Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)
1977-05-15 / 132. szám
1977. május 15., vasárnap Dunántúli napló 3 A KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése 1977. I. negyedévről (Folytatás az 1. oldalról) Márciusban meg falu volt... A hirdi újtelep házsora Hirdből Pécs lett Jó dolog Pécshez tartozni Érdemes volna az öreg falura is gondolni nem változott. Az iparban foglalkoztatottak havi áltagos bére 4,6 százalékkal nőtt. Az elmúlt évben tapasztalt munkaidő kihasználás javulása az I. negyedév folyamán tovább folytatódott, a túlórák száma több mint 12 százalékkal csökkent. Minthogy a tapasztalt közel 2 százalékos termelés- növekedést változatlan létszámmal érték el a vállalatok, nőtt a munka termelékenysége, hatékonysága. 202 lakást adtak át A Baranya megyei székhelyű építőipari vállalatoknak és szövetkezeteknek — összehasonlítható áron számolva — 5,8%- kal kell terv szerint fokozniuk építőipari termelésüket, a megye építőipara tehát az ismert kapacitáshiány mellett nem tervez rövid távon az országos átlagot meghaladó mérvű termelésnövekedést. A feladatok azonban — a létszámhelyzethez, az . eszközökhöz képest — így is nagyok. Az I. negyedév eredményei kedvezőbbek a múlt évinél, az éves célkitűzésekhez képest azonban nem minden tekintetben megnyugtatóak. A megyei székhelyű szocialista építőipar 1977. I. negyedévében — összehasonlítható árakon számolva — kb. 3 százalékkal növelte termelését az előző év azonos időszakához képest. Erre a mérsékelt termelésnövelésre sem ott került sor, ahol a szükségletek leginkább megkívánják. Az ösz- szességében elért 3%-°s termelésbővülést a Közúti Építő Vállalat segítette elő: megközelítőleg háromszorosára növelve termelését. Ennek magyarázata egyrészt a kedvező márciusi időjárásban, másrészt abban van, hogy kellő időbep befejezték gépjavításaikat, törekedve a korábbi hónapokban keletkezett nagymérvű fagykárok mielőbbi helyreállítására. A termelés növelését — ösz- szességében — a termelékenység fokozása tette lehetővé, a foglalkoztatott létszám 1,8 százalékkal csökkent a bázishoz képest. A megyei székhelyű szocialista építőipar fizikai dolgozóinak átlagbére 8,8 százalékkal volt magasabb, mint tavaly első negyedévben. A munkaerő és az eszközök koncentrációja folytatódott: az első negyedév folyamán 202 lakás átadására került sor (tavaly mindössze 75 lakást adott át a szocialista építőipar az év első három hónapjában). Az új lakóházak és a lakótelepek járulékos beruházásainak nagy részét azonban szerződés szerint ez évben is a negyedik negyedév folyamán kell átadni. Növekedett az állattartás A tavalyi nehéz, viszonylag kedvezőtlen eredményekkel zárult év után a megye mező- gazdasága előtt az a feladat áll, hogy a termelésnövekedés elérje az V. ötéves tervben két évre előirányzottat. (A bruttó termelési értéknek 7—8 százalékkal kell növekednie 1975- höz viszonyítva.) Az állami gazdaságok ugyan kedvező pénzügyi helyzetben kezdték ezt az évet, a termelőszövetkezetek túlnyomó többségére azonban nem ez a jellemző. A termelés első negyedévi alakulása összességében biztató. Elsősorban az állattartás termelése növekedett kedvező ütemben, a növények jó tél- végi állapotán rontott a március végén érkezett hideg. Egyre nagyobb területeket érintenek a termelési rendszerek és mind több növényféleségre terjed ki a rendszerbeni termelés. A gazdaságok a múlt évinél 700 hektárral nagyobb területen vetettek őszi búzát. A kedvező időjárás jó telelést eredményezett, a korai tavaszodás, a kedvező csapadékviszonyok lehetővé tették a hatékony fejtrágyázást. A vetések állapota ez év március közepén lényegesen jobb minőségű volt mint tavaly. A március végén érkező lehűlés, a havazás és a tartósnak bizonyuló alacsony hőmérséklet nagy károkat okozott. Az őszi vetésállománynak mintegy 15 százaléka súlyosan károsodott, több termelőszövetkezetben ki kellett szántani a vetés egy részét. A szőlők közül elsősorban a koraiaknál okozott kárt a fagy, üzemenként ugyan eltérő arányban, de mintegy 50—60 százalékos a korai fajtákban jelentkezett kár. A gyümölcsösökben a mór virágzásban levő fák károsodtak: az őszibarack, a meggy, a cseresznye, szilva, dió a termékenyülés elmaradása miatt. A tavaszi vetésű növények közül borsóból valamivel kevesebbet, cukorrépából, burgonyából, zöldségfélékből valamivel többet terveztek vetni a gazdaságok az