Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)

1977-05-15 / 132. szám

Befejeződtek a magyar A KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése 1977. I. negyedévről A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága meghívására 1977. május 12— 14. között baráti látogatást tett hazánkban Sztane Dolanc, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége Központi Bizottsága Elnöksége Végrehajtó Bizottsá­gának titkára. Kíséretében volt Dusán Alimpics, a JKSZ KB Elnökségének tagja, a Vajda­sági Kommunisták Szövetsége Tartományi Bizottságának el­nöke, dr. Vitomir Gasparovics, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság budapesti nagykövete, Boriszlav Milose­vics, a JKSZ KB Elnöksége kül­ügyi osztályának osztályvezető­helyettese és Andrej Zseljeznik, az elnökség végrehajtó bizott­sága titkárának kabinetfőnöke, Sztane Dolancot fogadta Ká­dár lános, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának első titkára. Magyarországi tartózkodása során Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Gyenes András, a Központi Bi­zottság titkára folytatott meg­beszéléseket a JKSZ küldött­ségével. A megbeszéléseken részt vett dr. Berecz lános, a KB külügyi osztályának veze­tője, Varga István, a KB osz­tályvezető-helyettese. A baráti légkörben lefolyt tárgyalásokon tájékoztatták egymást a Magyar Népköztár- ságban és a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság­ban folyó szocialista építŐ- munka eredményeiről, orszá­gaik gazdasági fejlődésének és társadalmi-politikai életé­nek időszerű eseményeiről. Megelégedéssel állapították meg, hogy népeik javára jól fejlődnek az MSZMP és a JKSZ baráti kapcsolatai, a Ma­gyar Népköztársaság és a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság sokoldalú együtt­működése. Az elmúlt évek .során külö­nösen gyümölcsözően fejlődött a két orszáq politikai, gazda­sági és kulturális együttműkö­dése. Kiemelték a gazdasági együttműködés korszerű formái­nak, ezen belül az ipari koo­peráció fejlesztésének fontos­ságát, amire mindkét ország­ban kedvező feltételek vannak. Aláhúzták, hogy a két ország népei barátságának elmélyíté­sében, kölcsönös bizalmának további megszilárdításában fontos szerepet játszanak a Magyar Népköztársaságban élő horvát, szerb, szlovén és a Jugoszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaságban élő magyar nemzetiségiek. Sztane Dolanc budapesti látogatása során az elvtársi légkörben és a kölcsönös meg­értés szellemében lezajlott megbeszélések hozzájárultak az MSZMP és a JKSZ, vala­mint a két szomszédos szocia­lista ország népei barátságá­nak és együttműködésének to­vábbi elmélyítéséhez. Sztane Dolanc jugoszláviai látogatásra hívta meg az MSZMP Központi Bizottságának küldöttségét. A meghívást kö­szönettel elfogadták. Sztane Dolanc és a küldött­ség tagjai szombaton elutaz­tok hazánkból. Dinamikusan növelte termelését a fa- és bútoripar. Képünkön: a Mohácsi Bútorgyár kárpitos­üzeme. A könnyűipari termelés növekedése meghaladta az országos átlagot Nőtt a szarvasmarha- és sertésállomány Jelentős kiskereskedelmi forgalomnövekedés A megye szocialista ipará­nak 1977. évben 3—4 százalék­kal kell növelnie éves termelé­sét. Az első negyedévben a termelés 1,8, bányászat nélkül 4,7 százalékkal emelkedett. A termelés növekedésének forrá­sa a munka termelékenységé­nek emelkedése volt. A nehéziparon belül a leg­nagyobb súlyt képviselő szén­bányászat 6,3 százalékkal emelte termelését az elmúlt év hasonló időszakához viszo­nyítva. Kalória értékben viszont nem érte el a tavalyi szintet. A gépipar a tavalyi igen dina­mikus fejlődéshez viszonyítva lassúbb ütemben növelte ter­melését. Az építőanyagipar 2 százalékkal termelt többet, míg a vegyipar az elmúlt év I. negyedévének szintjén maradt. A könnyűipar növekedése fel­gyorsult és jóval az országos átlagot meghaladóan közel 9 százalékos fejlődést ért el. Fő­leg a fa- és bútoripar, valamint a bőr-, szőrme és cipőiparnál tapasztalható a tavalyinál na­gyobb dinamizmus. Az élelmi­szeripari termelés növekedése — a korábbi évek gyors növe­kedéséhez hasonlóan — 7,7 százalékkal, ugyancsak az át­lagosnál gyorsabb üteműnek számít. A helyi ipar termelése — a szövetkezeti ipar eddigi gyors ütemű fejlődésének mérséklő­dése és a tanácsi ipar terme­lésének további csökkenése miatt — közel 7 százalékkal az elmúlt évi szint alatt maradt. A tanácsi ipar termelésének csök­kenésében nagy szerepe