületű, igen korszerű, rácspadozatú előnevelőt építenek, melyet 1978-ban telepítenek be. Fejlesztési elképzeléseik között szerepel még a Rajnai fajta olasz lúddal való keresztezése. Az új hibridtől fokozott hústermelő-készséget várnak. A sásdi libatenyésztéshez a gödöllői egyetem és a kaposvári főiskola adja a szellemi hátteret. Segítségükkel biztosították a megfelelő tartás-, építési technológiát, állategészségügyi feltételeket. Az eredményes libatenyésztés szembetűnően növeli a szövetkezet termelési értékét, ami két esztendeje százmillió forint volt, tavaly már 126 millió forint, idén pedig eléri a 148 milliót. Baranyának 50—55 ezres törzsállománnyal kellene rendelkeznie, hogy a bevezetőben említett libamennyiséget exportálni tudja, ötezer tojó telepítése megközelítően 12 millió forintba kerül, természetesen figyelembe véve, hogy kihasz- , nálják az elhagyott ólakat, istállókat, padlásokat. A beruházáshoz minden gazdaság a 40 százalékos állami támogatáson kívül exportfejlesztési hitelt is kérhet. A sásdiak felajánlották: átadják eddigi tapasztalataikat, sőt szívesen vállalnának gesztorságot is. így arra is lehetőség nyílna, hogy közös keverőt építsenek, akkor pedig tovább javulhatna a tenyésztés gazdaságossága. A sásdiak számításai szerint ugyanis 50—60 forinttal csökkenne mázsánként a táp ára, ha maguk készítenék. Horváth Teréz Hatezer kisliba a kifutóban