előző évinél. A kukorica vetésterülete a tervek szerint kevesebb lesz az 1976. évinél. A negyedév végén a megye szarvasmarha és sertésállománya mind az 1976. december 31-i, mind az egy évvel korábbi állománynál nagyobb volt. A szarvasmarha állomány ösz- szességében mérsékelten növekedett, azonban az anyaállomány további alakulására és így a szaporulatéra kedvező az előhasi üszőállomány növekedése. A sertéstenyésztésben a ciklus mélypontja 1975. év végén és az elmúlt év első felében volt. Ez év első negyedévében — a szezonális hullámzásnak is megfelelően — megnövekedett a sertéstartás. A kocaállomány is nőtt, az előhasi kocák száma azonban csökkent. Kedvező az a tény, hogy a nagyüzemek mellett a kisgazdaságok is növelték sertéstartásukat, s kocaállományuk is 15,5 százalékkal nagyobb az egy év előttinél. A gazdaságok értékesítési tevékenysége — főként az állatok és állati termékek vonatkozásában — kedvező. A gabonafélék értékesítése jóval meghaladta a tavaly első negyedévit, a kukorica felvásárlása az 1976. évi gyengébb termés miatt 5,9 százalékkal kisebb volt. A bor értékesítése a negyedév alatt közel 13 ezer hl volt. 5,8 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. A burgonya és az első negyedévben forgalmazás alatt lévő gyümölcsök értékesítése kevesebb volt, mint az elmúlt év első negyedévében (58,1, illetve 49,2 százalék), a zöldségféléké azonban számottevően megnőtt. A terv szerint a zöldségtermőterület az 1976. évihez viszonyítva 14 százalékkal nagyobb lesz, így a zöldségértékesítés további javulására lehet számítani. Jövedelem, életszínvonal Az 1977. évi népgazdasági terv a lakosság életszínvonalának az előző évinél nagyobb javulásával számol. Az év eddig eltelt időszakában a lakosság jövedelme és fogyasztása a tervezettet valamelyest meghaladóan emelkedett. Figyelembe kell azonban venni, hogy az áprilisi bérkifizetési időpontok márciusra módosultak, s így a bérek és a hozzá kapcsolódó különféle juttatások a ténylegesnél nagyobb ütemű emelkedést mutatnak. A megye lakosságának ösz- szes készpénzbevétele 11,7 százalékkal volt több, mint 1976. I. negyedévében. A fejlődés előző évitől eltérő jellemzője, hogy a mezőgazda- sági munkával kapcsolatos bevételek — bár meglehetősen alacsony bázison alapulva — nagyobb ütemben növekedtek, mint a bérek és bér- jellegűek, ezen belül a termék- eladásból származó bevételek 18.7 százalékkal. A bér és bérjellegű készpénzbevételek a múlt évihez számított jelentős növekedésében a bérkifizetések 10,5 százalékkal nagyobb összege volt meghatározó, itt az időbeli eltolódás a növekedés ütemét mintegy egyharmadá- val emelte. A kifizetések növekedését a foglalkoztatotti létszám változása alig befolyásolta. A lakosság az áruvásárlási és szolgáltatási kiadásait —a pénzbevételek emelkedésével nagyjából összhangban — erőteljesen növelte. A kiskereskedelmi forgalom fogyasztói folyóáron közel 13 százalékkal, a szolgáltatási kiadás 9 százalékkal emelkedett. Emellett a lakosság megtakarítása is jelentősen nőtt: a takarék- betét állomány összege közel 3.7 milliárd forint volt az I. negyedév végén, 13,7 százalékkal több, mint a múlt év azonos időpontjában. A kiskereskedelmi forgalmat 1977. év elején élénkség jellemezte. Az áruellátás színvonala összességében javult, a hiánycikkek száma kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A kiskereskedelmi forgalom az I. negyedévben összehasonlítható áron 7,3 százalékkal haladta meg a tavalyit. A kiskereskedelmi árszínvonal 5,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ez súly- lyal még a múlt év második felében történt áremelések (húsárak) hatását tükrözi. A vendéglátás a múlt évihez hasonló értékesítési tevékenységet folytatott, ezen belül azonban az előfizetéses étkezés iránti érdeklődés nőtt: az ételforgalom aránya a vendéglátás összforgalmából emelkedett. A vurstliban valamikor régen volt egy különös játék: egy hatalmas, forgó korong, amire rá lehetett mászni, s az kapott végül ajándékot, aki legtovább rajta maradt. Óriási volt a tülekedés, mert aki nem tudott a korong közepére férkőzni, előbb-utóbb lerepült. Ez a korong-játék jutott az eszembe, amikor a migrációs folyamatokon tűnődtem, a szakadatlan ember-áramláson, amely az elhanyagoltabb vidékek felől a fejlettebb városokba irányul. Hol forog a korong, és mi történik akkor, ha egyszercsak kiderül, hogy ez