volt a végrehajtott szervezeti változá­soknak is. A fontosabb termékek közül nagyobb arányban növekedett a termelés: viílamosenergiából 13, háztartási és díszmű porce­lánból 49, növényvédőszerekból 18, bőr keményáruból 37, bőr­kesztyűből 18, tilolt lenből 3- szoros, porított tejtermékből 80, vajból 35, sörből 21, valamint főzelékkonzervből 22 százalék­kal. Csökkent a termelés - r többek között égetett darabos ^mészből 14, pirogránitból 16, kolbászfélékből 25, savanyú­ságból 18, pezsgőből 11 és Pepsi Colából 13 százalékkal. A külföldi és belföldi piaco­kon megnyilvánuló kereslet- élénkülést bizonyítja, hogy a megye vállalatai, ipari szövet­kezetei saját termelésű értéke­sítése mintegy 10 százalékkal haladta meg az elmúlt év ha­sonló időszakának értékesíté­sét. Míg a rubel elszámolású export volumene nem változott lényegesen, a tőkés kivitel nőtt. Az exportra átadott fonto­sabb termékek közül emelke­dett a bőráru, a bőrből és szőrmés-bőrből készült felsőru­házat, a munka- és védőruhá­zat, a nyershús, a sajt és a főzelékkonzerv kivitele. Csök­kent a kiszállítás élelmiszeripa­ri gépekből, fényezett bútorból, gyümölcskonzervböl, valamint savanyúságból. A szocialista iparban foglal­koztatottak száma lényegesen (Folytatás a 3. oldalon) A pécsi dr. Hal József utcai általános iskola kórusa énekel d szombati hangversenyen Biztató képet mutat a határ Háromezer hektárral növelték a kukorica vetésterületét 0 milliós fagykár a gyümölcsösökben Számítani kell a betegségekre, kártevőkre Maradéktalanul elvégezték termelőszövetkezeteink, álla­mi gazdaságaink az időszerű mezőgazdasági munkákat. Va­lamennyi tavaszi vetésű mag időben földbe került. Kaptuk a tájékoztatást tegnap a Bara­nya megyei Tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályán. Baranya aranyát, a kukori­cát a tervezettnél nagyobb területen vetették el. Három­ezer hektárral növelték, főként nagyüzemeink, a vetésterüle­tet. ez több mint az 1976-ban nyilvántartott kukoricaföld. Mi­után javult mezőgazdasági üzemeink rét- és legelőgaz­dálkodása számottevő zöldta­karmánnyal és szénával ren­delkezik a megye, lehetővé vált, hogy az egy nyári takar­mány termőterületek egy ré­szét kukoricával vessék be. Emellett több száz hektár par- labföldet is művelés alá fog­tak. A cukorrépa termőterület azonos szinten van a tavalyi­Az első végzős diákok ballagtak a meszesi gimnáziumban, tanulója búcsúzott a Dobó István Gimnáziumtól, több mint rűjében. Három osztály mintegy 100 ezer hozzátartozó, ismerős gyá­vái: 5949 hektáron vetettek cu­korrépát. A lucernánál rész­ben a tavaszi, részben az augusztusi vetésnél pótolják a vetőmaghiány okozta kiesést Mint ismeretes két évvel ez­előtt a rossz időjárás miatt nem volt elegendő lucerna ve­tőmag: 20 ezer hektáron tud­ták csak földbe juttatni a ma­got, a tavalyi jó termés azon­ban idén már érezteti hatását. Gazdaságaink megfelelően védték a növényeket: szükség szerint permeteztek, vegysze- reztek, trágyáztak. Szántóföl­deken, szőlőkultúrákon és gyü­mölcsöskertekben is. Hasonló­an kedvező a helyzet a kerté­szetekben is, ahol megkezdték a palánták kiültetését, s most erre a munkára koncentrálják az erőket. n A legutóbbi határszemlén kedvező benyomásokat szerez­tek a gazdák. A gabonák fej­lettsége általában jónak mond­ható, kedvező a jelenlegi hű­vös, csapadékos idő. A kapás­növények is szépen fejlődnek, a hűvös idő nem károsította meg a napraforgót, a kukori­cát, a burgonyát, a cukorré­pát. Számolni kell azonban betegségre, kártevőkre, ha a csapadékos napokat meleg, párás idő váltja fel. Már most célszerű fokozott növényvédel­mi munkára felkészülni. Noha biztató képet mutat a határ, elkerülhetetlennek lát­szik a terméskiesés. Mint a megyei tanácson elmondták: károkat okozott a tavaszi fagy és hó. Harmincmillió forintra becsülik a szőlőkben és a gyümölcsösökben esett kárt. A március végi, április eleji hó megnyomta a lucernát: hek­táronként másfél mázsával gyengébb termésre lehet szá­mítani az első kaszáláskor, mint az elmúlt esztendőben. Az őszi gabona is a hó nyo­másától károsodott. Néhány száz hektáron annyira meg­dőlt, hogy nem lehetett várni aratásig. Veszni azonban nem hagyták, zöldtakarmányként hasznosítják, s helyére kukori­cát vetettek. H. T. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 132. szám 1977. május 15., vasárnap Ara: 1,20 Ft SM*1 Növekvő termelékenység, megbeszélések kiemelkedő eredmények

Next

/
Thumbnails
Contents