tulajdonképpen már a korong közepe? Somogyi Gyulával, Gyula bácsival, a hirdi tanácselnökkel rójuk az új telep és az öreg falu — immár Pécs — utcáit. Tanácselnök? Az is, meg hát nem is. — Még nem hívtak vissza — nevet, és nevetésében benne van a jóleső felszabadult- ság, amely azt jelenti, hogy jó dolog volt Pécshez kapcsolódni. Beszélgetünk: van még néhány házhely eladó, de még nem tudnak árat mondani. — Változni fog? — Lejjebb nem megy, az biztos. Hirdet most igen jól képviselik a városi tanácsban. Jelenleg még tizennégy tanács- tagjcr van, sorban felállhatnak és elmondhatják a gondokat. Gond akad. Átmeneti állapotban vannak. Április elsejétől lettek város, az ős-hirdiek szerint idecsatolták hozzájuk Pécset. Jó néhány intézmény azonnal e szerint intézkedett — a Pécsre járó ingázóktól például azonnal nem fogadták el a távolsági autóbusz-bérletet, csak a városi összvonalast, ami viszont nem érvényes a távolsági járatokra, szóval Hird még egyáltalán nincs bekapcsolva a városi közlekedésbe... Megint csak rosszul mondom, hiszen Hirdre jár városi busz. De csak a fenti részen, a Ken- dorfonóhoz és Vasason keresztül. Meglátogattuk Végh Józse- féket, akik a legszebb házban laknak. Boltíves tornác, ámbi- tus, az udvaron kúszófű, virágillat. — Csupa muskátli ám itt a nyáron minden — hagyja félbe az ebédfőzést Véghné néhány percre. Közben hazaér a ház ura, Végh József, a termelőszövetkezetben háztáji agronómus. Egy tehén és két növendékbika kérődzik a tágas istállóban. De az állomány fogyóban. — Tavaly még hat tehén volt, idén már csak kettő. Ki is hallott olyant, városban bikát hizlalni! — Csak nehogy elnyomják ezt az öreg falut — néz ki az ablakon Végh, — mindent az új helyre, az újtelepre nyomnak. Itt meg építkezési tilalom | van. Fel kéne oldani, higgye el, jó néhány öreg, rozzant házat azonnal felújítanának. Nem kéne csakugyan megfontolni? Göndöcsék az újtelepen laknak, házukat már csak színezni kell. Szép, modern, tágas a ház, kell is, hiszen odasorakoznak elénk a kis Csaba, a két és féléves Zsolt, a hatéves Andrea és a kilencéves Gabriella. Egy csokiszínű tacskó sündörög körülöttünk, az is a neve. Csoki. — Eleve a másfél liter babatej nagyon jól jött nekünk — örvend Göndöcs Ferencné. — a villanyszámlánk is kevesebb lesz... Talán, hogy messze van az ABC, kéne ide egy kis üzlet, ahol az alapvető élelmiszert, mosószert megvásárolhatnánk. Geresdlakról költöztek ide, Hirdre. Akkor még nem tudták, hogy Pécsre költöznek. Illetve ... Sejtelmesen mosolyognak. Vajon az emberek ki tudják-e előre gondolni a „nagy szándékokat”? Gazdálkodtak, ingáztak Geresdlakról Pécsváradra, de hát az azért sok volt. — A gyerekeinknek más sorsot szánunk — mondja Göndöcs Ferenc, aki műhelyvezető a vasasi termelőszövetkezetben. Technikus. — A bátyám tíz éve él itt, a nővérem Hosszúhetényben — mondja. Felesége hozzáteszi : — Az én húgom meg Mólomban lakik. így hát könnyen ment a döntés. Két és fél év alatt „dobták össze" a házat, családi munka volt. A ház szép. A kert nagy. Zöldségféle megterem, kapirgál jó néhány csibe is. Meg aztán ... — Geresden van még két hízónk. — Jó itt élni? — kérdezem, és szinte egyszerre, gondolkodás nélkül válaszolnak? — Jó. — A munkám lényegesen kevesebb — mondja dr. Fatler Anna körzeti orvos — most, hogy Pécshez tartozunk, a szakrendelések a betegek jó részét elvették, s ez azt jelenti, hogy a településnek napi két óra rendelési idő elegendő. Hirden csak délelőtt van körzeti orvosi rendelés. — Jó lenne a délutáni rendelés — tárja szét a kezét az orvos —, de a körzeti ápolónőnk vidéki, úgy jár be, nem tudjuk megoldani... — Miért, hol lakik? — Pécsett. A „Kócos" Frein Lajos „műhelye”, ott mérik a rizlingfélé- ket, jó kis ress borokat, fröccs- nek valót, a rövidet és a még rövidebbet... Itt is tud már egészen városias hangulat lenni, „csúcsforgalom" idején magasra hág a nótakedv, vidáman zsugorodik a máj. Ez „fent” van a Cementipari, meg a Kenderfonó környékén, a bolt mellett, a városi busz végállomásánál. Tűnődöm: ez lenne a hirdi városközpont? Jelenleg még talán. De a jövendő az új település felé mutat Épülnek a járdák, alakulnak az utak, és egészen más az emberek közérzete, mint akár április elseje előtt... Akkor még „csak" falu voltak. Kampis Péter Az élénkség jellemezte a kiskereskedelmi forgalmat, amelyre a Konzum Áruház megnyitása rendkívül élénkitően hatott.
